Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-02 / 180. szám
e Dunántúli Tlaplo 1980. július 2., szerda KISKERT Half) ogás és ho rgászg az dál lkod lás ti )0Í ISZl tál atai VADÁSZAT fl rózsa szemzése A rózsa szaporítása főleg szemzés útján történik. Alanya a vadrózsa, melyre szemzéssel oltjuk át a nemes részt. Szükség esetén a nemes rózsát is átszemezhetjük. HAJTÓ szemzésről akkor be. szélhetünk, ha a szemzés még az évben kihajt. A HAJTÓSZEMZÉS IDEJE JÚNIUS. JÚLIUS hónap. Biztonságosabb és elterjedtebb az ALVÓ-SZEMZÉS VÉGEZHETŐ AUGUSZTUS KÖZEPÉTŐL SZEPTEMBER ELEJÉIG. Alvó szemzés esetén a szem csak tavasszal hajt ki, te. hát nincs az a veszély, hogy a kihajtott zsenge hajtás ősszel nem érik be és télen elfagy. Fontos, hogy a szemzésre használt rózsaszemek érettek legye, nek, és biztos legyen a fajta- azonosságuk. Az a jó szemzőhajtás, amelyik egészséges, szép virágban végződik. Meddő hajtásokról ne szemezzünk. Futórózsákról a szemeket mindig a belső kúszó hajtásokról szedjük. A teahibrid rózsáknál a szemek akkor érettek, ha a virág a hajtás végén elnyílott, és a tüskék kézzel könnyen leválaszthatók. A remontáns rózsákon a virág nyílásakor, a poliantákon felső bimbós állapotban érettek a szemek. A szemzőhajtásokról a leveleket a párologtatás csökkentése végett a szedéskor azonnal távolítsuk el, úgy hogy a levélnyelek fennmaradjanak. A szemző hajtásokat nedves ruhába csavarva, hűvös helyen tároljuk. A tüskéket csak közvetlenül a szémzés előtt szedjük le. A SZEMZÉS MŰVELETE Bokorrózsát úgy nyerünk, ha a vadrózsát gyökérnyakba szemezzük. (A rózsánál a bokoralak természetesebb, mint a magas törzs.) A gyökérnyakat annyira kibontjuk, hogy hozzátérhető legyen, majd ruhada- labbal tisztára töröljük. Éles szemzőkéssel a szempajzsot ke. vés farésszel együtt egyetlen vágással kiemeljük. A szempajzsban levő farészt a kés hegyének segítségével eltávolítjuk. A gyökérnyakon oz uralkodó szél irányában 1,5 cm-es keresztmetszést készítünk, majd ezt követően a metszés középpontjától kiindulva lefelé hosszmetszést végzünk, és a fellazított kéreg alá a levélnyélnél togva betoljuk a szemet. Ameny. nyiben a szempajzs hosszabb, a vízszintes vágás felett azonnal párhuzamosan levágjuk. Nyirkos rafiával körülkötözzük a szemzést a szem kivételével. A kötözést alulról felfelé végezzük, és o kötözés a keresztvágást mindig fedje. Az utolsó körülcsavarást kétszer hurkoljuk. Kötözés után a földet visszatöltjük 1,5—2 cm-es takarással. Két-három hét múlva a szem. zést kitakarjuk, az eredést leellenőrizzük. Amennyiben érintésre a levélnyél könnyen leválik az eredés bekövetkezett. A lafiát is ki kell oldani, illetve leszedni, mert a növekedés miatt bevág. A rossz eredést pótszemzéssel még javíthatjuk, természetesen nem ugyanazon a helyen, hanem a gyökérnyak más részén. A téli fagyok ellen novemberben feltöljük a szemeket 5-6 cm földdel. Tavasszal kibontjuk, a szemzés felett a vadat levágjuk és az új növény megkezdi önálló életét. Kalla Gábor a MOHOSZ június 28-i vezetőségi ülésén megtárgyalta az elmúlt évi halfogás és horgászgazdálkodós tapasztalatait és azok fejlesztési lehetőségeit. A jelentés megállapítja, hogy az V. ötéves tervre előirányzott horgászfogást időarányosan az elmúlt évben 357 tonnával a horgászok túlteljesítették. Az egy leadott fogási naplóra eső zsákmány fogási átlaga 20,3 kg volt. Horgászkezelésű vizeken általában a fogási eredmények javultak, a HTSZ vizeken ez azonban visszaesett. (A Dunán például 10 százalékkal csökkent a fogási eredmény.) A horgászkezelésű vizek 1 ha-áról 130 kg halat fogtak a többi szektor 11 kg ho-ával szemben. Jelentős összeget fordítottak a horgászok az őszi halasítá- sokra, melynek értéke több mint 50 millió forint volt. Az elmúlt évben 20 250 ha víz volt országosan horgászkezelésben, amely ebben az évben csak kismértékben változik. A szövetség a jövőben is kiadja az általános és kombinált területi enge, délyeket, melyek a Balatonon és HTSZ vizeken kívül meghatározott horgászkezelésű vizekre is érvényesek lesznek. Az új típusú engedélyek iránti nagy érdeklődés azt mutatja, hogy bevezetésük jól szolgálja a horgászturizmus fejlődését Az ez évi tapasztalatok birtokában az árak, illetve érvényesség tekintetében valószínűleg módosításokra lesz szükség. A horgószcélú halgazdálkodás fejlesztése érdekében a szövetség kialakította halgazdálkodási körzeteit. Két egyetemi, illetve főiskolai tanulóval tanulmányi ösztöndíjat kötött, akik 1-1 körzet agronómusi teendőit fogják ellátni Igen fontos jövőbeni feladat lesz a nö- vendékhal-termelés fejlesztése, mert jelenleg o' horgászvizek szükségletének csak 1/5- ét tudjuk magunk megtermelni. A horgász mozgalom feladatai között szerepel a horgászkeze. lésű vizek komplex halászati hasznosítása HTSZ-szel, vagy mgtsz-szel, állami gazdasággal kooperálva növényevő halak telepítése, szelektálása. Üj üzemtervek készítése A VI. ötéves terv időszakára horgászkezelésben levő vizeinkre 5 éves időtartamú üzemterveket kell készíteni, melyek szabályozzák ebben az időszakban a horgászvizek halgazdálkodását. Az új üzemtervek készítésénél figyelembe kell venni vizeink termelő képességét és olyan halfajok telepítési arányát kell kidolgozni, hogy azok maximális hozamát ki tudjuk használni. Természetesen a halfajok meghatározásánál és mennyiségénél a horgászérdekeket kell előtérbe helyezni. Az üzemtervben kell meghatározni a kiadható területi engedélyek darabszámát és árát is. Az árakat úgy kell megtervezni, hogy azok fedezzék a tervezett halkihelyezés értékét, valamint a fenntartással, hal- őrzéssel kapcsolatos költségeket. Az egyoldalú pontycentri- kussággal szemben növelni kell a keszegfélék és a ragadozó hal telepítését. (Érthetetlen módon keszegfélék telepítését a minisztérium az üzemtervbe nem- engedi beállítani.) Ahol lehetőség van növényevő halak termelésére, ott a horgászérdekeknek megfelelően mellékhasznosításként azokat is be kell állítani az üzemtervbe. A telepítések mértékénél figyelembe kell venni a változó halárakat, csak olyan mennyiség kihelyezésével szabad számolni, amelyet a területi jegyárbevétel ellensúlyozni tud. A következő tervidőszak a népgazdaság minden területén, így o horgászvizeken is igen szigorú gazdálkodási követelményeket támaszt, mely megnyilvánul az okszerű kihelyezésekben, természetes hozamok maximális kihasználásában, mesterséges takarmányozásban és halvédelemben egyaránt. A most készülő új üzemtervek a következő évek gazdálkodásának, halfogásának alapjai lesznek, ezért azokat egyesületeink kellő megalapozottsággal készítsék el. Hírek — Június 22-én a mattyi-tc- von került sor oz intéző bizottsághoz tartozó horgászegyesületek ez évi megyei halfogó versenyére, melyen első helyen a Komlói Bányász HE, második helyen a Pécsi Bőrgyár HE, harmadik helyen a B. m. KISZÖV HE, negyedik helyen o pogányi „Tavasz” HE végzett. — A MOHOSZ június 28-i vezetőségi ülésén Sétáló Mihályt, az ib gazdasági felelősét több évtizedes horgászközösségi tevékenységéért a „Horgászsportéri" kitüntető jelvényben részesítette. — A MOHOSZ elnöksége odaítélte a Kiváló Horgász, egyesület címet, melyet a vízkezelő horgászegyesületeink közül a komlói Bányász HE, a vizet nem kezelő egyesületeink közül pedig oz Ércbányászati Dolgozók HE kapott meg. Mindkét egyesület 6000 Ft jutalomban részesült. Kovács Zoltán Elismerés a víz- és környezetvédelemért Hír: Június 5-én, a környezet- védelmi világnap alkalmából Kovács Zoltán, a MOHOSZ Baranya megyei ib-titkárát Széchenyi István emlékplakettel tüntették ki. Arról érdeklődtünk Kovács Zoltántól, hogy milyen tevékenység elismerése ez a kitüntetés. — A horgászok már több mint egy évtizede felismerték a víz- és környezetvédelem jelentősé, gét. Kedvenc időtöltésük, a horgászat közben sajnos mind gyakrabban találták magukat szemben a vizek szennyeződésével, melyek egyre több hal- pusztulást eredményeztek. Ez vezetett a MOHOSZ országos víz- és környezetvédelmi társadalmi bizottságának megalakulásához, melynek kezdettől fogva a tagja vagyok. A bizottságban o mezőgazdasággal összefüggő kárelhárítást segítő propaganda szervezését végzem. Arra törekszünk, hogy a különböző vegyszereket a mezőgazdasági üzemek úgy alkalmazzák, hogy azok ne szeny- nyezzék vizeinket, a környezetüket. — Hogyan látja a megyei leiadatokat? — Valamennyi horgászegyesületünkben van víz- és környezetvédelmi felelős, akik irányítják a figyelőhálózat munkáját, jelzik, ha kárt észlelnek. Ezt a tevékenységet kell továbbfejlesztenünk. Ugyanakkor közös összefogással tehetjük szebbé, tisztábbá a horgásztavak környékét. Már eddig is minden évben megszerveztük a „Tiszta víz — rendezett vízpart” mozgalmat. Az idén a megyében a horgászok eddig több mint 1300 óra társadalmi munkát végeztek ennek keretében. Az év során újabb társadalmi munkákat fogunk szervezni, javasoljuk a népfrontmozgalom- nok, hogy a kiválóakat dicsérő oklevélben részesítse. — Mire kívánnak különösen nagy ügyeimet fordítani? — Az orfűi tavak a kiemelt üdülőkörzetekhez tartoznak, ahol sokan pihennek, horgásznak egész évben. A tavak vizének tisztán tartására, a vízinövények megfelelő időben történő lekaszálására, a parton levő szemét elszállítására szeretnénk a jövőben még nagyobb figyelmet fordítani. Számítunk azokra a horgászokra, akiknek ott hétvégi házuk, tanyájuk van, vagy oda járnak rendszeresen horgászni. Az ország különböző részeiből keresik fel ezeket a tavakat, szeretnénk, ha jó véleménnyel, szép emlékekkel térnének innen haza! M. E. Évfordulók-események, 1980 28.flOTflni VILÁG KOÍ1GRESSZU5 S chönherz Zoltán születésének 75. évfordulójára megemlékező 1 forintos bélyeget adott ki a postavezérigazgatóság az Évfordulók- események, 1980. bélyegsorozat keretén belül, július 25-én. A bélyeg keskeny, fekete keretben, kőszínű alapon Schönherz Zoltán portréját ábrázolja fekete és szürke színnel. A bélyeg álló, téglalap alakú perforálásig terjedő mérete 35x45 mm, készült négy színű (vörös, fekete, szürke és kőszín), ofszet nyomással a Pénzjegy- nyomdában 4 096 300 fogazott és 4000 fogazatlan példányban, Vagyóczky Károly grafikusművész terve alapján. J úlius 12-én bocsátják forgalomba az Évfordulók-események, 1980. elnevezésű bélyegsorozat keretében a Budapesten megrendezésre kerülő 28. élettani világkongresz- szusról megemlékező 1 forintos bélyeget. A bélyeg álló téglalap alakú, a perforálásig terjedő mérete 35 x 45 mm, készül több színű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában, 50 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, 3 996 300 fogazott és 4500 fogazatlan példányban, Zsitva Szabolcs grafikusművész terve alapján. A bélyegen a ' MöGvísmo« mflGyflR POSTA magyar élettani kutatások kiemelkedő alakjának, Hőgyes Endrének portréja látható. A bélyeget a forgalomba bocsátás napján azok a postahivatalok árusítják, amelyek a Posta Értékcikkhivataltól ellátmányt kapnak. Azok a posta- hivatalok, amelyeknél az első napi bélyegző használata rendszeresítve van, azt a forgalomba bocsátás napján alkalmazzák. A bélyeget 1981. december 31-ig árusítják majd. Vadkárelhárítás A vad az ember környezetének és a természetnek szerves része. Felmérhetetlen biológiai értéke mellett szépségével esztétikailag is gazdagítja környezetünket. Mennyivel szegényebb, élettelenebb lenne az erdő, a mező vad nélkül. A magyar vadállomány hazánknak világszerte hírnevet és sok elismerést szerzett Nemzeti kincs. Kulturális és sportértéke felbecsülhetetlen, gazdasági értéke belföldi vonatkozásban mind export dollárértékben évről évre növekszik. Ezekhez a produktumokhoz az állománynak takarmányra van szüksége. Ezt nagyobb részben a mezőgazdasági területek biztosítják, és ahol az állomány túlszaporodott, ott kisebb mérvű kárt is okoz egyes mezőgazdasági kultúrákban. Ilyen esetekben a vadásztársaságnak, a mezőgazdasági üzemeknek és minden más érdekeltnek egész erejével azon kell lennie, hogy az exponált területeken a károkat megelőzze, vagy a lehető legalacsonyabb mértékűre szorítsa. A bekövetkezett és ténylegesen felbecsült kárérték forint összegét ide, vagy oda helyezhetjük, de ezzel a kárt kiküszöbölni nem lehet. Az előállott kár viselésének kérdése már másodrangú kérdés, hogy a jól alkalmazott közös felelősségi szabályt egyértelműen az újabb károk megelőzésére irányítsuk. Megyénkben a szarvas és a vaddisznó mezőgazdasági kártétele jelentős. Kisebb mértékű a mezeinyúl kártevése, gyümölcsösökben és kertészetekben. A vad károsításának jeleit a károsítás helyén felismerhetjük. Ezek általában a vad táplálkozása, (legelés, rágás) mozgása, helyzetváltoztatása, (taposás, tiprás) vagy túrása folytán keletkezett kár. A károk külső jeleiből, valamint a helyszínen található nyomokból aránylag rövid gyakorlat utón az is köny- nyen megállapítható, hogy a kárt milyen vad okozta. A vadkárelhárítás alapvető eleme a vadásztársaság részéről az állományszabályozás szerepe a vadkórosítás megelőzésében. A gazdálkodó szervek részéről viszont a mezőgazdasági termelés jellege és módszereinek hatása a vadkárokra. Ha ezek az alapvető kérdések mindkét fél részéről közös egyetértésben kerülnek alkalmazásra, úgy a vadkárt elkerülhetjük, vagy csökkenthetjük. Ahol ez nem lehetséges, ott a vadkárelhárítás ismert eszközeit és módszereit kell alkalmaznunk: kémiai vadkárelhárító szerek, arra szolgálnak, hogy a szaghatásuk alá vont területek egészéről a szaghatás időtartamára a vadat elriasszák; technikai, mechanikai védekezések. Kerítés, villanypósztor, különböző rémzsinegek, karbidágyú, más riasztó hangok alkalmazása, vagy a felsoroltak váltakozó összekapcsolásából kialakított komplex riasztási lánc; biológiai védekezés. Ide azokat a módszereket soroljuk, amelyek a biológiai egyensúly megteremtésén keresztül kívánják elérni a vadkárok megelőzését, elhárítását vagy mérséklését. Ezt az egyensúly állapotot a vadállomány és a táplálék mennyisége között a területen folyó mező- és erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás összehangolása esetén biztosíthatjuk. Ez csak egymás kölcsönös segítése útján, csupán jószándékú és céltudatos emberi közreműködéssel érhető el. Az emberi közreműködés a vadkárelhárításban elengedhetetlen és az egyre erősödő emberi befolyás döntő tényező lehet: A kárelhárítás megszervezése az érdekelteket terhelő feladat, amely korrekt, szakszerű és lelkiismeretes végrehajtásával döntően befolyásolhatja a kár- elhárítás eredményességét. A vadásztársaságok teendői: tájékoztatják a mezőgazdasági üzemek vezetőit a vadkártól legjobban veszélyeztetett területekről. Ezeken a veszélyeztetett területeken őrzést, és a vad elriasztását szakszerűen és lelkiismeretesen végzik. Mezőgazdasági üzemi teendők. Jogszabályaink előírása szerint a mezőgazdasági ingatlan használója köteles a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében, különösen a veszélyeztetett termények őrzésével és a vad riasztásával köz reműködni. A védekezés alkalmazható módszereit biztosítani, olyan mértékben, amely az adott helyzetben elvárható. A vadásztársaság és a mezőgazdasági üzem együttműködése. A mezőgazdasági vadkárelhárítás sikerének ez a legfőbb alapfeltétele. Ez az együttműködés megyénkben a területek legnagyobb részén biztosítva van. Ezt együttműködési megállapodások határozzák meg. Vadgazdálkodási teendők. A vadgazdálkodás nívója ugyancsak döntően befolyásolja a vadkárelhárítás sikerét. Ezért növelni kell a vadföldek nagyságát, minőségi megművelését, a takarmánytermelés növelését. A mesterséges takarmányozást fokozni kell, és nagyobb területre kell kiterjeszteni. A terület vadeltortó képességét mesterséges vadtartó helyek biztosításával kell növelni. Erdőgazdasági teendők. Nem célszerű, ha a vadászok és a mezőgazdasági üzemek összefogásából, együttműködéséből az erdőgazdasági üzem kimarad. A szarvas és a vaddisznó élőhelye az erdő, és ennek az élőhelynek kedvező kialakítása, a két vadfaj zavartalan életfeltételeinek biztosítása előnyösen érezteti hatását mind az erdei, mind a mezőgazdasági vadkárok mérséklésében. A vadkárelhárítás lehetőségeiről, módszereiről és teendőiről megállapítható, hogy bonyolult és rendkívül szerteágazó feladat és komoly szakismeretet kíván. De sikerrel megoldható, ha az érdekeltek mindegyike a fentiek szerint összefogva veszi ki belőle részét. Ennek alapján megyénkben tovább csökkenthető a vadkór mértéke. Farkas János Gyarapitsuk képeslapgyűjteményünket! Juhász Árpád 9401 Sopron, Pf.: 172. című olvasónk írja: „Hosszú évek óta foglalkozom képeslapgyűjtéssel — speciális szakterületem Magyarország, azon belül Sopron — de csak néhány gyüjtőtárssal ismerkedtem meg. Jelenleg havonta egy alkalommal tartunk Összejövetelt 40—50 gyűjtőtársammal közösen tartunk cseréket, folytatunk szakmai beszélgetéseket. Sajnos megfelelő szervezeti keretek hiányában kevesen kapcsolódnak e hobby művelésébe. Kérem, hogy akit érdekel a képeslapgyűjtés és maga is gyűjtő, jelentkezzen, címét, gyűjtési szakterületét, érdeklődési körét közlöm gyüjtötár- saimmal.” HORGÁSZAT BÉLYEG
