Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-13 / 191. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1980. JÚLIUS 13. Elkezdődött a termékszerkezet továbbfejlesztése A követelményeknek megfelelően Trösztök nélkül A város gazdasága alapvetően a népgazdasági követelményeknek megfelelően fejlődött. A gazdálkodás körülményeinek változása, az új köz- gazdasági szabályozó rendszer működése felerősítette azokat a folyamatokat, melyek a nép- gazdasági egyensúly javítását szolgálják. A korábbiaknál erőteljesebb figyelmet kaptak a gazdálkodás hatékonyságának javítását célzó feladatok. Előtérbe került az élőmunka hatékonyságának javítása, az ésszerű takarékosság, a termelés szervezettségi színvonalának javítása, a piaci igények rugalmas, minőségileg jobb kielégítése. Erőteljesebb növekedés A szocialista ipar termelésének növekedése az első félévben valamivel erőteljesebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában (7,6%-ról 9,9%). A vállalati, szövetkezeti tervekben meghatározott volumenhez viszonyítva azonban kisebb-na- gyobb lemaradások tapasztalhatók. A lemaradás oka elsődlegesen a rendelésállománycsökkenés, az ÉPGÉP-nél 23 millió az eladatlan készlet, értékesítési problémák vannak a bútorpiacon, valamint a termeléshez szükséges importanyagok beszerzésének nehézségei. A gépipar értékesítése mintegy 3%-kal haladja meg az elmúlt ev hasonló időszakának értékét. A Sopiana nem rubel elszámolású exportja 11- szeresére nőtt, a MEZŐGÉP 15 millió forint értékben nyitott új tőkés piacot. A Mechanikai Laboratórium 17%-kal magasabb értékben helyezte el termékeit a szocialista piacon, mint 1979-ben. A villamosenergia- és vegyipar termelési eredményeit a népgazdaság takarékos energiafelhasználásra irányuló törekvései jellemzik. Erőteljesen csökkent a villamosenergiafogyasztás növekedési üteme, mely I. félévi szinten a korábbi évek 4-7%-os növekedésével szemben csak mintegy 2%- os. A DtDÁSZ közel 3%-os létszámcsökkentéssel valósítja meg termelési feladatait. A Hőerőmű Vállalat villamos- energia-termelését 3%-kal, hőenergia-termelését 6%-kaI növeli, s a termelés növekedése jelentős költségmegtakarítással valósul meg. A könnyűipar területén a városban meghatározó bőrgyár és kesztyűgyár rugalmas termékstruktúrával tesz eleget a piaci igényeknek. A bőrgyár még jelentős szabad piacokkal is rendelkezik, melyek igényeit kapacitásának telítettsége és megfelelő hazai alap- anyaghiány miatt nem tudja kielégíteni. Elmaradás mutatkozik az exportértékesítésben, ami a bőrgyár esetében a hazai feldolgozó ipar igényeinek kielégítésével függ össze, termelése így közvetett exportban realizálódik. Az élelmiszeripar termelése 15,2%-kal haladja meg a bázis értéket. A termelés növekedését közel 2%-os létszám- csökkentéssel éri el. Az iparág exportértékesítésében átrendezés figyelhető meg. Erőteljesen csökken a feldolgozó vállalatok (Húsipar, Baromfifeldolgozó) élőállat-exportja és dinamikusan nő a csontos nyershús és darabolt baromfiexport. Határidőn! Az építőanyag-ipar termelése az elmúlt év hasonló időszakához mérve közel 11%-kal növekedett. Ezen belül a Porcelángyár termelése 5,3%-kal, a Téglaipari Vállalaté 28%Határozott intézkedések a gazdálkodás hatékonyságának javítására ben általában javuló tendenciájú. kai. A Porcelángyár műszaki porcelán értékesítésének csökkenését a díszmű- és edénygyártás fokozásával tudta ellensúlyozni. Az exportképesség fokozása elsődleges feladatuk a belföldi piac erőteljes szűkülése miatt. A gazdaságos és exportképes termékszerkezet kialakítására tett erőfeszítések a nyereség 17%-os növekedését eredményezték. A Téglaipari Vállalat csak a veszteség csökkenését tudta biztosítani. Erőteljes a BÉV és a szövetkezeti építőipar termelésének növekedése annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak létszáma továbbra is csökken. A Közúti Építő Vállalat jelenleg 50—60 millió Ft kapacitásfelesleggel rendelkezik. ez a Kertváros felé irányuló utazás körülményeit javítja. Az előző év hasonló időszakához mérten a vasúti áru- szállításban 2,4%-kal alacsonyabb árutonna teljesítmény mérhető a szállítási igény csökkenése következtében. Jelentős csökkenés mutatkozott a célállomású import és tranzit szállításoknál is. A közúti árufuvarozás szerkezete változott, ennek megfelelően a teljesítmények a bázis és tervezett szintnél alacsonyabbak. A korábbi évekhez képest csökkent a beruházásokhoz kapcsolódó tömegárufuvarozás. A kiesések részbeni ellensúlyozásaként az esetenkénti fuvarozás teljesítményvolumene ötszörösére emelkeAltalánosan tapasztalható, hogy a vállalatok és szövetkezetek csökkenő létszámmal kívánnak eleget tenni a magasabb követelményeknek, és kisebb munkaráfordításokkal a termelés növekédését biztosítani. A tartalékok feltárásának ütemével azonban nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A termelés szervezettségi színvonalában és az irányításban, főleg a termelés előkészítésében rejlő tartalékok gyorsabb feltárása biztosíthatja csak, hogy a termelékenység az elvárásoknak és a szükségleteknek megfelelően alakuljon. Az exportértékesítésben az árbevétel-értékhez viszonyítottan csökkenés tapasztalható. Az elmúlt év hasonló időszakában az árbevétel 17,2%-a, míg ez év I. felében 14,8%-a származott exportból. A teljesített export árbevétel-csökkenését a szubvenciós kulcsok és a devizaszorzók változása idézte elő. Az ipari termékszerkezet alapvetően a piaci igényeknek megfelelően változik. Elkezdődött a gazdálkodó szervezeteknél a műszaki fejlesztés útján történő, gazdaságosan előállítható, a piacon várhatóan jól értékesíthető termékszerkezet továbbfejlesztése. Ez a tevékenység azonban még nem teljes körű. Épül a Pécsi Sütőipari Vállalat süteményes üzeme a Vadász utcában dett, ami az eredményességet rontja, de javítja a lakossági szállítási igények kielégítését. A szállításban részt vevő vállalatok jelentős mértékben csökkentették tehergépkocsiállományukat. A postai forgalomban az igények mérséklődtek. Dinamikus növekedés a távközlés területén tapasztalható. Az 1980. évre tervezett 1500 távbeszélő bekapcsolásából a fél év során 800 állomás bekapcsolása valósul meg. Termelő beruházások közül a Húsipari Vállalat II. ütemének rekonstrukciója befejezéshez közeledik. A süteményes üzem, valamint a Baromfifeldolgozó hulladékhasznosító húslisztüze- mének építése a tervezett ütemnek megfelelően folytatódott. A kivitelezés befejezése a tervezett határidőre várható. A Borkombinát rakodásfejlesztési programja a terveknek megfelelően augusztusban befejeződik, a pezsgőrekonstrukció a programnak megfelelően elkezdődött. Más jelentősebb — építési igényű — termelő beruházás nem indult az első félévben. Csökkenő létszámmal összegezve: a gazdálkodás hatékonyságának javítására irányuló intézkedések határo- zottabbakká váltak. A munka termelékenysége a követelményszint emelése, az üzemszervezési intézkedések, és az eszközök jobb kihasználására való törekvés következtéBérfejlesztés A munkaerő-gazdálkodásban megindult tevékenység alapvetően jó irányba halad. Az ipari létszám bázishoz viszonyítottan közel 2%-kal csökkent, és a tervezett értéknél is 1%-kal alacsonyabb. A munkaerő hatékony foglalkoztatására tett intézkedések előremutatóak, gyakorlati megvalósításuk azonban lassan halad a gazdálkodás néhány" területén. A munkügyi tervek már közelítik a tényleges szükségletet, a tervezés alapja a vállalatok többségénél egyre inkább a termelés tényleges létszámszükséglete. A gazdálkodó szervezetek 2,7—8%-os bérfejlesztést terveznek, ami a féléves teljesítményeket és a várható jövedelmezőséget figyelembe véve teljesíthetőnek tűnik. Valamelyest előbbre léptek a bérek differenciálásában. A tervezett bérfejlesztéseket csak azok a gazdálkodó szervezetek hajtották végre általában, amelyek nyereségtervüket várhatóan az év során teljesítik, illetve túlteljesítik. Életszínvonal-célkitűzéseink végrehajtása ugyanakkor megköveteli a nominál bérfejlesztési tervek megvalósítását. A szocialista ipar nyeresége várhatóan a bázishoz mérten mintegy 40%-kal, a tervhez viszonyítva közel 8%-kal növekszik. A gazdálkodó szervezetek többségére a nyereség tervezésében túlzott óvatosság volt jellemző. Erőteljes nyereségnövekedés tapasztalható a gépiparban az EIVRT Sopiana Gépgyárnál, az élelmiszeriparban, a Húsipari Vállalatnál, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál és a Borkombinátnál, valamint a villamos energiát értékesítő DÉDÁSZ-nál. A nyereség növekedését részben az árváltozások, nagyobb részt a munkatermelékenység javulása és a takarékosabb költséggazdálkodás eredményezte. Novak Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság osztályvezetője Önálló gazdálkodási egységgé lépett elő a Pécsi Dohánygyár és a Villán y-Mecsekalfai Borgazdasági Kombinát Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítésének keretében július elsejével több trösztöt megszüntetett a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium. Ezek sorába tartozik a Dohányipari Vállalatok és a Borgazdasági Vállalatok Trösztje. Ennek eredményeként önálló gazdálkodási egységgé lépett elő kettő, eddig tröszti irányítás alá tartozó baranyai cég, a Pécsi Dohánygyár és a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát. Vajon mit jelent ez az intézkedés e két vállalat életében? Erről érdeklődtünk Irimi Sándortól, a dohánygyár igazgatójától és Ku- rucsai Józseftől, a borkombinát vezérigazgatójától. Dohánygyár — Minden válás nehéz, legyen az boldog vagy boldogtalan házasság. A tröszti formának megvoltak az előnyei, de a hátrányai is — mondja Irimi Sándor. — Jó volt a tröszt, mert a termelés anyagi feltételeinek biztosítására nem volt gondunk, s az értékesítésre sem. Jó volt magunk mellett tudni egy olyan szervet, melyre adott esetben számítani lehet. Rossz volt ellenben, hogy a tröszt megkövetelte a termékválasztékot, s gondként jelentkezett, hogy nem mindegyik dohányipari vállalat termelt egyforma körülmények között. Mi például a növekvő termelést nem növekvő létszámmal hajtottuk végre, ennek ellenére egyenlő bérfejlesztésben részesültünk többek között Egerrel. Az Egri Dohánygyár bértömege 9 millió forinttal nagyobb, mint a miénk, de csak a fele lenne indokolt. Egerben kevesebbet kellett dolgozni ugyanazért a pénzért, mint Pécsett. A Pécsi Dohánygyár öt-hat éve az ipar legeredményesebb vállalata, de ez nem mutatkozott a dolgozók jövedelmében. Az ötödik ötéves terv során akár a jövedelem, akár a fejlesztési alap vonatkozásában a vállalat kevesebbet kapott, mint ameny- nyit a termelés során elérhetett volna. — Mi változik most, hogy önállóak lettek? — Látszólag semmi. A vállalat dolgozói nem nagyon érzik a változást. A vezetők gondjai azonban sokasodtak. A tröszt gyors megszüntetése űrt hagyott maga után, ennek feltöltése többletfeladattal jár. Bérfejlesztés terén nem veszik figyelembe a dohányipar sajátosságait, a növekvő eredményesség mellett elmarad a bérmutató. A bért pedig fejleszteni kell. Már látjuk az ez évi , eredmények alakulását, mely elsősorban a szervezésnek köszönhetően jobb, mint amit vártunk. A következő években úgy igyekszünk gazdálkodni, olyan stratégiát követünk, hogy jelenlegi pozíciónkat tovább erősítsük. Több, a fogyasztás igényeinek megfelelő gyártmányt készítünk elő, s ennek megfelelően a fejlesztéseket a gyártmányfejlesztéshez kapcsoljuk. S lényeges lesz a mi életünkben is, hogy piaccentrikusabb lesz a vállalati szemlélet. Borkombinát — A legalapvetőbb változás, hogy a kombinát az önálló vállalati gazdálkodás útjára lépve önmaga kell hogy gondoskodjon életképességéről, a műszaki fejlesztéshez, a termékkorszerűsítéshez, a kereskedelmi munka fejlesztéséhez szükséges alapok megteremtéséről — mondja Kurucsai József. — Ezután a kollektíva közvetlen érdekévé válik, hogy eredményesen dolgozzon. Nem várhatunk központi támogatásra. Eddig a tröszt, mint gazdálkodó szerv elosztotta a fejlesztési alapokat - ez most megszűnt. A kombinát csak mintegy 50 százalékát kapta vissza annak, mint amit képeztünk. A megtermelt alapok ezután a kombinát rendelkezésére állnak. Ennek alapján a műszaki fejlesztésen túl a béralapot is tudjuk növelni, ami jobb szervezésre, hatékonyabb munkára ösztönöz. — A hét borgazdasági vállalat együttműködési társasági szerződést kötött, mely júliusi- elsejétől meghatározatlan ideig „él”. A szerződés annak érdekében született, hogy a kezelésünkben levő eszközöket, feldolgozó egységeket jobban, ésszerűbben kihasználhassuk, valamint, hogy koordináljuk a fejlesztési tevékenységet, a hazai piac ellátását és az export- tevékenységet is magasabb szintre emeljük. — Milyen feladatok állnak a kombinát előtt? — Most, hogy a vállalat saját magának készíthet középtávú tervet, a javakat arra fordíthatja, amely a legésszerűbbnek látszik. Mint önálló vállalat először a pezsgőtermelés bővítését szeretnénk megvalósítani. Várhatóan 1981 közepétől az új kapacitás is belép. Ez azért is fontos, mert növelni tudjuk majd az exportunkat. Ugyancsak kiemelt téma az elmúlt években elkezdett szőlő- telepítések folytatása, tovább szélesítve a termelőszövetkezetekkel közösen végzett telepítéseket. Fontos az ültetvények állapotának javítása. Feladatunk még a termelői kapcsolatok további erősítése, mely a' közös telepítés, a termék- feldolgozás és az oltványtermelés terén jelentkezik. Jó dolog az is, hogy a tröszt megszűnésével ezután egyenlő partnerként tárgyalhatunk, mely megsokszorozza a lehetőségeinket. Mindent összefoglalva optimistán tekintek a jövő elé, azonban tudatában vagyok a hallatlan nagy felelősségnek is. Roszprim Nándor A tanácsi és szövetkezeti építőipar teljesítményeiben a felújítási és karbantartási tevékenység erősödik. A kivitelező kapacitások és az építési szerelési igények egyensúlyi helyzete Pécsett érzékelhetően nem változott. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések történtek az építőipari szervezetek szervezettségének javítására, a kivitelezés minőségi színvonalának emelésére, a gazdálkodási fegyelem szigorítására. Erősödött az építőipari szervezetek tevékenységében az a törekvés, hogy a várospolitikai célokat szolgáló beruházások — lakás és kapcsolódó létesítmények — kivitelezése, határidőre történő átadása jelentősebb kifogás nélkül megvalósuljon. Napbb utasforgalom A szállítás és hírközlés teljesítményei a terveknek megfelelően alakultak. A vasúti személyszállításra korábban jellemző 2-4%-°s utasforgalom-csökkenés — a szolgáltatások színvonalának javulása és forgalomszervezési intézkedések hatásaként — jelentősen mérséklődött. Több szerelvényt állítottak be hosz- szabb távra, ezzel megyeszékhelyek jobb összeköttetését biztosították. A közúti személyszállítási teljesítmények a tervezett ütemnek megfelelően bővültek. Az utaskilométer 3,1%-kal nőtt. A helyi tömegközlekedés forgalma 3,7%-kal bővült. Az autóbusz-állomány 18 Ikarus 280- as autóbusszal korszerűsödött,
