Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-23 / 231. szám

2 Dunántúli Tlaplo 1980. augusztus 23., szombat JA dencshw daloskönyw Közel százesztendős baranyai folklóremlék A népköltészet kutatása során egyre növekszik a népi kézira­tok jelentősége — a paraszti írásbeliség e fontos emlékei némileg pótolják a kihaló generációk elvesző tudásanya­gát. A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán őrzött (ere­det' vagy másolatban beke­rült) kéziratos daloskönyvek mellé egy újabb múlt századi emlék sorakozott fel megyénk­ből, a dencsházai daloskönyv, melyet a budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őriz (jelzete: EA 10633). Ez a kisalakú, alig gyermektényér- nyi, kézzel fűzött és kézzel írott kötetecske 1916-ban ke­rült Sebestyén Gyulának, a folklórkutatások egyik akkori főszervezőjének kezébe, s az ö hagyatékából leltározták- az­után az Adattár ma már mil­liós lapszámú anyagába. A belső címlap elárulja az összeállító első tulajdonos ne­vét — Korporal Hegyi 1882 beli (a kézirat 70. és 87. lap­ján Hegyi István káplár be­jegyzések olvashatók), "de más nevek is szerepelnek a kézira­tos füzetben — 94. lap: Da­rabos János Nagy, Darabos Mihaj; 97. lap: Gyura István; a hátsó borító belső lapján: Franz Matic Ja(h)re 1886. Legérdekesebbek a belső cím­lap további megjegyzései: Hegyi István Bekecs Juli Dencsházai lakos Bakos István irta 1886. február 2. Bár a 21. lapon szereplő szövegek mellett marginálisan a Katádla helynév is szerepel, ■a kézirat dencsházai kapcso­lódása kétségtelen, hiszen az 58. lapon Hegyi bejegyzés , alatt az összeállító saját „ver­sét" (nyilván közismert dal­lamra alakított dalszövegét) találjuk: Isten hozzád, szülőföldem, Dencsháza, Szálljon reád a jó Isten áldása. Kedves rózsám, hozzád nyújtom jobb karom, Jöjj közelebb, megcsolkollak angyalom. E kéziratos daloskönyv pró­zai szövegeket i$ tartalmaz. A 36. lapon található egy Pater Roster — travesztia, amely más helyekről is, sok-sok változat­ban maradt fenn, mint né­pünk antimilitarizmusának, bé­kevágyának bizonyítéka: Baka Imádság Miatyán Ferencz Jozef ki lakik Bécsben. Add meg né- künk a mi pengő forintunkat Mi is vissza adjunk a te behivő ezéduládat. Oh drá- galátos kis czelo(??) vendég fogadó. Abban van egy száz akós hordó Torkunk megáz- tatója Lelkünk vidámítója Miképpen Pesten Azon kép- pen Budán is jó bor van pajtás eba(d)ta Kanizsán A gonoszba Ámen Ezután a szöveg után egy mesét olvashatunk Az ördög­ről címmel, amely a „katona a pokolban” téma sajátságos, vaskos humorú feldolgozása — gyakran előfordul más katona­könyvekben is. A 47—56. lapokon Az új tes- támentum története címmel passio-travesztiát találunk, melynek sok-sok strófája közül az 5. verset idézzük: Szomjúzik vala Jézus a keresztfán Adónak néki eczetetet {Sic!) inni Mejre Jézus mondá Kocsmárosné, de savanyo a bora Olyan mind a valóságos vadalma Kocsmárosné ezukrozza meg a borát Adja nékem kökényszemű leányát Hallatlanul értékes a dencs­házai daloskönyvben a Fehér László ballada 23 strófás vál­tozata (14—19. lapok) és egy másik új stílusú ballada („Sá­gi mariskának nótája") 12 strófája, melyet ábrázolni is szoktak a Dunántúl pásztormű­vészei. Több más baranyai daloS- könyv mellett a dencsházai kézirat feldolgozása során is igyekszünk majd helyszíni gyűj­tésekkel utólaq rögzíteni a dallamokat (lehetőleg a haj­dani összeállító esetleg ma is megtalálható rokonaitól — várjuk jelentkezésüket!), hogy ezzel is gazdagítsuk Baranya népköltészetének kincsestárát. Mándoki László Matematikai konferencia Budapesten Huszonöt ország 260 mate­matikusa vesz részt azon b konferencián, melyet két neves magyar matematikus. Riesz Fri­gyes és Fejér Lipót születésének 100. évfordulója alkalmából rendez Budapesten a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia. A nemzetközi konferencia pén­teken az Akadémia dísztermé­ben ünnepi üléssel kezdődött, melyet Polinszky Károly, a Ma­gyar Tudományos Akadémia al- elnöke nyitott meg. Ezt köve­tően az egykori tanítványok em­lékeztek meg Riesz Frigyes és Fejér Lipót munkásságáról. Augusztus Pannónia '80 Szövetkezeti szakemberek XI. találkozója Harkányban Augusztus 23. és szeptember 5. között tizenegyedik alkalom­mal rendezik meg Harkányban a szövetkezeti szakemberek ta­lálkozóját. A rendezők, a TIT Baranya megyei elnöksége és a „Pannónia ’80" titkársága, a találkozó alapgondolatául ez­úttal „Az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak meg­valósítása a mezőgazdasági tér. melőszövetkezetekben” témakört választotta. Szakmai előadások A kéthetes rendezvény meg­nyitására augusztus 24-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor ke­rül sor a siklósi vár kongresszu­si termében, A találkozót dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára nyitja meg. A megnyitó előadást Zsuffa Er. vin, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese tartja' „A me­zőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló feladatok a XII. kong­resszus határozatainak tükré­ben” címmel. A találkozó további helyszí­ne az építők harkányi üdülő­je, ahol augusztus 25-én, hét­főn reggel 8 óra 30 perckor kezdődnek az előadások. Az első nap előadója dr. Vendég Ferenc mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, aki az élelmiszer-termelés fej­lesztésének és a közgazdasá­gi szabályozórendszer módosí­tásának időszerű kérdéseiről ad tájékoztatást, illetve tart a té­makörben konzultációt. Kedden, augusztus 26-án dr. Huszár Jó­zsef, a TOT főosztályvezetője a szabályozók hatásáról - a termelőszövetkezetek differen­ciálódásáról, dr. Szép György, atz Igazságyügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a ter­melőszövetkezetek időszerű jog- politikai és jogalkalmazási kér. déseiről tart előadást. Augusz­tus 27-én a VI. ötéves terv vár­ható hitelpolitikai irányelveit ismerteti dr. Páles Gyula, a Ma­gyar Nemzeti Bqnk elnökhelyet­tese. Augusztus 28-án „A ház­táji gazdálkodás és a kiegészítő tevékenység a nagyüzem gaz­dálkodás rendszerében” cím­mel dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője tart előadást. Az augusztus 29-i előadás cí­me „Élelmiszer-termelésünk és a világpiac”. Előadó Bagó Bá­lint, a MÉM főosztályvezetője. Augusztus 30-án a találkozó résztvevői ellátogatnak a buda­pesti OMÉK-ra. másnap tanul­mányi kiránduláson vesznek részt a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetben. Szep­tember 1-én előadásokkal foly­tatódik a program. Ezen a na­pon a termelőszövetkezeti ön- kormányzat működésének ta­pasztalatait ismerteti dr. Sárai György, a TOT főosztályvezető­je. Szeptember 2-án dr. Csiz­madia Ernő, egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektora „A vál. lalati szervezet fejlesztése az élelmiszer-gazdaságban” cím­mel tart előadást. Szeptember 3-án délelőtt Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezetője a terme­lőszövetkezeti munkadíjazás új vonásairól, délután pedig dr. Nagy László, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tanára az ésszerű földhasználatról tart vitaindító előadást. Konzultációk és viták Az előadásokat konzultációk követik, egy-egy témakörben kerekasztal-vitákat rendeznek. Az állandó résztvevők mellett az egyes témák iránt érdeklődő szakembereket a rendezők szí­vesen látják külső hallgatóként az előadásokon. A találkozó vendégei szabad idejükben o Harkányi Nyár rendezvényein vehetnek részt. Kedvező külföldi fogadtatás Nyugat-európai kiállítássorozat után Ismét itthon a pécsi múzeum anyaga Mint annak idején hírt ad­tunk róla, hosszabb nyugat­európai kiállítássorozaton volt látható a pécsi Janus Panno­nius Múzeum anyaga, Konst­ruktivista törekvések a magyar művészetben címmel. A kiállí­tást a Kulturális Kapcsolatok Intézete szervezte a kulturális csereegyezmények keretében, így jutott el az anyag Düssel­dorfba, a norvég fővárosba, Os­lóba, valamint Dániában, Kop­Uj tanulói berletígazoluanyok — négy éure Tanévkezdéstől már 5800 baranyai kisdiák iskolába járá­sát oldja meg a Volán 12. számú Vállalata, ugyanis az első csengetés ennyi bejáró gyereket szólít a 69 körzeti és a 233 tagiskola padjaiba. Lesz-e változás a diákbuszok terén, hogyan szervezik a ta­nulók iskolába szállítását? — erre kerestünk választ a Vo­lánnál. Erdő János, a vállalat sze­mélyforgalmi és kereskedelmi főosztályvezetője a menetren­di finomításokról és ■ új járat indításáról számolt be: — A tanácsokkal és a mű­velődési osztályokkal, az isko­lákkal egyeztettük a kéréseiket a lehetőségeinkkel, úgy ér­zem, sikerült megtalálnunk a legelfogadhatóbb megoldást. LegnagyoGB módosítást a vajszlói körzeti iskola tanulói­nak beszállításával eszközlünk szeptember 1-től, az oda bejá­ró gyerekek a korábbinál ké­sőbb indulnak és érnek be az iskolába. Az erdősmecskei fel­sőtagozatos tanulókat körzete- sítették a szebényi iskolába, szállításukról gondoskodunk. Diákbuszok bejáróknak Kedvező menetrendváltozás Lássuk, mit ígér a Volán. A vajszlói körzeti Iskolába 11 tagiskola körzetéből bejáró tanulókat a jelenlegi eszköz- állomány felhasználásával és napi 40 kilométer többletúttal viszik majd a buszok. A körö­si, adorjási, sámodi, majláth- pusztai, baranyahídvégi és kis- szentmártoni gyerekek a ko­rábbi 6.30, illetve 7.33-as idő helyett 7.45-kor érkeznek majd. Vejti és Hides bejárói­val a korábbi 6.29 helyett 7.55-kor érkeznek a buszok, Piskó és Luzsok tanulói a ko­rábbi 6.29 helyett 6.50-kor érnek az iskolába. Ezek a vál­tozások kedvezően érintik a baksai körzeti iskolába bejá­rókat is, ugyanis a Vajszlóról induló járat korábban, 6.25- kcfr indítható és így a tanu­lók nem 8 óra után, hanem 8 óra előtt ülhetnek a baksai körzeti iskola padjaiba. A bo- gádmindszentiek is jól járnak, mert a Pécsről negyed órával korábban, 6.15-kor induló busszal a hiricsi tanulók is időben érkeznek. Az ózdfalu- siak is 15 perccel korábban, 7.11-kor indulhatnak Bogád- mindszentre. A tanítási szünet és a páros hetek szombatjai kivételével az erdősmecskei felsősök 8.37- es indulással 8.58-kör érkez.- nek Szebénybe és 9-kor meg­kezdődhet a tanítás, vissza 15.21-kor indulhatnak és 15.46- ra érnek Erdősmecskére. A sellyei körzeti iskolában jól bevált a lépcsőzetes taní­tás-kezdés: a helybeliek szá­mára 8, a bejáróknak 9 óra­kor kezdődik majd a tanítás. Az új tanulói bérletigazol­vány bevezetésével egyszerű­södik azok kiváltása, illetve meghosszabbítása: 14 éven aluliaknak és távolsági bu­szokra csak a kiváltásnál kell az iskolalátogatási igazolás, a helyi járatokra a szülő sze­mélyi igazolványának felmuta­tása is elegendő. A 14 éven felüliek - tehát a közép- vagy felsőfokú tanintézetek diákjai - a helyi és távolsági busz­járatokra szóló tanulóbérle­teiket a személyi igazolványuk bemutatásával kapják meg. Az igazolvány egyébként 4 év­re szól, a jegypénztáraknál hosszabbítható meg és az ér­vényes igazolvánnyal az or­szág bármelyik településén váltható diákbérlet. M. L. penhágába és az ország északi központjába, Aalborgba. Ahogy a cím is jelzi, a kol­lekció egy önmagában egysé­ges és ugyanakkor lezárult képzőművészeti irányzatot rep­rezentál. A modern művészet egy olyan szárnyát, amelynek voltak .párhuzamai és volt egyi­dejűsége a konstruktivizmus más európai megnyilvánulásai­val. Kassák Lajos és az aktivis­ták körének felmutatásával a magyar képzőművészet egy nemzetközi pillanatát érzékel­hette a kiállítás látogatója, va­lamint ennek folytatását, ami­kor az ötvenes évek végén új­ra sikerült összeegyeztetni ezt a tradíciót a korabeli képző- művészeti törekvésekkel. Mind­ez a kevésbé ismert Magyar- országról adott képet egy olyan szemszögből, ahonnan az ed­dig nem volt látható. A kiállítások mindenütt kor­szerűen felszerelt múzeumok­ban kerültek bemutatásra, a megnyitók minden esetben dip­lomáciai szintű események vol­tak, és a sajtó is reagált a magyar bemutatkozásra. Re­gisztrálhatta, hogy Magyaror­szágon is voltak ilyen törekvé­sek — ezek a jelzett országok­ban már mind beépültek az építészetbe és az ipari forma- tervezésbe. Ugyanakkor a kiál­lítás felhívta a figyelmet a konstruktivizmus szovjet, bol­gár, lengyel és cseh párhuza­maira. A magyar konstruktivista tö­rekvéseket bemutató képanyag visszaérkezett tehát Pécsre, ahol most kibővítik, restaurálják, ugyanis a télen Helsinkiben ál­lítják ki újra, a budapesti finn képzőművészeti kiállítás vi­szonzásaként G. O. Nem láttam a múltkori Fel­kínálom — népgazdasági hasz­nosításra műsort, ezért termé­szetesen nem tudtam, mi az a gyümölcskonzerváló, de vala­mi jó dolog lehet, az csütör­tökön este mindjárt kiderült, amikor a lelkes (magyar szár­mazású) svéd üzletember föl­hívta ez ügyben a televíziót. Meg is beszéltek minden fon­tosabb részletet, úgy hogy le­hetséges, üzlet lesz a dolog- Eól. A svéd azt is mondta, hogy gratulál a műsorhoz, Svédországban is elkelne ilyen, de ott sajnos még nincs. Már korábban gratuláltam én is (magamban) a műsor­hoz, a svéd nyilatkozata még­is meglepett. Azt hittem, má­sutt nincs arra szükség, hogy a televízió fölvállalja egy ta­lálmánybörze szerepét, mert másutt vagy vannak ilyenek, vagy maguktól is megtalálják az okos találmányok a maguk megvalósulási lehetőségét, il­letve fordítva: az ötlet-éhes gyártók találják meg az ötle­tek kiagyalóit. Azt hittem, ez olyan természetes, mint hogy a nap keleten kel, s csak ná­lunk nem csinálja senki, mint annyi más evidens dolgot, hi­szen nekünk gyakran a túl egyszerű — gyanús Columbus tojása - büdös. A svédet hall­va tehát kétszeresen is gratu­lálok a televíziónak, most már nemcsak azért, mert a szük­ségből erényt kovácsolt, ha­nem azért is, mert ezzel a műsorral legalább is megost­romolta a világszínvonalat. Most három újítást kínál­tak volna „megvételre", de a háromból — részben éppen a lelkes svéd műsoron kívüli te­lefonja miatt — kettő lett. Ám ez a kettő is takaros tanulsá­gokkal szolgált. Mátyás József bajai műszerész targoncave­zérlési újítása mint kiderült, több százmillió forint megta­karítást hozhatna az ország­nak. Annak ellenére, hogy nem tudjuk, hány tízezer tar­gonca szaladgál a vállalatok és üzemek udvarain. Szalad­gál?... Ez talán túlzás is. Mert az is kiderült, hogy a nálunk használatos targoncák akkumulátorait nyolc órán át töltik ahhoz, hogy négy órán át szaladgálhassanak, és még akkor se biztos a dolog, mert a targoncák gyakran és nagy kedvvel robbannak le. Ha mármost az újítás csak annyit érne el, hogy a targoncák kétszer annyi ideig dolgozhat­nának, az is nagy dolog vol­na, de ennél többet ígér: ke­vesebb lerobbanást, nagyobb üzembiztosságot A biztató te­lefonok után égy kérdés ma­radt csak nyitva: mibe fogják beszerelni az ügyes szerkeze­tet? Az ezután vásárolandó bolgár targoncákba? Vagy a már használatosakba? S ha az utóbbiakba, ki fogja eze­ket összeszedni?... A Takács lakatosmester há­zaspár „háztartási" újítása is elragadóan egyszerű, parasz­tion okos kis gép. Mint kide­rült, az ilyen univerzális taka­rítógépeket külföldről hozzuk be, szerény számítás szerint is tizenöt-hússzor annyiért, mint amibe ez a kis gép ke­rülne, A televízió példaszerű­en szervezte a börzét, még iparművészeti tálalásról is gondoskodott, de itt is elébem incselkedett a kételkedés ör­döge: ha majd kijön a hazai ipar ennek az ügyes gépnek halkszavú, formatervezett, ele­gáns és olcsó változatával, vajon akkor nem lesznek vál­lalatok (szállodák, irodahá­zak, üdülők stb.), amelyek a külföldit veszik meg? De hát igaz is, ezt már va­lóban nem tudja megoldani a televízió. így is nagyszerű do­log, hogy csinálja, s igen kö­rültekintően, eredményesen ezt a találmány-börzét. Hadd hasz­náljak nagy szavakat, zseniá­lis ötlet. S ami gazdasági, ipari műsoroknál igazán nem volt megszokott éveken át: nagyon izgalmas műsor. H. E. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents