Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-01 / 149. szám

1980. JÚNIUS I. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE‘5.

A Gettó József által tervezett nagykanizsai általános iskola

„Minden feladatban benne van a legjobb megvalósítás lehetősége”

Beszélgetés Gettó József Ybl-díjas építésszel

A tanács jól mérte fel az igényeket

Gazdagodik Pécs kereskedelmi és vendéglátó hálózata

„Ybl-dijat kapott Gettó József, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat építésze az oktatási és nevelési épületek összefüggő tervezési folyamatában kifejtett munkásságáért.” (Újsághír)

Az ablakon a Mecsek-oldal- ra látok, a tetők eltakarják azt a pontot, ahol a sok vitát kiváltott és emiatt sokat késő

Művészeti Gimnázium épülni fog. A pécsi építészgárda újdonsült Ybl-díjasa hatalmas fotók előtt ül. A .tervezett szigetvári fürdőkomplexum makettje azték templomvárosra emlékeztet, elegáns épületet mutat a csokonyavisontai fürdő modellje, felettük a Szliven étterem- ABC épületének a képe és a nagykanizsai 16 tantermes általános iskoláé. Köztük egy skicc: a Postavölgyben épülő kis templom belseje.

A beszélgetést gyors, ám nem teljes leltárral kezdjük. Gettó József keze alól került ki a Xa- vér-környék beépítési terve, a Griffaton-ház felújítása, a két Ivov-kertvárosi „virágos" óvoda, a Szigeti városrészben épült bölcsőde-óvoda, a pécsi köztemető kolumbáriuma, a mohácsi motel, aztán a megyehatáron túl: tízszintes lakóházak Szekszárdon, közel 300 lakás Barcson (jelenleg ugyanoda intézményi központot tervez) és a nagykanizsai iskola.

— E sokszínű palettán csak az egyik szín az, amiért az Ybl- dijat kapta. Mit jelent ez az építésznek?- örülök, hogy tevékenységemet azokkal a példákkal minősítették. Magam is szeretem a nevelési létesítményeket, fontosságuk miatt vonzódom érzelmileg is hozzájuk, mert mindaz, amit a jövő jelent, a gyermeknevelési intézményeken keresztül ragadható meg. — Ennyi a válasz és máris a kanizsai iskoláról beszél: hogyan született, milyen lett, milyen gondolatokat szült... Egyre a gyerekekről, igényeikről és szükségleteikről beszél, s olyan otthonosan, mint akiben még igen elevenen élnek az iskoláskor emlékei, az uniformis-iskolába bezártság félelmei, s aki a mai iskolát a mai — és talán a holnapi — gyerek képére akarja formálni.

Fotók, rajzok sokaságát teríti szét az asztalon, azokról ismerkedem a Nagykanizsa keleti városrészében épített különös-szokatlan általános iskolával. Az egész messze nem az, ami a fogalmaink között régtől fogva iskolaként jelenik meg.

— Sok az évtizedes-évszázados? — sablontól való eltérés. Hogyan lehetett elfogadtatni?- A terv kielégítette az iskolától elvárható formális kívánalmakat: tudja, amit tudnia kell és megfelel minden normatívának. Elfogadtatni? A kanizsaiak nyitottak minden építészeti gondolatra, nincs bennük eleve valamiféle ellenállás, de van bizonyítani- akarás, amit a két nagy zalai város vetélkedése diktál. Egyébként úgy valósult meg, ahogy megterveztem és ebben jó partner volt a tanács és a kivitelező ZÁÉV, ami nagyon fontos a tervezői kondíció megtartásához. A jó együttműködésnek köszönhetően tervezek most Nagykanizsára egy 50 méteres fedettuszodát, új piacot és vásárcsarnokot . ..

Hanem maradjunk csak az iskolánál? Annál is inkább, mert most ahhoz a rajzasztalhoz vezet, amelyen egy különleges nevelési központ (valóban az!) formálódik a kifeszített pauszon. A kanizsainál is látnivaló volt már; az építész alapgondolata az, hogy egy sok mindennek a híjával levő új lakóterület iskolája számos funkciót átvállalhat, gondot megoldhat. Az együttes: bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola egymáshoz kapcsolódó csaknem szerves egység, amelynek minden tagjában van valami, amit a másik is, vagy amit a lakóterület is használhat. Az ötletet adó formula: a nagy-t)ölcsődés majdnem kis-óvodás, a nagy-óvodás majdnem kis-iskolás... A tervezet az ÉVM megbízásából a BEV IMS-szerkezetének rendszerelvű felhasználására készül. Lehet, hogy ez így soha és sehol nem valósul meg, de bizonyítja, hogy az IMS alkalmas ilyesmire, s hogy egy ilyen rendszer létrehozható teljes egészében és részleteiben, bő- víthetően vagy éppen valamit elhagyhatóan. Ebben jelenik meg egyébként az IMS új nagy-fesztávú változata, ami az eddiginél gazdagabb felhasználási lehetőséget kínál.

Újabb tervrajzok kerülnek elő, s ezeken világosan felismerhető az előbbi együttes egyik tagja, az általános iskola (ami főbb vonásaiban erősen emlékeztet a kanizsaira, jelezvén, hogy a gondolat továbbfejlesztve, más szerkezeti megoldásokra vonatkoztatva él tovább). Lvov-Kertvárosbah, a Testvérvárosok terén fog megépülni, a rajzok már a kiviteli terv részei. Itt is megjelennek a nagy terek, de fontos újdonság, hogy a tantermek mindegyike tetőn át külső megvilágítást kap, a szerkezet pedig a tantermek szükség szerinti egymásba nyithatóságának a lehetőségét kínálják.

Pécsi munkákra terelődik a szó, természetesen a nevelési célúakra. Hangsúlyozza: a Szigeti városrészben készült együttest városképformáló építészeti értékéért Pécs városa művészeti díjjal ismerte el. A kertvárosi két „virágos" óvodáról elmondja a későn jött gondolatot, hogy a két egymás melletti azonos létesítménynél, ha szorosabb kapcsolatot alakítanak ki köztük már a tervezésnél, bizonyos párhuzamosságok kiküszöbölhetők lettek volna, s ennek révén az óvodák olyan többlethez juthattak volna, mint pl. a sehol elő nem írt tornaszoba ... És a Művészeti Gimnázium. Megkér: ne beszéljünk róla, mert a viták, a huzavona nyomán a szépsége megmarad, csak az igazsága vész el, amitől pécsi ház és - teszi hozzá - Gettó-féle épület lenne. Ezt bontogatjuk, s közben megfogalmazódik az építész ars poeticája.- Minden feladatban benne van a teljesség, a legjobb megvalósítás lehetősége. Minden épület a maga formájában akar megvalósulni, a saját természete szerint. Ezért nem húzhatjuk rá saját képünket, személyiségünket, netán előítéleteinket. Nem lehet más dolgunk, mint megkeresni a belső törvényszerűségeket. Az építész személyisége ne önmagában, hanem a munka természetességében valósuljon meg. Gettó-féle? ... Legyen az arca, a karaktere a sajátja, ne az enyém.

Hársfai István

Akármennyire is változik er. szényünk vastagsága, vásárolni kell: amire csak vágyunk, szeretnénk őzt sorjában megvenni. így alakult, hogy az elmúlt öt évben — vagyis a tanácsok most lezáruló megbízatásának idején — jócskán megugrott a kiskereskedelmi forgalom: 35 százalékkal több árut vásárolunk Pécsett mint 1972 végén tettük. Étel-italra 23 százalékkal több forintot fizettünk ki a vendéglátóiparnak mint 72- ben.

A tanácsok kereskedelemszervezési és pénzügyi beruházási szervei ezzel a hatalma« igénynyel vették fel a harcot. Nem ellenére, hanem a javára vették fel persze. Hiszen minél nagyobb az áruforgalom, annál több hely kell hozzá. Vendéglő, üzlet. A népgazdaság erszénye pedig nem feneketlen, így a lakosság érdekében folytatott küzdelem nem lebecsülendő. Eredményei pedig értékesek. Lássuk sorra:

Elsőül is a közétkeztetés okozott gondot. Ezért Pécs megyei város Tanácsa a nagy tömeget gyorsan ellátó üzleteket szorgalmazta. így o Móricz Zsig- mond téren 3000 adagos konyha létesül. A Kossuth téren, a Konzum mellett épülő MESZÖV- székhóz földszintjén 2000 adagos, a Siklqsi városrészben, az ottoni nevelési központban pedig ugyancsak 3000 adagos konyha épül. E három üzem nemcsak a közétkeztetést teszi sokkal jobbá, hanem az idegenforgalmat is elősegíti. Hiszen az új árrendszer a turisták — az eddigi tapasztalatok szerint — inkább a gyors, olcsó étkeztetést nyújtó vendéglátó helyeket keresik fel.

Nagy gond, régi gond Pécsett a bútorkereskedelem. Ahol eny- nyi új ház, ennyi új lakás épül, ott nyomasztó az ilyen hiány, s a lakosság számára bosszantó, hogy messzebbről, nagyobb költséggel kell bútort hozatni, avagy hónapokiq lesni: mikor jön áru. Mert hiszen nincs a városban jelentős bútorüzlet. Ezért Pécs megyei város Tanácsa nogy gondot fordított az úgynevezett Domus-program- ra: a Bútorért és a Bara- nyaker részére, az épülő pécsi Domus Áruház javára tizenkét millió forintért lebontotta és közművekkel ellátta a vasútállomástól északra levő területet. Ennek hatására megkezdődött az építkezés és várhatóan jövő év elején — legalábbis műszakilag — átadják a pécsi Domus Áruházát, 63 milliós beruházási költséggel.

A korszerű kiskereskedelem otthona viszont az ABC-áruház. Ebből az elmúlt öt esztendő alatt 8 épült Pécsett, de még.

az idén átadnak újabb kettőt. Eközben nemcsak a sűrűn lakott településekre gondoltak, hanem a peremvidékre is.

Köznapi kérdés, de szinte életkérdés: van-e elegendő zöldség és gyümölcs, hol lehet minél gyorsabban, minél nagyobb választékban, minél frissebb állapotban megvásárolni. Igaz, ez az egyik leggyorsabbon romló áru, tehát a tökéletes ellátás mindig a szállítási lehetőségektől függ:. Mindezek ellenére eredményt ért el Pécs: az újmecsekaljai piacot nogy pénzért, 12 millió forintért átépítették, korszerűsítették, s létrehozták a fedett vásárcsarnokot.

Idetartozó eredmény: a lakosság húsellátása tovább javult, s nem kis mértékben. Ugyanis az V. ötéves tervben helyezték üzembe a Baromfifeldolgozó Vállalat pécsi gyárát Ugyancsak ezidőben állt munkába a régóta várt új pécsi kenyérgyár. így aztán megszűntek a kenyér- és baromfihús-ellátás miatti panaszok.

Hadd jegyezzünk fel néhány dicséretes — és eredményes — törekvést: a Baranyaker a

Szerszámipari Művekkel és a RAVILL-la| közös boltot hozott létre. Ugyanez o vállalat a nagykanizsai bútorgyárral megállapodott, hogy a Domus felépüléséig is minta alapján biztosít vásárlási lehetőséget a pécsieknek, környékbelieknek.

Végül is számok igazolják, hogy a pécsi Városi Tanács jól mérte fel öt évvel ezelőtt az igényeket, s a kielégítésüket biztosító feltételeket. A bolti kiskereskedelmi hálózatfejlesztést ugyanis az V. ötéves tervben 27 540 négyzetméterben határozta meq, s ebből év végéig 26 842 négyzetméter valósult meg, nem számítva az újmecsekaljai piacot és a vásár- csarnokot. A vendéglátóipar hálózatfejlesztési — egyszerűbben szólva : építési — terve pedig 8006 négyzetméter alapterületet kívánt, s ebből eddig 3005, év végéig újabb 5307 néqyzetméter készül el.

Nehéz kérdés: mennyiért? Hiszen ennyi év alatt az építőipari árak igencsak változtak, tervezett és kész épület ára között tehát nagy különbségek lehetnek. Van azonban egy útmutató: eqy négyzetméter ilyen célú középület átlagosan 13— 14 000 forintba kerül. Mai áron számítva. így tehát “Pécs kiskereskedelme és vendéglátóipara összesen fél milliárd forint értékű éoülettel búcsúzik a most befejeződő tanácsi időszaktól. Ezek a számok pedig a tanácsi időszak államhatalmi, állam- igazgatási munkáját dicsérik.

Földessy Dénes

Nem hal ki a szakma

Fellendülőben a cipőjavítás

— Soha ennyi munkánk nem volt - mutat körbe a cipész —, olyan lábbelit is elhoznak javíttatni, amit már majdnem a kutya szájából vettek ki.

A Nagy Jenő utcai cipész, Tahi Béla — egyébként a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet gebinese — kezembe ad egy férfi félcsizmát, melynek szára penészes, szakadt, csámpás, sarka majd a felsőrészig kopott. „Tehetősebb ember hozta, hogy a szőlőben még jó lesz. . ."

A tavalyi cipőáremelés után ismét virágzik a korábban mór lassú halálra ítélt javító szakma. A méregdrága cipőárak javíttatásra ösztönzik a tulajdonosokat

o

De van-e elég javító cipész, és győzik-e a munkát?

A válaszokat a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet elnö. kétől dr. Tassy Erzsébettől várom.

— A javítanivalónk egyre több, a tavaly júniusi cipőáremeléstől év végéig 25 százalékkal nőtt a forgalmunk, ez a felfutás tovább tart, idén is minimálisan 25 százalékkal emelkedik tovább. A korábban sorvadásra ítélt szakmából menekült. aki csak tehette a biztos, nagyobb darab kenyeret választva..^Az idősebb szakmun. kások közül egyre többen mennek nyugdíjba, 1985-ig szinte valamennyi. Az utánpótlásunk se biztosított. Jelenleg két tanulónk van mindössze. Pedig erre az évre már szerény számításai is tízmilliós javítási árbevétellel számolunk — a korábbi évekének maijd a kétszeresével — a meg növekedett lakossági és a garanciális javításokból. Hosszú távon is egyre többen veszik igénybe szolgáltatásunkat és félő, hogy nem, győzzük szakemberrel. Baranyá'- ban a 18 pécsivel 37 javítórészlegünk van, és a nyugdíjas dolgozóinkkal együtt mindössze 52 cipészünk.

— Mi a megoldás?

— Legalapvetőbb az új telephely létrehozása, ahol már tanműhelyt is szeretnénk kialakítani. így talán vonzóbbá tehetnénk a szakmát. Más előnye is lenne: a jól gépesített központi javítóműhelyben szakemberek irányításával betanított munkások is dolgozhatnának, és végre normális munka- és szociális körülmények között...

e

Tavaly júniustól bevezették: a bolti új, ám hibás cipőkét — ha javíthatók! — nem cserélik

vissza, hanem garanciális javítás után kapja1 meg ismét a vevő. Ezzel a szolgáltatással is a szövetkezetét bízták meg. Év végéig ezzel a tevékenységgel tavaly 2,5 milliós értéket mentettek meg.

— Havi átlagban 700 pár hibás lábbelit javítunk meg így, az ilyen munkához kellenek a leghozzáértőbb, szakmailag legfelkészültebb cipészek. A

2,5 milliós érték megmentése a szövetkezetnek 110 ezer forintos árbevételt hozott. A garanciális javítások 90 százalékát Pécsett végeztük a központi te. lephelyünkön, a többit körzetesítve a komlói, mohácsi, szigetvári, siklósi részlegeinkben vagy a többiben. A cipőipari és a népgazdaság megtakarítása így jelentős, a lakosság sem veszít, nekünk is kifizetődik, akár a lakossági szolgáltatás.

— Mennyire éri meg?

— A lakossági javításnál azzal is takarékoskodhatunk, hogy mondjuk egy sarokflekkre valót nem új táblából vágunk ki,

hanem kihozzuk a gyártási hulladékunkból, ez a takarékosság a hulladékbőrre és más anyagra is vonatkozik. Egyre több a ge. bines üzletünk, Pécsett már 9, a megyében 10 ilyen részlegünk van összesen 22 dolgozóval. Ezekkel az üzletekkel jól jár a szövetkezet, jól jár a lakosság és maga a gebines is. Ők befizetik a helyiséggel kapcsolatos általánydíjat, tőlünk kapják a gépeket, felszereléseket, ha meghibásodnak, mi javítjuk azokat, ugyanakkor tőlünk vásárolják az anyagokat. Érdemes jól és gyorsan dolgozniuk, mert o forgalomból élnek. Ha nem győzik a munkát, a felesleget beküldhetik a központi telepünkre, hogy ne várjon annyit a megrendelő. A gebines a sző. vetkezet nyereségéből is részesedik. Pécsett nem indokolt több ilyen részleg, de a megye ellátatlan területein korlátlanul foglalkoztatnánk ilyeneket, a pécsieknél is nagyobb kedvezménnyel.

o

— Nem szeretünk várni, és főleg a rengeteg javítanivaló miatt sokat várni a cipőjavításra.

— Ezért tervezzük a gyorsjaví. tó szalonhálózat fejlesztését. Van már egy Pécsett a Bajcsy- Zsilinszky Endre úton, igaz a háromból csak egy cipészünk végzi ott az expressz munkát, a nemrég nyitott Varsány utcai szalonban kénytelenek vagyunk még egy cipészt beállítani, hogy győzzék. Ha meglesz az új telephelyünk, enyhülnek az ilyen gondok, gyorsabbak, rö- videbb vállalási idejűek leszünk. Mindenesetre az új központi javítóbázis mielőbbi indulásával számolva megrendel, tűk a pécsi Irányi Dániel téri, a Sallai utcai és a Bem utcai részlegeink gyorsszalonná való átalakításának terveit, a gyors- munkákat ott végeznék, a nagyobb javításokat pedig a központi javítóbázison.

Mi csak munkát adunk, egyre többet.

Murányi László