Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-24 / 232. szám
Dunántúli napló 1980. augusztus 24., vasárnap Időjárásiéientés ez allaVkertböl ' / Háromszázezer úttörőtáborozó Zárják kapuikat az úttörőtáborok. Augusztus utolsó hetében kihunynak az esti tábortüzek, elcsendesül a hegyen-völgyön, folyópartokon és a tavak mentén ütött táborok gyerekzsivaja. A Magyar Úttörők Szövetségében elmondták: a június 18-i zánkai évadnyitó óta ezen a nyáron 300 ezer piros- és kéknyakkendős — a tavalyinál 50 ezerrel több — vakációzott a központi és a megyei szervezésű úttörőtáborokban. Ezen a nyáron kétszázzal több helyi ‘ úttörőtábor várta vadregényes környezetben a csapatokat. Hazánk legnagyobb múltú úttörőtáborában, a csillebérci ősparkban aug. 25-ig ötezer pajtás, köztük 32 ország gyermekszervezeteinek küldöttei vendégeskedtek a vakáció idején. A napokban hazafelé indulnak a portyázó, országjáró vándortáborozók is. A „klasszikus" tábori élet romantikája még sohasem vonzott annyi gyereket, mint ezen a nyáron. Húszezer vándortáborozó járta az úttörőszövetség által ajánlott 25 útvonalat. A 8—14 napos utakon ejőször indulhattak kisdobosok. A beköltözéssel még várni kell Napóleon és a többiek A vörös bor mindennap ízlik Fegyelmezetlen látogatók Kétnapos program Elsőként a szentlőrinci Derby-együttes mutatkozott be a baranyai rockzenekarok sorában. Kopjár Géza felvétele Megyei ifjúsági klubtalálkozó Különös haingok töltötték meg pénteken a pécsi állatkertet és különösen viselkedtek a ketrecek, kifutók lakói is. Rosszra fordult az idő, esővel köszönt a reggel, s a törpedingó magas, elnyújtott hangon jelezte ingerlékenységét. A gondozók tudták: különösebb figyelmet nem érdemel a nyugtalan vonítás, a dingók minden időjárás- változást jeleznek. Mint ahogyan a szarvasok viselkedéséből is meg tudja állapítani Hennel Miklós, a nagypatások gondozója, hogy másnap egészen biztoson megjön a hó. Ilyenkor ugyanis a szarvasok játszani kezdenek, négy lábukkal egyszerre ugornak fel, megfordulnak tengelyük körül, ok nélkül kergetik egymást. A jegesmedve is a jó meteorológusok közé tartozik: eső előtt rendszeresen fürdik ... Azután itt él Napóleon, a csimpánz. A tigrisekkel, a párducokkal, az amerikai bölénynyel együtt az óllatkert legértékesebb és legkörültekintőbb gondozást igénylő lakója. Lem- le Zoltántól, az állatkert vezetőjétől hallottuk, hogy nehéz minden szükségessel ellátni a kényes és időnként fölöttébb válogatós főemlőst. Egyik nap kedveli a sárgarépát, másnap annyira utálja, hogy azzal dobálja a látogatókat. Talán egyedül a vörös bor az, ami mindennap örömet szerez neki; meg tis issza maradéktailanul, kivéve gondozója kezéből a po- hcrat, úgy hajtva fel — teljesen önállóan — a nemes italt. Ha már itt tartunk: nehéz feladatot jelent az állatkert sokféle lakójának ellátása. Említsük csak azt, hogy közel 1 millió forintba kerül évente a takarmány, pedig a szükséges meny. nyiség 20—30 százalékát ajándékba kapja az intézmény. Az A Pécsett rendezett háromnapos falu- és mezőgazda- sági egészségügyi II. európai szimpozion záróülésére szombaton délben került sor, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Nem túlzás; családias légkörben fársalogtak, búcsúztak egymástól az Európa sok országából idesereglett orvosok, mezőgazdasági és egészségügyi szakemberek. Az eddig elért eredmények és a még megoldásra váró feladatok szakmailag, emberileg is közelhozták egymáshoz a különféle nemzetek képviselőit. A tanácskozás négy hivatalos nyelve —, angol, orosz, német és magyar —, a szándékot tekintve tulajdonképpen egy volt: a falun élő lakosság egészségének megóvása, egészségi kultúrájának magasabb szintre emelése. A záróülés elnöke dr. Herbert Knabe professzor, a Nemzetközi Falu- és Mező- gazdasági Egészségügyi Társaság európai tagozatának eleség, a fenntartással járó költségek csak egy részét fedezi a bevétel. A forgalom alakulásáról Lobrics Istvánná pénztáros vezet önszorgalomból egy nagyon alapos statisztikát. Ebből derült ki az is, hogy a látogatók száma évről évre nő, s idén júliusban érte el oz eddigi rekordot, amikor csaknem 200 000 forintért váltottak belépőt a pécsi állatkertbe. Még az itt élő legöregebb állatok - Samu, a meqvénült sakál, Bizsu, a már kölykeket sem szülő forkasanya, Pötyi, a gondozójához ragaszkodó szarvastehén, vagy éppen Napóleon, az emberi léptékkel mérve már a nyugdíjkorhatárhoz közeledő csimpánz — is gyakorta meglepődnek a látogatók fegyelmezetlenségén. A párducok ketrecéből kiszedett reklámszatyrok, a medvéknél talált fél pár szandál, az oroszlánoktól elkobzott, szétszaggatott esőköpeny bizonyítja — egyebek mellett — a felelőtlenséget. így aztán nem véletlen, hogv a gondozók közül komolyabban soha sem sérült meg senki - csak a látogatók közül... Ezzel együtt a pécsi állatkert tovább szépül. Üj ketrecek épültek, új állatok érkeztek, új és új látogatók kiváncsiak az intézményre. Az érdeklődés természetes: ha Napóleon ,,kiveri a dilit”, ha valamelyik oroszlán úgy istenigazóból kiereszti a hangját, ha fel lehet ülni a pó- niló hátára, ha megmozdul a terráriumbán a pitorv — mindenki odaszalad. Lehet, ezért vannak ott, de Napóleonra fielnöke e gondolatok jegyében nyitotta meg a záróülést, köszönetét mondva a rendező szerveknek, elismerését fejezve ki a szimpozion tartalmi munkája, s nem utolsó sorban az itt töltött három nap hasznossága, élménygazdagsága iránt. Dr. lányi Jenő professzor, a rendező bizottság elnöke összegezte a szimpozion tapasztalatait hangsúlyozva, hogy a részletes értékelés, a tudományos eredmények mérlegelése csak ezután következik. Néhány érdekes statisztikai adat azonban már most rendelkezésre áll. Ismertette: a résztvevők 86 százaléka a falusi lakosság egészségnevelését nemcsak egészségügyi, hanem társadalompolitikai feladatnak is tekinti. A megkérdezetteknek gyelni kell: van, amikor a hagymát nem szereti, s nagyon jól céloz. . . — mészáros — Nagy forgalom az OMÉK-on Népes vendégsereget fogadott szombaton az OMÉK. Már a nyitás előtt hosszú sorok kígyóztak a pénztáraknál, megteltek a parkolók. Nemcsak személyautók, de buszok is szép számmal érkeztek, a különféle megyék mezőgazdasági üzemeinek kollektíváit hozták el, hogy megismerhessék az agrárgazdaság legújabb műszaki, technikai, biológiai újdonságait, a legmodernebb technológiákat, gépeket. Nagy sikert arattak a termesztési rendszerek óriásgépei, többi között a Rába-Steiger 300 lóerős traktorja és mellettük azok a kis kerti gépek, amelyeket hobbyként barkácsoltak házi műhelyekben, mégis a legkeményebb igény- bevételnél is jól vizsgáztak. Sok látogatót vonz az élelmiszerpavilon is, ahol nemcsak az ipar újdonságai sorakoznak fel, de ételkóstolókat is szerveznek. Szaktanácsadáson a korszerű táplálkozás alapjait ismerhetik meg az érdeklődők, s ezenkívül olyan recept- különlegességeket, amelyek alapján olcsón, ízletes ételek készíthetők. Az OMÉK-on megkezdődtek a kereskedelmi tárgyalások. csak 4 százaléka vélekedett úgy, hogy ez napjainkban már csak egy elenyésző rétegre vonatkozik, a közeli jövőben már időszerűségét veszti. Az egészségügyre háruló feladatok közül legnagyobb hangsúlyt kapott a falun élő orvos és a beteg személyes kapcsolata, utána a tudatos, és a társadalmasított, vagyis az iskolákra, termelő üzer mekre, tömegszervezetekre kiterjesztett egészségügyi felvilágosítás, de hangsúlyozták az orvosok, védőnők, illetve az egészségügyi propagandában valamennyi résztvevő személyes példamutatását. Befejezésül dr. Mackay Alaister, a Nemzetközi Egészségnevélési Unió elnöSzigetváron, a város Ifjúsági és Kultúrparkjában kezdődött meg tegnap délután a megyei ifjúsági klubtalálkozó. Az évenként megrendezésre kerülő eseményt a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó és a szigetvári városi-járási Művelődési Központ szervezte közösen a KISZ megyei és szigetvári járási bizottságával. A megnyitón Balogh János, Szigetvár város Tanácsa vb. titkára köszöntötte a fiatalokat, akik színes rendezvénysorozaton vesznek részt a két napon, s ugyanakkor megismerkedhetnek a történelmi város nevezetességeivel. ke mondott köszönetét és fejezte ki elismerését a szimpozion munkájával kapcsolatban, kiemelve e téma jelentőségét. Többek között arról szólott, hogy Magyarország példát mutathatna a világnak a faluegészségügy fejlesztésében, hiszen itt adottak a feltételek: a társadalmi jólét és az, hogy a lakosság 52 százaléka falun él. Külön kihangsúlyozta, hogy építeni kell az embereknek arra a képességére, hegy maga is tud vigyázni az égészségére, de erre kell megtanítani. * A tanácskozás alkalmából Pécsett tartotta ülését a Nemzetközi Egészségnevelési Unió európai irodája. A testület minden évben emlékéremmel tünteti ki az egészBarqnya megyei rockzenekarok közös koncertjével kezdődött tegnap délután a találkozó, majd a nap ifjúsági bállal zárult. Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szigetvári Konzervgyár ebédlőjében- vesznek részt találkozón a fiatalok, 10 órakor ugyanebben az időpontban motoros ügyességi verseny lesz a vár északi oldalán. 14 órától folk-, valamint pol-beat énekesek, együttesek adnak műsort. 16 órakor kezdődik a kézművesek bemutatója és 19.30-kor a Hobo Blues Band koncertje. 21 órakor diszkóműsorral zárul a találkozó. ségnevelés terén kiemelkedő eredményeket elért szakembereket. Az értékes nemzetközi elismerés az idén magyar orvosnak jutott: dr. Métneki Jánosnak, a Magyar Egészségnevelési Szövetség főtitkárának. Újjáválasztotta vezetőségét a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdasági Egészségügyi Társaság európai tagozata is. Elnöke ismét dr. Herbert Knabe professzor (NDK) lett. Egyik al- elnökévé pedig dr. Tényi Jenő professzort, a POTE egészségügyi szervezéstani intézetének igazgatóját választották, .ugyancsak tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Egészségnevelési Szövetség, s elnökévé ismét dr. Tényi Jenőt, főtitkárává dr. Métneki Jánost választotta. A háromnapos tanácskozás záróülésén bejelentették, hogy 1981 őszén a franciaországi Avignon városban lesz a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdasági Egészségügyi Társaság világkonferenciája. Új középiskolai kollégium Szigetváron Vajon a régi, Berzsenyi utcai kollégium lakói tudtak-e róla, hogy diákéveik kaszárnyában telnek? 1938-ban. Szigetvár, mint a déli határvidék jelentősebb települése, helyőrséget kapott. Új laktanyát építettek a város szívében, amely határőrszolgálatot teljesítő laktanya lett, majd a felszabadulást követő-időkben a gimnázium kollégiuma. 1952-től, a gimnázium megalakulásától működött Sziget- várott a leánykollégium. (1952 és 1962 között fiúkollégium is létezett a várban, ami később létszámhiány miatt megszűnt.) Több mint 20 évig. 1973-ig volt az a kaszárnyoépület ot diáklányok otthona. Sajnos, 1974-ben nagyobb részét (a konyha és ebédlő kivételével) mivel életveszélyessé vált, le kellett bontani. Ekkor szükségmegoldásként a gimnázium néhány tanterme változott át hálószobává. Az évek óta tartó szorongató helyzetet oldja föl az új, 120 személyes, reprezentatív diákotthon, amelynek az építése 1978 őszén kezdődött el 14 millió forintos költséggel. Ideális lett volna, ha a gimnázium közelében épülhet fel — jó ideig vitatkoztak is rajta az illetékesek — végül is a talajmechanikai vizsgálatok döntötték el a vitát, [gy került az új kollégium a Lenin lakótelepre, további gondok sorát hagyva maga után. Egyelőre még vajúdik a helyzet, melyik szükségmegoldás bizonyul leginkább elfogadhatónak a diákok étkeztetése terén. Birja-e még egy-két évig a régi kaszárnyaépület menzája, vagy reggelizni .és vacsorázni menjenek a kollégisták a kollégiummal szomszédos, ebédelni pedig a gimnáziummal szemben levő általános iskola napközijébe. Ehhez azonban az utóbbi konyháját és ebédlőjét — amely jelenleg a saját tanulóik részére is nagyon szűkös — bővíteni kell. Végleges megoldás mindenképpen az lenne, ha mihamarabb fölépülhetne az új kollégium saját konyhája és étterme. Valamivel könnyebben megoldódott a diákok utaztatásának kérdése: szeptembertől napi 12 járatot indít a Volán a Lenin lakótelep és a város központja között. Sajnos a jelenlegi állapotok szerint — most folynak a belső szerelési, festési munkálatok — a ,,beköltözést” csak októberre várhatják a tanulók. Pedig a zavartalan tanévkezdés érdekében fontos lett volna a határidők betartása. Hegedűs Magdolna
