Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-18 / 196. szám

2 Dunántúlt napló 1980. július 18., péntek Egészségügyi aktíva a Baranya megyei Pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) országos átlagnak, míg megha­ladják azt a mozgásszervi és a daganatos betegségek, s a baleseti ellátások száma is 100 százalékos emelkedést mu­tat a nyolc évvel ezelőttihez ké­pest. A megyénkben jelentős gon­dokat okoz a fekvőbeteg-el lá­táshoz szükséges kórházi ágyak viszonylag alacsony száma. A gondok enyhítésének egyik le­hetősége — látványos ágylét- szám-bővítés lehetőségének hí­ján — a járóbeteg-ellátás ha­tékonyságának fokozása. A kör­zeti orvosi rendeléseken a be­fejezett ellátások a beteglét­számnak mintegy 80 százalékát teszik ki. Kívánatos volna en­nek az aránynak a növelése. Szép eredményeket hozott Baranyában az üzemegészség­ügyi hálózat kiterjesztése, kor­szerűsítése, néhány helyi kez­deményezés országosan is pél­damutató. Az itt rejlő lehető­ségek kiaknázása segítheti a progresszív betegellátás továb­bi javítását. Ugyancsak ehhez tartozik — már a megelőzés Szántóverseny Reménypusztán Tegnap délelőtt szántó­verseny színhelye volt Re­ménypuszta. A versenyre, amelyet a Bábolnai IKR rendezett, kilencen nevez­tek be Baranyából és Tol­nából. A Rába-Steiger- .kategóriában rendezett ver­seny célja, hogy fölhívják a figyelmet erre a rendkívül fontos munkára; s miután nem a gyorsaság, hanem elsősorban a szántás mi­nősége a döntő, a követ­kező főbb szempontok alapján dőlt el a területi verseny végső sorrendje: a nyitóbarázda egyenessé­ge, a barázdafalak merő­legessége, a tarlómarad­ványok takarása, a széjjel- és összeszántás szakszerű­sége. A 12 tagú zsűri, amelynek elnöke Tóth László, az IKR termelési igazgatója volt, Vincze Mi­hálynak, a mágocsi Béke Tsz tagjának ítélte az első díjat. A második Petes Sándor, az egyházasha- raszti Jó Barát Tsz, har­madik Tóth Lajos, a majsi Kossuth Tsz dolgozója lett. A területi versenyt két éve is Vincze Mihály nyerte, s most ismét ő vesz majd részt az országos döntőn, melyet októberben rendez­nek meg, a bábolnai na­pok keretében. szintjén is — a gyermek- és is­kolaegészségügy továbbfej­lesztése. Dr. Kóbor József szólt még az úgynevezett hiányszakmák pótlásának szükségességéről, a szemészet, fül-orr-gége és fo­gászati szakorvosok munkába állításáról. Szó esett az anya- és csecse­mővédelemről, eredményként említve a művi vetélések szá­mának 50 százalékos csökkené­sét. Jónak értékelte a köz­egészségügyi és járványügyi szolgálat felkészültségét, mun­kájuk hatásosságát, majd a szociális gondozás fejlesztésé­nek szükségességét hangsú­lyozta. Az etikai helyzet értékelésé­nél további feladatként jelölte meg a hálapénz elterjedését kiváltó okok megszüntetését, s eredményként említette, hogy Baranyában ma már egyetlen vezető beosztású orvos sem vállalhat magánpraxist. Az igen tartalmas és minden részletre kiterjedő beszámolót követően az egyes szakterüle­tek képviselői mondták el véle­ményüket az adott egészség- ügyi ágazat előtt álló felada­tokról — örvendetesen — úgy, hogy mi az, amivel eredménye­sebbé lehetne tenni munkáju­kat, akár összefogva egyéb in­tézményekkel, más szakterüle­tekkel. Dr. Zsögön Éva államtitkár hozzászólásában elsősorban a minőségi munka színvonalának emelését húzta alá, ezzel kap­csolatban elismerően szólt Ba­ranya megyéről is. Mint mon­dotta: „Tudomásul kell ven­nünk, hogy több olyan hiányos­ság van, amit nagyobb beru­házás nélkül, a személyi, tárgyi és szervezési feltételek javítá­sával is ki tudunk küszöbölni." Kiemelt néhány fontos, sürgető tennivalót, így például az alap­ellátás javításának néhány módszerét, a fekvőbeteg-ellátás javításánál a kórházi rekonst­rukciók folytatását, a kórház­rendelőintézeti integráció to­vábbfejlesztését, az ágykihasz­nálás ésszerűsítését az adott terület morbiditási arányainak megfelelően. Hangsúlyozta a gondozás módszerei és felté­telei javításának szükségessé­gét, befejezésül pedig a me­gye valamennyi egészségügyi dolgozójának az eddigi ered­ményekhez méltó további sike­res munkát kívánt. K. Gy. Gyermek tilmszereplők A Magyar Televízió Csokonai című filmjéhez, melyet Jeles András rendez, 10—15 év közötti gyermekszereplőket keresnek. A közzé­tett hirdetésre legalább háromszáz gyerek jelentkezett, akiket teg­nap egyenként meghallgattak. A versmondás alapján történő válo­gatás egész nap tartott. A háromszáz lányból és fiúból tizet vá­lasztanak ki a tv-filmhez. Sikeres hűskóstoló A Baranya megyei Állatfor- gtilmi és Húsipari Vállalat az elmúlt napokban kóstolót és bemutatót tartott legújabb ter­mékeiből. öt élelmiszerüzletben bírálhatták meg a vásárlók a hot-dog kolbászt, valamint a baranyai májas, húsos és vé­res hurkát. A kóstoló szerdán befejeződött, s az említett öt üzletben — Komlón, a 30-as ABC-ben, Pécsett a Mecsek Áruház melletti boltban, a Ko­dály utcai ABC-ben, a Bem ut­cai húsboltban és az Ifjúság útján az 1-es sz. ABC-ben — továbbra is lehet kapni. S mi­után a vásárlók jónak és ízle­tesnek minősítették az új ter­mékeket, fokozatosan bevezetik mindenütt, s már augusztusban korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. Végezetül egy jó tanács a hot-dog kol­bászhoz: főzés előtt kell lehúz­ni a műbelet, s mindössze 3—4 percig kell lobogó, forró vízben főzni. Július 1Q—2V. Ma nyílik a Szegedi Ipari Vásár (Munkatársunk telefonjelenté-' se). Mozgalmas napjai kezdődnek a szegedieknek és a Tisza-parti városba érkezőknek: ma nyit a Péccsel kétévenként váltakozva rendezett Szegedi Ipari Vásár, ugyanakkor a hét végén meg­kezdődnek az ünnepi játékok. A figyelem középpontjában most az éppen ötvenedszer megren­dezett ipari vásár áll, melynek sajtótájékoztatóját tegnap tar­tották a szegedi városi tanács­házán. A szép számmal összese- reglett újságírókat dr. Csikós Ferenc, Szeged város Tanácsá­nak vb-titkára tájékoztatta. Mindenekelőtt leszögezte, a nagy múlttal és hagyományok­kal rendelkező seregszemlét a termelők és a fogyasztók össze­Ismét ax él Napraforgó-hibridek KGST közös előállításban Gyorsítani kell a köztermesztésbe kerülést Iregszemcsén, a magyar nap- rafogó-nemesítés bölcsőjében kedden és szerdán tartotta idei tanácskozását a KGST-országok napraforgótermesztési és -ne- mesítési küldöttsége. A Takar­mánytermesztési Kutató Intézet központjában az első napon két bolgár, két csehszlovák, két román és egy magyar szakértő tartott előadást intézetének napraforgónemesítési eredmé­nyeiről. Élénk érdeklődést vál­tott ki dr. Kurnik Ernő akadé­mikus, az intézet igazgatójának az iregszemcsei tudományos év­tizedeket is felelevenítő, beve­zető előadása. Kurnik profesz- szor nemrégiben tért vissza a spanyolországi Malagában ren­dezett napraforgótermesztési világkonferenciáról. Annak tük­rében különös jelentőséget odott a tanácskozásnak, hogy világméretű versengés várható a napraforgótermesztésben, a hibridvetőmag előállításában és forgalmazásában, amire a KGST-országoknak is idejében fel kell készülniük. Az iregszemcsei hibridjelöl­tek 1976 óta szerepelnek az Országos Mezőgazdasági Faj- takísérleti Intézet információs és minősítési kísérletekben. Ta­valy a Protol Tudományos Tér­Üszögi lovasnapok A Pécsi Állami Gazdaság és az IBUSZ Baranya megyei Igazgatósága tíz évre szóló szerződést írt alá azzal a cél­lal, hogy Baranyába, ponto­sabban Pécs környékére csa­logassa a magyarokat és a külföldieket. Az elképzelés megvalósításához alapot adhat a most épülő üszögpusztai sport- és kirándulóközpont. Az eddig elkészült egységeket, amelyek kialakítását az IBUSZ három-, az ÁGOK kétmillióval, a Mecseki Intéző Bizottság több százezer forinttal támo­gatta, július 19-én és 20-án adják át ünnepélyes keretek között. Mit tud nyújtani a PÁG és az IBUSZ, másképpen fogal­mazva az üszögpusztai köz­pont? Először is sportolási lehető­séget. Kocsikázást és lovaglást, ez utóbbit nemcsak a társa­dalmi munkában elkészített lo­Fejlesztési tervek Kastélyszálloda, csárda házi koszttal, úszómedence és horgászás vaspályán, hanem kint a sza­badban, erdőn-mezőn átvezető úton is. A lósport mellett va­dászatot, horgászatot kínál el­foglaltságként a házigazda. Az üszögpusztai tó horgászai és a PÁG nem tudott megegyezni a tó hovatartozását illetően, így a kirándulóközpont terüle­tén levő tavat egyelőre nem látogathatják sem a turisták, sem a kirándulók. Hogy áthi­dalják a helyzetet, az IBUSZ megállapodást kötött a Bara­nya megyei Horgász Szövet­séggel, miszerint a horgásza­tot kedvelők ellátogathatnak a malomvölgyi tóhoz. A fürdést, a strandolást szeretőkre gon­dolva a PÁG úszómedencét épít a tó mellett. Átadása 1982-ben várható. Hol aludjanak és étkezze­nek? A kastélyban lakó ven­dégeket a nyitást követően gastrofol-ételekkel szolgálják ki. A PÁG azonban szeretne mielőbb végleges megoldást találni, mégpedig egy csárda kialakításával. Az új lovaspálya alatt levő régi házat kívánja átalakítani a gazdaság, ehhez ötmillió forintot kért az idegen- forgalmi alaptól. Amennyiben megadják a kért összeget, va­lószínűleg a jövő esztendőtől fogadhat vendégeket az üszög­pusztai csárda, ahol a gazda­ság termékeiből készítenek majd házi kosztot. Ez a csárda az egész kirándulóközpontot kiszolgálná étellel-itallal. A szálláshelyek is a közel­ben lesznek. Részint' a most felújított kastélyban, részint a tó mellett épülő kettős célt szolgáló táborban. Nyaranta itt helyezik majd el azokat a diákokat, akik munkát vállal­nak a gazdaságban, az év többi részében pedig a kirán­dulók, a turisták rendelkezésé­re áll. Attól sem a PÁG, sem az IBUSZ nem tart, hogy majd üresen állnak a szobák. Azt mondják, a tavaly ősszel Szi­lágypusztán megnyitott száz­személyes táborban háromezer vendégéjszakát töltöttek a me^ gyébe látogatók. Az IBUSZ megkezdte üszögpuszta propa­gálását. A külföldön és az itt­hon megjelenő prospektusok­ban már olvashatunk a lehe­tőségekről. A közelmúltban nyugati újságírók jártak üszög­pusztán, hazaérkezésük után hangot adtak tapasztalataik­nak. A hírek szerint kedvező benyomásokkal utaztak el. Ezekután aligha túlzás azt mondani: Baranyában előrelép az idegenforgalom. Mind a ma­gyar, mind a külföldi vendé­geknek kellemes szórakozást és pihenést kínál üszögpuszta. Horváth Teréz melési Társaság kísérleti bázi­sain és a termelési rendszerek egy részénél 9 egyvonalas, 34 kétvonalas saját, 22 nemzetkö­zi és NSZK kooperációs hibrid­jelöltjük, illetve próbahibridjük szerepelt. Ezek közül 24 a FAO- kísérletekben is részt vevő va­lamennyi nemzetközi hibridet megelőzött termésben. Az idén az OMFI kísérletekben 15 infor­mációs és 10 minősítésre beje­lentett hibriden kívül 82 saját és 264 kooperációs (az USA- val, Franciaországgal, az NSZK- val, a szegedi és a nyíregyházi kutató intézetekkel együttmű­ködésben) hibrid található az intézeti és a protol bázisokon, egy részük pedig a termelési rendszerek bemutató telepein is. Szerdán az intézet tenyész- kertjében mintegy 460 hibrid napraforgót mutattak be, szin­te keresztmetszetét adva a ha­zai napraforgónemesítés, ter­mesztési kutatás helyzetének és kilátásainak. Bemutatták a FAO-kísérletekben a nemzet­közi mezőnyben élenjáró kül­földi fajtákat, s ezeket össze­hasonlították a hazai, elsősor­ban az iregi hibridekkel, a sa­ját, a szegedi és a nyíregyházi kooperációval előállított hibri­dekkel. Egyöntetűen olyan vé­lemény alakult ki, hogy ha­zánkban pótolták a régebbi, mintegy tízévesre becsült kése­delmet a hibridnemesítésben. A bemutatott hibridjelöltek száma eférte a nemzetközieket, sőt ko- raiságban jobbak is találhatók köztük. Amint Kurnik professzo- is megjegyezte: elérkeztek ah­hoz a ponthoz, amikor tovább­lépés szükséges, hogy mielőbb köztermesztésbe kerüljenek a magyar hibridek, ehhez azon­ban nem elég a saját erő; a központi intézkedések nélkülöz­hetetlenek. A tanácskozás má­sodik napján az iregszemcsei- vel együttműködő hazai intéze­tek képviselői számoltak be eredményeikről és gondjaikról. Döntés született abban, hogy fokozzák a napraforgófajták, hibridek és vad fajok cseréjét. Mielőbb beindítják a közös hib­ridek előállítását a részt vevő országok éghajlati és talajvi­szonyai között, valamint meg­szervezik a kutatócserét is. Ballabás László hozására, az újdonságok vásá­raként, s a testvérvárosi találko­zó jegyében rendezték. Ez utób­bi immár nemzetközi rangot is kölcsönöz a vásárnak, melyen ezúttal négy külföldi ország vál­lalatai vesznek részt. A termékeket a hatalmas Marx téri pavilonokban, a sza­badtéren. valamint a Marx tér­hez kapcsolódó Vasútforgalmi Szakiskola tantermeiben, torna­termeiben és az udvari terüle­teken vonultatják fel. A terület összesen 22 000 négyzetméter, amelyből a fedett rész 8000 négyzetméter. Az idén újabb pavilonnal gyarapodott a vá­sár, a „C"-csarnok mellett köny- nyűszerkezetes elemekből épí­tették fel az igen tetszetős és csaknem 800 négyzetméter alap- területű pavilont. Ezúttal is sok vállalat eljött Szegedre. A hazai kiállítók szá­ma 253. köztük iparvállalatok, ipari és mezőgazdasági szövet­kezetek, kereskedelmi cégek, il­letve kutatóintézetek. Részt vesz a vásáron önálló kiállító­ként 8 kisiparos, valamint a KIOSZ kollektív bemutatóján 32 kisiparos. A kiállított termékek­ből sok cég a helyszínen, vagy egyes szegedi üzletekben árusít is. A külföldi kiállítók között leg­nagyobb számmal Jugoszlávia szerepel. Szeged jugoszláviai testvérvárosa Szabadka régi, immár hagyományos résztvevő­nek számít. Minden alkalommal jelentősen hozzájárultak a ma­gyar és jugoszláv gazdasági, ke­reskedelmi és termelési kapcso­latok további kiszélesítéséhez, elsősorban határ menti árucsere és áruválaszték bővítéséhez, o termelési együttműködés javítá­sához. Az idei vásáron 78 jugo­szláv cég mutatkozik be. Első alkalommal szerepelnek Szeged szovjetunióbeli testvér- városának. Odesszának kiállítói, bemutatva a nagy tengerparti város iparának, mezőgazdasá­gának, kereskedelmének teljes keresztmetszetét. Ugyancsak el­ső ízben jöttek el Szeged len­gyelországi testvérvárosának, Lodznak kiállítói. Főként könnyű­ipari termékekkel szerepelnek. Finnországból már többször be­mutatkozott Szeged testvérváro­sa, Turku ezúttal is itt van, élel­miszeriparukat és műszeriparu­kat fémjelző termékeket mutat­nak be. A résztvevők között hat bara­nyai kiállítóval találkozhatnak. Szegeden van termékeivel a Mohácsi Farostlemezgyár, a 14- es AFIT, a Baranya-Tolna me­gyei Téglaipari Vállalat, a Vil­lány—Mecsekalji Borgazdasáqi Kombinát, a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár. Közülük a leglátványosabb a Bőrgyár és a Kesztyűgyár kiállítása a köny- nyűipari pavilonban. A Kesz­tyűgyár ezúttal is színpadot épített, ahol a Magyar Divat Intézet manökenjei naponta többször divatbemutatót tartó­nak. A vásár ünnepélyes keretek között ma délelőtt nyílik, s ugyancsak ma tartják az ünne­pélyes díjkiosztást is. Miklósvári Zoltán Magyar szakemberek lengyel kitüntetése * A magyar—lengyel hajózási gazdasági együttműködésben, a kikötői és e tengeri fuvarozás fejlesztésében végzett munká­juk, a lengyel tengergazdálko­dás érdekében kifejlett tevé­kenységük elismeréséül a Len­gyel Népköztársaság külkeres­kedelmi és tengergazdálkodási minisztere ,,A tenger érdemes dolgozója” kitüntetést adomá­nyozta 14 magyar közlekedési, külkereskedelmi, szállítmányo­zási szakembernek. A kitüntetéseket csütörtökön Tadeusz Pietrzak, Lengyelor­szág budapesti nagykövete ün­nepélyesen adta át a lengyel kereskedelem tanácsosi hivata­lában. Az ünnepségen részt veti Cseri István közlekedés- és pos­taügyi miniszterhelyettes és Vas János külkereskedelmi minisz­terhelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents