Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-10 / 158. szám

2 Dunántúli napló 1980. június 10., kedd Békés jövőnkre, szocialista rendszerünkre szavaztunk A 104-es választókörzet megbízottai a lakásán keresték fel az idős Reszli Jenőnét Virággal köszöntötték az első választókat Az előadássorozat illusztrálásaképpen villamos műszerekből és automatikai elemekből rendezett kiállítás látható Pécsett, a Tech­nika Házában. Legkevesebb négy tantárgyból Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a pécsi Dobó István Gimnáziumban. Képünkön Franko Ildikó vizsgázik. Fotó: Proksza László Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Jövőre újra kötelező lesz a történelem (Folytatás az 1. oldalról) ségének. A komlói járás akkor már 97 százaléknál tartott. * Az első alkalommal választó­kat sok helyen egy szál virág­gal, kézszorítással, néhány me­leg szóval fogadták. Pécsvárad 2. választókörzetében a szava­zókor elnöke köszöntötte Kru- ckenberger Tibor első választót, aki munkatársunknak elmondta: „Zó itt lakni, mert mindenki nagy gondot fordít a háza, ud­vara csinosítására. Jól ismerem a tanácstagunkat, Apaczeller Józsefet, akinek nem is kell kü­lön fogadóórát tartania, mert nagyon közvetlen, barátságos ember, aki jól ismeri a körze­tét.” * Ott voltunk, amikor a pécsi 4. országgyűlési választókerület képviselőjelöltje, Medvetzky Antalné főiskolai docens szava­zott, s ott voltunk, amikor Lu­kács János, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának első titkára jelent meg a 87-es vá­lasztókörzet szavazókörében. „Választótársaimmal együtt — válaszolta munkatársunk kérdé­sére — a Hazafias Népfront programja mellett a pártunk XII. kongresszusán meghatáro­zott politikára, rendszerünk to­vábbi erősítésére, felemelkedé­sünkre és a békére szavazunk, amint azt az öt esztendő előtti választásnál is tettük. Visszate­kintve ezekre az évekre, azt látjuk, hogy meglehetősen ne­A szakkörök évzáró nyílt nap­jaival, kiállításaival és szaktú­ráival befejeződött a pécsi Szabó István Úttörőház tanévi programja. A Gyermekalkotások című kiállítás, melyen a deko­rációs, a képzőművész, a rajz­és sokszorosító grafika, a szövő­iparművész, a repülőmodellező, a vasútmodellező-szakkörök tagjai mutatják be éves tevé­kenységüket, június 20-ig tekint­hető meg, naponta 9-18 óráig. Az úttörőházi évzáró azonban nem jelent nyári szünetet, sőt különböző programokat, vetél­kedőket kínálnak az általános iskolásoknak. Közülük az egyik legérdekesebbnek ígérkező a XXII. nyári olimpia alkalmából sorra kerülő nyári sportjáték­sorozat, amit a- Dunántúli Nap­lóval közösen szervez az úttö­rőház, vízilabda, kerékpár, asz­talitenisz, lábtenisz, grund-foci szakágakban. A lapban július­ban megjelenő nevezési lapok­kal lehet majd a játékokba be­kapcsolódni. A döntő Éger­völgyben lesz augusztus 17-én. héz körülmények között ered­ményesen dolgoztunk, anyagi­akban és szellemiekben gyara­podtunk, életviszonyaink pozitív irányban változtak. Én magam személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy ebben az öt esztendőben Pécsett annyi la­kás épült, mint előtte soha. Az előttünk levő évek semmivel sem lesznek könnyebbek a mö­göttünk levőknél, számos ne­hézséggel kell most is szembe­néznünk. Van azonban jó programunk, amit a kongresz- szus fogalmazott meg, s amiért érdemes dolgoznunk." A pécsi városházán délután 5 óra körül az volt az első számú kérdés: mi van a 61 -es- ben? Tudni kell, hogy a pécsi 61-es tanácstagi választókerület volt az egyetlen az országban, ahol a jelölő gyűlésen 4 jelöl­tet állítottak a választópolgá­rok, s most mindenki kíváncsian várta: döntenek-e most az ál­lampolgárok, vagy pótválasz lásra lesz szükség? 5-kor még 10—12-en voltak vissza, hogy a kérdést el lehessen dönteni. Aztán 7-kor, amikor elkészült a jegyzőkönyv, megtudhattuk: a 61-esben nem lesz pótválasz­tás, mert Kamarás Georgina tanácstagjelölt megkapta a szavazatok kétharmadát, így ő lesz a körzet tanácstagja. A megyei elnökségen ekkor azt már tudták, hogy két helyen: Véménden és Sásdon pótvá­lasztást kell kiírni, mert nem született döntést jelentő ered­mény. De mi van abban a 90 választókerületben, ahol két ta­Indián nyár címmel klubfog­lalkozások kezdődnek június 23- tól. Az augusztus 15-ig tartó délelőtti mecseki, mandulási programokat minden hétfőn megrendezik. Gyülekezés az út­törőházban délelőtt 9 óráig. A művészetek vándorútján já­tékokhoz kapcsolódva egynapos kirándulásokat is szerveznek, vonattal, autóbusszal, illetve gyalog. Az első ilyen túrára jú­nius 19-én kerül sor, amikor is Máré-várhoz látogathatnak a gyerekek. Július 17-én Kishaj­más, Orfű, július 24-én Mecsek- nádasd, Óbánya, 31-én Jakab- hegy, augusztus 14-én pedig Decs a célállomás. A kirándulá­sokként változó - kb. 30-40 fo­rintos — részvételi díjat a kirán­dulás időpontját megelőző hét­nácstagjelöltet vettek fel a sza- ' vazólapra? Mintegy 40 000 vá­lasztópolgáron múlt a döntés és érthető: ha nem adta le még mindenki a voksát, nem lehet számolni sem. Időközben befutott egy jelentés egy másik kettős jelölés eldőltéröl. Szent- lőrincen, a 14-es országgyűlési választókerületben Hódosi Jenő­nét és Ifsics Gyulánét jelölték képviselőnek, az 5 órakor kül­dött jelentés pedig már a sza­vazás befejezéséről és termé­szetesen az eredményéről tájé­koztatott: a 14-es kerület or­szággyűlési képviselője Hódosi Jenőné. Aztán elérkezett az este 6 óra, amikor lezárták a szavazóköröket és megkezdték az urnák felbontását ott is, ahol ezt az időpontot ki kellett várni. Mire elkészültek az ösz- szesítésekkel, az is kiderült, az említett 90 választókerület mindegyikében döntés szüle­tett: a kettő közül valamelyik jelölt megkapta a szükséges többséget, így nem kell egyik­ben sem pótválasztást kiírni. * Az összegező munka közben kérdeztük meg dr. Deli Lászlót, a Baranya megyei Választási Elnökség elnökét: a beérkezett jelentések alapján hogyan folyt le Baranyában az országgyű­lési képviselők és tanácstagok választása? — A választások előkészítése és lebonyolítása a választási elnökség megállapítása szerint a választási törvényben foglal­taknak megfelelően folyt le. A választási szervek — választá­si elnökségek, választókerületi bizottságok, szavazatszedő bi­zottságok — mindenütt a hiva­tásuk magaslatán állottak és ezért elismerés és köszönet il­leti a teljes apparátust. De el­ismerés illeti a választások elő­készítésében résztvevő szervek és ezek több ezres megyei ak­tívahálózatának jól összehan­golt munkáját is. Meggyőződé­sünk, hogy újonnan megválasz­tott országgyűlési képviselőink és tanácstagjaink a most el­nyert bizalomra elkövetkező munkájukban is támaszkodhat­nak. * Az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról bel­földre és külföldre egyaránt gazdag híradással számolt be a televízió és a rádió. Közvetlen tapasztalatokhoz jutottak, s személyes benyomá­sok alapján számolhattak be a június 8-i választásról a Buda­pestre akkreditált szocialista országokbeli és nyugati tudósí­tók is. A tudósítók — köztük a csehszlovák televízió, a bolgár rádió és az indiai hírügynökség munkatársai — életükről, mun­kájukról, terveikről kérdezték a választókat. főn, kedden lehet befizetni az úttörőházban, délelőtt 9 órától, délután 4 óráig. A szakkörök közül a repülő­modellező, a vasútmodellező, a bélyeggyűjtő és a lövészszakkör nyáron is működik. Az utóbbi kettőre új jelentkezőket is fo­gadnak. A lövészet iránt érdek­lődők első alkalommal június 23-án, délután 5 órakor talál­koznak, és ezt követően min­den hétfőn és pénteken. A bé­lyeggyűjtők június 24-én, ked­den délután 5 órakor tartják az első foglalkozást. Az úttörőház valamennyi nyá­ri programjára az iskolákhoz eljuttatott jelentkezési lapokon, illetve az úttörőházban lehet je­lentkezni ezen a héten. Régen az érettségit még nem vizsgának, hanem vizsgálatnak hívták, ezzel is utalva arra, hogy komoly erőpróbának szán­ták a középiskolai tanulmányok befejeztével. Érettségi vizsgála­tot először Poroszországban rendeltek el 1788-ban, ezután következett a többi német ál­lam, majd Ausztria 1849-ben, s innen került hozzánk a múlt század ötvenes éveiben. Az 1912-ben kiadott Révai Nagy Lexikona még így ír: „Az érett­ségi két részből áll: u. m. írás­beli és szóbeli vizsgálatokból. Sem az írásbeli sem a szóbeli vizsgálat egy tárgyából sem menthető fel senki ... A szó­beli vizsgálat célja kipuhatolni, hogy mennyire jártas a tanuló a tanterv anyagának fő tanai­ban és mennyire érti az azok közötti összefüggést." Az érett­ségi tárgyai a gimnáziumokban a század elején a következők voltak: magyar nyelv és iroda­lom; latin nyelv és irodalom; Magyarország története; mate­matika (algebra és geometria); fizika. Tegnap megkezdődtek a kö­zépiskolai érettségik. Hasonlít­suk össze a kötelező tantárgya­kat: magyar nyelv és irodalom — ebből írásbeli és szóbeli is van — és matematika. E tárgy­ból csak annak kell szóbeliznie, aki elégtelent írt. Ezen kívül két másik tárgyat kell még vá­lasztani. Rendszerint amellett döntenek a tanulók, amit a legkönnyebbnek hisznek, vagy amiből felvételizniük kell. Átla­got változatlanul nem számol­nak a vizsga végén, tehát az eredménynek gyakorlatilag nincs jelentősége. A kislány, aki most a bizott­ság előtt ül, rettenetesen izgul, egy-egy idegen szót csak má­sodszori nekifutásra tud kimon­dani. — Pedig talán a legjobb ta­nítványom — mondja a történe­lemtanár - fantasztikus tárgyi tudása van. Az elnök néha közbeszól, „ezt ne részletezzük", mondja, törté­nelmi filmről kérdezi a másik maturánst, egy igen talpraesett, okosan beszélő kislányt, aki ha nem ülnének annyian előtte, talán a saját véleményét is el merné mondani. De érzi, hogy most vizsgázik, s még a legere­detibbnek tűnő mondataiból is visszaköszönnek itt-ott a tan­könyv, a konzultáció fordulatai. — A hetvenes évek „reform­jai" következtében igen csak devalválódott az érettségi - mondja a némettanárnő, mi­után sikerrel nyaggatott át egy fiút a kettes-küszöbön. — A mélypont az volt, amikor még az érdemjegy is megszűnt, s csak „megfelelt", „nem megfe­lelt" alapon ment a vizsgázta­tás. A gyerekek legnagyobb ré­sze egyáltalán nem vette komo­lyan az érettségit, és nem veszi komolyan ma sem. A tanárnő is, mi is nagyon jól tudjuk, hogy minden eddig leírt sor nyitott kapukat dönget: a minisztérium már felismerte a kísérletek kudarcát, s jövőre is­mét kötelező lesz a történelem. Megváltozik a felvételi rendszer is, ami szintén abba az irányba mutat, hogy végre — annyi vi­ta, szakcikk és meddő kísérlet után - ténylegesen is történik valami. Ezzel együtt sem biztos, hogy az érettségi valóban az érettség próbája lesz, de — az első osztályosok fokozottabb munkatempója is erre mutat — az remélhető, hogy a már-már komolytalansággá fajuló egyol­dalúságok megszűnnek a kö­zépiskolai, s elsősorban a gim­náziumi oktatásban. Havasi J. IV. Villamos­műszer és mérés- technikai kon­ferencia Mai világunkban, amikor minden az energia körül forog, a műszereknek, melyekkel az energiafelhasználást mérjük és vezéreljük, kitüntetett szerepük van. A fejlődés itt is roham­léptékű, az eredményeket, az újonnan felmerülő igényeket ér­demes időről időre számba venni, szakmai tapasztalatcseré­re összehozva minden érdekel­tet: a kutatókat, a tervezőket, a gyártókat és a felhasználó­kat. Ézt a rendszeres párbeszé­det hivatott szolgálni az orszá­gos villamosműszer és mérés- technikai konferencia, melyet hároméves időközönként immár negyedszer rendez meg a Mé­réstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület villamos­műszer szakosztálya a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület közreműkö­désével. A háromnapos konferencia megnyitására tegnap délután került sor a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem előadótermé­ben, ahol a 250 résztvevő több előadást is meghallgatott. A konferencia megnyitásával egy időben a Technika Házában számos hazai gyár és intézet műszereiből kiállítás nyílt, majd ugyanitt kerekasztal-beszélgetést rendeztek a kőolaj- és gázipar műszerezésének és automatizá­lásának lehetőségeiről. Az energiatakarékosság je­gyében rendezett konferencia három napján csaknem 40 elő­adás hangzik el, ezek három nagy területet ölelnek fel. Az első témakörben a villamos- energia-gazdálkodással foglal­koznak, ezen belül többek kö­zött előadást tartanak az ipari nagyfogyasztók gazdaságos energiafelhasználását segítő mikroprocesszoros vezérlésű vil- lamosenergia-gazdálkodó rend­szerről, a villamos elosztóháló­zatok komplex irányítástechni­kai rendszerének fejlesztéséről. A másik, a hőenergiával való gazdálkodást, illetve annak mé­réstechnikai vonatkozásait fel­ölelő nagy témakörben többek között előadás hangzik el a hőenergia-fogyasztás mérésé­nek hazai lehetőségeiről a táv­fűtött épületekben, továbbá a szénhidrogén üzemű központi fűtések időjárástól függő sza­bályozásáról a tüzelésbe törté­nő közvetlen beavatkozással. A harmadik témakör kereté­ben bemutatják az elmúlt há­rom évben kifejlesztett speciális, minden tekintetben új műsze­reket, mint a digitális program­adó készüléket, a mezőgazda- sági gépekre felszerelhető üzemmódmérő műszercsaládot, mely a gépek üzemanyag-fel­használásának mérését teszi le­hetővé. Ismertetik a távfűtésben is alkalmazható keringőelemes mennyiségmérőt, s külön elő­adás foglalkozik az üzemanyag­fogyasztás- és távfolyásmérő műszerrel. Legkorszerűbb mé­rőműszereink egyébként már mikroprocesszorokkal működ­nek, azaz ide is betört a min­denható elektronika. M. Z. Kirándulások, vetélkedők, klubfoglalkozások A pécsi úttörőhöz nyári programjából r

Next

/
Thumbnails
Contents