Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-13 / 191. szám

1980. JÚLIUS 13. VÁROSPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A Dél-dunántúli Tüzép épülő székhaza és barkácsáruháza a Rákóczi úton Központi helyen, a környezetbe harmonikusan illeszkedő épület TUZEP-központ és baritácsáruház Gyakran kérdezik szerkesztő­ségünktől: mi épül Pécsett, a Rákóczi úton, a Zsolnay-szobor mögött, a Néprajzi Múzeum mellett? Néhányon aggódnak: az új épület nem csúfítja el majd a városképet? A jelzett helyen a Dél-du­nántúli TÖZÉP Vállalat központi irodaházát, városi felvevőirodá­ját, bemutatótermét és barkács- áruházát magában foglaló léte­sítmény készül a vállalat saját bonyolításában, a Pécsvóradi Építőipari Szövetkezet kivitele­zésében mintegy 40 millió forin­tos költséggel. A négyszintes — alagsor, földszint és két eme­let — épület harmadik szintjé­nél tartanak az építők, így re­mélhető, hogy 1981. december 31-ig elkészülnek. A makettet nézve megnyug­tathatjuk az aggódókat: a kör­nyezetbe harmonikusan illesz­kedik majd az épület. A Rákó­czi úton a lábazat, az íves ki­rakatok félkör keretei is zöld színű Zsolnay-kerámiát, a falak világos sárga Stollogén festék-, illetve tükörüveg-felületet kap­nak mind a baloldali (irodaház a földszintjén a megrendelő irodával), mind a jobboldali, a barkácsáruházat magában fog­laló épületrészen. A tető hód­farkú, piros színű csornai cse­répborítását a Zsolnay-cserepek még jobban kiemelik. Az épü­let hátsó, Eötvös utcai része harmonikus összhangban áll majd a helyreállított városfal­lal, a városfal és az épület kö­zött meghúzódó várárokban ki­alakított gyalogsétánnyal. Az Eötvös utcában egyszerre 32 kocsi parkolhat, az áruszállító teherautók a várárok fölött át­ívelő hídon jutnak be az épü­letben lévő raktárhoz. A gyalogszerrel. busszal és autóval jól megközelíthető he­lyen lesz a barkácsolók áruhá­za is, 1142 négyzetméter alap­területtel. Ebben raktár, fameg­munkáló gépekkel jól felszerelt műhely, hatalmas önkiszolgáló üzlettér, árumegrendelő és be­mutatóterem (minta utáni érté­kesítéssel), valamint szociális helyiségek, áruátvevő és közle­kedőfolyosók kapnak helyet. A vállalat vezetői ígérik, hogy a bemutatóteremben kiválasztott és megrendelt építőanyagokat a vevő kérésére a Volán házhoz szállítja (a szerződést már meg­kötötték). M. L. Átalakuló Lenin tér Tettek és tervek Pécs kapujának megszépítésére A nagy, az igazán látvá­nyos munka elkészült. Mint ígérték, az idei vasutasnapra régi szépségében díszíti a vá­rost Pécs egyik legfontosabb középülete, a főpályaudvar. 1895-ben egy osztrák épí­tész tervei szerint építették, pi- rogránit díszítései és a hom­lokzatot borító klinker téglák a Zsolnay-gyárban készültek. Amikor néhány éve elhatá­rozták, hogy a háromnegyed évszázad alatt lerakodott szennyezést el kellene távolí­tani, kiderült, hogy fölöttébb nehéz feladatra vállalkoztak. Számos sikertelen próbálkozás után a Polláck Mihály Műsza­ki Főiskolával közösen dolgoz­ták ki a végül is eredményes­nek bizonyult módszert. A tég­lák legfelső, mázas felületét kétmilliméteres mélységben lecsiszolták, majd egy mosó­szergyártási melléktermékkel — Stirofilmmel - vonták be. Roppant nehéz munka volt ez, a munkások egyhuzamban 20 percnél többet nem dolgozhat­tak, utána ugyanennyi időt kellett pihenni távol a munka­helytől, s 29 csiszológép telje­sen tönkrement. Az épület teljes külső feújítása közel 7 millió forintba került. Kisebb javítások még hátra­vannak. A figyelmes szemlélő­nek bizonyára feltűnt, hogy a pirogránit díszítések némelyike bizony csorba, s a klinker­téglákban itt-ott tiplik van­nak. Ezek nem kerülték el a figyelmet, csupán az történt, hogy a Zsolnay Porcelángyár­ral úgy tudtak megállapodni, hogy a jövő esztendőben gyártják le a cseréhez szüksé­ges pirogránit díszítéseket és a téglákat. Emiatt jövőre is­mét munkába veszik az épü­letet, amelynek külső-belső felújítása kisebb-nagyobb megszakításokkal 1976 óta fo­lyik. Most a bejárati csarnokra kerül sor Horváth Péter Kor­nélnak, a BUVATI belső épí­tészének tervei szerint. A leg­lényegesebb változás: teliüveg­ajtó kerül a peronkijárat mos­tani ajtaja helyére, a mellette levő két ablak nyílását is aj­tóvá alakítják át és új Utas­ellátó pavilonok kerülnek a je­lenlegiek helyére. Folynak az igazgatósági épület felújításának az előké­kapcsolódóan a Mártírok út­ját a mai Kálvin utcán (és az ÉPGÉP-telepen) át hozzák ösz- sze a Vasút utcával, a Bajcsy- Zsilinszky út is végre tisztessé­ges kapcsolatot kap az új ke­let-nyugati főútvonalhoz, amely természetesen a Tüzér utcai felüljáró elkészültével válik teljes értékűvé. Nagy kér­dés még, hogy mi legyen a Mártírok útjával a Szabadság út és a Rét utca között: ma­radjon-e ilyen keskeny éppen egy fontos csomópontnál, vagy — bontsanak a szélesítés érdekében. születei is, a tetőt borító cse­repek vörös palára kicserélé­sén már dolgoznak. Jövőre, az év első felében elkészül az új szociális épület, amely a Lenin tér jól sikerült lezárá­sának ígérkezik az egyik ol­dalról, a tervezett fejpályaud­var fogadóépületének pedig a másik oldalról. A Lenin tér tehát megvál­tozik a MÁV jóvoltából. De vajon csak ennyi változásra számíthatnak a pécsiek? Biczó László, a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat építésze dolgozik azon a rendezési ter­ven, amely a Lenin teret jócs­kán megnyújtja kelet és nyu­gat felé egyaránt. Persze, nem magát a teret, hanem a kör­nyezetét. A BÉV Vasút utcai telephelye megszűnt, az ÉP­A főpályaudvar készülő szociális épület* Proksza László felvételei GÉP elhagyott telephelyét is bontják, épül a Domus Áruház és az Eszék Étterem — úgy megváltozik itt minden, hogy rá sem lehet ismerni. Arrébb elkészült a vásárcsarnok, épül az autóbusz-pályaudvar. Vilá­gos, hogy a Lenin teret nem lehet úgy rendezni, hogy ne menjenek el a felüljáróig. Be­ruházási tervek vannak a tér­től nyugatra, a Mártírok útjá- tól délre levő területre: MÁV központi konyha és étterem, posta, Titán-irodaház... Ezt is be kell vonni a rendezésbe. A Volán előbb-utóbb kikénysze­rül a Kossuth térről, a Lenin téri decentrumot kell „megerő­síteni” a mecseki járatokkal. Megépül a felüljáró lehajtó ága — meg kell teremteni en­nek a jól hasznosítható nyu­gati kapcsolatát. A rendezésnek ez a legbiz­tosabb eleme. A felüljáróhoz Ami pedig magát a Lenin teret illeti ... Bizonyára bú­csút kell mondani a „Kette- rer"-nek és a mellette levő néhány épületnek — nemcsak azért, hogy Pécs e fontos ka­puja a városhoz méltó képet kapjon. A főpályaudvar épü­lete az új szociális épülettel együtt a gyalogos forgalmat jobban kiszolgáló térbe ágya­zottan jelenik meg, ezért az autóbuszokat át kívánják vin­ni a túlsó oldalra, a Rét utcá­ba kerül a taxiállomás is. De ennek az elgondolásnak is az a lényege, hogy a Jókai ut­cától a Rét utcáig terjedő területet a főpályaudvar elő­tereként kell felfogni, s az építészeti megoldásoknál is er­re kell figyelemmel lenni. Hársfai István A pécsi főpályaudvar újjászületett homlokzata A tervezőmérnök a kivitelezésnél kétkezi munkás Szerelik a granulálót A partner elégedett a BVG jó minőségű gyártmányaival „Nálunk létkérdés az átadási határidő” A hatalmas csarnok felerősí­ti az acélszerkezetre záporozó kclapácsütéseket. Erőlködve emel az autódaru, az óriás tar­tály neki-nekicsapódik a pi­rosra festett acéltartóknak, a darukezelő az irányító jelzései alapján egy-két centit emeli, süllyeszti, jobbra vagy balra mozdítja az emelő végén bil­legő terhet. A vezető szerelő, Anton En- der irányít, mutogat a magyar munkásoknak, figyelme a da­rukezelőt sem kerüli el, Ulrich Lesslich tervezőmérnök aggód­va figyeli a manővert, előbb két kézzel, majd emelőt ragadva segíti pontoson a helyére iga­zítani a tartályt. Valamennyien fellélegeznek, kezdhetik a rögzítést. Előkerül­nek o csavarok ... Többször hírt adtunk arról, hogy épül Pécsett a granuláló­berendezés, mely a szennyvíz- telep iszapját dolgozza fel. A berendezést a svájci TCW cég tervezte és készítette az alvál­lalkozókkal, köztük a Budaoesti Vegyi Gépgyárral (BVG) közö­sen. Ebben az együttműködés­ben az is benne van, hogy a kivitelezésben, az üzembehe­lyezésben együtt dolgoznak o TCW és a BVG szakemberei. Bátor János, az UNIBER mély­építési főmérnöke beruházó­ként és tolmácsként is minden­napos résztvevője a qranuláió szerelésének, mint ahogy az építést az első kapavágástól nyomon követi. Ulrich Lesslich mérnök, 31 éves, NSZK állampolgár, két éve dolgozik konstruktőrként o svájci TCW cégnél. Munkaru­hában van, a keze olajos, a kétkezi munkáknak is részese.- Mr a feladata? — A legapróbb részletekig megterveztem, meq szerkesztet­tem a saját és a BVG által le­szállított gépeket, berendezése­ket, szerkezeteket. Amikor el­készült a csarnok, megjöttek a granuláló egyséqei,% ideutaz­tam, hogy irányítsam a szere­lést.- Az irányítás azt jelenti, hogy mérnök és szakmunkás, sőt ha kell, segédmunkás is egyben? — Ez nálunk általános szo­kás: oki tervez, az a kivitele­zésben is közreműködik, irányít, szerel kétkezi munkát is véqez. Iqy legalább a terveim megva­lósításában is közreműködők, a helyszínen észlelem az eset­leges tervezési hibát és azon­nal helyrehozhatom a tévedést. Fejből tudom, hoqy a leaap- róbb alkatrész is hova, milyen sorrendben kerül, ennek az ál­talában feszített átadási határ­idővel készülő létesítményeknél veszem igazán hasznát. Én ter­veztem a pécsinél kisebb, az Egernek épülő granulálót is, innen elutazva mojd ott folyta­tom a munkát.- Mennyit dolgoznak napon­ta?- Ügy 10—12 órát, korán reggel kezdünk és este addig csináljuk, ameddig bírjuk. Em­lítettem, hogy minket mindig köt minden átadási határidő, nálunk ez létkérdés.- Először jár hazánkban?- Igen, de még nem sokat láttam belőle. Dolgozni jöttem június 16-án. A vasqynap a pi­henőnapunk, az elsőn a Bala­tonnal, a másodikon Budapest­tel ismerkedtünk, hétköznap meg esténként Antonnol járjuk Pécs utcáit, vagy kiruccanunk a közeli helyekre.- Elégedett a BVG termékei­vel és munkásaival?- Jó minőségben gyártották és szállították le gyártmányai­kat, az összeszerelésnél minden stimmel. A munkások ilyennel még nem dolgoztak, irányítás­sal ügyesen végzik a tennivalói­kat. Jó kedélyű ember az osztrák vezető szerelő, Anton Ender.- Mióta van Pécsett?- Április 27-től és végig ma­radok, innen mojd én is Eger­be megyek. Ez az első ilyen munkám. A TCW-hez egy éve jöttem át egy lichtensteini cég­től, ónnál Olaszországban; Svájcban és Hollandiában is dolgoztam.- Hogy boldogul a nyelvünk­kel?- Egy-két szót már tudok magyarul: lejjebb-feljebb, elő­re, hátra, emeld, engedd, húzd meg, ide, odo, köszönöm, jó, szervusz. Tudok ám még mást is: gulyás, enni, bor, sör, jó napot, kérem. Ezzel nehezen élnék meg, még jó, hogy Bátai úr a tolmácsunk is egyben. Most 10 napig nem volt itthon, volt elég félreértés a munka, során.- Magyar kollégáival ho­gyan jön ki?- Irányítás mellett viszonylag jól dolgoznak, az ilyen munká­ba is bele kell jönni, most csi­nálják ezt először. A BVG ter­mékeit csak dicsérni tudom.- Tetszik a város?- Elég sokat láttam belőle, de nem eleget. Dolgozni va­gyok itt, meg aztán a nyelvi nehézség is visszatart. Turista­ként egyszer szívesen eljönnék. Három hetenként hazaugrom hét végére a családomhoz Ausztriába Itt a koszt is gya­korlatilag olyan, mint otthon, de a gulyás, oz egészen külön­leges és nagyon finom. Beszélgetésünk közben is dolgozik, tanácsokkal segít a magyor kollégáinak. Észreve- szem, hogy feltartom. Dolgozni jött, akár a mérnök-konstruktőr főnöke. Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents