Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-17 / 195. szám

a Dunantűli napló 1980. július 17., csütörtök Ot országból érkeznek a vendégek Egy nyelven beszélnek XIII. nemzetközi eszperantisla természetbarát találkozó Abaligeten öt ország zászlaját lengeti a szél az abaligeti kemping bejáratánál. Egységes nyelven, az eszperantó nyelven beszél egymással a XIII. nemzetközi eszperantista természetbarát találkozó 60 résztvevője. A jú­lius 14—23-ig tartó 10 nap alatt változatos programot ál­lított össze a Magyar Eszpe­rantó Szövetség Pécsi Területi Bizottsága és a Baranya me­gyei Természetbarát Szövetség, a találkozó szervezői. A Jugoszláviából, NDK-ból Bulgáriából, Lengyelországból' Csehszlovákiából érkezett ven­dégek megismerkednek Aboli- gettel és környékével, gyalog­túra során felkeresik majd Mo- gyarhertelend termálvizű strand­fürdőjét, de eljutnak Pécsre, a Misino tetőre, és Szigetvárra is. Terveznek „Ki mit tud az esz­perantóról?” vetélkedőt, lampio- nos csónakázást a tavon. bar­langtúrát, népitánc-bemutatót, társasjátékokat. Nem marad el a természeti és műemléki ér­dekességek, szépségek bemu­tatása mellett az eszperantó nyelv művelése, mindennap nyelvtanfolyamot szerveznek, kezdők és haladók számára. 19-én, szombaton „béketa- láikozót” rendeznek, melynek során — mivel a már 13-szor sorrakerülő találkozó a „népek barátságát" célzó rendezvény­nek minősül - Farkas József- né, a Magyar Eszperantó Szö­vetség Béke Bizottságának tit­kára az Országos Békeianács emléklapját adja át a szerve­zőknek. A találkozó színes program­ja július 23-án zárul. Július 1Q—20., Üszögpuszta Folynak az előkészületek az üszögpusztai lovas pályán a szombaton kezdődő lovasnapokra. Ké­pünkön az akadályokat állítják fel az ötezer négy zetméteres pályán. Fotó: Proksza László Kétnapos pályaavató Szólamok helyett igazi törődés Ebéd utáni pihenő a harkányi öregek napközi otthonában Pályaavató versenyt rendez­nek üszögpusztán nagy múltú magyar ménesek részvételével július 19-én és 20-án. Bár ek­kor már zajlanak a nyári olimpiai játékok eseményei, a rendezők remélik, sok érdeklő­dőt vonz majd a látványos, szórakoztató, izgalmas verse­nyekkel tarkított program. Szombaton és vasárnap is délelőtt fél 10-kor és délután 2 órakor veszi kezdetét a prog­ram, Bájbolnai, rádiházai, bó- lyi, enyingi, kaposvári, belvárd- gyulai, somogysárdi, szedresi és a házigazda pécsi lovasok versengenek egymással. A ver­seny külön érdekessége: díj­ugratásban úttörőlovasok is in­dulnak, valamint az, hogy a „nagyok" szimultánugratást mutatnak be. Mindkét napon lesz ügető és fogatverseny. A szedresi, bólyi, dombóvá­ri, "kaposvári és pécsi kettes és négyes fogatok mintegy kedv­csinálónak felvonulnak Pécsett július 18-án 17—19 óra között. Útvonaluk: Üszögpuszta-Déli ipari út—Bolgár Néphadsereg útja—Szalai András út-József Attila utca — az új 6-os- a Mecsek Áruház előtt kanyarod­nak rá a 39-es dandár útra— Mártírok útja-Szabadság utca —Vasút út—Bolgár Néphadse­reg útja—Déli ipari út-üszög- puszta. A fogatok előtt és után rendőrautó halad, ennek elle­nére kérjük a jelzett útvona­lon közlekedőket, óvatosan hajtsanak. Mindkét napon bemutatkoz­nak a baranyai lovastornászok, általános iskolások műsora frissíti majd fel a nézőket a versenyszámok között. Az ed­dig felsoroltakon kívül fellép­nek még a bábolnai harsoná­sok és a MEV zenekara. A hivatalos pályaátadás va­sárnap délután lesz. Ezen a napon reggel háromnegyed ki­lenctől autóbuszok indulnak a Köztársaság térről, üszögpusz­táról pedig este fél hétkor in­dulnak vissza a járatok; a me­netjegy ára 5 forint. Szomba­ton a Mohács, Egerág, Újpet- re irányában haladó autóbu­szokon közelíthetik meg az ér­deklődők az üszögpusztai pá­lyát. A Volántól kapott tájé­koztatás szerint indítanak kise­gítő járatokat, a közlekedés­ben tehát várhatóan nem lesz fennakadás. Akik személygép­kocsival érkeznek, a lovaspá­lya alatti területen parkolhat­nak; a gazdaság 400 személy- gépkocsi parkolásához biztosít helyet. A belépőjegy ára 14 éves korig 11, felnőtteknek 21 forint. Minthogy egész napos prog­ramot kínál üszögpuszta, az Olimpia és a bikali Halétte­rem gondoskodik a vendégek ellátásáról, meleg ételeket és (rideg italokat ígérnek. Azok, akik apró emléktárggyal kívánnak hazatérni, megtehetik, mivel árubemutató és vásár lesz a lovaspálya körül. Kiállítanak szíjgyártók, cserépárusok és bőrdíszművesek is. Külön erre az alkalomra készült lovas­emblémát árul majd a kishaj- mási kerámiaüzem. A kétnapos programra tíz­ezer érdeklődőt várnak. Öregek napközis otthona Harkányban A házat kívülről még tataroz­zák. de a belső rész, a pihenő­szoba, a társalgó, a foglalkoz­tató helyiség, az ebédlő, moso­gató. tálaló, a fürdőszoba a múlt hónap végére elkészült. Június 30-án felavathatták a harkányi öregek napközi ottho­nát a Kossuth utca 60. alatt. Ideális hely erre a célra: egy épülettömbben van a körzeti or­vosi rendelővel s nagy kert is tartozik hozzá.- Volt már ezt megelőzően másfél évig öregek klubja Har­kányban — meséli a napközi otthon létesítésének előzmé­nyeit, történetét dr. Priol János, a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságának titkára. — Már ekkor felmerült olyan javaslat a tanácsülésen, hogy a szociá­lis étkeztetés rendszerét meg­haladó formában kellene meg­oldanunk a közigazgatási terü­letünkön élő idős, magányos, gondozásra szoruló emberek nappali ellátását. Olyan formá­ban, amely az étkeztetés mellett a gondozást, a társaságot, a kellemes és hasznos időtöltést is biztosítja a számukra. 1979-ben felmértük, hány ilyen idős em­bert kell számításba vennünk. Ebből az ötven emberből most húsznak tudunk helyet adni a napközi otthonban. A harkányi terveket a járási hivatal is támogatta, s az ér­dektelenség miatt lényegében megszűnt vejti öregek napközi otthona helyébe az új harká­nyinak adták a gondozónői stá­tuszt. Az otthon létesítése mini­mális összegbe került (25 000 forint) s ezt a pénzt is a ko­rábbi öregek klubja felszerelé­sének kiegészítésére kellett for­dítani: étkészlet, villanybojler stb. A többi költséget a társa­dalmi munka fedezte, s ebben leginkább a harkányi kisiparo­sok s a tanács dolgozói vettek részt. A megnyitás óta eltelt két hét igazán nem hosszú idő, a ta­pasztalatok meghatóan örven­detesek. Mondják hogy kezdet­ben az idős emberek többsége „félt” a napközi otthontól, mint ahogy korábban az öre­gek klubjától is: „szegényház­nak”, szociális otthonnak hitték. Most már az okoz qondot, hogy az új jelentkezőknek hogyan le­hetne helyet adni. Mindebben nagy szerepe van Erzsikének, Stauf Józsefné gondozónőnek, akit az öregek rajongással sze­retnek. Korábban is ismerték, hiszen ő volt a vezetője az öregek klubjának is, s majd­hogynem sztrájk tört ki, amikor elterjedt az alaptalan pletyka: a napközi otthonnak más lesz a vezetője. f Mindezt az „őstagok”, Varqa Zoltánná, Szabó Istvánná és Sí­pos Józsefná mesélték. Ök már az öregek klubjának megalaku­lásától együtt vannak. Fiatalos lelkesedéssel sorolják, mivel tel­nek a napok az otthonban: ké- zimunkázás, olvasás, iemezhall- gatás, olykpr énekelnek, táncol­nak is: — Mert itt még azt is számon tartják helyettünk, hogy melyi­künknek van névnapja, vagy születésnapja, s azt közösen meg is ünnepeljük. Annyit be­szélnek mostanában az öregek­ről való gondoskodásról, de többnyire az csak szólam, ám az a törődés, szeretet, amit itt kapunk, az szívből jön, őszinte. A társalgóban különleges dél. előtti programra készülődnek. Erre még azok is bejönnek az udvarról, akik eddig a veranda előtt napoztak: Dávid Mátyásné nyugdíjas tanítónő európai uta­zásairól tart számukra filmvetí­téssel egybekötött beszámolót: egy héttel ezelőtt Spanyolor­szágról, Franciaországról mesélt, most Olaszország, Görögország, Törökország lesz a téma. D. I. Ülésezett a komlói Városi Tanács vb Napirenden a komlói lakás­szövetkezetek tevékenysége Egyesüljön-e a Komlón tevé­kenykedő két lakásszövetkezet? - többek között ez a kérdés vetődött fel a városi tanács újonnan megválasztott végre­hajtó bizottságának tegnapi el­ső ülésén. A testület úgy-'fiatá- rozott. mielőtt a szövetkezetek közgyűlése meghozza döntését, szakemberek vizsgálják meg: milyen előnyöket, esetleg hátrá­nyokat jelent majd a tagságnak a közös ügyvitel. Mindenesetre a végrehajtó bizottság az egye­sítést javasolja. Lukács János, a MÉSZÖV la­kásszövetkezeti titkársáq vezető­jének írásos előterjesztése sze­rint az immár tizenkilenc éve te­vékenykedő komlói Lakásfenn­tartó és az 1972-ben alakult „If­júsági” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet több mint ezerkét­száz lakással rendelkezik. Az ,,Ifjúsági" Szövetkezet kiemelke­dő feladatokat lát el a városban a különböző lakásépítési akciók szervezésében többek között a fiatalok háza lesz a város köz­pontjában az impozáns piramis ház. Morber János, a városi ta­nács elnöke elmondta, hogy a jövőben is alapoznak a Lakás­építő Szövetkezet tevékenységé­re, mert a következő tervidő­szakban nagy feladataik lesznek a fiatalok lakáshoz juttatásá­ban. Magas színvonalon szervezik meg a fiatalok a lakások fenn- tartását-karbantartását is. be­vonva a lakókat a munkálatok­ba. Ezen a területen viszont a Lakásfenntartó Szövetkezet né­hány hónapja megválasztott ve­zetőségének kell behozni a több éves lemaradásokat. Keresztény Árpád, a Lakásfenntartó Szövet­kezet új elnöke ígéretet tett ar­ra, hogy 1981 első negyedévére helyrehozzák a hibákat: idén tavasszal beléptek a megyei la­kásszövetkezetek Karbantartó Társulásába, valamint felvették a kapcsolatot a Városgazdálko­dási Vállalattal szabad lakás­felújítási kapacitásának leköté­sére. A végrehajtó bizottság elis­meréssel nyugtázta, hogy az utóbbi években jó együttműkö­dés alakult ki a lakásszövetke­zetek és a MÉSZÖV, valamint a városi tanács műszaki osztálya között, ami mindenképpen a szövetkezetek dinamikusabb fej­lődését segíti elő. G. M. Horváth Teréz Erőtlen muzsika volt A Regős quartett a pécsi Minaret-udvarban Nem szerzett maradéktalan élményt a közönségnek kedden este a Regős quartett a pécsi Minaret-udvarban. Meglehető­sen széteső dzsesszproáukciót hallottunk, egyenlőtlen felké­szültségű és eltérő elképzelé­seket megvalósító szólistákat, kidolgozatlan .,tutti”-kat, egy­szóval lagymatag, „kánikulai” muzsikát. Regös István, az együttes ve­zetője kilenc éve a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakiskola dzsessz tanszakán zenekari gya­korlatot tanit. 1975 óta játszik együtt Dés Lászlóval, aki jelen­leg a Locamotív GT-ben is szaxofonozik. Becze Gábor, a bőgős, szintén csak vendég, a Kaláka együttes tagja, Baló István dobos pedig egyszerre három zenekarban is zenél. A pécsi .koncert három fel­lépésből álló országos turné­része volt. Dés helyett, akinek Presser Gáboréknái akadt anya­gilag is kifizetődő elfoglaltsá­ga, a tehetséges, de még nem érett szaxofonos, Dresch Mi­hály játszott a Minaret-udvar­ban. — Az együttes vezetője meny­nyire tartja ideálisnak ezt a hangszerösszeállítást? — Az ilyen felállású kvartett a legnagyobb zenei csúcsot tud­ja produkálni, ezért is ragasz­kodom már öt éve a zongora— fúvós-bőgő—dob összeállítás­hoz. Nagyon szeretem a nagy- zenekari hangzást is — magút a big bandet nem - s >z idén augusztus 20-ra egy szerzői es­tet nagyzenekarra készítek. A pesti Vajdahunyad várban fog­ja előadni a szerzeményeimet egy 23 tagú együttes, amelynek tagjai között lesz egy vonósné­gyes is. — Ha ennyire elfoglaltak más együttesekben a kvartett tag­jai, hogyan tudnak saját stílust kialakítani? — Sajnos a dzsesszből ná­lunk megélni nem lehet, ezért a muzsikusok többsége kényte­len a könnyebb műfajok felé orientálódni. Nem vagyok elé­gedett azzal a zenével, amit csinálunk, nagyon konzervatív­nak tartom. Ilyen hangzásokat már a húszas években is bő­ven alkalmaztak. A továbblé­péshez azonban mérhetetlenül nagy önfeláldozás és egységes akarat kellene. Ez most nincs meg. A magyar dzsesszélet klikkekre tagozódik, s egyikből a másikba átlépni nagyon ne­héz. Ha úgy tetszik, én is egy klikket gyűjtök magam köré — kényszerűségből. Az utóbbi időben szívesen vállalok szóló­koncerteket, mert ott azt csi­nálhatom, ami nekem o leg­jobban tetszik: az avantgárd muzsikát. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents