Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-03 / 212. szám

1980. augusztus 3., vasárnap Dunántúli napló 5 Vietnami vezetők távirata NAGYVILÁGBAN Leopold Grotz bécsi polgármester vacsorán látta vendégül az osztrák fővárosban tartózkodó Husszein jordániai királyt. A vietnami vezetők táviratot intéztek Leonyid Brezsnyevhez és Alekszej Kosziginhez a szov­jet és vietnami űrhajósok első közös űrrepülésének befejezése alkalmából. A Szovjetunió és Vietnam ál­lampolgárai által az interkoz- mosz keretében végrehajtott tu­dományos-műszaki kísérletek újabb hozzájárulást jelentenek a békés célú űrkutatáshoz — írja a táviratban Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára, Nguyen Huu Tho ügy­vezető köztársasági elnök, Truong Chinh, a Vietnomi Nem­zetgyűlés állandó bizottságának elnöke, és Pham Van Dong, a kormány elnöke. Nyugati hírügynökségek érte­sülése szerint Behesti ajatollah ultimátumot adott Baniszadr köztársasági elnöknek: vagy ki­nevezi miniszterelnöknek az ál­tala - és az Iszlám Köztársa­sági Párt által támogatott je­löltet, vagy számoljon az elnöki székből való eltávolításával. Behesti ajatollah megígérte, hogy ha folytatódik a vita a miniszterelnök személye körül — egyelőre 11 jelölt nevét vitat­ja a parlament — akkor Kha- meneinek — iráni források sze­rint — két választása lesz: vagy felmenti Baniszadr elnököt, vagy feloszlatja a parlamentet. Az utóbbi lehetőség ellen szól az, hogy a Khameneit támogató Nagyerejű robbanás rázta meg szombaton reggel a bo­lognai központi pályaudvart, és az épület nagy része — két zsú. folt váróterem és az étterem - összedőlt. Szombat délelőtti adotok szerint legkevesebb negyvenen vesztették életüket és mintegy százötvenen sérültek meg, de valószínűleg még sok halott kerülhet elő a romok alól. Egy várakozó szerelvény négy kocsija, valamint jó néhány, a pályaudvar előtt parkoló gép­kocsi is megrongálódott. Egye­lőre nem tudni, mi okozta o hatalmas robbanást: a rendőr­A vietnami vezetők rámutat­nak, hogy a vietnami nép szá­mára ez az esemény rendkívül nagy jelentőségű. Üj korszakot nyit a két ország közötti szoros baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés történetében, ragyogó megnyilvánulása annak a hatalmas és hatékony segít­ségnek, amelyet a proletár inter­nacionalizmus szellemében a Szovjetunió nyújt Vietnamnak, ugyanakkor ismételten megmu­tatta a szocialista rendszer fö­lényét, nagy gazdasági erejét, tudományos-technikai fejlődésé­nek magas színvonalát — han­goztatják táviratukban a VSZK vezetői. Iszlám Köztársasági Pártnak nagy többsége van a parla­mentben. Az új iráni miniszterelnököt már hétfőn ki kellett volna ne­vezni, de Baniszadr elnök az utolsó pillanatban kénytelen volt visszavonni saját jelöltjét, mert kiderült, hogy a parla­ment nem támogatná. * Az iráni parlament elnöke a nyugatnémet ZDF televíziónak adott nyilatkozatában pénteken kijelentette, hogy a november óta fogva tartott amerikai tú­szok ügyét ,,az elkövetkező he­tekben megoldják”. ség pokolgépes merényletre gyanakszik, de gázrobbanás is lehetett az ok, mivel a helyszí­nen másodpercekkel a kataszt­rófa előtt állítólag erős gázszag érződött. A bolognai központi pálya­udvaron szombaton reggel történt robbanás halálos ál­dozatainak száma a ké­ső délutáni órákra 55-re emel­kedett. Hírügynökségi jelenté­sek szerint a leomlott pályaud­vari épület romjai alól kere­ken 180 sebesültet mentettek ki, közülük soknak állapota életveszélyes. 4 MADRID: Három, pisz­tolyokkal föl légy vérzett férfi pénteken Villabona baszkföldi városban megtámadott egy fegyverraktárt. A rendőrség föl­tevése szerint terrorista cso­portokhoz tartozó tettesek 15 puskát vettek magukhoz, majd egy lopott taxin elmenekültek. 4 MEXIKÓVÁROS: Egy pe­rui DC—8-as teherszállító re­pülőgép pénteken, Limából Mexikó felé tartva, 9 kilomé­terrel eltért előírt útvonalától, egy hegycsúcsnak ütközött és lezuhant. A gép háromfőnyi személyzete és négy utasa kö­zül senki sem élte túl a ka­tasztrófát. 4 MADRID: Pénteken Mad­rid előkelő külvárosában levő villájában holtan találták Ma­nuel de la Sierra márkit és fe­leségét. A pénzügyi világban ismert márki — foglalkozását tekintve ügyvéd - az Urguijo bankház tanácsadója és több spanyol nagyvállalat igazgató- tanácsának tagja volt. A gyil­kosok a villa üvegajtaját be­zúzva hatoltak be a márki és felesége lakosztályába. A me­rénylet hátteréről egyelőre nem tudni semmit, de a rendőrség nem tartja lehetetlennek, hogy a tettesek rablás szándékával törtek be a villába. 4 RÓMA: Umberto Agnelli, a FIAT autógyár elnöke lemon­dott tisztségéről. Az olasz saj­tó értesülései szerint Agnelli azért kényszerült visszavonulás­ra, mert a FIAT-autószektor 15 ezer dolgozója elbocsátásának bejelentése nagy felháboro­dást váltott ki. Umbeito Ag­nelli, aki Gianni Agnelli, a FIAT-konszern elnökének fivé­re továbbra is alelnöke marad a konszernnek, azonban „nem gyakorol többé operatív tevé­kenységet". 4 SALISBURY: A zimbabwei kormány pénteken hivatalosan feloldotta azokat a cenzúra­rendelkezéseket, amelyeket még a fehértelepes rendszer alkalmazott a fekete partizá­nok elleni háborúról érkező hí­rek ellenőrzésére. Az 1978-ban hozott rendelkezések szerint az ilyen tartalmú cikkeket elő­zetesen be kellett mutatni a katonai hatóságoknak. Más cenzúrarendelkezéseket is el­töröltek. 4 BONN. Az NSZK mindad­dig nem ismeri el a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, amíg a PFSZ fel nem hagy az erő­szakos cselekményekkel — mondta pénteken Armin Grüne­wald, Schmidt kancellár szó­vivője Bonnban. 4 NEW YORK: Az ENSZ- ben képviselt iszlám országok csoportja kéri a Biztonsági Tanács mielőbbi összehívását annak megvitatására, hogy Iz­rael örökös fővárosává nyilvá­nította Jeruzsálemet. A BT el­nöke kijelentette: megkezdi- a tárgyalásokat a BT többi tag­jával arról, hogy mikor lenne időszerű összehívni az iszlám országok javasolta tanácsko­zást. 4 JOHANNESBURG: Dél­Afrika új milíciát alakit Namí­biában és azt a helyi, Dél- Afrikától függő hatóságok fel­ügyelete alá helyezik. Az in­tézkedést Pieter Botha dél-af­rikai miniszterelnök jelentette be pénteken, hozzátéve, hogy a dél-farikai hadsereg namí- biai katonáit az új egységek kötelékébe helyezik át. Köz­ben azonban a dél-afrikai hadsereg nem vonul ki Namí­biából, amelyet számos ENSZ- határozat ellenére gyarmatként tart megszállva. 4 LONDON: Négyórás mű­tét során új szívet ültettek be pénteken a Cambridge mel­letti Papworth klinika orvosai egy 43 éves férfi mellkasába. A páciens állapota az operá­ció után kielégítő volt. Az el­múlt 12 hónap alatt a Pap­worth és a londoni Harefield klinikán összesen 21 személy kapott új szívet, közülük nyol­cán még életben vannak. 4 HANOI: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szombaton délután —Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter meg­hívására — hivatalos látoga­tásra Hanoiba érkezett. 4 KATMANDU: Nepál nyu­gati részében 30 ember halá­lát okozta s a lakóházak mint­egy 90 százalékát lerombolta a keddi földrengés — közölte a nepáli Vöröskereszt társaság. Az anyagi károk fölmérése a hírközlési nehézségek követ­keztében még tart. 1916 óta a keddi földrengés, volt a leg­súlyosabb Nepál történetében. 4 TOKIÓ: Huszonhat or­szág és nyolc nemzetközi szer­vezet delegációinak részvételé­vel szombaton Tokióban meg­nyílt az atomfegyverek betiltá­sát követelő konferencia. A ta­nácskozást, amelyet minden évben a nagaszaki és hirosi- mai atomtámadás évfordulójá­ra időzítenek, valamennyi ja­pán békeszervezet közös szer­vezésében rendezik az idén. 4 SZÖUL: Háromévi börtön­re Ítélt szombaton egy dél­koreai haditörvényszék négy újságírót — hárman közülük a Dél-koreai Üjságirószövetség tisztségviselői — azzal a vád­dal, hogy májusban, illegáli­san terjesztett röplapokon, a rendkívüli állapot keretében bevezetett kemény cenzúra el­leni tiltakozó sztrájkra buzdí­tották az újságírókat. Ugyan­csak háromévi börtönt szab­tak ki a rendkívüli állapot el­törlésének követelésével má­jusban Szöulban tartott tünte­tések tizenkét egyetemista részvevőjére. 4 LA PAZ: A bolíviai junta pribékjei halálra kínozták Juan Lechin Oquendot, a Bolíviai Szakszervezeti Központ (COB) elnökét, a bányászok legendás hírű vezetőjét. A hírt pénteken közölte Sao Paulában tartott beszámolóján az egyházak ökumenikus tanácsának c\jyik képviselője. Egy nap alatt huszonöt halálos áldozat Törökországban Egy nap alatt huszonöt ha­lálos áldozata volt a szélső­jobb- és szélsőbaloldali fegy­veresek akcióinak Törökország­ban — jelentették szombaton Ankarából. Hat ember vesztette életét a Fekete-tenger partján fekvő Ordu tartományban. Hárman közülük Katabasban, a szem­benálló csoportok összecsapása során haltak meg. Fatsában két gyerek esett áldozatul egy támadásnak, amelyet a jobbol­dali Nemzeti Mozgalom Párt egyik volt vezetőjének háza el­len intéztek. Egy fél órával ké­sőbb ugyanitt meggyilkoltak egy kiskereskedőt. Bursában, ahonnan csütörtö­kön öt halottat jelentettek, egy jobboldali aktivistával fejlövés végzett. Két személyt, köztük egy szélősjobboldali vezetőt Gémükben, Bursa tartomány egyik kis településén gyilkoltak meg. Az ország déli részén fek­vő Adana tartomány különböző helységeiben hét embert öltek meg. A többi gyilkosságot Isz­tambulban, Ankarában. Izmir­ben, Diyarbakirban, Maiatyá­ban és Vanban követték el. 4 PÁRIZS: Az augusztus 1- vel megkezdődő francia nem­zeti vakáció első nagyobb köz­úti balesetében hét személy vesztette életét, amikor pén­teken két személykocsi, egy autóbusz és egy teherautó kö­zé szorult, majd kigyulladt a Párizsból dél felé vezető zsú­folt autóúton. LAPZÁRTA Az olaszországi Abano Ter­mében szombaton megkezdő­dött a Portisch—Hübner sakk- világba jnok-jelölti középdöntő párosmérközés. A két nemzet­közi nagymester első játszmá­ja a 27. lépés után döntetle­nül végződött. A nyugatnémet Hübner vezette a világos bá­bukat. Ki lesz az új iráni miniszterelnök? Baniszadr elnököt leváltással fenyegetik Robbanás a bolognai központi pályaudvaron Hetvenöt halott és száznyolcvan sebesült fi Hét — cimszauakban 1. Helsinki évfordulója A héten volt öt esztendeje annak, hogy Helsinkiben alá­írták Európa „új házirendjét”, az EBK záróokmányát. Érthető, ha az érdekelt harmincöt or­szágban, s más kontinenseken is számtalan kommentár, nyi­latkozat, állásfoglalás látott napvilágot: Leonyid Brezsnyev a Pravda kérdéseire válaszolt ebből az alkalomból. A hang­súly elsősorban a hogyan to- vább-ra helyeződött, hiszen sajnos nem titok, hogy a Wa­shingtonból kiindult feszültség­szítás lassítja, sőt bizonyos te­rületeken teljesen lefékezi a helsinki elvek érvényesülését. A szocialista országok az évforduló kapcsán is kiemelték annak szükségességét, hogy vissza kell térni a tárgyalóasz­talhoz, s az egyoldalú előny- szerzés, a zsarolás, az erőpoli­tika módszerei helyett kiegyen­súlyozott, realista kompromisz- szumokra kell törekedni. Ez a figyelmeztetés annál idősze­rűbb, mert közeledik a madridi találkozó, s a kérdést úgy is feltehetnénk, vajon a spanyol fővárosban közös, konstruktív erőfeszítéseket, vagy terméket­len vitákat és politikai civako- dást tapasztalhatunk-e majd? Az európai biztonsággal kapcsolatban újra előtérbe ke­rült a továbblépés kulcskérdé­se: a katonai enyhülés. Hiszen ameddig fékeveszetten folyik a fegyverkezési hajsza, nem le­het tartós és megalapozott a politikai enyhülés sem. Ismere­tes az a lengyel és az a fran­cia javaslat, amely más-más megközelítéssel, de egyaránt hangoztatja egy összeurópai értekezlet szükségességét a katonai enyhülés érdekében. A következő hetekben minden bi­zonnyal felélénkülnek majd a tanácskozások a két indítvány körül és hasznos lenne, ha Madridban is jelentőségükhöz mérten foglalkoznának velük. A katonai enyhüléssel kap­csolatosan két mozzanat is fel­hívta magára a figyelmet a héten. Bécsben a nyári szü­netre ment a haderőcsökken­tési értekezlet, minden jel sze­rint nem történt haladás és a tárgyalások „mélyhűtött" álla­potban várják a szeptember végi folytatást. Genfben vi­szont szovjet—amerikai—angol elvi megállapodás született a teljes atomcsend előmozdítá­sára. Úgy tűnik, sikerült meg­egyezni a föld alatti nukleáris kísérletek vitatott ellenőrzési módozatairól, természetesen számos részprobléma tisztázása még hátravan. így is jelentős haladásról van szó, noha Peking és Pá­rizs egyelőre távol tartja ma­gát a megbeszélésektől. Min­denesetre érdemes visszautalni egy másik évfordulóra is: ti­zenhét esztendeje, 1963 augusztusában a részleges atomcsend-megállapodás volt az első olyan okmány, amely- nyel a katonai enyhülést kí­vánták előmozdítani. 2. Elnökválasztás előtti bonyodalmak Elérkezett a finis, hiszen no­vember első keddjén választják meg az Egyesült Államok elnö­két. A republikánusok - túl­esve a jelölő konvención — már a nagy egységet hirdetik, miután meglehetősen zavaros és botrányos körülmények kö­zött dőlt el, hogy mégsem Ford, hanem Bush lesz Ronald Reagan alelnökjelölfje. A de­mokraták nyolc nap múlva ül­nek össze, s a papírforma sze­rint Cartert jelölnék újra. Az elnök politikája és stílusa azonban olyan visszatetszést keltett, hogy az előválasztáso­kon legyőzött ellenfelek ezúttal nem dobták be a törülközőt, és nem törődtek bele veresé­gükbe. Létrejött a furcsa ABC (Anybody, But Carter — min­denkit, csak Cartert nem) moz­galom, s a pórt megtépázott állapotban vonult a konven­cióra. Edward Kennedy, vala­mint a harmadik jelöltként fellépő Anderson azt hangoz­tatják, mindenkit hajlandók támogatni, csak az elnököt nem — képviselők és szenáto­rok egy csoportja viszont Car­ter mellett áll ki. Közben né­hány amerikai lap még egy Carter-Kennedy kettős indu­lását sem tartja lehetetlennek, utalva rá, hogy a politikában ismeretlen a „sohasem" kife­jezés. Kellemetlen órákat okozott a Fehér Házban az elnök öcs- csének líbiai üzletei körül ki­robbant „Billygate"-botrány. Nincs szó természetesen Wa­tergate méretű ügyről, de tény, hogy Billy Carter magától az igazságügyminisztertől kapott tanácsokat, hogyan vonhatja ki magát a büntetőeljárás alól, s betekintést nyerhetett bizal­mas jellegű külügyminisztériu- mi táviratokba is. Mindez aligha az elnök tudta nélkül történt és nem vethet jó fényt Carterre, aki négy évvel ez­előtti kampánya idején annyit emlegette a tiszta kezet, a nagy seprés szükségességét. A közvetlen összecsapások most akörül éleződtek ki, nyílt legyen-e a konvenció vagy sem: a Carternek elkötelezett küldöttek szabadon rendelkez- hetnek-e voksukkal - a dön­tés valószínűleg csak magán a New York-i értekezleten tör­ténik meg, s úgy tűnik akár­hogyan határoznak, a demok­rata tábor mély belső válság­gal vonul' a csatatérre. 3. A bolíviai helyzet A vita csupán a sorszám körül van: Bolívia másfél szá­zados történelmének 189. puccsa zajlott-e, vagy már túl­jutottak a kétszázon? (A kü­lönbség abból adódik, hogy előfordultak több alpuccsal rendelkező puccsok is abban a dél-amerikai országban, ahol átlagosan nyolchónaponként ment végbe egy-egy állam­csíny.) A puccs jellege, az el­ső két hét fejleményeiben, tükrében vitathatatlan: szélső- jobboldali hatalomátvétel tör­tént. A junta „chilei módsze­reket" alkalmaz s nem vélet­len, hogy az első elismerést éppen Pinochetéktől kapta. A fokozódó terror, a több ezer gyilkosság és letartózta­tás azonban nem béníthatja meg az ellenállást, amely kü­lönösen az ónbányák vidékén jelentős. Hírek érkeztek egy il­legális népi kormány megala­kításáról is. S jóllehet a kato­nák azt mondják, a jövőben sincs szándékukban visszavo­nulni a hatalomból, eddig egyetlen katonai kormányzat sem bizonyulhatott tartósnak Bolíviában. Valószínűleg ez a bizonyta­lanság okozza, hogy Washing­ton igyekszik óvafos magatar­tást tanúsítani, s az amerikai államok szervezetének többsé­ge elítélte a juntát. De újra előtűnik az amerikaiak tudat- hasadása. Washington ugyanis mérsékelt, konszolidált, ameri- kabarát rendszereket szeretne Latin-AmerikdEan, a kontinens „hátsó udvarában". De amint erősödnek a baloldali irány­zatok, végső soron mégiscsak a szélsőjobboldali csoportokat és a nyílt terrort részesítik előnyben. Tény, hogy eddig még soha egyetlen puccsista rezsimnek sem kellett szembe­néznie mondjuk egy amerikai blokáddal, amelyet Washing­ton tizenkilenc év óta tart élet­ben Kubával szemben ... Réti Ervin Heti külpolitikai összefoglaló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents