Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-11 / 128. szám
DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1980. MÁJUS II. „Nőjön a lakosságot megtartó erőnk..." A csupaüveg iskola csodaszép. Az emberben önkéntelenül is felmerül: vajon miért ide építették, eldugták, amikor a főútvonal éke is lehetett volna. Aztán gyorsan meg is válaszolja: nem a faluszépítés, hanem az égető szükség építtette, s talán funkcióját nézve jobb is így; az iskolaudvar a végtelenig bővíthető. .. Somberek ismét hallatott magáról, ki tudja hányadszor? E dinamikusan fejlődő kelet-baranyai, 2000 lelkes község lakóinak munkája nyomán lassan az „önellátó" települések közé vergődik. Úgy tíz-tizenöt éve kezdődött Somberek igazi fejlődése. Előbb a „saját” gyarapodott: a lakásbelsők épültek át, komfortosod- tak a konyhák, fürdőszobák — mint ahogy más községekben is — aztán az udvarok-porták arculata is megváltozott, most pedig a közséa közterületei szépülnek, a közigényeknek kielé- nítő létesítmények nőnek ki a földből. Erről beszélgettünk a községi tanács elnökével, Dómba/ Gyulával, aki éppen e napon vette át c megyei tanács kitüntető elismerését: az alsófokú települések között Somberek lett az első a településfejlesztő és fenntartást segítő társadalmi munkában. — A tanácsi fejlesztésekből nem sokra futná — jegyzi meg summázva a tényeket. — Ha azt szeretnénk, hogv a közséa lakosságot meatartó ereje nőjön — s nekünk eltökélt célunk ez —, akkor e forintokat ki kell egészíteni. De hogyan? Hoqvan sikerült az elmúlt évek során korszerű ABC-t, kultúrházat építeni, az utakat rendben tartani, 8 tantermes iskolát átadni, a társközségek közintézményeit fenntartani? Miből telik az álmokra? A most épülő 120 férőhelyes óvodára. s a majdani szolgáltatóházra? — Ha jól tudom, önök évente 700 000 forintból gazdálkodnak. S ebből jó néhány forintot elvisz a fenntartás, a sport, a kul- tuiális élet támogatása . . . — Jól szervezett koordinációra von szükség: nálunk a tanácsi végrehajtó bizottsági ülések parázs vitát kiváltó, közös tenni- akarást tükröző fórumok. Elsősorban a lakosságot kell mozgósítani, s szerencsére néhány év alatt már megtudtuk, milyen mértékig lehet rájuk számítani .. . Aztán itt a termelőszövetkezet, mint a legfőbb gazdasági egység, mint a legfőbb munkáltató és patrónus. Igen. a termelőszövetkezet. Ahol a vezetők az üzemen kívüli környezet fejlődéséért, tagjaik életkörülményeinek alakulásáért is felelősnek, érzik mogu- kot. H gyarapodó Somberek Dombai Gyula Gaszler József Giith János e — Egy gazdag tsz-nek könnyű a helyzete — mondom Gaszler lózsef tsz-elnöknek, mintegy idézve más községekből, mós termelőszövetkezetekből hallottakat. — önök ezt megtehetik . . Arra az 5,5 millióra utalok, orrút a szövetkezet az iskolaépítésre adott, arra a munkára, amit a tsz építői végeztek. — Nézze — mondja Gaszler József —, ezt az anyagi bázist az itt lakók valósították meg. Mi az első perctől tartalékoltunk, ha tetszik, okosan gazdálkodtunk. Egyre jobb és jobb helyzetbe kerültünk, s ma már ipari szinten termelünk. Jutott arra, hogy a munkakörülményeket javítsuk, teljes szinten gépesítsünk, s ha tetszik, ma olyan gazdasági-termelői helyzetben vagyunk, hogy lassan már az időjárás — mint mező- gazdaságot segítő vagy hátráltató faktor — sem érdekel. — Ez az anyagi többlet még nem magyarázza az iskolaépítést. A forintokat másra is lehet fordítani. — Feltételezem, arra gondol, hogy a tsz-közösség számára. — Igen. — Közvetve o tsz-tagok között osztottuk ki ez a pénzt. Hiszen az ő gyermekeik számára épült fel az iskola, s épül majd az óvoda is, amit még az idén szeretnénk átadni. Már említettem : a jó munkahelyi feltételeket már sikerült megteremteni, most a jó otthoni feltételek kialakítása a célunk. Képzelje el, hogyan dolgozik az az ember, aki közben arra gondol, hogy életveszélyessé nyilvánított iskolába jár a gyereke, vagy ha óvodáskorú gyerekét nem tudja biztos helyen? — Tehát azt a kontrasztot szeretnék eltüntetni, ami a munkahely és a lakóhely között még megvan? — Ezt a még helyenként meglevő negatív kontrasztot. A munkahelyükön jól érzik magukat az emberek, s az kell, hogy a lakóhely is igazi otthon legyen. Nekünk kell megteremteni a falu megtartó erejét, hiszen leendő dolgozóink is a falu lakóiból kerülnek ki. Feltett szándékom, hogy ha törik, ha szakad, valamiféle munkahelyet keresek a helybeli nők szómára is, hogy ezzel az eltávozás, elköltözés, más község vagy város felé kacsingatás gondolatát is megszüntessem. Nincs az előírva, hogy mindenki városlakó legyen. Az értékeket itt is elő lehet állítani, gazdaságosan, ha tetszik, exportképes áru alakjában. — Ezek szerint kötelességüknek érzik a falu támogatását? — Igen, de nem pontosan fogalmaz ön. A falu lakói a termelőszövetkezetben végzett munkájuk nyomón, az ott keletkezett eredmények nyomán szépítik saját községüket. Q Güth János, az általános iskola igazgatója, a népfrontbizottság elnöke. Mondja, hogy omióta az iskola elkészült — rekordidő, 9 hónap alatt! — a tanárok közérzete is megváltozott. Nagyobb a tenniakarás, a kezdeményezőkészség. Megélénkült a községben a kulturális élet is . . . — Úgy érzem, hogy jó passz- ban vagyunk, a somberekiek nem sajnálják a szabad idejüket. A minap egy Mohácson dolgozó — úgynevezett bejáró —, keresett fel, és vont kérdőre; rájuk, bejárókra miért nem osztottunk ki feladatokat? Miért nem kértük a munkájukat? Ekkor döbbentem rá: még mindig van tartalékunk. — Mit jelent itt Somberekén az, hogy népfrontbizottság? — Sokat. Átfogja az egész községet, mozgósít, célok megvalósítására sarkall ... A helyi információk áramlásában a népfront aktívái viszik a prímA. Hogy egy példát is mondjak: a közelmúltban falutakarítást hirdettünk, a tsz-től kértünk a lomok elszállításához kocsit. Most nézze meg az udvarokat, a közterületeket. . . Az iskolában is ott van a helybeliek forintja, munkája. S ott van minden létesítményben, amit a közösség kapott. A sporttelep híre — megyehatáron túl jutott. — Lehet, hogy kicsit erólte- tettnek véli amit most mondok, de nem az. Minden társadalmi akció, minden közös gondolkodás és cselekvés, minket, pedagógusokat is segít. A gyerekek hallják és látják mindezt, s most kérdezem: kell-e ennél nagyobb nevelő erő? o Somberek szépül, fejlődik. Pulzusa kitapintható: lüktet megállás, pihenés nélkül. Új társasházak, emeletesek, kétszintesek, többszintesek épülnek a falu végén, most parcellázzák majd a domboldalát.. . Somberek húzza maga után társközségeit, Palotabozsokot és Görcsönydobokát.. . Somberek szereti lakóit. Kozma Ferenc Minden ember ügye fontos Szakszervezeti érdekvédelem és jogsegélyszolgálat A szakszervezetek érdekvédelmi munkájának egyre fontosabb színterei a jogsegélyszolgálatok. Csaknem kétezer munkahelyen több mint 3 millió dolgozó veheti Igénybe a jogsegélyszolgálat szakszerű, ingyenes segítségét az ügyes- bajos dolgok intézésében. Amióta pedig megalakultak az önálló jogsegélyszolgálatok a szakszervezetek megyei tanácsainál és az ágazati szak- szervezeti központokban is gyakorlatilag minden szervezett dolgozó és nyugdíjas kérhet díjmentes jogi támoga. tóst, segítséget. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata nyomán a Minisztertanács előbb csők arról intézkedett, hogy kísérletképpen 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetnél szervezzék meg a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. A kedvező tapasztalatok nyomán döntöttek úgy, hogy széles körben kiterjesztik a jogsegélyszolgálatot az ipar, az építőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén valamennyi kiemelt, továbbá „A” vagy „B” kategóriába sorolt állami vállalatnál, a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél. A kormányhatározat azonban már akkor lehetőséget adott arra, hogy a szak- szervezet a fel nem sorolt népgazdasági ágazatokban és a kisebb vállalatoknál is kezdeményezhesse jogsegély- szolgálat létrehozását A SZOT Elnöksége 1979. elején a jogsegélyszolgálatok további kiterjesztése mellett foglalt állást: azóta ezek sorra alakulnak egyebek között az élelmiszeriparban., a nyomda- és papíriparban; a helyiipari és városgazdasági munkahelyeken, de még az autójavító vállalatoknál és a gyógyszertári központokban, kórházakban is. A kisebb vállalatoknál, ahol külön jogsegélyszolgálatot nem érdemes szervezni, úgy gondoskodnak a dolgozók érdekvédelméről, jogi támogatásáról, hogy többen összefogva úgynevezett közös jogsegélyszolgálatokat szerveznek. A mezőgazdaságban tevékenykedők jogos panaszát orvosolta az o tavalyi kormány, intézkedés, amely az állami gazdaságok mellett már a termelőszövetkezetekben is lehetővé tette a jogsegélyszolgálatok megszervezését. Azt, hogy milyen ügyekben járhat el és milyen jellegű segítséget adhat á jogsegélyszolgálat a dolgozóknak, jelenleg egy 1976-ban született SZOT-irányelv szabályozza. Eszerint a szolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében (munkaügy, munka- védelmi, társadalombiztosítási, családjogi, polgári jogi ügyekben stb.) a felvilágosítás és a tanácsadás kötelező. Az irányelv szerint a jogsegélyszolgálatok fogadóóráin esetenként tanácsi dolgozók is részt vesznek, a helyi tanácsok tájékoztatókkal, nyomtatványokkal is ellátják a szolgálatokat, hogy ezek miatt a dolgozóknak ne kelljen a hivatalt járniuk, helyben megkaphassák az egyszerűbb ügyekben a szükséges felvilágosítást, papírokat. Miután a jogsegélyszolgálatok legfontosabb feladata a jogi tájékoztatás, a felvilágosító és tanácsadó munka, nyilvánvaló, hogy beadványszerkesztésre, perbeli képviseletre csak különösen indokolt esetekben kerülhet sor. A felvilágosításon túli közreműködés elsősorban munkaügyi, társadalombiztosítási, esetleg családjogi ügyekben, valamint egyes tanácsi eljárásokban indokolt. Alapelv, hogy a vagyonjogi ügyekben általában tanácsadásra kell szorítkozni. Az ügyek intézése során figyelemmel kell lenni ama is, hogy a jogsegélyszolgálat perben, jogvitában csak akkor láthat el képviseletet, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel és a dolgozónak ténylegesen szüksége van a jogsegélyre. Gyakran nehéz eldönteni, hogy mikor indokolt és mikor indokolatlan a szakszervezet ingyenes jogi támogatása. Az azonban nyilvánvaló, hogy a gyermekeit egyedül nevelő kiskeresetű munkásnő a tartásdíj felemelése iránt indított perben bizton számíthat a jogsegélyszolgálat támogatására, ha kérelme megalapo. zott. Az is biztos, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó vállalattal szembeni kártérítési jogvitájában — ha kérése jogos — szintén indokoltan kéri a szakszervezet ingyenes jogi támogatását, még a bíróság előtt is. Hasonló példa lehet a dolgozó nyugdíjvitája, vagy pedig a megalapozatlanul kapott fegyelmi, vagy kártérítési határozat elleni fellépése. Nem indokolt viszont a jogsegélyszolgálat ingyenes beadványszerkesztése, perbeli képviselete azokban a munka- viszonytól teljesen független vagyonjogi ügyekben — például öröklés, adás-vétel, stb. —.amelyekben a dolgozó ügyvédet is megbízhat. Kivétele, sen előfordulhat persze olyan méltánylást érdemlő eset, ami nem kapcsolatos ugyan a munkaviszonnyal, de a dolgozó a jogsegélyszolgálat szakszerű támogatása nélkül képtelen lenne érvényesíteni jogait —, mert ügyvédre nincs pénze — és így méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülhetne. A szakszervezeti bizottság ilyenkor is dönthet úgy, hogy megadja a kért támogatást. A jogsegélyszolgálatok működésének ötéves tapasztalata azt igazolja, hogy az esetek döntő többségében a szakszervezetek ezen a területen is jó, igaz ügyért állnak ki, és ténylegesen tudnak is segíteni a jog érvényesítésében, Talán magyarázni sem kell, hogy milyen nagy politikai hatása van ennek, mennyire erősíti a segítségre szorult, ügyüket önerejükből elintézni nem képes emberek kötődését a szakszervezetekhez, s rajtuk keresztül a pórt politikájához,' amelynek középpontjában mindig is a dolgozó ember állt és áll, mint társadalmunk legfőbb értéke. A jogsegélyszolgálatok eddigi működése is azt bizonyítja, hogy a mi társadalmunkban minden ember ügye, jogos panasza egyformán fontos, Deák András Az új sombereki iskola Fotó: Cseri László
