Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-13 / 222. szám

2 Dunántúli napló 1980. augusztus 13., szerda Napi 1400 formaién — hőségben, porban Külföldi Hiánycikkek és új taneszközök magyar közgazdászok találkozója Augusztus 25. és 30. között, a Széchenyi emléknapok kere­tében 14 országból érkező, magyar származású közgazda- sági elméleti szakembereket látnak vendégül a Magyar Tu­dományos Akadémián - je­lentették be kedden a Magya­rok Világszövetségénél tartott sajtótájékoztatón. Abból az alkalomból rendeznek részükre a közgazdaság történeti jelle­gű, mai és holnapi témáiból konferenciát, hogy 150 eszten­deje jelent meg Széchenyi Ist­ván Hitel című műve, amely — _ a szakemberek értékelése szer rint - megteremtette a mo­dern magyar közgazdasági gondolkodás alapjait. T anszer- ellátottság, 1980 32-féle új eszköz az új tantervekhez az idei tanévben Az ezt követő tanévek a 80- as évek közepéig fokozatosan életbe lépő új tantervek előké­szítése, illetve megvalósítása jegyében teltek és telnek a vál- lolat számára. Hiszen az új tan- tervek magukban foglalják a teljesítésükhöz szükséges új taneszközöket is. Épp ezért te­vékenységük középpontjában az új tanterv taneszközeinek gyártása és forgalomba hozása áll. összegszerűen az idei tan­év megkezdése időszakában várhatóan 370 millió Ft értékű fölszereléssel gyarapodnak az iskolák. Eddig mintegy 200 mil­lió Ft értékű fölszerelést, tan­eszközt és 170 millióért iskolai bútorokat juttattak el, illetve szállítanak a hátralevő időben az iskolákba (elsősorban az újakba), a megrendelések alapján. Az új tantervek bevezetésé­nek kezdetétől számított három, tanév alatt a vállalat 76 új tan­eszközt juttatott el az iskolai munka vérkeringésébe. Közülük az újonnan bevezetett tanter­vekhez 1978-ban 17-féle esz­közt szállítottak az ált. iskolák I. és V. osztályai számára. (Zömmel elsősökrtek: képes be­tűkártya, szótag. és szókártya, s az új tantárgyakhoz: környe­zetismereti eszközkészlet, a technika c. tárgyhoz: építődo­boz, szerelődoboz stb.) Ezekből az ellátottságuk ma is teljesnek tekinthető; a raktárak tele van­nak, a demográfiai felfutás időszakában később sem vár­ható belőlük hiány. Az elmúlt évl>n újabb 27-féle tan. és ta­nulókísérleti eszköz került az is­kolákba. A rendelések alapján a norma szerinti szükségletet mintegy 90 százalékban elégí­tették ki belőlük ez ideig. A most induló tanévre a megszabott ált. iskolai alapfel­szerelési jegyzék összesen 32- féle taneszközt ír elő. Ezek kö­zül 8 eszközből — legkésőbb szeptember 30-ig — a teljes szükségletet kiszállítják. Pl. applikációs képek a III. osztá­lyos magyar nyelv és irodalom tanulásához; tanulói eszköz- készlet a 3. osztályos környezet- ismerethez; szerelőkészlet, épí­tőkészlet ugyanitt a technika c. tárgyhoz, továbbá transzparens­sorozatok az 5. és 8. osztályok számára (történelem, kémia); kosárlobdaállvány. A fénytani tanulókísérleti készletből a tel­jes igénynek CS'jpán ö félét tel­jesíthetik december 20-ig. (5000 db.) Kérésünkre Koren István, a TANÉRT vezérigazga- tóia elmondta, hogy o hiány­cikkek abból adódnak, hoqy ai tanszerjegyzékek 2 éves késés­sel jelentek meg. Pótlásukhoz a vállalatnak kb. 3 évre van szük­sége, 1981-ben szűnnek meg a hiányok. így pl. a most is hiány­zó történelmi és földrajzi fali­térképekből is. Az országban 8 TANÉRT-bolt segíti az ellátást. Közülük a pé­csi (Szalai A. u.) ellátottságát a szakemberek részben jónak (pl. biológia-taneszközök); részben a közepesnél gyen. gébbnek ítélik meg. Kifogás merült fel amiatt, pl. hogy a kémiakísérletekhez szükséges vegyszereket a bolt nem tudja napra, készen biztosítani az is­koláknak. A vállalat vezérigaz- gatójo informált bennünket ar­ról, hogy a TANÉRT-boltok nem is árusíthatnak vegyszereket, pláne lakóházban. Ezeket min. den iskola évente egy tételben rendeli meg, s ők különleges biztonságtechnikai csomagolás, scl, szállítással juttatják el az iskolákhoz, a megfelelő tároló­dobozokkal együtt. W. E. Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat (TANÉRT) a közeledő új tanév alkalmából tájékoztatta a sajtót az oktatá­si intézmények taneszköz. és bútorellátásáról. Eszerint 1973— 78. között befejeződött az a toneszközellátási szakasz, amely az általános iskolák kö­zötti feltétel- és felszereltség­beli különbségeket volt hivatva lényegesen csökkenteni. Vati Sándor, aki idestova tíz éve hivatásos oktató, így mondta el tapasztalatait: — Az utóbbi időben sokat javult a közlekedési morál, túlnyomó többségben megér- tőek a tanuló vezetőkkel szem­ben, de megesik, hogy felesle­ges udvariassággal a mögöt­tük jövőket sújtják. Viszont az ellenkezője is igaz, van, aki nem tudja elviselni, hogy egy tanulókocsi előtte menjen. Van­nak egészen durva előzések, s mert nincs meg a visszatérés­hez szükséges hely, közvetlenül az előzött kocsi orra előtt vá­nnrinnU »*«■*<« A *•------1 3-—«.X .íjjzu. r-\ iuiluiuMOK er­re nem alakultak még ki a ref­lexei, ilyenkor az oktató kény­telen fékezni hirtelen, nagy erővel. Utunk végén dicséretet kap a tanuló fiatalember, távozása után megjegyzi az oktató: — A szabályos közlekedést tekintve néha a rutinos vezetők is tanulhatnának a tanulóktól. K. Gy. A külfejtésben így közlekedünk mi A tanulóktól is lehetne tanulni A gépek uralják a terepet Ahogy lejjebb ereszkedünk a ..gödörbe", úgy lesz mind me­legebb a levegő körülöttünk. Az enyhén lengedező szellőt ma­gunk mögött hagytuk, az uta­kat vastagon takaró sötét port is csak a hatalmas KRAZ és Rába-MAN teherautók kavar­ják fel. A Mecseki Szénbányák gyükési külfejtésében embere­ket alig látni - itt a gépek uralják a terepet. A negyedik szinten az erede­ti sárga színét mind jobban elveszítő, kopott, lánctalpas kotrógép lavíroz a meddő tete­jén. Több mint egy köbméteres kanalát mélyen belevájja a szürkés anyagba, majd meg­emelkedik, s a teherautó pla­tója fölé érve kiengedi terhét. A kotró fülkéjében felcsapva az ablakok, mégis nagy a hő­ség. A kezelő, Horváth József arcáról csorog a verejték, a svájcisapka széle nedves az iz­zadságtól.- Most még elviselhető a meleg, de a múlt héten itt a fülkében legalább 45 fok lehe­tett. És ehhez még hozzájön a por, úgy hogy nem leányálom a munkám. Ennek ellenére sze­retem csinálni, s a számításom is megvan. Havonta átlagban úgy 6000 forintot keresek. A letermelt meddőt a külfej­tés Marx út felőli oldalára szállítják, ahol folyamatosan történik a rekultiváció. A feltöl­téstől néhány méterre már zöl­dellnek az apró csemeték. A meddőt 12 tonnás teherautók­kal hordják. A K 18-as jelű monstrumot Mészáros József vezeti. — Több mint 15 esztendeje dolgozom a külfejtésben. Na­ponta átlagban 25-30-szor for­dulok a kocsival, a tereptől függően. Mert például télen, fagyos időben nem veszélytelen dolog ezeken az alkalmi uta­kon közlekedni, de éjszaka is nagyon kell figyelni, különösen az ürítésnél, nehogy lecsússzon a kocsi a szakadékba. Nyáron a meleg és a por tikkasztja ki az embert. Egészen mások a követelmények egy itt dolgozó gépkocsivezetővel szemben, mint aki a közúton vezet. A plató közben megtelt, s Mészáros József elindul egy újabb fordulóra. Lemegyünk a ,,gödör” aljára, ahol jelenleg a széntermelés folyik. Deszkák, vasívek hevernek szanaszét. Ki- sérőnk, Varga Viktor mondja, hogy ezek a valamikori mély- művelésű bányászkódás nyo­mai. Most azt termelik ezen a helyen, amit a régiek meghagy­tak, A szenet a külfejtés felső ra­kodójából szállítják a Széche- nyi-aknai szénfogadó állomás­ra, ahol szemnagyság szerint osztályozzák, az 50 milliméter­nél nagyobb darabokat össze­törik. Ezután villamos vasúttal küldik a szenet a Pécsi Hő­erőműbe. Naponta 1400 tonná­nyi mennyiség hagyja el Szé- chenyi-aknát. Kifelé jövet felkapaszkodunk az emelkedőn, papucsomra ma­kacsul rátelepszik a por, a kat­lanból kiérve azonban a hő­ség valamelyest csökken. Az egyik felső útnál megjelenik egy locsolóautó, melynek nyo­mában széles tócsák csillog­nak. Néhány óra múlva kezd­hetik a locsolás! elölről Roszprim Nándor igyekszik egy skodás, láthatóan nincs ínyére a várakozás. Mást tapasztalunk viszont a Tüzér utca és a 6-os út keresz­teződésénél. A lámpa sárgán villog, balra kanyarodunk. Már félig bent vagyunk a keresz­teződésben, amikor lefullad a motor. Szemből egy Polski----------- '.LL.il____________*___L ^ I DUU-aS, JOUUIUI cyy iiiuh-misc­rékpáros érkezik. Látszik, hogy figyelembe vették a lámpa jel­zését, lassan gurulnak a sarok­hoz, megvárják, amíg kocsink­nak sikerül a kanyarodás. Tü­relmetlenségnek nyoma sincs. A Zsolnay-szobornál, ahogy a nagykönyvben meg van írva, lassít az újonc vezető a gya­logátkelőhely előtt, mellettünk pedig elzúg egy sárga Lada. Lehet, hogy magában ócsárol­ja a „mazsolát", pedig ő kö­vetett el súlyos szabálytalan­ságot. Hat nap meleg víz nélkül Miért éppen most? A Pécsi Távfűtő Vállalat vasárnapi lapunkban értesítette a fogyasztóit, hogy hálózati és erőművi karbantartás miatt a lakó- és középületeknél augusztus tt-én 0 órától 16-án 24 óráig szünetelteti a melegvíz-szolgáltatást. Hasonló karbantartás volt már idén nyáron Komlón és Mohácson és folyik Siklóson és Szigetváron, természetszerűleg azonban a pécsi hálózat a PÉTÁV leg­nagyobb rendszere. A melegvíz-szolgáltatás szüneteltetése Pécsett 16 000 la­kást, mintegy 50 000 embert érint. — Ez a nyári egyhetes kar­bantartási-fenntartási munka az egész 80 kilométeres hálóza­tunkra kiterjed. Végigvizsgáljuk és javítjuk a vezetékeket, a ve­zetékek aknáit és az aknákban levő szerelvényeket, mintegy 4000 darabot. Minden évben szükség van erre, hiszen a csö­pögő tömítések például 15—20 százalékos vízveszteséget is eredményezhetnek, nem is be­szélve az elszivárgó hőről. A fenntartási munkákkal együtt folynak az új vezetékek bekö­tései is, például a siklósi város­rész új lakóépületeinél, a budai városrészt e|!cíÓ gSTÍDCVSZStéií- nél és a vezetékcserék, például az Acsády és a Magyar Lajos utcában. Mindezt csak úgy le­het elvégezni, ha az egész ve­zetékrendszert kiürítjük. Kétezer köbméter vizet kellett leenged­nünk, tájékoztat Hanyecz Lász­ló, a PÉtAV főmérnöke. A túlórázva kétszáz emberrel végzett munka fontosságát alá­húzza, hogy év végére Pécsett a távfűtésbe bekapcsolt laká­sok száma 16 500-ról várhatóan 19 200-ra, a melegviz-szolgálta- tással ellátott lakások száma 17 200-ra növekszik és az év ele­ji 350 közületi fogyasztó helyett az év végére már 400 lesz. — Mennyire érinti a meleg­víz-szolgáltatás szünetelése a la- Vnccnnot miért énoen moct ■X----3 ■ -| ----* T’I ''' ’ r ül rá sor? — Ügy számoltunk, hogy ez az az időszak, amikor a legkevés­bé hiányzik a melegvíz-szolgál­tatás: kánikula van, ilyenkor töltik talán legtöbben a sza­badságukat. Persze az időpon­tot nem lehetett 16 500 fogyasz­tóval egyeztetni, viszont a kö- zületekkel, vízművel, erőművel, az új vezetékek építőivel és az építőiparral feltétlenül kellett, hogy mindazokat a szereléseket, felújításokat el lehessen végez­ni ez alatt a hat nap alatt, amelyeket a vezetékrendszer le­ürítése nélkül nem lehet végre­hajtani. Ha az időjárás is ked­vez — tekintve, hogy a karban­tartás javarészt a szabadban fo­lyik —, péntek estére a város egyes pontjain már lesz meleg­víz. Azt azonban számításba kell venni hoav a rsndsisr fsltöi- tése 20 órába telik, D. I. „Általában megvan a jó­szándék az emberekben, de nem mindig jókor alkalmaz­zák." Ezt a kétségtelenül igaz megállapítást ezúttal a közle­kedésben részt 1 ökre értette Vati Sándor, az Afl oktatója. Tegnapi közlekedési őrjáratun­kon ugyanis azt figyeltük, hogy a járművezetők, s altaiaoan o közlekedésben részt vevők szá­mára mit jelent a „T" jelzés a gépkocsin, hogyan viselkednek azokkal szemben, akik egy-két órás vezetési gyakorlattal a hátuk mögött tele vannak bi­zonytalansággal, szorongással. A Hunyadi úton próbálunk megfordulni, ez nem megy to­latás nélkül. Kis időre elzárja kocsink az egyik forgalmi sá­vot, egy „D" felségjelű autó­csoda udvariasan várja, hogy sikerüljön a manőver, mögötte azonban már indexelve kerülni Pécsett, a Széchenyi téren, a Nádor előtt lefulladt a motor. Aki tudta, megelőzte a kocsit, a teherautó nyugodtan várakozott, sen­ki sem dudált rá. Karbantartás, vezetéképítés

Next

/
Thumbnails
Contents