Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-24 / 232. szám

Dunántúli napló 1980. augusztus 24., vasárnap Időjárásiéientés ez allaVkertböl ' / Háromszázezer úttörőtáborozó Zárják kapuikat az úttörőtáborok. Augusztus utolsó hetében kihunynak az esti tábortüzek, elcsendesül a he­gyen-völgyön, folyópartokon és a ta­vak mentén ütött táborok gyerekzsi­vaja. A Magyar Úttörők Szövetségé­ben elmondták: a június 18-i zánkai évadnyitó óta ezen a nyáron 300 ezer piros- és kéknyakkendős — a tavalyinál 50 ezerrel több — vakáció­zott a központi és a megyei szerve­zésű úttörőtáborokban. Ezen a nyá­ron kétszázzal több helyi ‘ úttörőtá­bor várta vadregényes környezetben a csapatokat. Hazánk legnagyobb múltú úttörőtá­borában, a csillebérci ősparkban aug. 25-ig ötezer pajtás, köztük 32 ország gyermekszervezeteinek küldöt­tei vendégeskedtek a vakáció idején. A napokban hazafelé indulnak a portyázó, országjáró vándortáborozók is. A „klasszikus" tábori élet roman­tikája még sohasem vonzott annyi gyereket, mint ezen a nyáron. Húsz­ezer vándortáborozó járta az úttörő­szövetség által ajánlott 25 útvonalat. A 8—14 napos utakon ejőször indul­hattak kisdobosok. A beköltözéssel még várni kell Napóleon és a többiek A vörös bor mindennap ízlik Fegyelmezetlen látogatók Kétnapos program Elsőként a szentlőrinci Derby-együttes mutatkozott be a baranyai rockzenekarok sorában. Kopjár Géza felvétele Megyei ifjúsági klubtalálkozó Különös haingok töltötték meg pénteken a pécsi állatkertet és különösen viselkedtek a ketre­cek, kifutók lakói is. Rosszra fordult az idő, esővel köszönt a reggel, s a törpedingó ma­gas, elnyújtott hangon jelezte ingerlékenységét. A gondozók tudták: különösebb figyelmet nem érdemel a nyugtalan voní­tás, a dingók minden időjárás- változást jeleznek. Mint aho­gyan a szarvasok viselkedésé­ből is meg tudja állapítani Hennel Miklós, a nagypatások gondozója, hogy másnap egé­szen biztoson megjön a hó. Ilyenkor ugyanis a szarvasok játszani kezdenek, négy lábuk­kal egyszerre ugornak fel, meg­fordulnak tengelyük körül, ok nélkül kergetik egymást. A je­gesmedve is a jó meteorológu­sok közé tartozik: eső előtt rendszeresen fürdik ... Azután itt él Napóleon, a csimpánz. A tigrisekkel, a pár­ducokkal, az amerikai bölény­nyel együtt az óllatkert legér­tékesebb és legkörültekintőbb gondozást igénylő lakója. Lem- le Zoltántól, az állatkert vezető­jétől hallottuk, hogy nehéz minden szükségessel ellátni a kényes és időnként fölöttébb válogatós főemlőst. Egyik nap kedveli a sárgarépát, másnap annyira utálja, hogy azzal do­bálja a látogatókat. Talán egyedül a vörös bor az, ami mindennap örömet szerez neki; meg tis issza maradéktailanul, kivéve gondozója kezéből a po- hcrat, úgy hajtva fel — teljesen önállóan — a nemes italt. Ha már itt tartunk: nehéz fel­adatot jelent az állatkert sokfé­le lakójának ellátása. Említsük csak azt, hogy közel 1 millió forintba kerül évente a takar­mány, pedig a szükséges meny. nyiség 20—30 százalékát aján­dékba kapja az intézmény. Az A Pécsett rendezett három­napos falu- és mezőgazda- sági egészségügyi II. európai szimpozion záróülésére szom­baton délben került sor, a Pécsi Orvostudományi Egye­temen. Nem túlzás; családias lég­körben fársalogtak, búcsúz­tak egymástól az Európa sok országából idesereglett or­vosok, mezőgazdasági és egészségügyi szakemberek. Az eddig elért eredmények és a még megoldásra váró feladatok szakmailag, em­berileg is közelhozták egy­máshoz a különféle nemze­tek képviselőit. A tanácsko­zás négy hivatalos nyelve —, angol, orosz, német és ma­gyar —, a szándékot tekint­ve tulajdonképpen egy volt: a falun élő lakosság egész­ségének megóvása, egészsé­gi kultúrájának magasabb szintre emelése. A záróülés elnöke dr. Her­bert Knabe professzor, a Nemzetközi Falu- és Mező- gazdasági Egészségügyi Tár­saság európai tagozatának eleség, a fenntartással járó költségek csak egy részét fede­zi a bevétel. A forgalom alaku­lásáról Lobrics Istvánná pénztá­ros vezet önszorgalomból egy nagyon alapos statisztikát. Eb­ből derült ki az is, hogy a lá­togatók száma évről évre nő, s idén júliusban érte el oz ed­digi rekordot, amikor csaknem 200 000 forintért váltottak belé­pőt a pécsi állatkertbe. Még az itt élő legöregebb állatok - Samu, a meqvénült sakál, Bizsu, a már kölykeket sem szülő forkasanya, Pötyi, a gondozójához ragaszkodó szarvastehén, vagy éppen Na­póleon, az emberi léptékkel mérve már a nyugdíjkorhatár­hoz közeledő csimpánz — is gyakorta meglepődnek a láto­gatók fegyelmezetlenségén. A párducok ketrecéből kiszedett reklámszatyrok, a medvéknél talált fél pár szandál, az orosz­lánoktól elkobzott, szétszagga­tott esőköpeny bizonyítja — egyebek mellett — a felelőtlen­séget. így aztán nem véletlen, hogv a gondozók közül komo­lyabban soha sem sérült meg senki - csak a látogatók kö­zül... Ezzel együtt a pécsi állatkert tovább szépül. Üj ketrecek épültek, új állatok érkeztek, új és új látogatók kiváncsiak az intézményre. Az érdeklődés ter­mészetes: ha Napóleon ,,kiveri a dilit”, ha valamelyik oroszlán úgy istenigazóból kiereszti a hangját, ha fel lehet ülni a pó- niló hátára, ha megmozdul a terráriumbán a pitorv — min­denki odaszalad. Lehet, ezért vannak ott, de Napóleonra fi­elnöke e gondolatok jegyé­ben nyitotta meg a záróülést, köszönetét mondva a rende­ző szerveknek, elismerését fe­jezve ki a szimpozion tartal­mi munkája, s nem utolsó sorban az itt töltött három nap hasznossága, élmény­gazdagsága iránt. Dr. lányi Jenő professzor, a rendező bizottság elnöke összegezte a szimpozion ta­pasztalatait hangsúlyozva, hogy a részletes értékelés, a tudományos eredmények mérlegelése csak ezután kö­vetkezik. Néhány érdekes statisztikai adat azonban már most rendelkezésre áll. Is­mertette: a résztvevők 86 százaléka a falusi lakosság egészségnevelését nemcsak egészségügyi, hanem társa­dalompolitikai feladatnak is tekinti. A megkérdezetteknek gyelni kell: van, amikor a hagy­mát nem szereti, s nagyon jól céloz. . . — mészáros — Nagy forgalom az OMÉK-on Népes vendégsereget foga­dott szombaton az OMÉK. Már a nyitás előtt hosszú sorok kí­gyóztak a pénztáraknál, meg­teltek a parkolók. Nemcsak személyautók, de buszok is szép számmal érkeztek, a kü­lönféle megyék mezőgazdasá­gi üzemeinek kollektíváit hoz­ták el, hogy megismerhessék az agrárgazdaság legújabb műszaki, technikai, biológiai újdonságait, a legmodernebb technológiákat, gépeket. Nagy sikert arattak a ter­mesztési rendszerek óriásgépei, többi között a Rába-Steiger 300 lóerős traktorja és mellet­tük azok a kis kerti gépek, amelyeket hobbyként barká­csoltak házi műhelyekben, mégis a legkeményebb igény- bevételnél is jól vizsgáztak. Sok látogatót vonz az élelmi­szerpavilon is, ahol nemcsak az ipar újdonságai sorakoz­nak fel, de ételkóstolókat is szerveznek. Szaktanácsadáson a korszerű táplálkozás alapja­it ismerhetik meg az érdeklő­dők, s ezenkívül olyan recept- különlegességeket, amelyek alapján olcsón, ízletes ételek készíthetők. Az OMÉK-on meg­kezdődtek a kereskedelmi tár­gyalások. csak 4 százaléka vélekedett úgy, hogy ez napjainkban már csak egy elenyésző ré­tegre vonatkozik, a közeli jö­vőben már időszerűségét veszti. Az egészségügyre háruló feladatok közül legnagyobb hangsúlyt kapott a falun élő orvos és a beteg személyes kapcsolata, utána a tudatos, és a társadalmasított, vagy­is az iskolákra, termelő üzer mekre, tömegszervezetekre kiterjesztett egészségügyi fel­világosítás, de hangsúlyoz­ták az orvosok, védőnők, il­letve az egészségügyi propa­gandában valamennyi részt­vevő személyes példamuta­tását. Befejezésül dr. Mackay Alaister, a Nemzetközi Egészségnevélési Unió elnö­Szigetváron, a város Ifjúsági és Kultúrparkjában kezdődött meg tegnap délután a me­gyei ifjúsági klubtalálkozó. Az évenként megrendezésre kerü­lő eseményt a Baranya me­gyei Népművelési Tanácsadó és a szigetvári városi-járási Művelődési Központ szervezte közösen a KISZ megyei és szi­getvári járási bizottságával. A megnyitón Balogh János, Szi­getvár város Tanácsa vb. tit­kára köszöntötte a fiatalokat, akik színes rendezvénysoroza­ton vesznek részt a két na­pon, s ugyanakkor megismer­kedhetnek a történelmi város nevezetességeivel. ke mondott köszönetét és fe­jezte ki elismerését a szim­pozion munkájával kapcso­latban, kiemelve e téma je­lentőségét. Többek között ar­ról szólott, hogy Magyaror­szág példát mutathatna a világnak a faluegészségügy fejlesztésében, hiszen itt adottak a feltételek: a tár­sadalmi jólét és az, hogy a lakosság 52 százaléka falun él. Külön kihangsúlyozta, hogy építeni kell az embe­reknek arra a képességére, hegy maga is tud vigyázni az égészségére, de erre kell megtanítani. * A tanácskozás alkalmából Pécsett tartotta ülését a Nemzetközi Egészségnevelési Unió európai irodája. A tes­tület minden évben emlék­éremmel tünteti ki az egész­Barqnya megyei rockzeneka­rok közös koncertjével kezdő­dött tegnap délután a talál­kozó, majd a nap ifjúsági bállal zárult. Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szigetvári Konzervgyár ebédlőjében- vesz­nek részt találkozón a fiatalok, 10 órakor ugyanebben az idő­pontban motoros ügyességi verseny lesz a vár északi ol­dalán. 14 órától folk-, vala­mint pol-beat énekesek, együt­tesek adnak műsort. 16 órakor kezdődik a kézművesek be­mutatója és 19.30-kor a Hobo Blues Band koncertje. 21 óra­kor diszkóműsorral zárul a ta­lálkozó. ségnevelés terén kiemelkedő eredményeket elért szakem­bereket. Az értékes nemzet­közi elismerés az idén ma­gyar orvosnak jutott: dr. Métneki Jánosnak, a Magyar Egészségnevelési Szövetség főtitkárának. Újjáválasztotta vezetőségét a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdasági Egészségügyi Társaság euró­pai tagozata is. Elnöke is­mét dr. Herbert Knabe pro­fesszor (NDK) lett. Egyik al- elnökévé pedig dr. Tényi Je­nő professzort, a POTE egészségügyi szervezéstani intézetének igazgatóját vá­lasztották, .ugyancsak tiszt­újító közgyűlést tartott a Ma­gyar Egészségnevelési Szö­vetség, s elnökévé ismét dr. Tényi Jenőt, főtitkárává dr. Métneki Jánost választotta. A háromnapos tanácsko­zás záróülésén bejelentették, hogy 1981 őszén a franciaor­szági Avignon városban lesz a Nemzetközi Falu- és Me­zőgazdasági Egészségügyi Társaság világkonferenciája. Új közép­iskolai kollégium Szigetváron Vajon a régi, Berzsenyi ut­cai kollégium lakói tudtak-e róla, hogy diákéveik kaszár­nyában telnek? 1938-ban. Szi­getvár, mint a déli határvidék jelentősebb települése, helyőr­séget kapott. Új laktanyát épí­tettek a város szívében, amely határőrszolgálatot teljesítő lak­tanya lett, majd a felszabadu­lást követő-időkben a gimná­zium kollégiuma. 1952-től, a gimnázium meg­alakulásától működött Sziget- várott a leánykollégium. (1952 és 1962 között fiúkollégium is létezett a várban, ami később létszámhiány miatt megszűnt.) Több mint 20 évig. 1973-ig volt az a kaszárnyoépület ot diáklányok otthona. Sajnos, 1974-ben nagyobb részét (a konyha és ebédlő kivételével) mivel életveszélyessé vált, le kellett bontani. Ekkor szükség­megoldásként a gimnázium néhány tanterme változott át hálószobává. Az évek óta tartó szoronga­tó helyzetet oldja föl az új, 120 személyes, reprezentatív diákotthon, amelynek az épí­tése 1978 őszén kezdődött el 14 millió forintos költséggel. Ideális lett volna, ha a gim­názium közelében épülhet fel — jó ideig vitatkoztak is rajta az illetékesek — végül is a ta­lajmechanikai vizsgálatok dön­tötték el a vitát, [gy került az új kollégium a Lenin lakóte­lepre, további gondok sorát hagyva maga után. Egyelőre még vajúdik a helyzet, melyik szükségmegoldás bizonyul leg­inkább elfogadhatónak a diá­kok étkeztetése terén. Birja-e még egy-két évig a régi ka­szárnyaépület menzája, vagy reggelizni .és vacsorázni men­jenek a kollégisták a kollégi­ummal szomszédos, ebédelni pedig a gimnáziummal szem­ben levő általános iskola nap­közijébe. Ehhez azonban az utóbbi konyháját és ebédlőjét — amely jelenleg a saját ta­nulóik részére is nagyon szű­kös — bővíteni kell. Végleges megoldás mindenképpen az lenne, ha mihamarabb föl­épülhetne az új kollégium sa­ját konyhája és étterme. Va­lamivel könnyebben megoldó­dott a diákok utaztatásának kérdése: szeptembertől napi 12 járatot indít a Volán a Lenin lakótelep és a város központ­ja között. Sajnos a jelenlegi állapotok szerint — most folynak a belső szerelési, festési munkálatok — a ,,beköltözést” csak októberre várhatják a tanulók. Pedig a zavartalan tanévkezdés érde­kében fontos lett volna a ha­táridők betartása. Hegedűs Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents