Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-04 / 121. szám
2 Dunöntmt napló 1980. május 4., vasárnap SsxTiet ti éti le cs kukoricát Nagyüzem von a borjádi halárban, a Szidding-dűlőben, ahol tegnap elkezdték a silókukorica ve. Fotó: Sandmann Rezső Pécsi siker az Ezüst- gerely pályázaton Az országos Testnevelési és Sportmúzeum 1978/79- ben írta ki az „Ezüstgerely Művészeti Pályázat”-ot, melynek eredményhirdetését 1980. április 30-ón tartották Budapesten. A filmkategóriában szép pécsi siker született: a beküldött 16 alkotásból a harmadik díjat „Sport” című filmjükkel Szűcs Anikó és Boksa Tamás, a pécsi IXILON Stúdió tagjai nyerték. Érdekességként megemlítjük — s természetesen ez a harmadik díj értékét is növeli —, hogy ebben a kategóriában az első díjat Vitray Tamás egyik filmjének ítélték. Ünnepnapokon is megfeszített munka a földeken Több napfényre lenne szükség Gálahangverseny Szombaton este a pécsi Liszt-teremben tartották meg az Éneklő ifjúság városi gálahangversenyét, amelyen nyolc középiskolai énekkar vett részt Képünkön a Leőwey Gimnázium német kamarakórusa. Ki mivel vesz részt? Baranya mezőgazdasága az OMÉK-en Van mit bepótolni a kukorica vetésével. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban a legtöbb baranyai gazdaságban vetettek. A szajki Béke Tsz-ben, a Felső-Hátban találkoztunk Reisin- ger Ferenc, Roznevel József traktorosokkal és Hosszú György gépkezelővel. Május 1-én 40, május 2-án 32 hektáron végeztek. Szombaton négy MTZ és két John Deere vontatta vetőgéppel álltak munkába társaikkal. Reisinger Ferenc már száraznak tartotta a felsőháti tábla földjét, de a borongás időnek nem örült. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Rákóczi vetőbrigádja a sombereki Erdőföld dűlőben szorgoskodott. Gurmai Péter traktoros a harmadik napja a határban, néha még esőben is. Gyöngyösi József brigádvezető még gyakorta tisztogatta a ragacsos rögöktől a vetőfejeket, de a 10-12 fokos talajhőmérséklettel már elégedett volt. A brigádjuk április 20-án indult volna, de ez a kezdés csúszott 29-re, mert zuhogott az eső. Szombaton 45 hektáron fejezték be. A vetési tervük 320 hektár siló- és szokványkukoricából. A tavasz hangulatát keltik a mohácsi Bartók Művelődési Ház közelmúltban megnyílt tárlatának faliképéi. Meleg okkerok, tüzes vörösek, mély kékek, virágokat, rügyező fákat, hívogató hegyeket juttatnak eszünkbe, s kellemes kontraszt az ellenségünkké vált havas téli esték egy-egy közbeékelődő reminiszcenciája. Expressiv, bátor vonalak és foltok adják tudtára mindenkinek, akit illet, hogy a természet folyton ugyanazt a szén. zációt nyújtja, hogy a tavasz nem modern, csak a régi ötletet, az örök megújulás, az örök újrakezdés bálját hirdeti. Maga a tavasz, a legszebb balerina nyitja, aztán rendre a többi évszak táncosnői lejtik bolygónk sztereotip keringő táncát Születés, érés, hervadás, elmúlás, aztán megint minden kezdődik újra, s újra. Es ez ellen hiába a botlábúak elítélő kritikája, ebbe lehet nem beszállni, vagy belőle kiszállni, csak éppen változtatni lehetetlen rajta. A természet módszerét lopta el a festészet, a táncrendet abban is már többször végigtáncolták, s mégis kezdik folyvást élőiről. Altamira állatképeinek A mohácsi Új Barázda Tsz központjában örömhírrel fogadott Bánhidi János növénytermesztési ágazatvezető, hogy szombat délelőttre földbe került az összes kukoricavetőmag: a hagyományosból 921, míg a silóból 100 hektáron. Április 11- én kezdték és a Trafótáblában pedig sorainak az első vetések. A borjádi Új Élet Tsz Szidding- dülőjében nagyüzem volt Kovács Károly brigád-, Pfeifer József ágazat- és Krachun Elemér gépcsoportvezető irányításával. Épp a siló vetésébe fogtak, a terv 80 hektár. Viszont a hagyományos kukorica 70 százaléka a földben, amiből a tervezett 400 hektárnyi. A vetési start április 24-re esett, míg a befejezés várható időpontja május 8—9. Bischof József fő- agronómus kevesli a felső talaj 9 fokos melegét és nem tetszik neki, hogy ismét hűvöset jósol a meteorológia. Sok nopfényre van szükség, hogy o magágyak jól felmelegedjenek. Cs. J. zsenge balettlépései többszöri szerepcserével a barbizoni piruettekben is folytatódnak és már Mezopotámia szólóit is az absztraktok lejtik, hogy bizánci fellépésük után századunkban ismét követeljék a jogos elismerést, a mámorító sikert. Évezredek alatt egyre gyorsabb a forgás, a táncok egyre vadabbak, prímabalerinák tűnnek fel és áldozatok hullanak, s bár a XIX. században Gutkow drámájában szólásmondást teremt A'kiba kijelentése, hogy semmi sem új a nap alatt, a XX. században a fal mellett ácsorgók egyre inkább csak az előttük pörgőket kérik fel, s nem értik meg, hogy azok is megint sorra kerülnek, akiktől egyszer már leköszöntek. Tavasz után nyár, nyár után ősz, ősz után tél, tél után újra tavasz. Folyik a tánc, Hajós Éva is elénk pördül a maga teremtett kikelettel, ám ő nem figyel a legújabb forgásokat követelő kritikusokra, csak a természet örök zenéje diktálta lépésekre, amelyekből éppen a tavasz von soron Mohácson, a mindannyiunk által oly várva várt tavaszé. Gádor Emil Az idén augusztus 19. és szeptember 4 között Budapesten megrendezik a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítást és vásárt. A leggazdagabb anyaggal kétségtelenül az állami gazdaságok jelentkeznek az országos kiállítás eredménybemutatóin és önálló kiállítói között. A megye állattenyésztését ezúttal csaknem kizárólag az állami gazdaságok mutatják be. A Bikái! Állami Gazdaság, mint önálló kiállító, halat és házinyu- lat, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, mint a legnagyobb baranyai kiállító. Shaver tojóbaromfit, a Szentlőrinci Állami Gazdaság észt-lapály és svédlapály sertéseket — kan és kocasüldőket, a Szigetvári Állami Gazdaság tejelő típusú Hun- garofríz szarvasmarhát, Hereford és Limousine húsmarhát, valamint hidegvérű lovakat, a Pécsi Állami Gazdaság fekete- tarka Holsteinfríz teheneket és üszőket állít ki. A megye állat- tenyésztéséről adott képet a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat önálló kiállítása teszi teljesebbé. Bemutatják a megyében tenyésztett angol B. U. T. pulykát — tenyésztőjüket, kakasokat, broiler-végterméket és a GIGANT-pulykát A pécsi Áfész nyúl bemutatóval jelentkezik. Pázmándi Miklós pécsi kistenyésztő pedig, 6000 liter tejet adó, Kaposváron már díjat nyert tehenét mutatja be az országos kiállításon. A növénytermelési bemutatókra az elmúlt 3 év átlagtermése alapján jelentkezhettek a gazdaságok. A színvonal minden eddginél magasabb, épp ezért örvendetes, hogy milyen sok baranyai nagyüzem felelt meg e követelményeknek, de közülük aránylag kevesen jelentkeztek. Megyénk növénytermelését két állami gazdaság és három termelőszövetkezet reprezentálja. A Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát búzát, borsót, szóját, babot, árukukoricát, hibridkukoricát, a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyát és búzát, a szajki Béke Tsz búzát, kukoricát, kendert, a lippói „Béke Őre" Tsz búzát, kukoricát, cukorrépát, a bólyi „Kossuth" Tsz búzát, árpát, kukoricát mutat be. A kertészeti bemutatón a VII. lány-Mecsekaljai Borkombinát oportó borszőlővel és szőlőoltványokkal, a szajki „Béke” Tsz borszőlővel, a bólyi „Kossuth" Tsz borszőlővel és csemegeszőlővel, a siklósi Áfész és a Komlói Áfész kertészeti növényekkel, Antal János pécsi kistermelő borral és étkezési szőlővel vesz részt. Újszerűnek ígérkezik a Szigetvári Állami Gazdaság agrokémiai központjának bemutatása. Bemutatnak egy technikai újítást is Bolyból, a szovjet K— 700-as traktorra szerelhető tolólapot, amelyet jó eredménynyel alkalmaznak a kombinátban. Ott láthatjuk majd az országos kiállításon a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat és a sely- lyei Agrokémia Szövetkezet termékeit is. A baksai Tsz három témában szerepel: bemutatja háztáji rendszerét, elektronikai részlegének új termékét, a permetezésellenőrzőt, világítás szabályozást, szárítóautomatát és önálló munkacsoportos nyereségérdekeltségi rendszerét. — Rné — Falikép-kiállítás Mohácson Hajós Éva tavasza A siklósi kenyérgyár 103 települést lát el ■ Legkelendőbb a perec és a citopános kenyér ■ Újabb szaküzletek nyitását tervezik Két termékük messze földön híres, legalábbis hazai viszony, latban: o perecükért Nagykanizsáról, Barcsról és Pécsről, a 2 kilós citopános kenyerükért még Szekszárdról is eljönnek. A siklósi kenyérgyár dolgozói örülnek a távoli elismerésnek, de még jobban, hogy a szű"- kebb hazájuk — Siklós, Harkány, Villány és még 100 település — lakói is elégedettek. Elvégre nekik sütnek. A siklósi kenyérgyár, a Bara- nyo megyei Sütőipari Vállalat legkorszerűbb üzeme, 1969-től péksüteménnyel, 1971-től a harkányi és a nagyharsányi pékségek felszámolásától kenyérrel látja el a környező településeket. Hogy mi mindenből mennyi indul el tőlük naponta? Udvari Ferenc művezető a két műszakban dolgozó 14 pék, illetve segédmunkás átlagos napi termelését sorolja: — Kenyérből 14—15 tonnát sütünk. Az egykilós „alföldiből” 850—1000 darabot, a többit kétkilósként. Slágerünk a citopános kenyér. Ha ismét kapunk lengyel burgonyopelyhet, akkor az „alföldi” helyett ismét „burgonyást" sütünk. Süteményekből: zsemléből és kifliből 25—31 ezer, nagykifliből 4—500, zsemlecipóból és zsemlevekniből 1700—1800, sósperecből 4—5000 hagyja el naponta az üzemet. Finomáruból: nagybriós, búrkifli — ebből most csak mákost készítünk, akárcsak a pozsonyi kifliből — túróspite és a tiroli túrós és mákos, valamint a sajtosrúd és a sajtospogócsa is kelendő termékünk. A megrendelőink igénye alapján sütünk, de kenyér, bői tartalékolunk is. — Sokan bosszankodnak, főleg a kenyér miatt: sorban állnak érte, az orruk előtt fogy el... — Főleg a citopános kenyér, amit csak a siklósi és a villányi szakboltunkban árulunk. Nap mint nap kiszámíthatatlan a vásárlók igénye, mert más te. rületekről is tucatszám veszik. Mi a kért mennyiséget kiszállítjuk. Van, hogy a boltosok is feledékenyek. A napokban egyszerre 3 élelmiszerbolt leltározott és erről elfelejtették tájékoztatni a többi boltot. Azok nem rendeltek többet. Az sem jó, ha a nyakukon marad a kenyér. A délelőttös műszókban Vin- cze László pékmester, kemen- cés, az „alföldi” kenyér tésztá. jót szedi ki a hatalmas csészéből a markával kiszakított adagot mérlegre teszi — a „feladási" súlynak 115 dekának kell lennie. A lemért tészta a kúpos gömbölyítő után Vitel Ja. kabné keze nyomán nyeri el végső formáját, majd a kelesztő szakajtóban 25—30 percet pihen. A kelt kenyértésztát Szegedi Imre pékmester veti az aia- gútkemencébe, a széles szalag, ra soronként nyolcat, majd bevagdossa. Az alagútkemence végén 37—38 perc után előtűnnek a szalmasárgo, ropogós, ra sült egykilósak. A másikon a kétkHósak bukkannak fel és pottyannak o kihordószalagro. A kiadóban friss vagy az alig kihűlt kenyeret elnyelik a műanyagrekeszek, azokat a zárt Roburok. Naponta 7 járat „teríti” a kenyeret, süteményeket, finomárut, 5 Robur naponta két-há- romszor fordul, a 6. Siklósra jár, a 7. Pécsre és Harkányba szállít — Sajnos, kemény a vizünk — mondja Vadon László karbantartó villanyszerelő. — A három kiskemencét havonta vízkőtelenítenünk kell. Burány István kazánfűtő is o vízre panaszkodik: — Az alagútkemencéknek a gőzt Komfort gőzfejlesztők adják, a vízlágyító sokat segít, kéthavonta ki kell mosnunk a kazán csőhálózatából az iszapot A siklósi kenyérgyáriak tervezik, hogy a régi Füszért-lera- kat helyén nyitják majd meg a 2. siklósi kenyérboltjukat. Murányi László Az Orion Rádió, és Villamossági Vállalat megkezdte a Colodon de Lux nevű színes televíziókészülék gyártását. Az idén tizenki- lencezer darabot készítenek, ebből tizenegyezer a hazai üzletekbe kerül. A középméretű képernyős készülék teljesen tranzisztorizált takarékos áramfogyasztású, annyit fogyaszt, mint egy hetvenöt* wattos izzólámpa. A Pál és a Secam rendszerű színes adás vételére egyaránt alkalmas, „külső” kapcsolás nélkül automatikusan állítja be önmagát
