Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-20 / 229. szám
Szocialista kultúráért ■ Dr. Fiilöp István Irodája falán gyönyörű leopárdbőr, a könyvespolcon valami, kölyökkorban kimúlt ragadozó — kitömve természetesen —, a sarokban pedig délceg hattyú áll és üvegszemeivel egykedvűen nézi dr. Fülöp István vendégeit. 1968 óta dolgozik Fülöp 1st-' ván a Mecseki Kultúrpark igazgatójaként. Irodához kötött állást hagyott ott, a pécsváradi, n.ajd pécsi járás népművelési felügyelői posztját. Nem mintha itt nem kellene gyakran az íróasztalra könyökölnie, de ha csak teheti, kilép a szobából. Az életrajzát ismerve ezen aligha lehet csodálkozni. — Jugoszláviában születtem, a háború után kerültünk át Magyarországra. Félárván nőttem fel Bogdásán, mert az apám 1942-ben elesett a fronton. A nagyapám nevelt föl, és iskolai tanáraim segítettek a faluban, majd később Pécsett, a Nagy Lajosban is. Bennem mindig az dolgozott, hogy az embernek egyszer vissza kell adnia, amit másoktól kapott. Mivel nem vagyok zseni, ezt csak vasszorgalommal végzett munkával lehet megtenni. A bajai Felsőfokú Tanítóképzőt végeztem el, aztán kis falvakban töltöttem el igen szép esztendőket. Tanító, tanár, népművelő, tanácstag, népfrontmunkatárs voltam egyszemély- ben. A hetvenes évek elején befejeztem a jogi egyetemet. előtte pedig állattenyésztő szakmunkás-bizonyítványt szereztem. Itt valamennyi végzettségemnek hasznát veszem, de különösen az ad alám biztos talajt, hogy sokáig falun tanítottam . . . Levelet mutat: egy kisfiú írta Dombóvárról. Megköszöni benne a lehetőséget, hogy dolgozhatott a pécsi állatkert ,,zoo- iskolájában”. — Nehéz volna eldönteni, hogy létesítményeink közül melyiket kedvelem jobban. A látszat ellenére a vidámpark jár nagyobb felelősséggel, hiszen úgy kell veszély nélküli, játékos pihenést biztosítani az embereknek, hogy erőfeszítéseink ne zavarják a szórakozásukat. Az állatkert pedig — a látnivalókon kívül — arra is jó, hogy rászoktassa az ápolónak jelentke- 5 ző több száz gyereket: dolgozni kell. A munka nem mindig öröm, de szükséges. Jobb, ha ezt minél előbb megtanulják ... H. J. A népfrontmunkáért Schuszler Adam Belépve a deszkakerítéshez támaszkodó kapun, a látvány alapján azt hinné az ember: ebben a hatalmas diófa árnyékolta udvarban a ,,tanító úrnak" meglehet az elfoglaltsága. Méhészkedés, a tornácot hűsítő szőlőlugas hajtásainak irányítása, nyáridőben az árnyékban olvasgatni, amíg a konyha felől jó illatok burkolják körbe a karosszéket. A diófa, a lugas s talán a jó illatok is megvannak, ám a méhészet már nem. Valamikor ugyan foglalkozott ezzel is- Schuszter Adóm, a borjádi általános iskola igazgatója, ma már azonban felhagyott a családok gondozásával, a mézper- getéssel. Annyi minden elfoglaltsága támadt időközben, hogy nem jutott ideje a kaptárok körül szorgoskodni. Hirte- lenében el is sorolja, mi minden tisztséget vállalt el, amelyek közül néhány még mindig munkát ad, másokot feladott Ho| kora — 61. évében van —, hol a falu életében bekövetkező változások miatt. Volt tehát a járási népfrontbizottság elnökségének tagja, a községi HNF-bizottság elnöke, sportköri titkár, az önkéntes tűzoltóegyesület vezetőségének tagjo,' a kultúrotthon igazgatója, községi tanács és a végrehajtó bizottság tagja — és természetesen az iskola igazgatója. Néhány évvel ezelőtt még mindez egyszerre. Felesége is pedagógus, jószerével nem él a környéken olyan ember, ki ne tőlük tanulta volna meg az írást, a számolást. Ha visszagondol az elmúlt évekre, először a kedves emlékek bukkannak elő, a néhány kitüntetés, közöttük a Munka Érdemrend bronz fokozata is. Szívesebben szól a jelenről, a falu előtt álló és társadalmi munkában megoldásra váró feladatokról. S ha ezt mondom: de hiszen jövőre már nyugdíjban lesz, a válasza eny- nyi: — Munka nélkül nem lehet az elkövetkező éveket sem elképzelni ... Tegnap a HNF Országos Ta. nácsa székházában vette át a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt. A helyénvaló indoklás szerint: „a kiemelkedő mozgalmi munkásságért”. M. A. Nem „ideg-elme", hanem pszichiátria Alkotó közösség az új kórházban Szeptemberben fogadják a betegeket Az orvosok vállalják ló, önbizalmat keltó munka Röntgenterem, balról a képerősítővel Oly sok aggódás, még több utánajárás, ígéretek és határidő-módosítások után most az örömé a főszerep mindazok számára, akik annyira várták Dunántúl legnagyobb pszichiátriai kórházának elkészültét. (A szakorvosok kérésére ezután így nevezzük a korábban szigetvári ideg-elme kórházként emlegetett létesítményt - mivel ez utóbbi a korszerű gyógyászatban már túlhaladott elnevezés.) Az Egészségügyi Minisztérium, a Baranya megyei Tanács, Szigetvár város Tanácsa, egészségügyi és műszaki dolgozók sok-sok munkája Segítette Baranya megyét ehhez az igazán szép és jól felszerelt, 330 ágyas kórházhoz. A kórtermekben telefon, mosdó, valamennyi tágas, kényelmes, a fürdők, WC-k a legkényesebb higiéniai igényeket is kielégítik. A környezet ideális, a szomszédos erdő békés nyugalmat sugall. A megbízható diagnosztikához, szomatikus — testi — kezelésekhez a hazánkban kapható berendezések közül a legkorszerűbbeket szerelték fel. A laboratóriumbon elvégezhetők vér-gázanalízis segítségével az úgynevezett vérszérum állandók meghatározásai, a röntgennél egy monitorra vetíti ki a vizsgált testrész képét a gép, a különféle agyi vizsgálatok elvégzésére ott a korszerű elektro- enkefalográf. Korábbi tudósításainkban már szóltunk a kiszolgáló létesítményekről : a kazánházról, amely a remélhetőleg megvalósuló második ütem kiszolgálására is alkalmas lesz, a mosodáról és központi sterilizálóról, amely a régi kórházat is elláthatja, a nagyszerűen felszerelt konyháról és egyéb szociális létesítményekről. Mindez már szintén elkészült, sajnos nem mentesen a már megszokott kezdeti zökkenőktől. A figyelem most érthetően arra irányul, milyen szakmai munka várható itt, mi a helyzet ennek szervezési, személyi feltételeivel? Dr. Kézdi Balázs megyei pszichiátriai szakfőorvos, a szigetvári kórház-rendelőintézeti egység igazgatóhelyettese a kórház szervezeti felépítéséről a következőket mondta: — Három szerkezeti egységre tagozódik az intézet. Az egyik a neurológiai és neuropszichiát- •riai osztály. Ide helyezzük el azokat a betegeket, akiknél bizonyos testi okokon alapulnak a pszichés zavarok. Mintegy 30 —35 százalékát kapják az összes ágyszámnak. Itt lesz az alkoho- lógia és az intenzív osztály is. — A második a pszichoterápiás és pszichiátriai osztály, ahol azok részesülnek kezelésben, akiknél nem testi folyama, tokkal, hanem a személyiség változásával, kríziseivel függ össze betegségük. Itt elsősorban pszichiátriai kezelés szükséges. — A harmadik a szocioterá- piás és rehabilitációs osztály. Itt azok kapnak helyet, akiknek állapota, illetve annak rendezése hosszabb időt vesz igénybe. Ide tartozik a munkaterápia és más rehabilitációs foglalkozás. — A személyi feltételek meg- vannak az induláshoz? — A létszámot tekintve igen. Huszonkét orvos — közülük öten rendelkeznek szakvizsgával —, a szükséges asszisztensi, ápolói és takarítói létszám is rendelkezésre áll. A fő figyelmet most arra fordítjuk, hogy kialakítsuk az eredményes munkához nélkülözhetetlen egységes szemléletet. A korszerű pszichiátria team-munkát igényel, amihez szerencsére igen jó, lelkes gór- do jött össze. Annál is inkább fontos ez, mivel az előbb említett hármas tagozódás nem jelenthet merev elkülönülést, ellenkezőleg. A különféle profilok állandó, rugalmas alkalmazkodását a beteg állapotához, A sokfelől összesereglett, fiatal orvosi gárda a kezdettől kiindulva részese lehet az alkotás minden kínjának és örömének. Ügy látom, ezt valameny- nyien szívesen vállalják. • Az egyik társalgóban hatan ülnek oz asztal körül, valameny- nyien jóval 30 év alatti, fiatal orvos. Dr. Szabó Péter a szekszárdi kórházból jött.- Jó és önbizalmat keltő, hogy itt szükség van a fiatalok véleményére is, az ember részese lehet a különféle normák kialakításának — mondta. Dr. Bander Zsuzsa még ezzel toldotta meg:- Jó tudni, érezni, hogy d többiek is hasonlóképpen gondolkodnak. Ami a későbbi munkánkat illeti, lesz bőven tennivaló, hiszen a kórház bár szép, világos, tágas, mégiscsak a hagyományos terápia szellemében épült. Nekünk kell megtölteni a korszerű pszichiátria tartalmával. Dr. Szekeres Valéria nyolc hónapot dolgozott a Pécsi Idegklinikán, mielőtt idejött.- Eleinte belgyógyász akartam lenni, de most már nem cserélnék. Különösen azokért, amiket ettől o kórháztól remélek szakmailag, emberileg. • Az egész megye betegellátása érdekében bízunk abban, hogy ezek a remények, szép ambíciók meg is valósulnak már szeptembertől kezdve, mikor az első betegeket fogadják. Kurucz Gyula „Ami tegnap elég volt# az ma már kevés..." A bólyi új lakótelep Boly, a „mezőváros”... Boly — ha a térképet nézzük — sehogy sincs Baranya „centrumában". A községnév mégis patináson cseng a megye, sőt az országhatáron túl is. Gyarapodó község - fogalmazhatnánk tömören. De így sem igazi a jelző. Környezetének központja, irányítója, meghatározója, a gazdálkodást — a mezőgazdaságot — szeretők és abból élők számára biztos jelent nyújt, s biztos jövőt ígér. Ha lenne ma a településkategóriák között mezőváros, Boly bizonnyal mezőváros lenne. így kiemelt alsófokú központ. ♦ Bősz Józsel, a község tanácselnöke nem kis büszkeséggel kalauzolt az újtelepen, ezen a vadonat új községrészen. A nemes egyszerűséggel tervezett, harmóniát sugárzó utcasorok igazolni látszanak a statisztikát: a ma 3530 fős község erős fejlődésnek indult, a letelepedőknek a legtöbbet nyújtja: biztonságot. — Nézze — magyarázza a tanácselnök — én ha a település funkcióit nézem, kettőt mint legfontosabbat kiemelek. Az egyik a lakóhely, a másik a munkahely funkció. Boly mindkettővel dicsekedhet. Mit jelent ez? Egyrészt, hogy a kombinát, a tsz, valamint a többi gazdálkodó egység jó megélhetést biztosít. A szép fizetés - vonzó. Másrészt a közAz agy vizsgálatára szolgáló EEG-berendezés rr**»Mi^fn^nr*nnfmrrj,?iirTTwnf>ffvrrTCTTWTin^FmnTiTT*rrB"r"j.-;iVi'wi.ii i
