Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-17 / 226. szám

1980. AUGUSZTUS 17. RIPORT DN HÉTVÉGE 5. Még ebben a hónapban helyére kerül az l-es reaktortartály Az 1-es számú reaktorbox Pakson legendák is születnek Teljes erővel folyik az atomerőmű technikai berendezéseinek szerelése teg, amelyek kiemelésével, illet­ve az aktív zónába engedésével szabályozzák a hőtermelést. Háromszoros ellenőrzés Talán utoljára léphettem be erre a területre. Itt most majd olyan pormentes környezetet kell teremteni a további munkához, a biztonsági előírások olyan szi­gorúvá válnak, hogy csak az ide érvényes igazolvánnyal jö­hetnek a fehérköpenyes szere­lők, műszakiak is. Pakson minden berendezést, létesítményt háromszoros ellen­őrzés után vesznek át. A beru­házásoknál általában a terve­ző és a kivitelező állapítja meg a munkák minőségét, Pakson különleges szuper-ellenőrző cso­portot hoztak létre: június 1-ig 30 000 folyóméter cső és más szerkezet hermetikus vizsgálatát végezték el, 35 000 folyóméter halogénes, 38 000 folyóméter buborékos technikával ellenő­rizték a technológiai berende­zéseket, 2000 szakító, 6000 haj­lító szilárdsági és 7000 ultrahan­gos falvastagság mérést csi­náltak .., Sokszáz lépcsőn megyünk felfelé, már felülről lát­juk, a hermetikus térrel körülvett primerkört, amely, ben a reaktor, a főkeringtető szivattyúk, a gőzfejlesztők he­lyezkednek el. Fejünk felett óri­ás teherbírású daru, amely nél­kül itt aligha lehetne dolgozni. Átmegyünk a vezérlőterembe, ezernyi műszer és kapcsoló a helyére került, de talán még ugyanennyit be kell szerelni. Ä kapcsolófalak mögött kötegnyi legtöbb hőerőmű. A berendezé­sék többsége a helyén. Kime­gyünk a tetőbe, kitárul a paksi táj, amely mind kevésbé kezd hasonlítani a metszeteken jól­ismert Dunaparti képhez: né­hány halászcsónak a vizen, a balparton keskeny homoksáv mögött háborítatlan erdő. A lá­tóhatáron magas löszfal, amely délfele szelíden ellaposodik, néhány templomtorony maga­sodik a fehér parasztházak fölé. Védősisakunkat majd leviszi fe­jünkről a dunai szél. Mester Sándor mondja, hogy innen Bu­dapest éppen 115 kilométer, Szekszárd 27 és Paks 3 kilomé­ter. A Dunán egymást érik az uszályokkal erőlködő vontató­hajók, a távolban városnyi eme­letes ház a dombtetőn, hirte- lenében huszonöt darut számo­lok meg, hat, vagy hét 70 mé­teres gém tornyosul az atom­erőmű főépülete fölé. Alattunk már a második 880 megawat­tos egység munkagödrében dol­goznak, az északi részén az egy méter vastag vasbeton talple­mezt csinálják, itt alattunk vi­szont már a 3-as blokk körüli falakat építik, egészen új mód­szerrel, miként az 1-es és most a 2-es hermetikusan záró védőzónáját készítik. Előre elkészített úgynevezett kéregzsalu paketteket szerelnek össze, amelyek közé betont ön­tenek, megtakarítják a zsalu­zást, sokkal nagyobb méretpon­tosság érhető el és sokkal gyor­sabb a munka. ( Kicsit beljebb megyünk a fő­épület tetején: kitárulkozik alat­tunk a 2-es blokk védőöveze­tének acélváza, ez még zsolu­Miként a faló Trója kapuján át, nem könnyen ugyan, de be­jutott a városba, az atomerőmű kapuinak egyikén, aknáin át, a 250 megapond teherbírású da­ru vasmarkai között a reaktor aknába került, majd ismét ki­emelték és az előbbi úton visz- szajutott a főépület elé. Az atomerőmű építői fából elkészí­tették a 11 800 mm hosszúságú és 4270 mm átmérőjű acél re­aktortartály mérethű mását fá­ból, ezzel próbálták ki, hogy majd a 215 tonna súlyú reak­tortartályt miként is tudják hely­revinni. Talán egyetlen nagy építke­zés sincs, ahol legendák ne szü­letnének: Pakson elterjedt, hogy a reaktortartályt majd be sem tudják vinni a helyére, hacsak szét nem szedik a főépület né­hány falát. Egyre-másra készülnek el a hermetikusan záródó helyiségek. Én is láttam, 300—400 millimé­ter átmérőjű, különleges zárral felszerelt acélajtók zárják le ezeket, és a hiedelem szerint valakit bezártak. Méretek és mennyiségek Mester Sándor, a nappali ügyeleti szolgálat egyik tagja — dolgozott a hejőcsabai és bé­lapátfalvi cementgyárak, a le- ninvárosi TVK, az orenburgi gáz­vezeték építésén — itt az atom­erőmű szinte minden négyzetmé­ternyi területét jól ismeri, pedig csak a főépületben is órák hosz- szat lehet bolyongani. A föld alatt 15 méter, a föld felett pe­dig 50 méter magas ez a több­száz méter hosszú majdan 1 140 000 légköbméter nagysá­gú épület, amelyből eddig 750 000 légköbméternyi készült el. A méretekre jellemző, hogy 167 000 köbméter vasbetont, 25 000 tonna betonacélt, 20 000 négyzetméter rozsdamentes le­mezburkolatot, 25 000 négyzet- méter szénacél-lemezt építenek majd be. Hetven százalékban végezték el eddig. Mesterók alakították meg itt Pakson a „Wigner Jenő” szo­cialista brigádot. Az 1937 óta az Egyesült Államokban élő atomtudóssal leveleznek, miköz­ben a brigád zömét adó orga­nizációs és irányítástechnikai csoport hálóterveket készít: mit, mikor, hogyan, meddig — kér­désekben keresik a kritikus utat a fiatal műszakiak. Jó ütemben halad a 2-es számú reaktorbox építése is Egyetlen nap harmincmillió fnrint Balogh Ernő, az Erőmű Beru­házási Vállalat paksi kirendelt­ségének vezetője, az építkezés irányítója szerint 1980-ra 8 mil­liárd forint értékű munkát ter­veztek, de minden bizonnyal legalább 11 milliárdnyi valósul meg. Most már kilencezer épí­tő és szerelő dolgozik Pakson, rajtuk kívül a Paksi Atomerő­mű Vállalat (a majdani üzeme­lő) ezerháromszáz munkása se­gít a technikai berendezések beszerelésében. Most már jelen­tősen nem nő majd a létszám, talán néhány száz munkás ér­kezik még . . Ezekben a napokban már tel­jes erővel folyik a technikai be­rendezések szerelése, most ke­rül helyére, (vagy omikor ez az írás megjelenik, már be is emelték) a reaktortartály is. Csaknem valamennyi fontos gépegység, technikai eszköz megérkezett, a szerelők egyre nagyobb teret kapnak az épí­tőktől, pedig az egyes helyisé­gekben a befejező munkák ve­szik igénybe a legtöbb munkát. Lent vagyunk a reaktortar­tály aknájában, tizenkét 500 milliméter átmérőjű rozsdamen­tes, vajszínű festékkel bevont acélcső vesz körül. Ezek a „hur­kok", hat csövön a hidegvíz ér­kezik, haton pedig a reaktor hő­jét átvevő forróvíz megy a hat gőzfejlesztő felé. Itt már min­dent befestettek a hő- és sav­álló festékkel, amelyet sugár­szennyezés esetén le lehet mos­ni, harminc esztendeig kell el­lenállnia minden behatásnak. A munkálatok során harminc futballpályányi (360 000 négyzet- méter) területet kell bevonni ez­zel a különleges festékkel, min­den négyzetméter 2500 forintba kerül. A reaktortartályt ugyan még kinn láttam a hidegvizes hűtőcsatorna partján épült ne­hézkikötőben, a csehszlovák szakmunkások az előbb említett csövek csatlakozó csonkjait he­gesztették, de talán mégis itt a majdani helyén kellene beszél­ni róla. Azért reaktortartály, mert majd csak a fűtőelemek beszerelése után válik reaktor­rá. A reaktortartály 11800 milli­méter magas, 4270 milliméter átmérőjű, 215 tonna súlyú, bel­ső felületén platírozott, szénacél tartály. Mint egy óriási bojler, csak ebben a villanyfűtés he­lyett majd 312 kazettában 42 tonna aktív urán biztosítja a hőtermelést. Az urán egyharma- dát kell majd évente cserélni, ez a mennyiség biztosítja a 440 megawatt viillamosenergia ter­meléshez szükséges gőzt. Az ak­tív zóna a reaktor közepén le­vő 2,5 méteres szakasz. Ebbe nyúlik bele a 37 szabályozó kö­Gottvald Károly felvételei Az atomerőműben egyetlen nap alatt 30 millió forint értéket építenek be, itt nehéz bármit bármihez is hasonlítani, hiába is próbálom a méreteket, a kü­lönleges technikai berendezé­seket képszerűvé fenni, hiszen még az építők többsége sem ve­hetett eddig részt még csak ha­sonló léptékű építkezésen sem. Igaz, sok szovjet, csehszlovák, lengyel — feltehetően már atomerőművet látott szakember dolgozik Pakson, éppen ők mondják: már a magyarok is tudnak atomerőművet építeni... Lombosi Jenő Csehszlovák szerelők hegesztik a reaktortartály csonkjait kábelek — a két 440 megawat­tos blokkhoz 1700 kilóméternyi kábel kell. Átalakuló táj A gépház - két gőzturbina, ugyanennyi generátor, két 220 megawattos egység — a tulaj­donképpeni szekunder kör ugyanolyan elrendezésű, mint a zással készült. Köbméterenként 3650 kilogramm súlyú ólombe­tonnal töltik majd k| a szerke­zetet, amelynek ára 38—40 000 forint. A hagyományos betont köbméterenként 1200 forintból állítják ki, súlya 2200 kiló. Akármelyik pillanatban az or­szágos hálózatra mehetne a vil­lamosenergia már most, készen áll ugyanis a szabadtéri elosztó­állomás, amelyre féltucatnyi 400 kilovoltos távvezeték kapaszko­dik. Augusztus végére készen lesz a speciális egészségügyi épület, megkezdődött a techno­lógiai berendezések szerelése, a dízel-gépházban is. Ez tulaj­donképpen egy kisebb, 20 me­gawattos erőmű, amely bármi­lyen üzemzavar esetén automa­tikusán belép, az atomerőmű önfogyasztását képes ellátni. Éppen hetvenméternyi hida­kat emelnek be, amelyek össze­kötik majd egyrészt a dízel-gép. házat, másrészt a szellőző ké­ményeket a főépülettel. A hosz- szabb hídba, vagy óriási szellő­zőcsatornába (nem is tudom, hogy nevezzem) négy-öt vagon kényelmesen elférne. \

Next

/
Thumbnails
Contents