Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-13 / 222. szám

1980. augusztus 13., szerda Dunántúlt napló 3 f Uj készítmény Békéscsabáról Tészta ­lisztérzékeny gyermekeknek Kezdetben volt a kétség- beesés és tanácstalanság, mikor a szülők tudomására jutott, hogy gyermekük nem ehet semmi olyan ételt, amely akár csipetnyit is tar­talmaz búzából, zabból, rozsból. Ezután következett a tel­jesen új főzési módszerek, receptek elsajátítása, a ku­koricának és a risznek le­hetőleg minél változatosabb elkészítése. Enélkül ugyanis veszélyben forgott volna a gyermek egészsége, sőt az élete is. Nem először írunk a liszt­érzékeny (cöliákiás) gyer­mekek és szüleik gondjai­ról, de már egyre nagyobb derűlátással. No, az ellene való gyógyszert nem talál­ták meg, az egyetlen meg­oldásra, a szigorú diéta megtartására viszont egy­re bővülnek a lehetőségek. Néhány fáradhatatlan gyerekorvos, több megértő és segíteni kész egészség- ügyi, kereskedelmi vezető, malomipari és sütőipari szakember összefogása nyo­mán megjelent a boltok­ban eleinte a kukoricaliszt, kukoricadara, rizsliszt. Az­után hozzájuthattak ízletes kukorica kenyérhez. Nemrég adtunk hirt ar­ról, hogy rövidesen megnyí­lik az Ajtósi Dürer utcai böl­csődei, óvodai komplexum­ban a lisztérzékeny gyer­mekek óvodája, ahol szak­avatott kezek sütik, főzik a számukra ehető, és a ha­gyományostól alig különbö­ző ételeket. Szeptember 15- től fogadják a gyerekeket, akiket eddig diétájuk kire­kesztett a csoportos életből. Megoldatlan probléma volt a főtt tészta. Ezt ed­dig sehogy sem sikerült a búzalisztből készülthöz ha­sonlóra előállítani. Nos, szerencsére a múlt idő használata indokolt, mert a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzeme jelentkezett a glutenmentes tésztával. Az igény a pécsi orvo­sok révén jutott tudomá­sukra és tavaly elkezdték a kísérleteket. Sok informá­ciót kaptak egészségügyi intézményektől, nagykeres­kedelmi vállalatoktól, s vé- . gül is néhány héttel ez­előtt már az érdekeltek is megkóstolhatták a rizs és kukorica felhasználásával készült főtt tésztát. A siker teljes volt, a kí­sérleti szállítmányról csak jót hallani. A száraz tészta megfőzése ugyanolyan egy­szerű, mint bármelyik ha­gyományosé, ízesítésére is ugyanolyanok a lehetősé­gek. Mint a konzervgyár tész­taüzemének MEO vezetője, Kolarovszki Andrásné el­mondta, már folyik az új termék engedélyeztetési el­járása, az Országos Diete- tikai Intézetnél, az Egész­ségügyi Minisztériumban és egyéb szakhatóságoknál. Kedvező szakvélemények alapján már ez év negye­dik negyedének elején az arra kijelölt boltokba kerül­het a glutenmentes száraz tészta. Ebben pedig Pécset az elsők között tartják szá­mon. Kurucz Gyula Siettem bér 6-an ««ifit A Zengő Oruhös Ö tuen milliós árukészlet Háromezer négyzetméteren hatuanezer árucikk ás tízféle szolgáltatás „Komlón kezdje a Zengőnél!" — már hirdetik a szövetkezeti áruház szeptember 6-i nyitását. Komlón és környékén elsősor­ban arra kíváncsiak az embe­rek: mit ad majd oz ÁFÉSZ óiuháza, mint a Skála szövet­kezeti társulás tagja? A nyitás­ra ötvenmillió forint értékű áru­készlettel töltik fel az üzletköz­pontot és árusítanak minden olyan cikket, elsősorban kozme­tikai szereket, amelyek értéke­sítése a Skála áruházak mo­nopóliuma. Bekapcsolódnak az áruházi hetek programsoroza­tába is, igaz idén még önálló nemzeti hetet nem rendeznek, de a Skálától és a pécsi Kotv- zum Áruháztól szerzik be egy- egy napra az NDK-beli, bol­gár, lengyel és román árucik­keket. A Konzum Áruház más módon is segíti a komlóiakat: az első hetekben kiváló kép­zettségű eladóik árusítanak és tanítják a Zengő dolgozóit, okik nemrég tapasztalotcsere- látogatást tettek Pécsett. ♦ A háromezer négyzetméter alapterületű áruházban hatvan­ezer árucikket kínálnak majd és tízféle szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek, a gyermekmegőr­zéstől kezdve a méretre igazí­tásig, valamint a házhoz szál­lítást térítés ellenében kiterjesz­tik vidékre is. És már az első hónapokban meglepetéssel szolgál a Zengő Áruház: no­vember 6-án nagyszabású mű­soros divotbemutatát rendez­nek a komlói Május 1. Művelő­dési Házban a Skálával és oz ŐRI-vei közösen. Az utolsó simításokat végzi az épületen a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Az áruház megkapta végső külszí­nét, a zöld homlokzatról már csak a díszítés, az embléma hiányzik, amit a Dombóvári ÁFÉSZ műhelyében készítenek. Bontják a palánkokat a ház körül és a következő hetekben megépítik a huszonöt kocsi fo­gadására alkalmas parkolót. Az épület felső két szintjét be­rendezték, a földszinti ABC-ben még dolgoznak: a padozotot süttői márvánnyal rakják ki, s o fehér csempés falakhoz ko­rallpiros bútorokat állítanak be. ígérik, hogy az augusztus 28-i műszaki szemlére minden rend­ben lesz, s megkezdhetik az áru pakolását, aminek egy ré­sze már az ÁFÉSZ raktáraiban vár a nyitásra. ♦ Az áruház élelmiszerosztálya a többi komlói ABC-nél fél órával tovább, reggel 6-tól es­te fél 9-ig tart nyitva. Ezzel az ÁFÉSZ vezetői vidéki vásárlóik­ra is gondoltak, hiszen nopon- ta száz faluból ötezer ember jár a városba. S bizonyára so­kat jelent majd számukra, hogy munkahelyükön, Komló centru­mában, a közlekedési csomó­pont mellett szerezhetik be a napi cikkeket. Nyolcvanhárommillió forint­ba került a Komlói ÁFÉSZ leg­nagyobb kereskedelmi létesít­ménye, a beruházáshoz jelen­tős támogatást adott a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, vala­mint a Komló városi Tanács. G. M. Szoros kapcsolat a termelőkkel Korszerű üzletpolitika KIP-KOP-program, saját üzletek orszerü üzletpolitika. — Nincs hozzá szabály, az üz- ^ ^ leti élet szinte minden helyen másképp valósul meg. A korszerűséget persze a vevő leginkább abból ítéli meg, hogy mekkora a forgalom egy vállalatnál, avagy egy bolt­ban? — Az ilyen nagyforgalmú cégek közé tartozik a Dunán­túli Cipökereskedelmi Vállalat is. Milyen tehát egy korsze­rűen szervezett, s az eredmények szerint korszerűen műkö­dő vállalat? A Belkereskedelmi Miniszté­rium 1973. I. 10-i K. É. 2. szá­mú határozata alapján oz Észak-dunantúli Cipőnagykeres­kedelmi Vállalatot, s a Dél­dunántúli Cipőnagykereskedel­mi Vállalatot megszüntette, és 1973. január hó 1-i hatállyal új, a Dunántúli Cipőkereske­delmi Vállalatot alapította meg Pécs székhellyel. Ennek ellátási körzete 7 dunántúli megyére (Baranya, Győr-Sopron, So­mogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala) terjed ki. E körzeten kívül az ország más megyéiben, va­lamint a fővárosban is jelentős mennyiségű árut ad el. Jelenleg négy lerakató és nyolc mintaterme van: pécsi raktárház (mintatermek: Pécs, Szekszárd); kaposvári lerakat (mintatermek: Kaposvár, Nagy­kanizsa); győri lerakato(minta- termek: Győr, Szombathely); veszprémi lerakat (minta­termék: Veszprém, Buda­pest). A lerakatok a ren­delkezésre álló cipőkínálatot a mintatermekben mutatják be a kiskereskedelmi partnereknek, s ezekre a helyszínen veszik fel a megrendeléseket. Ez már nagy előny és sokat gyorsít az áruellátásban. A mintaterméktől távolabb eső boltok, áruházak ellátását a 12 fős üzletszerzői hálózaton keresztül biztosítják. Az átszer­vezést követően a vállalat for­galma évről évre dinamikusan fejlődött. A jogelőd vállalatok együttesen 1972-ben 663 millió Ft forgalmat bonyolítottak. 1979-ben az új vállalat már 1138 milliót ért el. Az áruválasztékot 40 belföldi és mintegy 10 külföldi szállító termékeiből biztosítja. A ter­melő vállalatokkal és ktsz-ek- kel szoros kapcsolatot teremtett, melynek legfőbb célja az volt, hogy az árukínálatot minél jobban igazíthassa a lakossági kereslethez. A vállalat 1973 óta szorgal­mazta kiskereskedelmi partne­reivel a közös bolti formában való együttműködést. A 13 kö­zös bolti forgalom 1979-ben 110 millió forint volt. Az 1980-as év változást ho­zott a kiskereskedelmi tevékeny­ségben. A vállalat üzletpolitiká­jában meghatározott elvek alapján létrehozta az úgyneve­zett „KIP-KOP" program sze­rinti saját üzlethálózatát. A három KIP-KOP cipőboltot ez év II. negyedévében nyitotta meg Pécsett. A „közös", majd pedig a „saját” boltok a for­galom növelésén túl a vállalat szakemberei számára közvetlen fogyasztói piacismeretet jelen-, tenek. A bolti piackutatáson túl szoros kapcsolatot alakított ki a vállalat a Pécsi Tudo­mányegyetem Közgazdaságtu­dományi Karával, mely a gyer­mekcipő forgalmazásával kap­csolatban részletes kutatást végzett. Az 1973-as átszervezéskor a vállalat feladatul kapta a gaz­daságtalan, kis forgalmú egy­ségeinek megszüntetését. így előbb a szekszárdi, majd a nagykanizsai és végül a szom­bathelyi lerakatot megszüntette — az árutárolással együtt — és helyettük új, korszerű min­tatermék létesítésével biztosí­totta az áruellátást. A koráb­ban elavult raktárakban üze- melő győri lerakat számára korszerű gépesített raktárház épült, ahol a be- és kitárolást 10 darab felrakógép és több elektromos targonca végzi. Az üzletszerzők mozgékonyságá­nak, valamint hatékonyságuk növelésének céljából mind a tizenkettőt furgon gépkocsikkal látta el a vállalat. A lerakatok kiszállításának gyorsítása, va­lamint a takarékosság előmoz­dítása érdekében saját teher­gépkocsiparkot létesítettek. Mo már az árukiszállítások 90 szá­zalékát saját gépkocsiállomány végzi, gazdaságosabban, mint­ha bérfuvart venne igénybe. Az üzletszerző, valamint a teher­gépkocsipark fenntartására lét­rejött a javító bázis. A szakmá­ban elsőként létrehozta a vál­lalat a gépi adatfeldolgozást. Ez az áruforgalom részére gyor­sabb, mélyebb részletezésű in­formációt biztosított és nagy mértékben segítette, hatéko­nyabbá tette az áruforgalmi munkát. Az egy főre jutó forgalom a szakmán belül a Dunántúli Ci­pőkereskedelmi Vállalatnál a legmagasabb, 1979-ben 2881 pár fő volt. A 250 fős létszámú vállalat sokat tesz dolgozóiért. 1973 óta 1979-ig 11 392 forinttal emelkedett a bérszínvonal, ami átlagos évi 5,44 százalék nö­vekményt jelent. Pécsett nyolc nagykereskedelmi vállalattal közösen a vállalat telephelyé­nél óvodát épített, ahol 120— 130 kisgyermek elhelyezése ol­dódott meg. Javultak az utóbbi években a korszerűsítés követ­keztében a munkakörülmények. Minden egységben jól felszerelt szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. F. D. Jellegüknek megfelelően magyarul is Nevet a virágoknak! I gazán csak felsőfokon le­het az idei pécsi egy­nyári virágbemutatóról beszélni, jóllehet a szavak fa­kónak és szegényesnek bizo­nyulnak a virágok csodás szín­pompájához képest. Nehéz is visszaadni írott szóval a lát­vány nagyszerűségét. Ezért in­kább másvalamiről elmélked­nék a bemutató kapcsán. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat mindent megtett a sikerért. Gondosan válogatta össze a fajtákat, a színeket és oz eredmény egy-egy remekül megkomponált virágszőnyeg mindannyiunk gyönyörűségére. S hogy tudjuk is, mi gyönyör­ködtet, az egyes fajták ágyá- sának a közepébe táblácskát szúrtak, amelyekről ilyeneket olvashatunk: Begonia semper- florens, Lobelia erinus compac- ta, Impatiens halstii Elfin For­mula Mixture, Cineraria mariti­ma Silverdust, Celosia splen- dens Special Florist Strain, Salvia splendens Purple Flame, Ageratum houstinianum Ve­lence, Rudbeckia hirta My Joy stb. összesen 151 fajta ilyen és hasonló neveken. És egy sem magyarul! Belém bújt az ördög és nyomban megkérdez­tem: miért? Lévén ott muskát­li, napraforgó, kender, paprika­virág stb. Szelíden megmagya­rázták: legtöbbnek nincs ma­gyar neve, ezért csak a tudo­mányos neveket írták ki és kü­lönben sem az ő dolguk a magyarítás. A válasz nem nyugtatott meg. Igaz, hogy egyes fajták a tudományos név fonetizálá- sával kapaszkodtak meg nyel­vünkben: Begonia - begónia, Petunia — petúnia, Dahlia — dália ... De azért ne vigyük túlzásba a dolgot. A kertészek­nek igazuk van, az ő dolguk elültetni, gondozni a virágokat, örömünket, jó közérzetünket idézvén elő ezáltal. A névadás másoknak az asztala. Vajon e szép virágok nem kaphatná­nak-e jellegüknek megfelelő szép, magyar nevet? Nagy kár lenne, nyelvünk kára, ha e virágok így honosodnának meg, hogy tagétesz, lobélia, alisszum, celózia, gazánia, rud- bekkia, lonás, ipomöa, esolcia, güpszofila stb. Hát tessék! Akinek van jó ötlete, jelentkezzen! H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents