Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-18 / 166. szám

1980. június 18., szerda Dunántúli napló 5 Megkezdődött a KGST XXXIV. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ve zésére vonatkozó irányelvek végrehajtását, főként a tagálla­mok nemzetközi gazdasági szer­vezeteinek hatékonyságát ille­tően. Az első és harmadik kér­déscsoportról Rudolf Rohlicek, csehszlovák miniszterelnök-he­lyettes, a KGST végrehajtó bi­zottságának soros elnöke, a má­sodik napirendi pontról pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes, a KGST Tervezési Együttműködési Bizott­ságának elnöke által előterjesz. tett jelentést vitatnak meg a küldöttségek. Lubomir Strougal megnyitó beszéde után a csehszlovák kormányfő elnökletével elkez­Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke a KGST XXXIV. ülésszakának keddi tanácsko­zásán elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében kö­szöntötte az ülésszak részve­vőit, majd rámutatott:-t- A végrehajtó bizottság beszámolójával és Rohlicek elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértünk. A beszámolóból és a szóbeli kiegészítőből egy­aránt kitűnik, hogy - bar a korábbinál nehezebb feladato­kat kellett megoldanunk kommunista és munkáspar - jaink vezetésével ismét előbbre jutottunk szocialista gazdasa­gaink építésében. Hogy ez így van, abban nemzeti erőfeszíté­seink mellett semmivel sem pótolható fontos szerepet tolt be az a sokoldalú együttmű­ködés, amelyet a KGST kere­tében valósítunk meg. _ A beszámoló az elért, eredmények méltatása mellett, igen helyesen, felhívja a fi­gyelmet a még megoldatlan problémákra, és rámutat az előttünk álló feladatokra is. Ez fontos és nélkülözhetetlen fel­tétele annak, hogy növelni tud­juk munkánk hatásfokát. — Véleményünk szerint a je- lenleginél jóval több figyelmet kellene fordítani azoknak a le­hetőségeknek a felkutatásara is, amelyek hasznosításával eredményesebben tudjuk le­küzdeni a mai nemzetközi es világgazdasági helyzetből ere­dő kedvezőtlen hatásokat. _ Országunkban a korábbi­nál jóval nehezebb feltételek között ugyan, de magabiztos és szorgalmas építőmuhka fo­lyik. Ezt állapította meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusában megtartott XII. kongresszusa is, amelynek határozatait egész népünk he­lyesléssel fogadta, s ezt a kö­zelmúltban tartott országgyű­lési és tanácsi választásokon szavazataival is megerősítette. A kongresszus helyzetünk reá­lis mérlegelése alapján úgy döntött, hogy a növekedés üte­mét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság javítására, a gaz­daságosabb termelési szerke­zet kialakítására, meglévő erő­forrásaink ésszerűbb kihaszná­lására helyezzük. Ha nem ezt tesszük, nem tudjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, amelye­ket számunkra a megváltozott világgazdasági helyzet, különö­sen pedig az energia- és nyers­anyagárak megtöbbszöröződése okozott, s amely megbontotta népgazdaságunk egyensúlyát. E helyzet megváltoztatásához alapvető érdekünk fűződik, ezért az egyensúly helyreállításának követelménye gyakorlati gazda­ságpolitikánkban minden mást megelőz. _ Az e célokat szolgáló fej­lesztési politika támogatására a gazdaságirányítás eszköztá­rát, ezen belül árrendszerünket úgy módosítottuk, hogy a ter­melőegységek gyorsabban és közvetlenebbül érzékeljék a vi­lággazdasági — különösen az anyag- és energiaárak változá­sából eredő — hatásokat. Gazdálkodó szervezeteink ele tudatosan igen szigorú követel­ményeket állítottunk. Sokkal in­d ődött a napirendi kérdések megtárgyalása. Először Rudolf Rohlicek, a Csehszlovák Szövetségi Kor­mány elnökhelyettese, a KGST végrehajtó bizottságának so­ros elnöke terjesztette elő a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyéves tevékeny­ségéről készült jelentést. Szólt a KGST-tagországok gazdasá­gi fejlődéséről, megemlítve, hogy külkereskedelmünk tar valy 12 százalékkal növekedett, egymással lebonyolított áru­cseréjük pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és elérte a 111 milliárd rubel értéket. Ismer­tette azt a munkát, amelyet a végrehajtó bizottság a jelen­legi ötéves tervidőszakra ér­kább, mint bármikor, a jövedel­mezőség növeléséhez, a telje­sítmények javításához, közöttük a fejlesztéshez szükséges forrá­sok biztosítását, valamint a sze­mélyi jövedelmek alakulását is. — Ezt a gazdaságpolitikát folytatva 1979-ben — és az idén eddig eltelt öt hónapban — jelentősen előreléptünk a tő­kés országokkal folytatott kül­kereskedelmünk mérleghiányá­nak mérséklésében. Ez az ex­portképes termelés fokozása és a behozatal erős megszorítása mellett itt is csak úgy volt le­hetséges, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem belföldi fel- használását csökkentettük, a lakosság életszínvonalát pedig lényegében az előző évi szin­ten tartottuk, és a közkiadások mérséklésére is számos takaré­kossági intézkedést vezettünk be. Pártunk nagyra értékeli, hogy népünk megértette, elfogadta és kész cselekvőén támogatni ezt a programot, — Céljaink elérésében saját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltételnek a nem­zetközi munkamegosztás — kü­lönösen a szocialista gazdasági integráció — további fejleszté­sét tartjuk. Magyarország kis ország. Gazdasága közepesen fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy miért érin­tenek bennünket olyan érzéke­Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök beszédének beveze­tő részében rámutatott: az im­perialista erőpolitika aktivizáló., dósának következtében az utób. bi időben szemmel láthatóan bonyolódott a nemzetközi hely­zet. Az Egyesült Államok ural­kodó körei az enyhüléssel szem. ben ellenséges politikát, az egyetemes katonai veszély foko. zódásához vezető fegyverkezési hajsza politikáját folytatják. Ez a politikai irányvonal támoga­tásra talált néhány más NATO- országnál. valamint a pekingi kormánynál, amely hegemonisz. tikus elképzeléseit már régen katonai konfliktusok kiprovoká. lásával köti össze. A szocialista államok testvérpártjai és kor­mányai nemzetközi tevékenysé­gében tehát még nagyobb je­lentőséget ölt a béke megóvá­sáért és a háború elhárításáért vívott harc. A béke és a haladás ügyét szolgálja a KGST is — mon­dotta Koszigin. — Tevékenysége arra irányul, hogy fejlessze az egyenrangú nemzetközi együtt­működést, szilárdítsa az enyhü. lés anyagi alappilléreit, s ezál­tal javítsa a nemzetközi politi­kai légkört. A szónok ezután a Szovjetunió jelenlegi ötéves tervidőszaka teljesítésének eredményeiről be. szélt. Közölte, hogy a várako­zások szerint az utolsó évben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 21 százalékkal, az ipari terme­lés pedig 25 százalékkal halad­ja meg az 1975. évi szintet. A hetvenes évek eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben a KGST-országok nemze. ti jövedelmének és ipari terme­lésének növekedési üteme két­szeresen haladta meg a fejlett tőkés országokban tapasztalha. tó ütemet. Ebben az időszakban vényes sokoldalú integrációs intézkedési terve és a hosszú távú célprogramok megvalósí­tása, valamint a nemzetközi termelési szakosítás és koope­ráció fejlesztése terén végzett, majd áttekintést adott a többi KGST-tagállam által a kubai, a mongol és a vietnami nép­gazdaság gyorsabb fejlesztő séhez nyújtott segítségről, vé­gül pedig a KGST és az Euró­pai Gazdasági Közösség tár­gyalásairól. Ezután a végrehajtó bizott­ság beszámolójához hozzászólt a bolgár, a magyar, a vietnomi, az NDK-beli, o kubai, a mon­gol, a lengyel, a román, a szovjet, a jugoszláv és o cseh­szlovák küldöttség vezetője. nyen a világgazdaság változá­sai. De a világgazdasági hatáso­kat erősítik az olyan strukturá­lis adottságok is, mint például a viszonylagos energia- és nyersanyagszűke, amelyek mi­att az egy főre számított kül­kereskedelmi forgalmunk a KGST-országok hasonló átlagá­nak a háromszorosát teszi ki. Érthető ezért,. ha nagy nyoma­tékkai hangsúlyozzuk, hogy szá­munkra meghatározó jelentősé­ge van a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal kialakí­tott széles körű gazdasági kap­csolatok és az együttműködés állandó és lehetőleg gyors üte­mű továbbfejlesztésének. Mostani ülésszakunk fő fel­adatának is elsősorban azt tartjuk, hogy figyelmét azoknak a tartalékoknak feltárására és kihasználására összpontosítsa, amelyek együttműködésünk to­vábbfejlesztésében rejlenek.- Amikor gazdasági együtt­működésünk időszerű és távlati fejlesztésének kérdéseit tár­gyaljuk, nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a tőkés orszá­gok szélsőségesen reakciós kö­rei az enyhülési folyamat visz- szafordítására törekedve élez­ték a nemzetközi helyzetet. Ez, valamint az, hogy egyes tőkés országok a szocialista orszá­gokkal szemben a nyílt és bur­kolt diszkrimináció fokozásának a szocialista közösségre jutott az egész világ ipari termékgyo. rapodásának mintegy fele. A továbbiakban arról szólt, hogy voltak bizonyos nehézsé­gek, amelyekbe a KGST-orszá­gok az elmúlt évben ütköztek. „Továbbra is előtérben marad az energia, o fűtőanyag és a nyersanyag problémája, ame­lyeknek megoldására sok közös intézkedést tettünk. A KGST-or­szágok, amelyek főleg saját tartalékjaikra támaszkodnak, alapjában sikerrel oldják meg ezt a problémát" — mondotta, s hozzáfűzte: Az együttműkö­dés szocialista elveiből kiin­dulva nem engedtük meg az árok spontán változását keres­kedelmünkben. Mindazonálta1 országaink összeegyeztetett po­litikájában természetesen szá­molni kell a nemzetközi ener­getikai és nyersanyoghelyzet változásának objektív tényezői­vel: a tüzelő- és nyersanyagter­melés költségnövekedésének törvényszerűségével, e tartalé­kok felújíthatatlanságával. A jelenlegi helyzet előreláthatóan a nyolcvanas évekre megköve­teli o gazdálkodás sokoldalú intenzitásának növelését. Koszigin aláhúzta, hogy a Szovjetunió az előző évekhez hasonlóan mindent lehetségest elkövet a szocialista országok gazdasága szilárdításának ér­dekében. Kijelentette, hogy ezen az ülésen egy rendkívül nagyje­lentőségű megállapodást írnok alá a számítógépek kidolgozá­sában és gyártásában a nem­zetközi szakosításról és a ko­operációról. A megállapodás csupán a legközelebbi ötéves tervidőszakra több mint 15 mil­liárd rubel értékű kölcsönös áruszállítást irányoz elő. Mint a végrehajtó bizottság útjára léptek, a gazdasági kapcsolatok terén eddig elért eredményeket is veszélyezteti.- A Varsói Szerződés tagál­lamainak Politikai Tanácskozó "iestülete májusi nyilatkozatá­nak szellemében ez alkalom­mal is megerősítjük a Szovjet­unióval és a többi testvéri szo­cialista országgal közös eltö kéltségünket a nemzetközi eny­hülés védelmére. A magunk ré­széről minden erőnkkel támo­gatjuk a politikai és katona! enyhülés folytatása érdekében tett erőfeszítéseket, a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kölcsönösen előnyös gazdosági kapcsolatok fenntar­tását és továbbfejlesztését.- A KGST nemzetközi kap- isolatait tekintve, véleményünk szerint nagyobb súlyt kell he­lyeznünk politikai és gazdasági együttműködésünk erősítésére a fejlődő országokkol, ezen belül különös figyelmet fordítva a szocialisto irányba fejlődő or­szágokkal való kapcsolataink szélesítésére.- Kérem, engedjék meg, hogy befejezésül a szocialista országok közötti gyümölcsöző együttműködésnek arról a min­ket közelről érintő újabb ra­gyogó eredményéről szóljak, amely az Interkozmosz-program keretében lehetővé tette, hogy a magyar nép fia, Farkas Ber­talan — követve csehszlovák, NDK-beli, lengyel és bolqár elődeit — parancsnokával, Va- lerij Nyikalajevics Kubászovval, a Szovjetunió kétszeres hősé­vel sikeres űrrepülést hajthasson végre. Népünk tisztában van vele, és sohasem felejti el, hogy erre csak a Szovjetunió hatal­mas tudományos és technikai eredményei alapján, önzetlen és internacionalista segítségé­vel kerülhetett sor. Ez jutott ki­fejezésre abban a lelkes fo­gadtatásban is, amelyben az űrhajósokat és a velük együtt érkezett szovjet barátainkat hét­főn a budanestiek százezrei ré­szesítették. Ezért köszönet a kö­zös űrrepülést lehetővé tevő Szovjetuniónak. A közös űrrepü­lés — mondotta befejezésül — tovább erősítette népünk ha­zafias és internacionalisto ér­zelmeit, a Szovjetunió iránti tiszteletét, közös ügyünk, a szo­cializmus, a kommunizmus győ­zelmébe vetett hitét. beszámolójából kitűnik — mon­dotta a szónok — a KGST szer­vei levonták a következtetése­ket az előző ülésszakokon el­hangzott bíráló megjegyzések­ből. Tevékenységüket mindin­kább az együttműködés fő irányaira koncentrálják. Koszigin hangoztatta, hogy a KGST fokozódó jelentőséget tulajdonít a szocialista közös­ség és a fejlődő országok kö­zötti kapcsolatoknak. Külön hangsúlyozta a szocialista or­szágok együttműködése fej­lesztésének fontosságát Ango­lával, Afganisztánnal, a de­mokratikus Jemennel, Kam­bodzsával, Laosszal, Mozam- bikkal és Etiópiával. A szocia­lista közösség országai min­dig síkraszállta’k a tőkés fej­lett államokkal való egyen­rangú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett, és ez az irányzat változatlan marad. Az utóbbi idők tapasz­talata azonban azt mutatja, hogy az imperialista erők kí­sérleteket tesznek a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés meghiúsításá­ra, megszegik a meglévő meg­állapodásokat és szerződése­ket. Az effajta intézkedések egyes objektumok beruházási munkáiban ideiglenes nehéz­ségeket okozhatnak, előreha­ladásunkban, kitűzött terveink végrehajtásában azonban sen­ki sem akadályozhat meg ben­nünket, még akkor sem, ha az amerikai kormány minden amerikai árut tilalmi listára vesz - fejezte be beszédét a szovjet delegáció vezetője. * A keddi plenáris tanácskozás további részében felszólaltak az ülésszakra megfigyelőként meg­hívott országok képviselői is. Lázár György felszólalása Alekszej Koszigin felszólalása ÓRA A NAGYVILÁGBAN Kholed szaúd-aróbiai király Bonnban tárgyal. Képünkön: Carstens NSZK elnök társaságában .................. * ­Hazánkba érkezett Vasil Bilak Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására kedden hazánkba érkezett Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a KB titká­ra. Kíséretében vannak Franti- sek Chlad, a KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője és Jiri Divis, a KB nemzetközi osztályának munkatársa. A csehszlovák vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP KB titkára fogadta. Jelen volt Václav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. ♦ ♦ KOPPENHÁGA: Huang Hua kínai külügyminiszter négy­órás megbeszélést folytatott Koppenhágában Kjeid Ölesen dán külügyminiszterrel. Az esz­mecserén nemzetközi kérdések­ről, valamint Kína és a Közös Piac kapcsolatairól volt szó — dán külügyminisztériumi forrá­sok szerint. Huang Huát teg­nap fogadta Anker Jörgensen miniszterelnök. Huang Hua svédországi és norvégiai láto­gatásról érkezett Dániába, majd onnan csütörtökön az NSZK-b^i utazik tovább. + BONN: Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár hétlön ebéden látta vendégül, majd több mint egyórás megbeszé­lést folytatott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter­rel. aki a Chase Manhattan Bank Nemzetközi Tanácsa kül­döttségének tagjaként érkezett Bonnba. + MOSZKVA: A Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Kínai Baráti Társa­ság Moszkvában a Barátság Házában rendezvényen emléke­zett meg arról, hogy Kínában hatvan esztendővel ezelőtt ala­kultak meg az első marxista csoportok. A rendezvényen a Szovjet—Kínai Baráti Társaság aktivistái, tudósok és a szovjet főváros társadalmának képvise­lői vettek részt. ♦ BUKAREST: A Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának meghívására Bukarestbe érkezett a Portugál Szocialista Párt küldöttsége, Mario Soares főtitkár vezetésével. Az otopeni repülőtéren a delegációt Ion Coman és Dumitru Popescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagjai, a KB titká­rai fogadták. ♦ WASHINGTON: Carter amerikai elnök úgy döntött, hogy Chile nem vehet részt az őszi Amerika-közi tengerészeti gyakorlaton — jelentették ked­den katonai források Washing­tonban. Carter állítólag azért határozott íqy, mert a chilei kormány továbbra sem hajlan­dó kiadni, vagy megbüntetni azt a három chilei ügynököt, akik 1976-ban Washingtonban meggyilkolták Orlando Letel’ert, a népi egység kormányának volt külügyminiszterét. ♦ STRASBOURG: A Kínai Országos Népi Gyűlés küldött­sége hétfőn tárgyalásokat kez­dett Strasbourgban az Európai Parlament képviselőivel és ve­zetőivel. Ez az első kinai kül­döttség az Európai Parlament­ben. A delegáció vezetője, Teng Jing-csao, Csou En-laj, a néhai miniszterelnök özvegye felszó­lalt az Európai Parlamentben, és kinai—nyugat-európai össze­fogást sürgetett a Szovjetunió ellen. iLapararta A Fegyverbarátságért Érdem­éremmel tüntette ki Czinege Lajos honvédelmi miniszter a Bolgár Néphadsereg több tá­bornokát és tisztjét a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A ki­tüntetéseket kedden Sebestyén Jenő szófiai magyar nagykövet nyújtotta át a nagykövetségen rendezett ünnepség keretében. * Berlinben kedden mély rész­vét mellett eltemették a világ­hírű kommunista színművészt és énekest, a Lenin3békedíjas Ernst Buscht, aki hosszú, súlyos be­tegség után a múlt vasárnap hunyt el 80 éves korában. A gyászszertartáson részt vett az NDK számos párt- és állami vezetője, köztük Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. * Fodor Zoltán nagykövet, a Magyar -Népköztársaságnak a bécsi nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képvi­selője — az Elnöki Tanács fel­hatalmazása alapján — ked­den aláírta Bécsben a nukleá­ris anyagok fizikai védelméről szóló megállapodást. A nemzet­közi konvencióhoz — amelynek jegyzőkönyvét március 3-án New Yorkban és Bécsben egy­idejűleg bocsátották aláírásra — eddig számos ország csatla­kozott. * Carter amerikai elnök kedden megkezdte tárgyalásait Husszein jordán korállyal, aki kedden ér­kezett Washingtonba. Carter ugyan sietett bejelenteni, hogy a Camp Dovid-i különalkuhoz való csatlakozásra akarja bírni az egykori hű szövetségest, de amerikai kormánykörökben is el­ismerték: semmi remény rá, hogy Husszein most felzárkózik Washingtonhoz. * A labdarúgó Európa-bajnok- ság „A" csoportjában befeje­ződtek a küzdelmek. A kedd es­ti eredmények: Csehszlovákia— Hollandia 1:1 (1:0). NSZK—Gö­rögország 0:0. A csoport­ból az NSZK jutott a döntőbe, míg a 3. helyért Csehszlovákia játszhat. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents