Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-20 / 229. szám
HEB Pécs legújabb könyvtárában Bemutatjuk a iBHaaaHiHaHanBaanHnHaHaHenaeBnsnHHnannnai Griffaton-házat Működjék olyan jól, mint amilyen szép Lesz gyermekkönyvtár R tervezők szépet alkottak Az avatás előtti héten tettünk sétát Pécs ú.i, 1. számú könyvtárában, az augusztus 20-i, ünnepi ajándékként elkészült Grif- faton-házban. Holnap, 21-én 10 órakor nyitja meg kapuit az olvasók számára a 20 000 kötetet, 250-féle hazai és külföldi folyóiratot kínáló könyvtár a Szigeti városrészben, a magasház és a Szliven Áruház környékén. Keddtől péntekig 10—19, szombaton 10—17 óra között van kölcsönzés és olvasótermi szolgálat. Szalai András utca szélessé, gűvé nyílt itt a hajdani szűk útvonal, és egy közbeeső régi házsor kiemelésével tárult fel a régi Pécs egyik szép barokk épülete, a Griffaton-ház, Körülötte szerencsére sikerült megtartani a fákat, s a távolabb eső hasonló korú óvodaépülethez egy stílusában illeszkedő modern ház adja az átmenetet Gettó József építész és Uher- kovich Ágnes belsőépítész munkáját dicséri az elkészült, köz- művelődési könyvtárrá avanzsált épület, a későbbi toldásoktól megszabadított ház szép és ugyanakkor funkcionális kiképzése. Elsőként talán a legszebb részbe, az olvasóterembe invitáljuk a látogatót. A helyiség egyesíti magában a boltozatos barokk termek nyájasságát és a régi könyvtárak eleganciáját. Hófehér falaihoz remekül illik az Uherkovich Ágnes tervezte zöld berendezés, a falakon végigfutó, polcokkal, tárolókkal kiképzett falburkolat Zöld padlószőnyeg borítja a földszinti termet, ugyanúgy, mint az épület valamennyi helyiségét. Nyolcszemélyes ovális asztalok mellé ülhetnek az olvasóterem látogatói. Szépen tervezett fehér asztali lámpák és támlásszékek egészítik ki a berendezést. Az utóbbiak a Mohácsi Székgyár termékei. Az ablakmélyedéseket itt is, mint a többi helyiségben a központi fűtés foglalja el, az olvasóterem ablakai elé azonban egy-egy kutatóasztalt is sikerült elhelyezni a könyvtárosok kérésére, 250-féle hazai és külföldi folyóiratot, a legfrissebb számokat találja itt az olvasó, valamint a gazdag kézikönyvtári anyagot. A földszinten kapott még helyet Pécs első könyvtári zeneszobája, ahol egyszerre 12 személy hallgathat klasszikus, nép. zenei és irodalmi lemezeket az 500 darabos kollekcióból. Kisebb mennyiségben hangszalagtár, valamint a zenei kézikönyvek egészítik ki a fonotéka állományát Mellette ott a ruhatár, illetve az emeletre, Pécs legnagyobb szabadpolcos kölcsönzőjébe vezető lépcső. A fehér fal, a barna faanyagok és a palackzöld szőnyeg harmóniáját a kölcsönzőben a modern polc- rendszer élénk narancssárga A felújított épület színe egészíti ki. Érdemes pár szót szólni erről is: az Allmedia nevű könyvtári garnitúra Gyöngyösön készül svéd licenc alapján. A ma és még inkább a jövő könyvtárainak berendezése. Polcai a beépített könyvtámasszal háromféleképpen állíthatók be a könyvek nagyságától függően. Zsúrkocsira emlékeztető könyvszállító, könyvbölcső, folyóiratállvány és különféle asztalok tartoznak a fém- és műanyagkombinációjú rendszerhez. Május eleje óta tart a költözés, a könyvtár berendezése, az állományt azonban már 1975 óta gyűjti és rendszerezi a Városi Könyvtár, A 20 ezer kötet, amely 30 ezerre bővül később, kölcsönzésre készen várja az olvasókat augusztus 21-től. Gondot csak a raktározás okoz majd: egy József Attila utcai alagsorban, egy kilométer távolságra van a Griffaton-könyv- tár raktára. Az új épületben csak egy 7 négyzetméteres helyiség szolgál a folyóiratok, könyvek tárolására. Az új objektum akkor lesz igazán teljes, ha az erre a célra üresen hagyott szomszédos telken megépül a csatlakozó raktár- és irodaépület. Hiszen a raktár nélküli bibliotéka épp olyan drága mulatság, mint egy raktár nélküli nagyüzem. Keresztúri József, az intézmény vezetője így látja könyvtáros szemmel az új épületet: — Ez az új létesítmény tud mindent, amit ma egy könyvtártól elvárhatunk. Mi azon leszünk — nyolc különböző képzettségű könyvtáros dolgozik itt —, hogy a könyvtár működjék olyan jól, mint amilyen Ip. Gondolom, sokakat ide- csóbít majd ez a kellemes környezet, hiszen bűszjóratokkal a város minden pontjáról ide lehet érni, és reméljük az olvasók hamar megszeretik majd az új könyvtárat. Tizennégy éven felüli, felnőtt olvasók számára alakítottuk ki az állományt. A gyermekolvasók vigaszául szolgáljon, hogy egy év múlva a Petőfi utcában megnyílik a Szigeti városrész gyermekkönyvtára is. Gállos Orsolya Részlet az olvasó- és könyvtárteremből Fotó: Kopjár Géza ség infrastruktúrája is csalogat. Tíz év alatt közel 350 fővel - egy kisebb baranyai községgel — gyarapodott a lélekszám. Tavaly 52 építési engedélyt adtak ki. A beköltözők Véménd- ről, Pécsről, Mohácsról, Mo- nyoródról, Villányból, Lippóról, Borjódról, Rózsafáról, Bogról, Tolnáról érkeztek többek között, de akadt aki Budapestet cserélte föl Bollyal. És még egy gyarapodási mutató: az élve- születési arányszám a megyében 1000 főre 14,2, a községben 16,8! Ennek az utóbbinak tudható be, hogy Boly egyre fiatalodik is. — Észrevettük — mondja a tanácselnök —, hogy egyre kevesebben ingáznak el a községből. Bár jó a közlekedésünk, a Hatolok egyre kevesebben választják Pécset vagy Mohácsot. Ügy néz ki, hogy inkább a bejárókkal kell a jövőben jobban számolnunk. A minap összeírták: a környékből naponta 801 fő jön,a község üzemeibe, főleg a kombinátba dolgozni. Ők azok, akik majdnem hogy bólyiak: zömük nemcsak itt dolgozik, hanem itt is vásárol, itt kapja a községi szolgáltatások nagy részét. ♦ Boly vonzáskörzete nagyobb mint a közigazgatási területén levő öt község: Töttös, Borjád, Pócsa, Nagybudmér tfc Kisbud- mér. A „nagy gazdálkodó", az ország három legnagyobb mezőgazdasági vállalata közé tartozó Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 22 000 hektáron gazdálkodik, s az e területen élők számára is Boly a „főváros". A kérdésre^ hogy szeretik-e lakói? — könnyű válaszolni. Sok bizonyító példa közül válasz- szűk ki a legkézenfekvőbbet: szóljunk a lokálpatriotizmus forintokban megnyilvánuló formájáról, a társadalmi munkaakciókról, hozzájárulásokról. Bősz József szerint enélkül egy helyben topognának, az intézményhálózat, az infrastruktúra szinten tartására is nehezen telne. Évi 20 millió forint a tanácsi fejlesztési alap költségvetés, s ehhez- általában még 10 milliót ad évente a lakosság. Vagy társadalmi munkában, vagy úgynevezett „forint-hozzájárulás” formájában. Legutóbb például az óvodai korszerűsítésre gyűlt össze a lakosságtól 200 ezer forint. A társadalmi erőket jól kihasználja, jól mozgósítja a tanács. A szocialista brigádok felajánlásai nem tessék-lássék felajánlások. — Mi azon vagyunk, hogy koordináljuk ezeket a munkákat, s az igy-úgy csöppenő kapacitásokat ne hagyjuk veszni. Legutóbb a községi útépítési akció során mozgattuk meg a körzetben gazdálkodókat — sőt a körzeten kivül levőket is, attól függően, hogy mennyire voltak érdekeltek az esetleges útépítésben, mint leendő használók. A községben 500 személygépkocsi-tulajdonost tartanak nyilván, 800 tv van — a 838 lakóépületben. Jól élnek az itt lakók, s talán ebből is fakadnak a társadalmi pénzfelajánlások. Valamikor egy község gazdagságát azon lehetett lemérni, hogy hány iparosmestert tudtak eltartani. Jelenleg nagy szóm: 100 kisiparos működik Bolyban. ♦- Mennyi az a pénz, amit el tudna költeni a község még szebbé tételére? A kérdés inkább az álmok szféráján mozog, de a válasz - miszerint legalább 200 milliót hirtelenjében - már a jövőre utal. Bősz József szerint ebben a nemzetiségek lakta központban elkelne már egy korszerűbb iskola, az üzlethálózat fejlesztése megkívánna valahol - a helye már megvan - egy kisáruházat, ABC-t, és bizony további közművesítés, községszépítés is szükséges. — Furcsa, de Így van - mondja Bősz József. - A község növekedő szerepe, körzeti központi feladatai újratermelik a gondokat. Ami tegnap elég volí, az ma már kevés ... K. F. ^Szocialista iiter István Kis műhelyben találkozom vele a Doktor Sándor Művelődési Központban, a Bóbita ! Bábegyüttes „főhadiszállásán". Gyalupad, asztalos és fém- megmunkáló szerszámok s különböző anyagok között. [ Eiter István itt tölti napjait, Í ha nincs éppen fellépésük. Huszonéves fiatal, akinek korábbi évei a keresés és a magára találás jegyében teltek. A pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végzett 1972- ben, majd a faipari szövetkezetnél fafaragó tanuló lett. Itt jó barátságba került egy fafaragó fiúval - Takács Árpáddal, aki ma már A népművészet ifjú mestere - s aki erős hatást gyakorolt későbbi és mindenkor a kreatív művészeti ágazatokhoz vonzódó egyéniségére. A katonaság után a Bóbitáék- nál helyezkedett el bábkészítőként. 1975 óta itt dolgozik. Gyakorlatilag a báb- és báb- díszlet-tervező művész, Kos Lajos elképzeléseit valósítja meg több társával együtt. A bábok a legkülönbözőbb anyagokból készülnek. Kezeiből általában a fafaragású vagy fémhuzalokkal készülő bábok kerülnek a paraván mögé, azaz elénk. Szívesen emlékszik A halálra táncoltatott lány balladajóték nagyméretű, a játéktéren mozgatott fafaragású bábjaira; az Egy kiállítás képei című műsoI ruk szereplőire vagy legutóbb a nyári show-műsorban Demis Russos vagy a Boney M figuráira. Ezek megalkotásához gyakran a legkülönbözőbb kultúráért trükkök, ötletek szükségesek, így azon túl, hogy a tervező művész megálmodja őket, kivitelezésükhöz nem kevés fantázia is szükségeltetik. Jövő életét egyedül a bábművészétben tudja elképzelni. Bábkészítéssel és tervezéssel. Jó lenne mindig ezt csinálni, bár most még szinte a mindenes szerepét tölti be. A bábkészítés mellett felelős a raktár teljes anyagáért és természetesen mozgatja is a bábokat, amikor szerepelnek, tehát az előadóművészetből is kiveszi a részét. A gyermek- és felnőttműsorokból egyaránt. Néha leül a korongozó mellé, s arról álmodik, hogy egyszer kerámiabábokat fog mozgatni, hiszen a bóművészetbe ez is belefér. W. E. Városi tanácsos Bóra János A siklósi városházán a legelső szoba az ügyfélszolgálati irodáé, ott dolgozik Bóra János igazgatási főelőadó, mától a legfiatalabb baranyai város'első tanácsosa. Több mint három évtizede dolgozik a közigazgatásban. A háború számára hadifogsággal ért véget, hazajőve rendőr lett, s utána jött a közigazgatás. Máriagyűdön a körjegyzőségen kezdte közellátási kisegítőként — „az volt a dolgom, ki miből és mennyit vessen, mennyit szolgáltasson be" —, majd amikor megalakultak a tanácsok, Bissén lett a községi tanács vb-titkára. Három esztendőt „húzott le", míg 1954. január 1-i hatállyal a siklósi járási tanács igazgatási osztályára helyezték. Miért? „Én akartam jönni. A feleségem Sikláson dolgozott, kétfelé élni pedig . . . Tudja, a távolság ..Igen, akkor gyalog, biciklin vagy lovaskocsival — távolság volt, ma viszont autóbusszal .. . Egészen Siklós várossá alakulásáig a járásnál volt — miközben különböző államigazgatási szakvizsgákat tett —, s 1977. április 1-től városi tanácsi dolgozó. Több mint három évtized, tele változásokkal a közigazgatásban is. — Amikor kezdtem, még a régi közigazgatási rend volt, igaz, más emberekkel. A teljes átalakulást 1950-ben a tanácsok létrejötte hozta. Utána nehéz évek következtek, így visszagondolva, kész csodának tartom, hogy végre tudtuk hajtani a ránk hárított nehéz feladatokat. 1956 után egészen más lett, ma pedig már öröm dolgozni a közigazgatásban, hiszen megvannak ehhez az összes törvényes feltételek. Saj-- nólom is, hogy egy év múlva itt kell hagyni, akkor ugyanis nyugdíjba megyek. Naponta 30-40 ügyfél fordul meg nála, közülük 10—15, akinek kell valamit a kezébe adni, tehát aki nem csupán tanácsért, felvilágosításért jön.- Szeretek az ügyfelekkel foglalkozni, szeretek itt dolgozni .. . A fiaimnak is ezt a pályát ajánlottam, de az egyik a BCM-nél dolgozik, a másik a tanítóképzőt végzi Kaposvárott. Viszont a menyem, aki fiatal közgazdász, itt a városi tanácsnál a pénzügyi osztály vezetője ... H. I.
