Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-23 / 231. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 231. szám 1980. augusztus 23., szombat Ara: 1,20 Ft flz emberi tényező A XII. kongresszus óta, a kongresszus állásfoglalásai nyomán mind gyakrabban hangzik el különböző fórumokon az a gondolat, hogy fejlődésünkben fokozódik az emberi tényező jelentősége. Más szóval, előrehaladásunk hajtóerői, mozgatói között fokozott figyelmet érdemelnek az emberek tudatosságával, képességeivel, képzettségével, továbbá — a némiképp elkoptatott, de azért kifejező erőt nem nélkülöző szóval élve — az emberek „hozzáállásával" összefüggő tényezők. Vajon mi magyarázza e felismerés térhódítását közéletünkben? Vannak, akik ezt — olykor némi enyhe rosszmájúsággal — az anyagi eszközök szűkösebbé válására vezetik vissza, mondván, emiatt vagyunk kénytelenek mostanában a pénzt nem igénylő tényezők fölértékelésére. Valóban, aligha tagadható, hogy a gondosabb gazdálkodás kényszere is ösztönöz egy ilyen értelembén átfogóbbnak, komplexebbnek nevezhető megközelítésre. Ám ez csak egyik, s nem a legfontosabb összetevő. Akármennyire bővében is lennénk az anyagi eszközöknek, akkor is fel kellene ismernünk, hogy a fejlődés menetében, a fejlett szocialista társadalom építésében általában véve növekszik a szubjektív tényezők szerepe. A propagandáról szóló párthatározat már mintegy négy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet erre, s a tények azóta is folyamatosan alátámasztják e felismerés aktualitását. De megközelíthetjük e problémakört más oldalról is. Gondoljunk csak azokra a vizsgálódásokra, amelyek tanúsága szerint ma a honi iparban a termelékenység szintje jobban elmarad a legfejlettebb országokétól, mint ahogy azt a műszaki fejlettség, a berendezések színvonala tekintetében mutatkozó különbség indokolná. Az elmaradás effajta többlete a munka szervezettségének, a munkaidő kihasználásának, vagyis a közvetlenül az embereken múló tényezőknek az állapotából ered. Vagy gondoljunk arra, mekkora különbség tapasztalható egyes, egyébként azonos természeti feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei között. A magyarázat a vezetés hozzáértésében, ' a szakemberekkel való ellátottságban, a munkához való viszonyban, vagyis ugyancsak szubjektív, emberi tényezőkben található. A szubjektív tényező növekvő fontossága, így is mondhatnánk, jelen helyzetünk objektív sajátossága. Ennek az objektív, vagyis a felismeréstől és szándékunktól függetlenül létező törvényszerűségnek a tudatos számbavétele fontos erőforrás lehet munkánkban. Ennek alapja, első lépése maga a felismerés. Ám ennél tovább is kell jutnunk, azt is mérlegre téve, miként érhető el az emberi tényezők jobb, magasabb hatásfokú hasznosítása. Ebben az összefüggésben különös jelentőséget kap az érdekeltség szerepe. A képességek és törekvések a legjobban akkor hozhatók mozgásba, ha az érintettek közvetlenül vagy közvetve maguk is érdekeltek ebben. Bizonyosan összefügg a szubjektív tényezők növekvő szerepével, hogy az utóbbi időben behatóbban foglalkozunk az érdekviszonyokkal, s ezeknek az egyének gondolkodására, magatartására, cselekvésére gyakorolt hatásával. Mi az' embereket nem valamiféle „csavaroknak" tekintjük a tőlük függetlenül mozgásba hozott társadalmi gépezetben, nem egyszerűen a felsőbb akarat valóra váltásában számítunk rájuk, hanem építünk kezdeményezőkészségükre, leleményességükre, vállalkozó, újító "kedvükre. Ezeknek a jellemvonásoknak, tulajdonságoknak a sokrétű fejlesztése csak demokratikus viszonyok között lehetséges, olyan légkörben, amelyben az öt'etsk, javaslatok, a jobbító szándékú bírálatok meghallgatásra találnak, gondos mérlegelésre kerülnek. A munka- és lakóhelyi demokratizmus elmélyítését szolgáló lépések tehát úgyszintén nem választhatók e| az emberi tényező szerepének növekedésétől. Ellenkezőleg, fontos és nélkülözhetetlen elemét alkotják az e tendencia kibontakozásához szükséges feltételek rendszerének. Ebben az összefüggésben, a feltételek egész rendszerét szem előtt tartva, találhatjuk meg az erkölcsi ráhatás, az eszmei nevelés, a politikai meggyőzés valóságos szerepét. Miközben óvakodnunk szükséges attól, hogy kizárólag ezektől várjuk a tudatosság és a cselekvőkészség erősödését, nem is becsülhetjük le jelentőségüket. A tudatos ráhatás, meggyőzés, szemléletformálás és jel - fémalakítás semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszik az egyének és közösségek tettrekészségének felkeltésében, cselekvésük kedvező irányának biztosításában. Mindez meghatározza a politikai-mozgalmi szervezetek szerepét ebben a folyamatban. Túlzás nélkül mondható, hogy amilyen mértékben nő az emberi tényezők szerepe a társadalmi folyamatokban, ezzel egyenes arányban fokozódik a párt- és tömegszervezetek tevékenységének súlya is. Hiszen e tevékenységnek — ha szabad ezt a kifejezést használni — a „tárgya" éppenséggel maga az ember, annak gondolkodása, magatartása, cselekvése. n jelen helyzetben még nagyobb hangsúlyt köp az a gondolat, hogy a politikai-mozgalmi szervezeteknek, a pártszervezeteknek nem a tárgyi és szervezeti feltételek alakítására kell a fő figyelmet fordítaniuk, nem az ilyen kérdéseket kell elsősorban napirendre tűzniük és megoldaniuk (mint ahogy ez ma még nem egy helyen történik), hanem az emberi tényezők kibontakoztatásában kell látniuk elsődleges hivatásukat. A technológia alakítását, a szervezeti korszerűsítés rendjének kimunkálását és a hasonló teendőket nyugodt lélekkel rábízhatjuk az erre rendeltetett állami, vállalati-intézményi irányító szervekre. A politikai-mozgalmi munka hivatása, hogy az emberekre hasson, őket késztesse a közös célokat legjobban szolgáló tettekre. Gyenes László Exportfejlesztés közös kockázat alapján Megalakult az Interinvest külkereskedelmi társulás Harmincnyolc külkereskedelmi vállalat, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank létrehozta az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulást, amelynek tagvállalatai a közös érdekeltség, a kölcsönös kockázat alapján fejlesztési alapjukból hozzájárulnak sikeresnek ígérkező vállalkozásokhoz. Dergács Ferenc, az Interinvest igazgatóságának elnöke, a MONIMPEX vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vállalatok anyagi erőinek egyesítése lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, amelyek, lényegesen megnövel- ■ hetik egyes termékek verseny- képességét, a gazdaságos export fokozását. Minden ötletet, minden javaslatot alaposan megvizsgálnak, s valamennyi tagvállalatnak érdeke, hogy olyan tervek végrehajtására ' szavazzanak meg pénzt, amely a legrövidebb időn belül minél nagyobb nyereséget hoz. Siker esetén ugyanis tekintélyes részesedést kaphatnak a tagvállalatok, a részesedés azonban elmaradhat, ha a vállalkozások nem eléggé megalapozottak. Az igazgatótanács alákuló ülésén csaknem 1,2 milliárd forint betétet jegyeztek a társulásban részt vevő vállalatok, amit három év alatt fizetnek be. Azzal számolnak, hogy a következő években a jegyzés lényegesen tovább növeli a társulás pénz- állományát. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a vállalati pénzeszközök koncentrálása az exportfejlesztő vállalkozásokban is sokkal nagyobb eredményekkel jár, mintha viszonylag kis ösz- szegeiket a vállalatok küiön-kü- lön használják fel. A közös kasz- szából kiegészíthetők például azok a hitelek is, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank nyújt a leggazdaságosabb exportbővítő beruházásokhoz. Elutazott a Japán KP delegációja A Japán Kommunista Párt Baranyában tartózkodó küldöttsége, Homo Ta- keshinek, az elnökség állandó bizottsága tagjának, a központi ellenőrző bizottság elnökének vezetésével, tegnap délelőtt találkozott Lukács Jánossal, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárával. Részt vett a találkozón dr. Dányi Pál, a Megyei Pártbizottság titkára is. A beszélgetés során Hama Takeshi elmondta megyénk első titkárának, milyen elvtársi fogadtatásban, részletes tájékoztatásban részesültek, amerre jártak a szocialista építés gazdag eredményeivel találkoztak. Megköszönve a szívélyes vendéglátást, a küldöttség tegnap elutazott BudapestMár áll a vázszerkezete a Siklóson épülő mesterséges márvány- tömb-gyártó csarnoknak Műmárvány Siklósról Feldolgozzák az apró köveket Sárga, vörös és zöld lapok — családiház-építőknek Külföldön is érdeklődnek az új termék iránt öt esztendővel ezelőtt a siklósi kőbányák közelében lapüzemet létesített a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat. A döntés indokolt volt, hisz addig távoli helyekre szállították feldolgozásra a kőtömböket. Az üzem kőfeldolgozó csarnoka 1975-ben elkészült, de a gépesítés két év múlva fejeződött be. Korszerű olasz gépsort állítottak munkába, melyeken a tömböket szeletelik, fényezik és különböző méretű lapokra vágják. Az olasz gépek kapacitása azonban szükségessé tette a nyerslopgyórtás bővítését. Ehhez a munkához 1978-ban fogtak: o meglevő csarnokot megnagyobbították, s három új kővágó fűrészgépet vásároltak. Ezzel megoldódott a kőfeldolgozás optimális munkafolyamata. Földgázvezeték fektetése történik Pécsett, a harkányi elágazástól az Árnyas utcáig. A hosszú élettartamú, 33 centiméteres műanyag csöveket különleges eljárással hegesztik össze, így egyszerűbbé válik annak ellenőrzése, vizsgálata, mint az eddig használt fémcsöveké. Képünkön 0 csövek összeillesztése történik. Fotó: Kopjár A vállalat két bányájában a művelés során apróbb kövek is keletkeznek, amiket eddig nem tudtak gazdaságosan hasznosítani. Már az üzem létesítésénél elhatározták, hogy ezeket a köveket is felhasználják, s műmárványt állítanak élő. A most épülő csarnokban majd a bányatermékből szemes, osztályozott zúzalékot készítenek. Ezt követően a zúzalékot cementtel keverik, majd ez a képlékeny anyag formába kerül, ahol vibrálóval tömörítik. Ezután a tömböket egy hétig vízmedencékbe teszik, majd a feldolgozása megegyezik a természetes kőtömbökével. Érdemes megemlíteni, hogy ennek a műmárványnak az ára jóval kevesebb lesz, mint a természetesnek, ugyanakkor a külleme megközelítőleg azonos a siklósi márványéval. A tervék szerint három színben készül a műmárvány. Mint Takács Tibor üzemvezető elmondta o sárga, vörös és zöld lapokkal a családi ház-építőket is ellátják. Az új 620 négyzetméteres üzemcsarnok kivitelezője a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az épület előregyártott MEZŐPANEL szerkezetből készül, s várhatóan az idei esztendő végére készül el. A csarnok gépei, berendezései már a helyszínen vannak. A beruházás költsége 4,5 millió forint. A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat siklósi lapüzemében tavaly 24 000 négyzetméter burkolóanyagot gyártottak. Az idei tervükben már 32 000 négyzetméter, míg a jövő éviben 40 000 négyzetméter márvány, és műmárványlap előállítása szerepel. Termékeik iránt nemcsak Magyarországon, hanem külhonban is nagy oz érdeklődés. Idén 5000 négyzet- méter márványlapot exportálnak Csehszlovákiába. R. N.
