Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-11 / 128. szám

1980. MÁJUS I BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Napirenden a VI. ötéves középtávú tervkidolgozása Napi gondjaink, holnapi le­hetőségeink elemzése mindig aktuális téma, 1980. évben pe­dig különösen oz. Ennek poli­tikai jelentőségét a ‘közelmúlt kiemelkedő párteseményei, il­letve az előttünk álló tanácsta­gi és országgyűlési képviselői választások jelzik. Gazdasági súlyát pedig azzal érzékeltet­hetjük, hogy 1980. egyrészt az V. ötéves terv befejező éve, másrészt viszont - a jelenlegi középtávú terv mind sikeresebb teljesítésére történő koncentrá­lás mellett — most kell meg­alapozni az 1981—85. évek kö­zötti továbblépés feltételeit, pontosítani a VI. ötéves terv fejlesztési céljait. Röviden fo­galmazva, figyelmünket maii és holnapi tennivalóink között keli megosztani, illetve a ma és a holnap érdekeit együtt kell mérlegre tennünk. Helyzetfeltárás és jövőbe tekintés A VI. ötéves terv kidolgozá­sának munkaprogramja alap­jaiban nem ‘különbözik a ko­rábbi középtávú terveik kidol­gozásától. Így a bevált gyakor­latnak megfelelően a VI. öt­éves terv kialakítása is egyidő- ben több szinten, illetve egy­másra épülően több szakasz­ban folyik. A népgazdasági szintű tervezőmunka — mint az a kongresszusi irányelvekből is kitűnt — már korábban megin­dult. Ennek keretében elkészül­tek az első elemzések az 1976. —1980. év várható fejlődéséről, összegzésre kerültek a hosszú távú fejlesztési irányelvek 1985- ig szóló fejlesztési követelmé­nyei, valamint különböző mély­ségű számítások, amelyek — a külső és belső gazdasági felté­telek változásának megfelelően — pontos itatták a tervmunka mozgási sávjait és korlátáit. Lé­nyegében már ezt a cél- és feltételrendszert közvetítik az 1980-tól életbe léptetett szabá­lyozórendszer új elemei is. (Az átállás időpontjának megvá­lasztása két szempontból is fi­gyelemreméltó: egyrészt időt ad a vállalatoknak a VI. öt­éves tervre történő fékészülés- hez, másrészt pedig Ehetősé­get teremt a várható vállalati magatartás felmérésére.) A VI. ötéves népgazdasági terv kidolgozása a központi tervező szerveknél jelenleg in­tenzív ütemben folyik. Az Or­szágos Tervhivatalban értéke­lik, felülvizsgálják, szelektálják és szükség szerint kiegészítik a különböző tervező szerveze­tek által eddig kidolgozott ja­vaslatokat, az újalbb ismereték figyelembevételével pedig pon­tosítják az 1981—85. évi gaz­dasági fejlődésről készített szá­mításokat. S mint arról a sajtó­ból is értesülhettünk — az előb­bivel párhuzamosan — nemzet­közi szinten is megindult már a tervkoordináció. Mindezek alapján várhatóan 1980 őszére készül el a VI. öt. éves népgazdasági terv terve­zete, melynek országgyűlési vi­tájára előreláthatólag 1980 végén kerül sor. A központi irányítással folyó munkához szervesen kapcsoló­dik — koordináció és kölcsönös tájékoztatás igényével — a ta­nácsok és a vállalatok tervező tevékenysége. A következőkben erről szeretnénk vázlatos átte­kintést adni. Tanácsi tervezőmunka A tanácsi tervezőmunka idő­rendi ütemezését tekintve lé­nyegében a népgazdasági ter­vezőmunkával párhuzamosan, cél- és feltételrendszerét tekint­ve pedig azzal összhangban folyik. A párhuzamos tevékeny­ség esetünkben azt jelenti, hogy a népgazdasági tervező szervekkel együtt területi szin­ten is felmértük az V. ötéves terv várható teljesítését, prog­nosztizáltuk a lakossági szük­ségletek 1981—85 közötti válto­zását és elbből adódó fejlesz­tési feladatainkat, s összegez­tük a folyamatban levő beru­házások 1980. utáni terhelésé­nek mértékét. A cél- és feltételrendszer elő­zőékben említett összhangjá­nak biztosítása 'kettős követel­ményt támaszt a területi szer­vekkel szemben: egyrészt biz­tosítani kell, hogy a VI. ötéves terv mindenki számára érzé­kelhető, illetve értelmezhető el­látásjavulást hozzon, másrészt viszont figyelembe kell venni a népgazdaság egészénék egy új növekedési pályára való átál­lását, mely a korábbinál na­gyobb mértékben igényli a fej­lesztési célok, illetve feladatok sorolását. Ez a munka — a kü­lönböző gazdaságfejlesztési al­ternatívákhoz igazodóan — je­lenleg folyik. A közeljövőben — konzultációs jelleggel — a tár­sadalmi és tömegszervezete'k is békapcsolódna'k e munkáiba, s fejlesztési elgondolásainkat a nagyobb gazdálkodó szerveze­tekkel is egyeztetni kívánjuk. A tanácsi gazdaság VI. ötéves tervi koncepció-javaslatát — megfelelő egyeztetés után — ez év második felében kívánjuk az illetékes párt- és állami szer­vek elé terjeszteni. S ennék jóváhagyása után, a választási ta pa sztaí a tők f eíha szná I á sá va I indulhat gyorsabb ütemben a helyi tanácsok tervezőmunkája, illetve megyei szinten a terv­célok és az ehhez kapcsolódó feladatok véglegesítése. A VI. ötéves tanácsi terv testületi vi­tájára — a népgazdasági terv jóváhagyását követően — elő­reláthatólag 1981. január—feb­ruár hónapjaiban kerül sor. Hogyan terveznek a vállalatuk? Az előrelátás feltételei szem­pontjától nehezebb helyzetben vannak a termelő szervezetek. Ennek öka, egyrészt, hogy a vállalati tervezés módszertana kialakulatlan és lépéshátrány­ban van a népgazdasági ter­vezéssel szemben, másrészt vi­szont a vállalatok számára az idei esztendő amúgy is az át­lagosnál nagyobb megterhe­lést jelent, hiszen a megválto­zott ár- és szalbályozórendszer tőlük is pályamódosítást köve­tel. Újra keli értékelni egész termelési és piacpolitikájukat, s ezzel együtt esetenként mó­dosítani a vállalati stratégiákat is. Ma még gondot jelent, hogy a módosítások sokak szá­mára nem áttekinthetők, az 1980. évi — ezzel együtt a VI. ötéves tervet indító — pénz­ügyi helyzet nehezen ítélhető meg, s az árinformációk egyes területéken számítási bizonyta­lanságokkal terhesek. Ebből úgy vélem, szorosan következik, hogy a termelő szervezetéknek a tervmunka jelenlegi szaka­szában többféle — bázishely­zetet, piaci (gazdasági) köve telményeket, illetve adott ter­melési kapacitást figyelembe vevő — alternatív jellegű szá­mításokat kell végezniük. Ehhez a munkához sók segítséget ad­hat az OT elnökének közelmúlt­ban megjelent utasítása, mely a gazdálkodó szervezetek kö­zéptávú tervezésének felada­tait, illetve módszertanát fog­lalja egységbe. A különböző szinteken vég­zett tervezőmunka egymásra épülése a vállalatok számára azt jelenti, hogy középtávú gazdaságpolitikájukat 1980. harmadik negyedévére, tervei, két pedig 1981 közepéig dol­gozzák ki. Reális időtávlatul! A középtávú tervek időtávla­ta mindig is hálás vitatéma volt az elméleti és gyakorlati szakemberek számára. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi gyorsan változó gazdasági fel­tételek között ezt a kérdést is­mételten napirendre kell tűzni. Ezt annál is indokoltabbnak tartjuk, mert tapasztalat, hogy a prognosztizált feltételék és az ezekből kiindulva meghatá­rozott célok, illetve a megva­lósítás eszközei a tervkészítés időpontjától távolodva egyre bizonytalanabbá válnak. Szak­mái szempontból tehát termé­szetszerű, hogy a tervidőszak első felére vonatkozó elgondo­lások jobban kidolgozottak, a második szakaszra vonatkozó javaslatok pedig nyitottabb jellegűek. Ezt a látszólagos el­lentmondást úgy lehet áthi­dalni, hogy az elvégzett szá­mításokat ne tekintsük vala­milyen jóváhagyási aktussal le­zárt dokumentumnak, ha­nem készüljünk fel annak idő­ről időre történő korszerűsíté­sére. Állandó kapcsolattartást, ésszerű együttműködést! Úgy vélem, ma már minden­ki számára nyilvánvaló, hogy a tervezők a VI. ötéves terv ki­dolgozásakor bonyolultabb fel­adatok előtt állnak, mint ko­rábban. Itt nem a gazdasági nehézségekre, hanem az új kérdések sokaságára, az új­szerű megoldások igényére gondolok. Ezt a munkát szűk szakmai apparátusra bízva, környezettől és körülményektől elvonatkoztatva nem lehet jól végezni. A különböző szinteken folyó középtávú tervezés sok­oldalú megalapozásának szer­ves részét képezi a kölcsönös információnyújtás, o konzultá­ciók és szükség szerinti egyez­tetés az országos főhatóságok, területi és helyi tanácsok, va­lamint vállalatok között. Fon­tos, hogy ez az egyes szférá­kon belüli és szférák közötti tervezési együttműködés aktív és segítőkész legyen. A VI. ötéves terv kidolgozá­sa nem egyszerűen gazdasági és műszaki szakemberek dolga és ügye, hanem kisebb és na­gyobb közösségeket egyaránt érintő kollektív feladat! Ez a munka akkor lesz eredményes, ha mozgásba hozza és hasz­nosítja valamennyi állami és társadalmi szerv, tudományos intézmény, illetve gazdálkodó egység vezetőinek és dolgozói­nak alkotókészségét. Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács V. B. tervosztály-vezetője Az épülő mészhidrátüzem Közeledik a hajrá a beremendi mész mű építésén Az országban sorra eltűntek a hajdani kis mészégetők, s lassan az is már a múlté, mi­kor szinte minden falusi ház­ban volt meszesgödör, ami­ben az oltott mész készen állt a falun szokásos nagy tavaszi meszelésekhez. A kis mészégetők helyett óriási méretű mészművek épül­nek, s ma már az égetett mész helyett mindinkább a mészhid- rátot használják. Ilyen óriási méretű mészmű létesül — mint már többször hírül adtuk — Beremenden is. Továbbá azt is megírtuk: lengyel munkások építik. Most azt szeretnénk be­mutatni, hogyan áll ez a -ha­talmas építkezés, a lengyelek­nek ígéretükhöz híven sikerül-e tartani a határidőket? Az építkezéshez a cement­mű területén keresztül lehet eljutni. A finom cementliszttel borított utakon haladva —me­lyek mentén szorgalmas kezek által ültetett virágok vívnak reménytelennek látszó küzdel­met a makacsul rájuk tapadó cementporral — semmi sem sejteti a nagy munkálatokat. Aztán egy váratlan kanyar után elénk tárulnak a kész vagy félig kész épületek, föld­kupacok, nagy teherbírású és hatósugarú daruk, beton tartó­oszlopok és mindenütt lengyel nyelvű jelző- és figyelmeztető táblák. A darukat, földkupacokat, meredező betonoszlopokat néz­ve, határidő-módosításokhoz szokott tudatomban kétségek merülnek fel — kész lesz ez időre? Jozef Gill, az építkezés igaz­gatója, aki épp Lengyelország­gal beszélt telefonon és eré­lyes hangú szavaiból ítélve va­lamilyen szállítást sürgetett, megnyugtatott: — Ha vannak is gondjaink, igyekezünk a le­hető leggyorsabban megolda­ni, és ha az egyik területen — ilyen vagy olyan okok miatt — van is némi lemaradás, más területen viszont a terve­zettnél előrehaladottabban áll­nak a munkák. Mi reméljük, hogy sikerül az ígért határidő­ket tartani, annál is inkább, mert a közelmúltban Jártak itt a lengyel építésügyi miniszté­riumból az építkezést megte­kinteni és segítséget ígértek ahhoz, hogy a Lengyelország­ból jövő szállítmányok — gé­pek, berendezések — ponto­san, gördülékenyen érkezzenek. Jöjjön, nézze meg, reális-e a bizakodásunk. Az egész üzem lelke a föld alc-tti kábelhálózat, víz- és szennyvízvezeték, valamint a transzformátor- és kompresszor­ház gyakorlatilag kész. A két utóbbi épületben a berendezé­sek már a helyükön állnak, s a transzformótorházban a hatal­mas kapcsolók, csatlakozó ká­belek készen várják, hogy a tervek szerint pontosan jövő hónap elsején feszültség alá kerüljenek. A kompresszorházat' július elején helyezik üzembe. Az építkezésre jellemző a rendkívül logikus, technológiai sorrend szerinti tervezés. Az el­ső a kőtörő épülete, ahová a beremendi kőbányából a leg­rövidebb úton jutnak el a szállító teherautók. Maga az épület már kész, a helyén áll benne a húsz méter mélyre süllyesztett speciális alapokon nyugvó több tonna súlyú törő- kclapács is. Az épülethez csat­lakozó utak, szállítószalagok, és minden energetikai beren­dezés elkészülte után ’ már ok­tóberben működni fog, ugyanis október elsején próbaüzeme­lésre beindítják a kőlisztmal­mot is. Addigra készen kell állnia az osztályozó és kőtá­roló épületnek, hiszen a kőtö­rőbői kikerült zúzalékból az osztályozó válogatja ki a mész- égetéshez alkalmas 50—150 rm-es nagyságú darabokat, az ennél kisebbeket továbbítja majd a lisztőrlőbe, az ennél nagyobbakat pedig a cement- rr-űbe. A tervek szerint a nyers­anyagtároló hatalmas cirkuszi sátorhoz hasonló köralakú, kú­pos tetejű épület lesz, amely­nek tetőszerkezete már ö hely­színen van, a közeljövőben kez­dik a tartóoszlopokra a fel­emelését. A „cirkuszi sátor" közepétől egy föld alatti alagú- ton — ez már teljesen kész — keresztül jut a kőzet az égető kemencékbe. A kemencék lá­bazata már áll, s mellette a kemencepalóst többmázsás da­rabjai beemelésre várnak. A szerelést június végéig szeret­nék befejezni. Ekkor jönnek a kemenceíalazók és az auto­mata vezérlőműszerek szerelői. Az üzembehelyezést december elejére tervezik. A kemencék mögött most épülnek a mésztároló silók, amelyeket hidraulikus, öneme­lő falazó berendezés épít (a hagyományos építési ■ módnál félannyi idő alatt) és előreha­ladott állapotban van már a hidratáló üzem is. — Nos, most már bízik a határidős befejezésben — kér­di Jozef Gill —, mert mi igen. A végső finishez még 80 em­ber érkezik: vasútépítők, fes­tők, szigetelők, műszaki szak­emberek. Az új mészmű tehát minden bizonnyal a terfek szerint 1981 tavaszán már termelni fog. Sarok Zsuzsa A kemencekolosszus lassan végső formát ölt Fotó: Proksza László 1»

Next

/
Thumbnails
Contents