Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-17 / 195. szám
1980. július 17., csütörtök Dunántúlt napló 3 Piacot teremt magának a minőség A dolgozók ilyen korszerű étteremben fogyaszthatják el ebédjüket főutcán „városképron. tó” volt már a siklósi székgyór. A rogyadozó, málló épületek, a barakkszerű irodaház és a poros, rendezetlennek tűnő udvar egyaránt megérett arra, hogy eltűnjön a szépülő kisváros útjából. Bontását megkezdték, helyén szolgáltatóház lesz, amelyben a székgyár is helyet köp: itt mintaboltot rendez be. Legutóbb egy évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a város határában felépült új, korszerű gyárban a beruházás végső szakaszába került. Év végére pedig az utolsó létesítményt is átadták. Ezek az anyagraktár készáru raktár, irodaépület, valamint konyha és ebédlő. Ez utóbbiról érdemes külön is szólni. Csak a praktikusság miatti viaszosvászon térítők és a háttérben látható üzemi konyha árulkodik arról, hogy vállalati étkezdéről van szó, egyébként első osztályú étteremnek is be- illene. A gyár népszerű „Karin" étkező garnitúrái láthatók itt. A régi parasztporták bútorainak stílusait idézik a keresztlábas asztal és a magas támlájú, háncsülőkéjű székek. Itt sötét barnáspiros pácot kapott a bútor. Az irodaház új tárgyalóját viszont ugyanennek a garnitúrának a natúr, majdnem fehér változatával rendezték be. Nehéz dönteni, hogy e kettő közül melyik a szebb. A népszerű garnitúráról szólva maradjunk a gyár egyéb terméA belföldi piac igényeit pedig szinte alig tudják kielégíteni a több éve változatlanul népszerű „Hargita" sarokétkezőből és ennek újított sötétre pácolt változatából, a „Herkulesből”. A Siklósi Székgyár tehát az új, tágas környezetben tiszta, világos és esztétikus munkahelyeivel a korszerű berendezéseivel, a több éves helybentopo- gás után magára talált, sőt a vidéki gyárak között a nagyságrendükhöz viszonyított termelésben az elsők lettek — annak ellenére, hogy a létszám 5 százalékkal csökkent. Az elmúlt évben 94 millió forint volt a gyártott bútorok értéke, az idei évre 110 millió forint termelési értéket terveztek, és már az elmúlt öt hónapban 8 millió forinttal többet produkáltak, mint a tavalyi hasonló időszakban. Mikor az ország bútoriparára most jellemző értékesítési gondokról faggattam a gyár igazgatóját, elmondta, ilyen gondjuk nincs. Nem képesek annyit gyártani, amennyit megvennének tőlük. Igen, értékesítési nehézségek esetén nem a vásárlót, nem a kereskedelmet kell okolni, hanem olyan terméket gyártani, omely találkozik a vevők igényeivel, ízlésével és a mindenkori bútordivattal. A jelek szerint Siklóson ez sikerült. S. Zs. Még mindig sztár a „Hargita” és „Herkules” keinél. Új cikknek számít az idén az előbb említett „Karín” bútor mintájára, de kisebb változtatással tervezett „Stefán” étkező. Ugyanúgy a most divatos , rusztikus paraszt stílust képviseli, de asztala nyolc személyes, s ennyi széket is adnak hozzá. A gyár idei, mintegy 10 millió forintos exportszerződése — amelyet Angliával kötöttek — legnagyobb részt a „Stefán” garnitúrára szólt, s csak kisebb mennyiségben szóló székekre. Csomagolják a „Jágó” bevetőket Fotó: Erb Bútorok Siklósról Sovány első félév Hitelezési körkép Kik és mire kértek fejlesztési hitelt? Napjaink beruházási lassú- ' jelzései és pénzszűkének közepette aligha várhatjuk, hogy vállalataink fejlesztési hitelekért kilincseljenek a bankban. Mégis, kissé meglepő az első félévi hitelezési mérleg. A vállalatok és a szövetkezetek az év első felében mindössze 49 millió forintnyi hitelt kértek és koptak fejlesztésre a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságától. Ezzel szemben tavaly ugyanebben az időszakban 160 millió forintot, jóllehet az elmúlt év is szűk esztendőnek számított. Nézzünk kicsit a számok mögé! Elapadtak a források Kik, és mire kértek fejlesztési hitelt? A kérelmezők között egyetlen iparvállalat akadt: a Pécsi Szikra Nyomda kért ötmilliót gépek vásárlására. További 15 millión két állami gazdaság osztozkodik. A Bikali AG pécsi haléttermének többlet- költségei fedezésére kopott hitelt, a Szigetvári AG pedig a meliorációs társaság létrehozása érdekében vállalt át hitelt, illetve vásárolt gépeket. Rajtuk kívül 20 termelőszövetkezettől futott be a bankba kérelem, részükre összesen 29 millió forint hitelt folyósítottak. Építésre egyetlen termelőszövetkezet, Szentlőrinc kért és kapott hitelt, kocaszállást hoznak tető alá. A többi termelőszövetkezet kivétel nélkül különböző erő- és munkagépek vásárlására kért hitelt azzaL hogy a gépesítés eredményeként további exportképes árualapokat kíván létrehozni. Sovány első félév. Mindazonáltal elhamarkodott ítéletalkotás lenne pusztán a vállalkozói kedv hiányával magyarázni a mérsékelt érdeklődést a fejlesztési hitelek iránt. Vegyük például mezőgazdaságunkat. A baranyai mezőgazdaságban korábban már lezajlott egy nagy beruházási hullám, o gazdaságok terheket vállaltak magukra, jószerivel elfogyott a pénzük fejlesztésekre. Ráadásul az ezzel kapcsolatos állami támogatásokat is leállították. Bedugultak a források, okkor hát milyen pénzeket [oldjanak meg hitellel?! Nagyjából hasonló a helyzet a hitelezésnél szóba jöhető vállalatoknál is. Korábban itt is lezajlottak nogyobb fejlesztések, gondoljunk csak például új könnyűipari üzemeink sorára, vagy például állami építőipari vállalatunk fejlesztésére. Folynak a megyében kereskedelmi beruházások is - például Do- mus Aruház, komlói Zengő Aruház —, de ezekre mór korábban kérték és biztosították; o hitelt és oz állami támogatást. A vállalatok többsége korábbi fejlesztéseivel előre elkötelezte magát, időközben szigorodtak a szabályozók is, így további fejlesztésekre nemigen gondolhatnak, sokszor még az úgynevezett dinamikus szintentartásra sem. Mellesleg az időközbeni szabályozó- és termelőiár-vólto- zások közepette a vállalatok az előrelátás hiányában, a -.mit hoz a holnap?” bizonytalanságában a kivárás álláspontjára helyezkedtek, esetlegesen meglévő .fejlesztési terveiket is az íróasztal mélyére süllyesztették. Különösebb szemrehányásokkal tehát nem illethetjük őket Annál is inkább, mivel az is tény: a bankhitel is vékonyabban csordogál. Az öt évre előirányzott, exportbővítő fejlesztéseket támogató hitelkeretet nagyjából már a korábbi években odaítélték. Amiről nem mondhatunk le Mindennek árnyékában sem mondhatunk le a jövőbe vivő fejlesztési elképzelésekről, nyereséggel kecsegtető beruházásokról. Mit lehet tenni pénzszűkében? Újabb és újabb ötletekkel foglalkozni, alternatívákat kidolgozni a fejlesztésre. Ezt az időt legalább erre használják ki a vállalatok és a szövetkezetek. Nyilvánvaló ugyanis, ha majd idővel bővülnek a hitellehetőségek, azok iesznsk előnyben, akik kész és ígéretes elképzelésekkel kopogtatnak a bankban. Miklósvári Zoltán J&z uj juhokat el kell különíteni Á juhászat fejlesztésének állategészségügyi gondjai A gazdaságoknak és a magánjuhászoknak egyaránt be kell tartani a technológiai előírásokat A z elmúlt évben a legdinamikusabb fejlődés a megye állattenyésztésében a juhászatban következett be. A felvásárlási árak rendezése, továbbá a kedvező külkereskedelmi értékesítési lehetőségek következtében mind a nagyüzemekben, mind a magánjuhászatokban nőtt a tenyésztési kedv. A juhállományok számszerű növekedése elsősorban a nagyarányú vásárlásoknak volt köszönhető. A nagymérvű, szinte az egész országra kiterjedt vásárlások, állatmozgatások, majd az ezt követő állományösszevonások egy sor állategészségügyi problémával jártak együtt. Növekedtek a parazitás megbetegedések, de nem voltak jelentéktelenek azok a veszteségek, amelyek a tartási és takarmányozási rendellenességek miatt következtek be. A különböző betegségek okozta veszteségek, valamint a gyógyszeres kezelés költségei nem egy üzemben veszélyeztették az ágazat gazdaságosságát. Ha felülvizsgáljuk azokat az okokat és tényezőket, amelyek a fejlődést akadályozzák, az alábbiakat állapíthatjuk meg: A különböző helyről származó egyedekkel olyan fertőző ágensek kerülhetnek egy állományba, amely ellen a szervezet védtelen. Mennél több helyről származó, különböző anyagcseretípusú állományokat kevernek össze, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy a különböző környezeti, takarmányozási és fertőző faktorok együttes hatására egyes betegségek, betegség- csoportok felerősödnek. Több gazdaság területén fordult elő, hogy a magánjuhászok nem törődve az állategészségügyi előírásokkal, az állományukat nem kezelik le paraziták ellen, ezért legelőket fertőznek. Mit lehet hát tenni? Véleményünk szerint a gazdaságok és a magánjuhászatok két alternatíva között választhatnak. Vagy szervezett integrációba tömörülnek, amelynek az a jellemzője, hogy különálló egységek, önállóak, közös az irányításuk és közös a döntéshozataluk. Az integrációban tömörült partnergazdaságok és magánjuhászok kötelezően betartják azokat a technológiai előírásokat, amelyeket a rendszer előír, beleértve az állategészségügyi előírásokat is. Az állategészségügyi technológiát az állategészségügyi állomással egyeztetik. A vásárlásokat megelőzően be kell szerezni a megyei állategészségügyi állomáson keresztül azokat az információkat, amelyek alapján az eladó gazdaság juhállományának állategészségügyi helyzetéről értesülnek. Lényegesnek tartjuk, hogy oz információkat még a vásárlás megkezdése előtt szerezzék be. A megvásárolt állatokat az elszállítás helye szerint illetékes állatorvossal meg kell vizsgáltatni és a vizsgálat eredményéről állatorvosi igazolást kell kérni. A megvásárolt juhokat legalább 30 napig külön kell tartani és a meglévő állománytól még a legeltetés ideje alatt is el kell különíteni. Az elkülönített állományt az állatorvossal meg kell vizsgáltatni, hogy az elkülönítés ideje alatt az állományt figyelemmel kísérje, a szükséges megelőző kezeléseket és oltásokat elvégezze. Az elkülönítés ideje alatt a para- zitológiai és egyéb kiegészítő vizsgálatokat elvégeztesse. A különtartós ideje alatt az állomány 1 százalékos beton- cidos fürösztését el kell végeztetni. Azokban a gazdaságokban, amelyekben a téli hónapokban is vásárolnak hízóalapanyagot, télen is üzemeltethető elkülönítő istállót és fürösztő medencét kell létesíteni. A legelőn gyűjtött friss bélsárból vizsgálati anyagot kell vizsgálatra küldeni az állategészségügyi állomás laboratóriumába a belső élősködők (tüdő-, gyomor-, bélféreg) kimutatására. Élősködők jelenléte esetében a szükséges vizsgálatokat az állatorvossal el kell végeztetni. A juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságokban olyan fürösztő medencéket kell létesíteni, amelyekben a fürösztések a legkisebb munkaerő-ráfordítással megoldhatók. Felül keli vizsgálni a juhászotokban a tartási és takarmányozási körülményeket. A megye szinte minden gazdaságában jelentkező szelénhiány megszüntetésére a megelőző kezeléseket kell végezni. A hizlalás^ ideje alatt kerülni kell a szénhidrátban és nyersrostban szegény takarmányozással egyidejűleg a fehérjében gazdag takarmányozást (enterotoxémia). A húgykövesség megelőzése végett a takarmányösszeállítás során vigyázni kell a Ca és P arányára. Lehetőleg kerülni kell az alom nélküli juhtartást, állandó száraz alomról kell gondoskodni. A téli bárányoztatás ideje alatt a bárányok részére az előírt klfmanormatívákat biztosítani kell, száraz alom, infra- lámpa alatti nevelés stb. Dr. Ligetfalvi Ervin
