Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-17 / 226. szám

DN HÉTVÉGE 6. TÁRSADALOMPOLITIKA 1980. AUGUSZTUS 17. Ellenőrzés, kritika és valósághű tájékoztatás a tömegkommunikációban Hazánkban a tömegkommu­nikációs eszközök funkcionálá­sának egyik alapvető jellemző­je, hogy munkásságukkal a szo­cialista társadalmi és állami rendszer fejlesztését szolgálják. A sajtó, a rádió és a televízió közelebbi feladatai: az állampolgárok, az állami szervek, a gazdálkodó egységek, az intézetek és a társadalmi szervezetek hiteles és gyors tá­jékoztatása a hazai és a nem­zetközi eseményekről, felvilágosítás, ismeretterjesz­tés, szemléletformálás és -neve­lés, a közéleti demokrácia erő­sítése, meggyőzés, serkentés az össz­társadalmi célkitűzések, az idő­szerű feladatok megvalósításá­ra, a szervezett és hatékony munkára, a haza szolgálatára, az állampolgári és munkafegye­lem megtartására, a szocialista életmódra, a politikai döntések, a jogszabályok és a szocialista társadalmi normák követésére. E célkitűzések és feladatok teljesítése közben a tömegkom­munikációs eszközök széles körű társadalmi ellenőrzést végez­nek, a feltárt hibákkal, fogya­tékosságokkal, szabálytalansá­gokkal, társadalomellenes meg­nyilvánulásokkal szemben éles, kritikai, kifogásoló hangot al­kalmaznak. Hazai gyakorlatunk­ban a hírközlő szervek feltáró, ellenőrző, kritikai fellépéseinek különösen a következő csoport­jait ismerjük. O A társadalmi élet irányítá­sát végző politikai és állami szervek programjuknak, munka­terveiknek vagy az előre nem tervezett belső és külső esemé­nyeknek megfelelően a társa­dalmi élet különböző —, gaz­dasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, szociális stb. — szféráiban to­vábbfejlesztést, változtatást, ja­vítást célzó feladatokat állíta­nak saját maguk, az alsó foko­zatú szervek és az állampolgá­rok elé. Már e célok, feladatok kialakítását is rendszerint fel­mérés előzi meg, majd pedig a végrehajtás kezdetén és folya­mán, valamint a feladat befe­jezésekor indító, lendítő, ösz- szegező felmérésekre és értéke­lésekre kerül sor. Ezekben a felmérésekben, ellenőrzésekben különböző minőségben sokan részt vesznek. A tömegkommu­nikációs eszközök szinte kivétel nélkül közreműködnek ezekben az akciókban. A célok, felada­tok, problémák ismeretében vagy önállóan végeznek tájéko­zódást és tapasztalataikról tá­jékoztatják a lakosságot, vagy pedig az említett előkészítő szervek vizsgálódásainak ered­ményeiről tudósítanak és fűznek azokhoz észrevételeket. e A hírközlő szervek szinte elmaradhatatlan kísérői a poli­tikai, társadalmi és állami szer­vek ellenőrző munkásságának. Tájékozódnak és tájékoztatnak a társadalmi és állami ellenőr­zések által feltárt problémák­ról, képi és írói eszközökkel éles vagy kevésbé éles megvilágítás­ba helyezik az észlelt problé­mákat, ezáltal a megoldásért felelős szervek és állampolgá­rok érdeklődésének előterébe állítják a fogyatékosságok ki­küszöbölését, a színvonalasabb és eredményesebb eljárások ku­tatását. Q A tömegkommunikációs eszközök ellenőrző munkássá­gának legszínesebb csoportját az önkezdeményezésből végzett feltáró, leleplező akciók alkot­ják. Ezeket vagy a hírközlő szer­vek munkatársainak egyéni gya­núja, ötletei, észlelései váltják ki, vagy pedig az állampolgá­rok felhívásaira, bejelentéseire, panaszaira épülnek. A televízió, a rádió és a sajtó munkatársai vizsgálódásaik során rendsze­rint nem állanak meg a problé­mák, az anomáliák, a szabály­talanságok, a visszaélések fel­színi jelenségeinek bemutatásá­nál, hanem kutatják a hibák forrásait, az elkövetést meg­könnyítő vagy kiváltó okokat és ennek keretében a nyilvános­ság előtt megszólaltatják a fel­ügyeleti, ellenőrző és irányító szervek vezetőit és képviselőit is. Ezáltal az ellenőrzés már közvetlenül az irányítást, fel­ügyeletet, igazgatást érinti. Ezekben az esetekben tehát a probléma a végrehajtás, a meg­valósítás szintjén jelentkezik, de a tömegkommunikációs eszkö­zök társadalmi ellenőrzése el­jut a felügyeleti, igazgatási, irá­nyító szervekig. Előfordul, hogy a hírközlő szerveknek saját kez­deményezésük vagy az állam­polgárok bejelentései alapján indult vizsgálódása kifejezetten az igazgatási szervek hanyag, bürokratikus, visszaélő megnyil­vánulásaira irányul és erről ad tájékoztatást. O A "tömegkommunikációs orgánumok társadalmi ellenőr­ző munkásságának nagy érdek­lődést kiváltó, népszerű megva­lósulási csoportjába tartozik a tv-parlament, a tv-interpelláció, a „kérdez a néző, válaszol a miniszter”, a tv-kerekasztal-be- szélgetés, a rádió központi és körzeti stúdióinak körkapcsolá- sos közönségszolgálata, az or­szágos és a területi sajtószer­kesztőségek különböző tárgyú telefonszolgálatai stb. Képi ha­tásukkal különösen a televízió­nak azok a műsorai emelked­nek ki, amelyek keretében az állampolgárok az ország bár­mely lakott pontjáról levélben vagy telefonon tehetnek fel kér­déseket az irányítás, igazgatás tisztségviselőihez, akik a felve­tett problémákra, a hozzájuk in­tézett kérdésekre az ország nyil­vánossága előtt adnak választ. Az ilyen országos méretű köz­vetlen társadalmi kontroll igen hatékony. Méltán állapíthatjuk meg, hogy a társadalom széles rétegeire támaszkodó, az ál­lampolgárokkal együtt végzett, általuk ellenőrzött irányításnak és igazgatásnak nagyszerű megnyilvánulásai ezek. Szeren­csésen kapcsolódik bennük egy­be a technika vívmányainak igénybevétele a demokratikus politizálással, a politika társa­dalmi legitimizálásával és el­lenőrzésével. Hasonlóan érté­kelhetjük a rádió és a sajtó említett megoldásait is. e Külön kell szólnunk az ál­lampolgároknak a sajtóhoz pub­likálásra megküldött probléma- felvetéseiről, kifogásoló, kritikai megjegyzéseiről. Nem ritkán csatlakoznak ezekhez a publi­kált kifogásokhoz a hasonló problémákba ütköző más pol­gárok is. A nyilvánosság készte­tő hatására az érintett szervek vezetői vagy munkatársai több­nyire ugyancsak a sajtó hasáb­jain reflektálnak ezekre a prob­lémafelvetésekre. A Minisztertanács már 1963- ban rendelkezett a hírközlő szervek által nyilvánosságra ho­zott javaslatok és bírálatok megválaszolásáról. A jogsza­bály értelmében e fórumokon közölt javaslatokban, illetőleg bírálatokban érintett állami szerv közvetlen felettese köte­les a javaslatot, illetőleg a bí­rálatot megvizsgálni és ha a szerkesztőség ezt a szöveg meg­küldésével együtt a közlemény nyilvánosságra hozatalától szá­mított 5 napon belül kéri, szá­mára 30 napon belül érdemi választ adni. A tömegkommunikációs orgá­numok ellenőrző szerepéhez szerencsésen kapcsolódnak és bővítésre érdemesek azok a vi­ták, amelyeket a hírközlő szer­vek munkatársai, az állami és társadalmi szervezetek képvise­lői, valamint az állampolgárok a kommunikációs eszközök köz­vetítésével folytatnak. Amennyi­re a közérdek szempontjából kívánatos, hogy a tömegkom­munikációs eszközök lépjenek fel a közösségi érdekek, az ál­lampolgári jogok megsértőivel szemben, ugyanúgy elengedhe­tetlen, hogy ezek a hírközlő szervek minden esetben a való­ságnak megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. A tömegkommuni­kációs eszközök társadalmi el­lenőrző munkásságára is vonat­kozik az az igény, hogy ne szo­rítkozzék pusztán a hibák, prob­lémák megállapítására, hanem elemző, értékelő megjegyzéseik­kel segítsék elő az elkövetett szabálytalanságok, a káros megnyilvánulások kiküszöbölé­sét, az alkotó kezdeményezé­sek, az ésszerű, eredményes, kellemes megoldások elterjesz­tését. A polgári perrendtartásnak a sajtóhelyreigazítási eljárásra vo­natkozó rendelkezései azt szol­gálják, hogy kiküszöbölhetők le­gyenek a hírközlő szerveknek tu­datosan vagy tévedésből közölt, a valóságnak nem megfelelő információi. A törvény értelmé­ben sajtóhelyreigazítást a köz­lemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított 30 na­pon belül lehet írásban kérni a napilaptól, az időszaki lap­tól, a Magyar Rádiótól, a Ma­gyar Televíziótól, a Filmhíradó Szerkesztőségétől, illetőleg a Magyar Távirati Irodától. Hely­reigazítást az érintett személyen kívül az illetékes miniszter is kérhet, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti. A helyreigazítást 8 napon belül — folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi szám­ban — azonos módon, rádió, il­letőleg televízió esetében pe­dig az eredeti közléssel azonos napszakban kell közölni. Ha a címzett szerv a megszabott ha­táridő alatt nem közli a helyre- igazítást, a helyreigazítást igénylő fél keresetet indíthat el­lene. A Büntető Törvénykönyv pe­dig a rágalmazásnak és a be­csületsértésnek különleges ese­teként fogalmazza meg a nyil­vánosság előtti — tehát többek között hírközlő szerv révén meg­valósított — elkövetési módo­zatot. Dr. Ádám Antal Üj gyártmányok Egyházaskozárrót Kerti ház, parasztbútar, Medipac A tavalyi Pécsi Ipari Vásá­ron a Kozár elnevezésű, olcsó kerti házzal mutatkozott be a nagyközönségnek az egyhá- zaskozári Haladás Tsz faüzeme. A fogadtatás kedvező volt. A modul rendszerű olcsó faházat Fejlesztik a faipari ágazatot Együttműködés a tsz-erdők jobb hasznosítására- ára négyzetméterenként 1500 forint - eredetileg kiskert­tulajdonosoknak tervezték — hat, tizenkét és tizennyolc négyzetméteres változatban. A kistermelők tárolóhelynek, ga­lambháznak, a közületek kiállí­tási tárgyalóhelyiségnek vagy éppen portásfülkének vásárol­ják. A SIOTOURIST balatoni kempingjeiben állított fel ko- zári kerti házat, amellyel az idei OMÉK-en is találkozunk az A/12-es szabad területen, ahol a Haladás Tsz mint ön­álló kiállító mutatja be új ter­mékeit. E termékek jó része a szövet­kezet faüzemében készül, ki­zárólag hazai és nagyobbrészt a tsz saját erdeiben kitermelt fából. A tsz-nek 1200 hektár erdeje van, s ezért magától értetődőnek tartják, hogy fa­ipari tevékenységet folytassa­nak. Igen egyszerű fagyárt­mányokkal kezdték, s ma már eljutottak a bútorgyártásig. Burján Judit iparművész nagyon szép népi ihletésű ebédlőt, tá­last, a konyhák kiegészítője­ként festett garnitúrákat, eszter­gált, fonott ülőkéjű székeket tervezett. Ezekkel a bútorokkal rendezik be a budapesti me­zőgazdasági kiállításon felállí­tott faházukat. A ház is, a be­rendezés is a helyszínen meg­rendelhető. A napokban Egyházaskozá- ron járva a szövetkezet vezetői­től megtudtuk, hogy a 7 milliós fejlesztés alatt álló foüzemü- - két, mégsem elsősorban a ker­ti hácz és a bútorgyártás szolgá­latába kívánják állítani. Ezek a szép termékek arra jók, hogy megmutassák, mit tudnak er- deikből kihozni, hogy megis­mertessék, a köztudatba bevi­gyék tudásukat, munkájukat. Ma még túl színes a gyárt­mányszerkezetük, túl sokféle terméket állítanak elő. Jelenleg profiltisztítás előtt állnak. Sze­retnének leszakosodni, s a nagy szériás főtermék mellett csak annyiféle gyártmányt megtar­tani, ami biztosítja a rendel­kezésre álló különböző minő­ségű faanyag gazdaságos fel- használását. A nagy szériát biztosító fő profilt úgy tűnik, a csomagoló­anyag-gyártásban találták meg.. Egy hónappal ezelőtt megkezd­ték a farostlemezből készült Medipac csomagolóládák gyár­tását. A nagyon korszerű ter­mék Medicor-szabvány alap­ján készül. A csomagolásra és Korszerű termék a Medipac csomagolóláda szállításra kényes orvosi mű­szerek és berendezések, műtők, röntgen készülékek, inkubáto­rok stb. - a szegeit ládákban gyakran már csomagoláskor megsérültek. Ezért a Medicor mérnökei kifejlesztettek egy kor­szerű, szögelés nélkül, pánto­zással zárható csomagolólá­dát. A terméknek több előnye is van. A göngyöleg lapokban szállítható a gyárig, így szállí­tása egyszerűbb és olcsóbb. Az elemes megoldás lehetővé teszi a futószalagon történő csoma­golást. A láda leszögelése hosszabb időt vesz igénybe, a Medipac láda pántológéppel pillanatok alatt, vagy ha ilyen nincs, kézzel is öt percen be­lül összecsavarozható. A láda nemesfaigénye kicsi, a drága fenyőfát itt farostlemez, mű­anyag és fém helyettesíti. A Medicor Vállalat erre az évre 5000 Medipac ládát rendelt meg a szövetkezettől. Csak a ládagyártás 10 milliós nagy­ságrendet képvisel a tsz ter­melésében, s ezt az értéket a gyártókapacitás bővítésével és a piac kiszélesítésével szeret­nék megsokszorozni. A mostoha termőhelyi adott­ságú tsz-ben 30 millió forint bevételt biztosít az ipari ága­zat, ami az összes bevételnek egyharmada. A gyenge adott­ságok ellensúlyozása, a belső foglalkoztatás és a folyamatos pénzgazdálkodás biztosítása ér­dekében az egyházaskozáriak piacérzékenyen és nagyon kon­cepciózusán fejlesztik ipari ágazatukat. Az erdőgazdálko­dásban és faiparban még sok tartalékot látnak^ a dinamikus előrelépést az együttműködés jelenthetné. A saját készleteiken túl éven­te 6 millió forint értékű fát vásárolnak társszövetkezetektől, vállalatoktól — farostlemezt a MOFÁ-tól. Fafeldolgozó-kapa­citásuk meghaladja az üzemi kereteket. Erre a bázisra ala­pozva szeretnének együttmű­ködésre lépni azokkal az erdő­vel rendelkező tsz-ekkel, ame­lyek sem az erdőgazdaság­hoz, sem más társuláshoz nem tartoznak. Az együttműködés az erdőtelepítésre, erdőműve­lésre, fakitermelésre, feldolgo­zásra terjedne ki. A szakta­nácsadáson túl egy közös al- katrészlerakatra is gondoltak, erdészeti gépek beszerzésére, kölcsönzésére. Ennek érdekében októberben szakmai bemutatót rendeznek, ahová meghívják a termelő- szövetkezetek vezetőit. Itt be­mutatják az erdőfelújítás, vá­gás, fásítás legkorszerűbb gé­peit, azokat, amelyek a mai meglehetősen szétszórt terme­lőszövetkezeti erdőkben is eredményesen használhatók.-Rné-

Next

/
Thumbnails
Contents