Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-17 / 226. szám
DN HÉTVÉGE 6. TÁRSADALOMPOLITIKA 1980. AUGUSZTUS 17. Ellenőrzés, kritika és valósághű tájékoztatás a tömegkommunikációban Hazánkban a tömegkommunikációs eszközök funkcionálásának egyik alapvető jellemzője, hogy munkásságukkal a szocialista társadalmi és állami rendszer fejlesztését szolgálják. A sajtó, a rádió és a televízió közelebbi feladatai: az állampolgárok, az állami szervek, a gazdálkodó egységek, az intézetek és a társadalmi szervezetek hiteles és gyors tájékoztatása a hazai és a nemzetközi eseményekről, felvilágosítás, ismeretterjesztés, szemléletformálás és -nevelés, a közéleti demokrácia erősítése, meggyőzés, serkentés az össztársadalmi célkitűzések, az időszerű feladatok megvalósítására, a szervezett és hatékony munkára, a haza szolgálatára, az állampolgári és munkafegyelem megtartására, a szocialista életmódra, a politikai döntések, a jogszabályok és a szocialista társadalmi normák követésére. E célkitűzések és feladatok teljesítése közben a tömegkommunikációs eszközök széles körű társadalmi ellenőrzést végeznek, a feltárt hibákkal, fogyatékosságokkal, szabálytalanságokkal, társadalomellenes megnyilvánulásokkal szemben éles, kritikai, kifogásoló hangot alkalmaznak. Hazai gyakorlatunkban a hírközlő szervek feltáró, ellenőrző, kritikai fellépéseinek különösen a következő csoportjait ismerjük. O A társadalmi élet irányítását végző politikai és állami szervek programjuknak, munkaterveiknek vagy az előre nem tervezett belső és külső eseményeknek megfelelően a társadalmi élet különböző —, gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, szociális stb. — szféráiban továbbfejlesztést, változtatást, javítást célzó feladatokat állítanak saját maguk, az alsó fokozatú szervek és az állampolgárok elé. Már e célok, feladatok kialakítását is rendszerint felmérés előzi meg, majd pedig a végrehajtás kezdetén és folyamán, valamint a feladat befejezésekor indító, lendítő, ösz- szegező felmérésekre és értékelésekre kerül sor. Ezekben a felmérésekben, ellenőrzésekben különböző minőségben sokan részt vesznek. A tömegkommunikációs eszközök szinte kivétel nélkül közreműködnek ezekben az akciókban. A célok, feladatok, problémák ismeretében vagy önállóan végeznek tájékozódást és tapasztalataikról tájékoztatják a lakosságot, vagy pedig az említett előkészítő szervek vizsgálódásainak eredményeiről tudósítanak és fűznek azokhoz észrevételeket. e A hírközlő szervek szinte elmaradhatatlan kísérői a politikai, társadalmi és állami szervek ellenőrző munkásságának. Tájékozódnak és tájékoztatnak a társadalmi és állami ellenőrzések által feltárt problémákról, képi és írói eszközökkel éles vagy kevésbé éles megvilágításba helyezik az észlelt problémákat, ezáltal a megoldásért felelős szervek és állampolgárok érdeklődésének előterébe állítják a fogyatékosságok kiküszöbölését, a színvonalasabb és eredményesebb eljárások kutatását. Q A tömegkommunikációs eszközök ellenőrző munkásságának legszínesebb csoportját az önkezdeményezésből végzett feltáró, leleplező akciók alkotják. Ezeket vagy a hírközlő szervek munkatársainak egyéni gyanúja, ötletei, észlelései váltják ki, vagy pedig az állampolgárok felhívásaira, bejelentéseire, panaszaira épülnek. A televízió, a rádió és a sajtó munkatársai vizsgálódásaik során rendszerint nem állanak meg a problémák, az anomáliák, a szabálytalanságok, a visszaélések felszíni jelenségeinek bemutatásánál, hanem kutatják a hibák forrásait, az elkövetést megkönnyítő vagy kiváltó okokat és ennek keretében a nyilvánosság előtt megszólaltatják a felügyeleti, ellenőrző és irányító szervek vezetőit és képviselőit is. Ezáltal az ellenőrzés már közvetlenül az irányítást, felügyeletet, igazgatást érinti. Ezekben az esetekben tehát a probléma a végrehajtás, a megvalósítás szintjén jelentkezik, de a tömegkommunikációs eszközök társadalmi ellenőrzése eljut a felügyeleti, igazgatási, irányító szervekig. Előfordul, hogy a hírközlő szerveknek saját kezdeményezésük vagy az állampolgárok bejelentései alapján indult vizsgálódása kifejezetten az igazgatási szervek hanyag, bürokratikus, visszaélő megnyilvánulásaira irányul és erről ad tájékoztatást. O A "tömegkommunikációs orgánumok társadalmi ellenőrző munkásságának nagy érdeklődést kiváltó, népszerű megvalósulási csoportjába tartozik a tv-parlament, a tv-interpelláció, a „kérdez a néző, válaszol a miniszter”, a tv-kerekasztal-be- szélgetés, a rádió központi és körzeti stúdióinak körkapcsolá- sos közönségszolgálata, az országos és a területi sajtószerkesztőségek különböző tárgyú telefonszolgálatai stb. Képi hatásukkal különösen a televíziónak azok a műsorai emelkednek ki, amelyek keretében az állampolgárok az ország bármely lakott pontjáról levélben vagy telefonon tehetnek fel kérdéseket az irányítás, igazgatás tisztségviselőihez, akik a felvetett problémákra, a hozzájuk intézett kérdésekre az ország nyilvánossága előtt adnak választ. Az ilyen országos méretű közvetlen társadalmi kontroll igen hatékony. Méltán állapíthatjuk meg, hogy a társadalom széles rétegeire támaszkodó, az állampolgárokkal együtt végzett, általuk ellenőrzött irányításnak és igazgatásnak nagyszerű megnyilvánulásai ezek. Szerencsésen kapcsolódik bennük egybe a technika vívmányainak igénybevétele a demokratikus politizálással, a politika társadalmi legitimizálásával és ellenőrzésével. Hasonlóan értékelhetjük a rádió és a sajtó említett megoldásait is. e Külön kell szólnunk az állampolgároknak a sajtóhoz publikálásra megküldött probléma- felvetéseiről, kifogásoló, kritikai megjegyzéseiről. Nem ritkán csatlakoznak ezekhez a publikált kifogásokhoz a hasonló problémákba ütköző más polgárok is. A nyilvánosság késztető hatására az érintett szervek vezetői vagy munkatársai többnyire ugyancsak a sajtó hasábjain reflektálnak ezekre a problémafelvetésekre. A Minisztertanács már 1963- ban rendelkezett a hírközlő szervek által nyilvánosságra hozott javaslatok és bírálatok megválaszolásáról. A jogszabály értelmében e fórumokon közölt javaslatokban, illetőleg bírálatokban érintett állami szerv közvetlen felettese köteles a javaslatot, illetőleg a bírálatot megvizsgálni és ha a szerkesztőség ezt a szöveg megküldésével együtt a közlemény nyilvánosságra hozatalától számított 5 napon belül kéri, számára 30 napon belül érdemi választ adni. A tömegkommunikációs orgánumok ellenőrző szerepéhez szerencsésen kapcsolódnak és bővítésre érdemesek azok a viták, amelyeket a hírközlő szervek munkatársai, az állami és társadalmi szervezetek képviselői, valamint az állampolgárok a kommunikációs eszközök közvetítésével folytatnak. Amennyire a közérdek szempontjából kívánatos, hogy a tömegkommunikációs eszközök lépjenek fel a közösségi érdekek, az állampolgári jogok megsértőivel szemben, ugyanúgy elengedhetetlen, hogy ezek a hírközlő szervek minden esetben a valóságnak megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. A tömegkommunikációs eszközök társadalmi ellenőrző munkásságára is vonatkozik az az igény, hogy ne szorítkozzék pusztán a hibák, problémák megállapítására, hanem elemző, értékelő megjegyzéseikkel segítsék elő az elkövetett szabálytalanságok, a káros megnyilvánulások kiküszöbölését, az alkotó kezdeményezések, az ésszerű, eredményes, kellemes megoldások elterjesztését. A polgári perrendtartásnak a sajtóhelyreigazítási eljárásra vonatkozó rendelkezései azt szolgálják, hogy kiküszöbölhetők legyenek a hírközlő szerveknek tudatosan vagy tévedésből közölt, a valóságnak nem megfelelő információi. A törvény értelmében sajtóhelyreigazítást a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított 30 napon belül lehet írásban kérni a napilaptól, az időszaki laptól, a Magyar Rádiótól, a Magyar Televíziótól, a Filmhíradó Szerkesztőségétől, illetőleg a Magyar Távirati Irodától. Helyreigazítást az érintett személyen kívül az illetékes miniszter is kérhet, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti. A helyreigazítást 8 napon belül — folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban — azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig az eredeti közléssel azonos napszakban kell közölni. Ha a címzett szerv a megszabott határidő alatt nem közli a helyre- igazítást, a helyreigazítást igénylő fél keresetet indíthat ellene. A Büntető Törvénykönyv pedig a rágalmazásnak és a becsületsértésnek különleges eseteként fogalmazza meg a nyilvánosság előtti — tehát többek között hírközlő szerv révén megvalósított — elkövetési módozatot. Dr. Ádám Antal Üj gyártmányok Egyházaskozárrót Kerti ház, parasztbútar, Medipac A tavalyi Pécsi Ipari Vásáron a Kozár elnevezésű, olcsó kerti házzal mutatkozott be a nagyközönségnek az egyhá- zaskozári Haladás Tsz faüzeme. A fogadtatás kedvező volt. A modul rendszerű olcsó faházat Fejlesztik a faipari ágazatot Együttműködés a tsz-erdők jobb hasznosítására- ára négyzetméterenként 1500 forint - eredetileg kiskerttulajdonosoknak tervezték — hat, tizenkét és tizennyolc négyzetméteres változatban. A kistermelők tárolóhelynek, galambháznak, a közületek kiállítási tárgyalóhelyiségnek vagy éppen portásfülkének vásárolják. A SIOTOURIST balatoni kempingjeiben állított fel ko- zári kerti házat, amellyel az idei OMÉK-en is találkozunk az A/12-es szabad területen, ahol a Haladás Tsz mint önálló kiállító mutatja be új termékeit. E termékek jó része a szövetkezet faüzemében készül, kizárólag hazai és nagyobbrészt a tsz saját erdeiben kitermelt fából. A tsz-nek 1200 hektár erdeje van, s ezért magától értetődőnek tartják, hogy faipari tevékenységet folytassanak. Igen egyszerű fagyártmányokkal kezdték, s ma már eljutottak a bútorgyártásig. Burján Judit iparművész nagyon szép népi ihletésű ebédlőt, tálast, a konyhák kiegészítőjeként festett garnitúrákat, esztergált, fonott ülőkéjű székeket tervezett. Ezekkel a bútorokkal rendezik be a budapesti mezőgazdasági kiállításon felállított faházukat. A ház is, a berendezés is a helyszínen megrendelhető. A napokban Egyházaskozá- ron járva a szövetkezet vezetőitől megtudtuk, hogy a 7 milliós fejlesztés alatt álló foüzemü- - két, mégsem elsősorban a kerti hácz és a bútorgyártás szolgálatába kívánják állítani. Ezek a szép termékek arra jók, hogy megmutassák, mit tudnak er- deikből kihozni, hogy megismertessék, a köztudatba bevigyék tudásukat, munkájukat. Ma még túl színes a gyártmányszerkezetük, túl sokféle terméket állítanak elő. Jelenleg profiltisztítás előtt állnak. Szeretnének leszakosodni, s a nagy szériás főtermék mellett csak annyiféle gyártmányt megtartani, ami biztosítja a rendelkezésre álló különböző minőségű faanyag gazdaságos fel- használását. A nagy szériát biztosító fő profilt úgy tűnik, a csomagolóanyag-gyártásban találták meg.. Egy hónappal ezelőtt megkezdték a farostlemezből készült Medipac csomagolóládák gyártását. A nagyon korszerű termék Medicor-szabvány alapján készül. A csomagolásra és Korszerű termék a Medipac csomagolóláda szállításra kényes orvosi műszerek és berendezések, műtők, röntgen készülékek, inkubátorok stb. - a szegeit ládákban gyakran már csomagoláskor megsérültek. Ezért a Medicor mérnökei kifejlesztettek egy korszerű, szögelés nélkül, pántozással zárható csomagolóládát. A terméknek több előnye is van. A göngyöleg lapokban szállítható a gyárig, így szállítása egyszerűbb és olcsóbb. Az elemes megoldás lehetővé teszi a futószalagon történő csomagolást. A láda leszögelése hosszabb időt vesz igénybe, a Medipac láda pántológéppel pillanatok alatt, vagy ha ilyen nincs, kézzel is öt percen belül összecsavarozható. A láda nemesfaigénye kicsi, a drága fenyőfát itt farostlemez, műanyag és fém helyettesíti. A Medicor Vállalat erre az évre 5000 Medipac ládát rendelt meg a szövetkezettől. Csak a ládagyártás 10 milliós nagyságrendet képvisel a tsz termelésében, s ezt az értéket a gyártókapacitás bővítésével és a piac kiszélesítésével szeretnék megsokszorozni. A mostoha termőhelyi adottságú tsz-ben 30 millió forint bevételt biztosít az ipari ágazat, ami az összes bevételnek egyharmada. A gyenge adottságok ellensúlyozása, a belső foglalkoztatás és a folyamatos pénzgazdálkodás biztosítása érdekében az egyházaskozáriak piacérzékenyen és nagyon koncepciózusán fejlesztik ipari ágazatukat. Az erdőgazdálkodásban és faiparban még sok tartalékot látnak^ a dinamikus előrelépést az együttműködés jelenthetné. A saját készleteiken túl évente 6 millió forint értékű fát vásárolnak társszövetkezetektől, vállalatoktól — farostlemezt a MOFÁ-tól. Fafeldolgozó-kapacitásuk meghaladja az üzemi kereteket. Erre a bázisra alapozva szeretnének együttműködésre lépni azokkal az erdővel rendelkező tsz-ekkel, amelyek sem az erdőgazdasághoz, sem más társuláshoz nem tartoznak. Az együttműködés az erdőtelepítésre, erdőművelésre, fakitermelésre, feldolgozásra terjedne ki. A szaktanácsadáson túl egy közös al- katrészlerakatra is gondoltak, erdészeti gépek beszerzésére, kölcsönzésére. Ennek érdekében októberben szakmai bemutatót rendeznek, ahová meghívják a termelő- szövetkezetek vezetőit. Itt bemutatják az erdőfelújítás, vágás, fásítás legkorszerűbb gépeit, azokat, amelyek a mai meglehetősen szétszórt termelőszövetkezeti erdőkben is eredményesen használhatók.-Rné-
