Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-24 / 232. szám

1980. AUGUSZTUS 24. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Hónapok — mit hónapok, las­san már évek — óta nézegettük, ahogy épülget a város szívében a MÉSZÖV új székháza. Figyel­tük, hogyan közelít formájában mind jobban a véglegeshez, míg aztán most nemrég a lé­legzetünk is elállt - az enyém legalábbis —, látván a tetőcse- repezését. A Ivov-kertvárosi óvo­dák motívuma jelent meg há­rom színben. Végre egyszer sa­ját életet él a tető is! igaz, Til- lai Ernőnek nem volt sok vá­lasztása —, a leckét maga­magának adta fel, amikor a legfelső szintet meredek tető mögé bújtatta. S d ház most mégis a postapalota partnere lett. Ha már a MESZÖV-székház- ról volt szó, maradjunk is itt, a Kossuth téren. Milyen lesz az arca, ha elkészül ez az épület? Még csak nem is sejtjük. Min­denesetre a zsinagóga hom­lokzata öltözködik, ez pedig egy kis biztatás, hogy a pél­da talán ragadós lesz. Ami a MESZÖV-székházat illeti, hát annak az idei befejezéséről nincs szó. február-március előtt nem lesz üzemképes — amint az UNIBER-nél hallottam. És ez. zel kapcsolatban hangzott el először a Csőszerelőipari Vál­lalat neve. Apropó: név. A föld­szinten új, nagykapacitású bel­városi étterem lesz, mint tud­juk. Konzum étteremként hal­lottuk emlegetni eddig a nagy szomszéd után. De nem vagyok biztos abban, hogy szerencsés lenne ez a névismétlés. Ha pe­dig nem felejtettük még el: va­laha itt volt a Vadászkürt. .. Innen is látni, hogy a Rákóczi úton palánk tünteti el a kí­váncsi szemek elől azt a terüle­tet, ahol nemrég a TOZÉP köz­pontja volt. A palánk mögött megkezdődtek az OTP új vá­rosi fiókja építésének az előké­születei, amelyek mindjárt meg is torpantak. Mint várható volt, o hajdani római polgárváros maradványai bukkantak elő itt is és most egy időre a régé­szek vették át itt az uralmat. Egyébként háromemeletes IMS- szerkezetű épület lesz itt, az alsó két szinten az OTP helyez­kedik el, a felső kettőn tíz la­kás lesz. A tervező Várnagy Ta­más. A BÉV 1982-es befejezést ígér. A belváros egyik ellentétes pontján, a Kossuth Lajos utcá­ban viszont a befejezéshez kö­zeledik egy matuzsálem-korú program. A Belvárosi Áruház mellett épül a Képcsarnok Vál­lalat új bemutató termének épülete. Miért matuzsálem­korú? A program 1972 óta él. Máté András építész oly ré­gen tervezte, hogy talán el is Mi épül, hogyan épülv — és meddig? dünnyögtem azon, hogy az új­jáformálódó környéket mennyire elcsúfítja ez a „lerobbant" ház. Hát most tessék megnézni... Ugye, e szín mellett a vásár- csarnok barnája is másként hat? Nagy kár viszont, hogy a mellette lévő házak még olya­nok, amilyenek. No és az építkezések .. . Lás­suk sorban. Az étterem, ami a déli testvérváros után az Eszék nevet kapja és a Domus Áru­ház egymás mellett van és ed­dig úgy tudtuk, hogy idén év végére készülnek el. A szerző­dés legalábbis így szólt. Ezzel szemben van a jövő év első fe­le, amikor tényleg elkészülnek és a kettő között a Csőszerelő­ipari Vállalat, amely Paks miatt kért a munkáira halasztást. Be­le kellett egyezni, hiszen a szer­ződésben is szerepelt a kitétel: ha egyéb munkák nem szólnak közbe. Paks pedig nem egysze­rűen egyéb. A Domusnál egyébként hasonló okkal még a Villanyszerelőipari Vállalat is „bedobta a törölközőt”. Emiatt a két létesítmény között olyan időeltolódás képzelhető el, hogy az étterem talán május 1- re, a Domus pedig a félév vé- gefelé lesz kész. Az épülő MESZOV-székház felejtette már, milyen lesz. Hát most már azért látni .., Ez is négyszintes lesz, csakhogy az első szint a föld alá került; a földszint és az alagsor a Kép­csarnoké, a két szintet csiga­lépcső és egy három méter át­mérőjű köralakú nyílás kap­csolja egy térré. Az emeleteken négy négyszobás lakás lesz és az év végére szól a befejezés ígérete. Tovább menve, az Irányi Dá­niel téren túl a kitágult látó­határ egyre többet láttat az új rendelőintézetből. Néhány hó­napja a szerkezeti elemek ké­sedelme miatt foglalkoztunk ve- ‘le, most az érdemel említést, hogy a homlokzati elemek kés­nek Paksról, az ottani Építőipari Szövetkezettől. Ha a késés te­temes lesz, veszélyben foroghat a téliesítés, ami pedig tovább­gyűrűzve a befejezést hátrál­tathatja. Távol a belvárostól, a keleti ipari területen két nagyobb építkezés vonja magára a fi­gyelmet: a tűzoltólaktanya és a süteményes üzem. Az előbbi csak vegetál, az utóbbi gyorsu­ló ütemben épül, a falak mö­gött már az ÉLGÉP szerelői dol­goznak. A vegetálásról: a gyor­san készülő szerkezet tavaly a bolgár szerelőknek köszönhe­tően állt fel, a födémemelés ezzel jól mutatkozott be Pé­csett. Csakhogy a réven meg­nyert idő most a vámnál vész el. Persze, nem hiszem, hogy nagy szükség lenne a sietség­re, amikor a kapott tájékozta­tás szerint 1982 szeptemberére kell befejezni az építkezést. Ezzel szemben a süteményes üzem — úgy szeretnék — kará­A Képcsarnok leendő új üzletháza a Kossuth Lajos utcában csonyra már finom, friss pék­áruval látná el Pécset, ehhez pedig novemberben próbaüzem kell. Talán indokolt is tehát ott nyomni a munkát, ahol sürgő­sebb. • És akkor most térjünk vissza a belvárosba, pontosabban an­nak a déli peremére, ahol egy­szerre három nagy építkezés is folyik. De mielőtt ezeket ven­nénk szemügyre, hadd adóz­zak elismeréssel a PIK-nek a Vízmű-székház rendbetételéért. A vásárcsarnok elkészülte előtt Van még az autóbusz-pálya­udvar. Ennek a hiányát nem is a pécsiek érzik igazán. De most már mind több biztatást nyújt a látvány, még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1982 májusára kell élkészülnie a lé­tesítménynek 50 kocsiállással. A vasszerkezetes épület idén tető alá kerül, a kapcsolódó közművek felerészben már ké­szen vannak, a Zólyom utca is elkészült a felüljáróig . . . Ala­posan megváltozik ez a kör­nyék! Hársfai István Közösen könnyebb Új lehetőségek a helyi tanácsok előtt Együttműködés a lakosság érdekében Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállalatok­kal, mezőgazdasági üzemek­kel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létreho­zására, fenntartására. Az első pillanatban érdektelennek tű­nő intézkedés évek óta húzó­dó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a falvak la­kosai is igénylik a városi színvonalú ellátást, szolgálta­tást. Csakhogy a kisebb tele­püléseken szűkebbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gon­dolhatnak arra, hogy önállóan létrehozzanak építő, vagy út­javító vállalatot, köztisztasági üzemet. Közösen azonban könnyebben, hamarabb elér­hetőek a célok. Falvak társulása A kis településeken egysze­rűen nincs mód bizonyos szol­gáltatásokra, nincs például annyi iskolás korú gyerek, hogy a tanerőket ésszerűen foglalkoztatva bevezethető lenne az osztott oktatás. Az viszont reális igény, hogy kör­zetenként, elérhető távolság­ban, több falu erejét egyesít­ve hozzáférhető legyen mind­az, ami a városban természe­tes: a szakorvosi rendelő, az óvoda, a művelődési ház, a háztartási gépeket javító mű­hely. A települések együttműkö­désének eddig is számos for­mája alakult ki. Évről évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen ta­nácsot - kisebb-nagyobb kör­zeteket, igyekeztek jobban él­ni szellemi és anyagi erőik­kel. A falvak társulását leg­inkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákész­tette, hogy belefogjanak egy- egy nagyobb vállalkozásba, így persze csak nagy nehe­zen jött össze a pénz az új létesítményekre, aztán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő válla­latok nem szívesen vonultak ki a falvakba qpró munkáért, sok helyen éppen a közös ta­nács megszervezése hozott változást: abban a társközség­ben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz ja­vát. ahol arra a leginkább szükség volt. Mind gyakrabban szövet­keztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások, több települést összekötő regionális vízmüvek létesítésére, aztán közös érde­kű építőbrigádokat szerveztek, s vannak ma már együttesen szervezett kommunális válla­latok, költségvetési üzemek, amelyek utat javítanak, épüle­teket újítanak fel, és más kar­bantartást végeznek. A ma- gyarnándori közös vállalkozást például hat település hozta létre, a Velence központtal működő üzem pedig kiszolgál­ja az egész üdülőterületet. Mezőkövesden négy falu léte­sített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az ilyesféle törekvéseket segíti.- A társulásokra, az együtt­működésre egyébként a vá- fosok és a környezetükben lé­vő falvak között is nagy szük­ség van. Egyre nyilvánvalóbb, hogy sem a városok, sem a községek nem gondolkodhat­nak csupán saját „falaikon" belül, amikor fejlesztési elkép­zeléseiket kialakítják. Ha min­denütt csak a saját igények­kel számolnának, könnyen elő­fordulhatnának ésszerűtlen költekezések. Egy-egy körzet­ben ajánlatos közösen mérle­gelni: hol, mit, miből, meny- -nyit? Ezért szorgalmazza — már a VI. ötéves tervre vonat­kozóan a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala a városok és szűkebb vonzáskörzetük közös, összehangolt fejlesztési tervei­nek kidolgozását. Negyvenki­lenc városhoz már igazgatási szálakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett városkörnyéki községek — ezekben a körze­tekben egyenesen kötelező lesz az ilyen összehangolt ter­vezés és fejlesztés. Városias szolgáltatások ügye ez a városnak is, hi­szen ellátó szerepéről adó­dóan minél több információra van szüksége a környék igé­nyeiről — még inkább persze a falvak gyarapodását szol­gálja. Helyenként már ott tar­tanak — így például Tatán, Dombóvárott, Makón, Szolno­kon és környékén —, hogy kö­zös érdekű beruházások ala­kulnak ki és a városias szol­gáltatások (Patyolat, Gelka) kiterjesztése is folyamatban van. A települések társulása, szövetkezése tehát mindenki­nek jó, a legfontosabb azon­ban az, hogy meggyorsítja a falvak fejlődését. Palkó Sándor Söröző a templom tövében A kocsmáknak abszolút hír- szolgálatuk van. Elkezdenek egyet alapozni és a Széchenyi téren már tudják, hogy mit mér­nek majd benne. Most a Xavér templom tövében épül egy ven­déglátóipari intézmény, a nyi­tás még igencsak messze van, de a csupasz falakról már tud­ják mindenütt, hogy sörözőt foglalnak magukba és lesz vég­re egy igazi jó hely, ahol a Pécsi Pannónia Sörgyár minden áruját mindig lehet kapni. Mi­vel a sörhírek mostanában több- értelműek —, néha reggel meg­indul a sörösautó, délben meg már kijön a kocsmáros a pult mögül, széttárt karokkal, s azt mondja: „Elfogyott!” — nos, tisztázandó a Xavér utcai temp­lom tövében épülő vendéglő sorsát, elmentünk a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalathoz, mivel ők építik fel. A sörbarátok ezúttal is jól tá­jékozódtak: valóban söröző lesz a Xavér utcában. Hozzá kelle­mes látvány már az épület is. Hiszen ezen a tájon sorra nő­nek ki a kényelmes, korszerű, ám panelegyenruhás házak. De találtak egy régi, szép épületet a templomtól keletre húzódó sarkon, ezt az épülettömbben meghagyták, s most a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat ott nyitja majd meg az említett sö­rözőt. A hely kiválasztása mód­szeres: a környéknek sok lakója van, óm egyetlen sajátos han­gulatú vendéglője sincsen. Az­tán új egyetemi városrész ala­kult ki, s az egyetemisták, fő­iskolások viszonylag eltűrhető szesztartalmú itala — a sör. Mellette professzorokat szapul- ni, szerelmeket feltámasztani, vizsgák után megkönnyebbül­ni ... nos, mindez szépen meg­oldható. Elkészült tehát a terv: L-ala- kú épületben — ami máskülön­ben nyugatra és délre néz majd — e vállalat megnyitja a sörö­zőjét. Boltíves ablakokkal, a belső falak mentén elzárt bok­szokkal, tőépítkezéssel húzza fel. Mind a nyugatra, mind a délre néző homlokzatához nyá­ron kerthelyiséget rendeznek be. Lakótelep, tehát zene nem lesz. Néhány ételkülönlegességet szolgálnak majd fel rendszere­sen. Az árakat másodosztályon szabják meg, s ez sem rossz! A speciális ételeken kívül né­hány sültet is készítenek. De a legfontosabb: ez az üzlet a Pé­csi Pannónia Sörgyáré is lesz. Anyagilag is támogatják. Igaz, őket reklámozza a vendéglő, így aztán a gyár minden készít­ményét árusítják. Ezen a pécsi helyen állandóan lesz pécsi sör. Csapolt sör is! Az összesen 662 négyzetméte­res sörözőből mintegy 350 négy­zetméter lesz a vendégtér. Jó ötlet mindez végre, aztán tom­pítja majd a sörpanaszokat is. Reméljük. F. D.

Next

/
Thumbnails
Contents