Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-25 / 142. szám
1980. MÁJUS 25. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. J Beszelgetesek Baranya építészetéről (6.) Gyors megvalósulás - több lehetőség az igényességre Balaskó István: „Szépet, időtáilót, gazdaságosan kivitelezhetett akarunk/' Vókó János: „Amit csináltunk, az összességében nem rossz.” Száműzni a kaszárnyaszellemet Szociális gondoskodás a határőrökről „A műszaki tervezők, az építőművészek ... törekedjenek esztétikus, változatos, a környezettel összhang, ban álló építészeti megoldásokra." (Az MSZMP KB 1978. október 12-i határozatából.) Az eddigi beszélgetésekben több olyan gondolat fogalmazódott meg, amelyek burkoltan vagy nagyon is célirányosan Pécsre vonatkoztak. Ez érthető is, hiszen megyénkben — mint a korábbi évszázadokban is — az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepe volt az építészetnek. A hatalmasan megnőtt városban új városrészek születtek sok ezer lakással, új közintézmények, középületek, ipari objektumok épülték, összességében félreérthetetlen a szépre való törekvés, mégis természetesnek vehetjük, hogy ami épült, az nem mind remekmű. A berúházásák útja rögös, tele van buktatóval: amíg a gondolat kész építménnyé vá- l'ilk, rengeteg hatás éri, ezék részben javítanak, résziben rontanak rajta, de csak a végén derül ki, miilyen arányiban. Fontosnak tartottuk, hogy so. rozatunkban meghallgassuk a pécsi Városi Tanács két olyan szakemberének a véleményét, akiknek felelősségteljes szerepük van a városfejlesztő beruházásokban. Báláiké István tervosztályvezetőt és Vókó János építési és közlekedési osztályvezetőt kerestük fel ezúttal. Váltó János: — Egyértelműen meghatározó a városfejlesztésiben, hogy egy adott időszakiban milyen a gazdasági, a szellemi, a technikai stb. felikészültség. Mindez mint egy tükörben jelenik meg az évtizedes építészeti tevékenységiben. Amit csináltunk, összességében nem rossz. Én lényegesnek tartom azt az úttörő szerepet, almit ez a város vállalt a mennyiségi szemlélet uralkodóvá válása idején a nagypaneles lakásépítés meghonosításával. Bárhol is jelent meg hazánkban ez az építési mód, sehol nem tudtak olyan megjelenésű épületéket létrehozni, mint nálunk. — Ugyanezt nem állapíthatjuk meg ilyen egyértelműen az egyéb építésekről. A külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának és az évszaknak megfelelő összetételű személyes használati tárgyakat. devizahatósági engedély nélkül vihetnek magukkal. Fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerekből személyen, ként legfeljebb három napra valót, azonban húsipari termékekből összesen egy kilogrammot, fajtánként fél kilogrammot vihenek ki az országból. Cigarettát és szeszes italt a személyes szükségletnek megfelelő mennyiségben (maximum 500 cigaretta, vagy 50 szivar, vagy 500 gramm dohány, 5 liter bor, 2 liter égetett szeszes ital), mosó- és mosogatószerből legfeljebb összesen két kiBalaslkó István: — Tervi vagy gondolati szinten nagyon nehéz megítélni, hogy az, amit építeni akarunk, kiállja-e az idő próbáját. Hanem amikor már áll az épület, ókkor tudja az ember, hol hibázott. Csakhogy itt utólagos korrekcióra nincs már lehetőség. Itt van például a sókat vitatott új városközpont. A tervezésében neves építészek vettek részt, a tervéket sókat magasztalták is. Most már nem nagyon .lelkesedünk a láttán. Viszont nem felejthetjük el, hogy amikor azok az épületék teeve- ződtek, az univázt hittük az egyedül üdvözítő szerezetnék. Ma már kijózanodva látjuk, hogy csak azt léhet belőle csinálni, amit tud. Sajnos, ezt tudja . . . Van aztán olyan is, hogy az a döntő, mit bír el a beruházó pénztárcája. A fel-fél- emlegetett posta-műszaki ép'ü. létnél pl. az lehetett a legfőbb érv, hogy adják az épületet és hogy Pécsnek nagy szüksége volt a telefonra, nem pedig az épület szépsége. Vókó János: — Anélkül, hogy funkcionális jelentőségét lebecsülném, ennek az épületnek az építészeti értéke kicsi. Nem javítja a városképet! Meggyőződésem viszont, hogy amik mellette épülnek, némileg ezt is korrigálják majd, az egész együttes pedig kibírja majd a jövő kritikáját. Az új felvételi épületet illetően kemény vitáink voltak a postával, de végül ott is belátták, hogy a városkép érdekében jogosult az, amit mi kérünk. — Tehát van a városnak olyan befolyásoló lehetősége, aminek alapján vitába szállhat lógrammot, fajtánként egy kilo. grammot jogosultók kivinni. A 16. életévüket be nem töltött személyek szeszes ital és dohánygyártmány kivitelére nem jogosultak. A felsoroltakon kívül személyenként legfeljebb 1000 forint összértékű ajándéktárgyak vihetők ki, amelyben nemesfém, bélyeg, muzeális jellegű és kereskedelmi mennyiségű tárgyak nem lehetnek. Tilos kivinni az országból ajándékként az élelmiszerek közül szalámi- és kolbászárut, nyers- és füstölt húst, füstölt szalonnát, zsírszalonnát, zsírt, olajat, cukrot, kávét, lisztet, rizst, kakaót, fűszerpaprikaőrleményt, egész és őrölt borsót, valamint szőnyeget, gyera külső beruházóval és érvényesítheti a városi igényt. Balaskó István: —• Sokszor saját beruházásaink miatt is sokat kell vitatkozni. Mi például beleegyeztünk abba, hogy az építendő művészeti gimnázium klinker- burkolatot kapjon, amit viszont a kivitelező az ismert okok miatt nem vállalt. Az emiatt elkezdődött huzavona aztán nekünk — az időkiesés következtében — 15 százalékos költségtöbbletet jelent, pedig még el sem kezdődött az építkezés. A mi érdekünk az, hogy minél hamarabb valósuljon meg valami, s akkor még az is belefér, ha áldozunk az igényességnek. De ezt is mindig a célszerűség határán belül! Ott vannak az igazán jól sikerült pizsamaházak, amelyekre díszítésként üveglamellákat írt elő a tervező a nyílászárók mentén. Hanem ezeket igen hamar le kellett szedni, mert kezdtek nagyon veszélyesen hullani. És ma már látjuk, hogy a házak enélkül is mutatósak.- Annak idején viták voltak a Ivov-kertvárosi virágos óvodák körül is ... Balaskó István: — Emiatt háromszor is ért bírálat. Először azért, hogyan lehet ilyenkor, amikor takarékoskodni kell, ilyen drága megoldásra költeni a pénzt. Aztán kiderült, hogy a „drága” mázas cserép jóval olcsóbb, mintha egy semmitmondó lapos tetőt csináltunk volna. A következő bírálat tárgya a várható rengeteg élőmunka volt. Ez valóban több mekcipőt, gyógyszert, mosó. és mosogatószert. Milyen áruk, tárgyak kiviteléhez szükséges engedély? Többek között a Magyar Nemzeti Bank engedélye kell a nemesfém, nemesfém tárgy, arany, érme, az engedély nélkül, birtokban tartható mennyiséget meghaladó külföldi fizetőeszköz, az értékpapír, biztosítási kötvény, takarékbetétkönyv, 200 forinton felüli és 50 forintnál nagyobb címletű bankjegy, az 1000 forintos együttes értéket meghaladó ajándéktárgy kiviteléhez. Magánszemélyek által belföldön készített családi vonatkozású filmek kiviteléhez a Hungarofilm vállalat engedévolt, de azt is nézzük: mit kaptunk ennek az árán. A végső érv az volt: mi lesz majd, ha javítani kell a tetőt és nem lesz ilyen cserép? Az ezzel érvelők azonban elfeledték, hogy a postapalotán is, a Zsolnay- házon is sok-sok évtizede ott vannak a mázas cserepek... Mindezt azért mondtam el, hogy ezzel is igazoljam: nem igaz, hogy a beruházó silá- nyat akar. Mi igenis szépet, időtáilót akarunk, de gazdaságosan kivitelezhetőt és nem olyant, aminek más funkciója sincs, mint hogy díszes. Minket az érdekel, hogy amit csinálunk, az a lehető legtartósabb legyen és ne drága. Emiatt az alkalmazandó technikába sem szólunk bele különösebben. Sohasem a beruházó tukmál rá valamit a tervezőre vagy a kivitelezőre, de fordítva már gyakoribb. — Sok bírálat éri a műszaki gazdasági normatívákat is, és elhangzott az is, hogy indokolt esetben felmentést is adnak alóla. Balaskó István: — Szerintem az MGN csak részben lehet akadályozója a tervezői kvalitás kibontakozásának. A jó tervező akkor is alkothat szépet, ha le kell küzdenie azt a kétségtelenül meglévő kötöttséget, amit a MGN jelent. A rossz épületek nagy része — ezt merem állítani — a tervezői oda-nem- figyelésből, a rohammunkából, az árbevétel utáni hajtásból ered. Meggyőződéssel vallom azt is, hogy a pécsi sportcsarnokból is hiányzik a törődés azon kívül, hogy rosszul választották meg a tervezőt. No és még annyit, hogy a beruházó ellenére is lehet szépet alkotni, ha a tervező eléggé rátermett. Ami pedig a felmentést illeti, hát az nem olyan egyszerű, mint így kimondani. Kérni valóban lehet. Mint ahogy mi is leértünk annak idején az épülő új rendelőintézetre, amelyről kezdettől fogva mindenki tudta, hogy nem fog beleférni a MGN-be, mert rossz a rá vonatkozó MGN. Mégis fél évbe tellett, amíg megkaptuk a felmentést, amiért külön-külön meg kellett vívnunk a harcunkat az OT-vel, a PÜM-mel, az ÉVM-mel és természetesen az ágazati minisztériummal. A belvárosi rekonstrukciós építkezéseknél, a foghíjjbeépítéseknél jobban megvan a hajlandóság arra, hogy felmentést kérjünk, mégis fázunk ettől a lépéstől, mert bizonytalan a kimenetele. 50 százalékos eséllyel pedig kockázatos belekezdeni valamibe. Hársfai István lye kell. Az Országos Széchenyi Könyvtár engedélye szükséges az 1957 előtt kiadott könyvek, folyóiratok, hírlapok, térképek, valamint ezek bármely technikai eljárással készített másola. tainak kiviteléhez. Nem kell engedély az utas által művenként legfeljebb három példányban útiholmiként vagy ajándékozási célra kivitt könyvekre, ha azokat Magyarországon vagy más szocialista országban 1957. után adták ki. Hatósági, állatorvosi bizonyítvtáfy szükséges az állatok, állati eredetű termékek és állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak kivitele esetén, kivéve az útiélelemként szállítható fogyasztásra közvetlenül alkalmas' élelmiszermennyiséget. Kutya kiviteléhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylatát is kérik a határon. R. N. Hol van már a tényleges katonaidőm ... Amikor a bevonuláskor magammal vitt papucsot még jó, hogy hazaküld- hettem, amikor az éjjeliszekrényben — minden személyes holmink tárolóhelyén — csők az lehetett, amit a mintarajz feltüntetett, amikor az étkezdében az asztali közös alumínium tálból mertük az ebédet alumínium tányérunkba és alumínium bögréből ittuk a vizet... Az eltelt 17 év alatt sokat változtak a tényleges katonaidőre bevonult fiatalok életkörülményei. Kényelmesebb a ruházat, hivatalosan jár a sport- és szabadidő-ruházat (melegítő stb.), a papucs, a pizsama, a kimenő sporttáska, az étkezdékben a civil éttermi felszerelés; a katona szabad idejében lepihenhet, hallgathatja a saját zsebrádióját, a havi illetmény összege mellé nem lét- szükséglet a szülői gyorssegély, sőt a takarékosabbak betétkönyvbe tett szép kis ösz- szeggel kezdik ismét a civil életet. Az általános fejlődésen felül sok más újdonság is van, például a határőröknél. Alig másfél éves múltro tekint vissza a siklósi laktanyában lévő bölcsiszoba, más néven a gyerekpihentető, amit az észszerűség alakíttatott ki. Ügyön, is egyre több a gyerekes újonc, akihez, amíg nem utazhat haza, a feleség jön látogatóba a gyerekkel. A bölcsiben mesefigurák a falakon, 10 kis ágy a szobában, — ha kell, többet is be. tesznek - vilíanyrezsó a tejmelegítéshez, a teafőzéshez, hűtő- szekrény a bébiétel tárolására, hideg-meleg víz, pelenkózóasztal.. . Az elv a lényeg: kemény kiképzés és a még keményebb szolgálat feloldására központi ellátmányból igyekeznek valóban otthont teremteni a határőröknek, de maguk is megkopnak ehhez minden segítséget. Az őrsökön tábla hirdeti: „Ezt az őrsöt a személyi állomány szocialista megőrzésre átvette”. Világos, nyílt beszéd, tiéd az otthon, te laksz benne, magadnak óvod, magadnak szépíted. A szociális gondoskodás számos jelét érzik nap mint nap a határőrök, erről meggyőződhetnek a szüleik is. Hajdanában a látogatók csak az engedélyezett helyiségben tartózkodhattak, ma már egyre több helyen kérik a szülőket, ha már ott vannak, nézzék meg, hol és hogyan élnek gyermekeik. Van is mit nézni! Minden őrs központi fűtéssel és hideg-meleg vízzel van ellátva. A hajdani laktanyaszínt egyre inkább felváltják a szemnek harmonikusabb színek, az ajtókon, ablakokon és falakon. A beépített, kétrészes szekrények kényelmes tárolóhelyül szolgálnak, jól megfér bennük a felszerelés, a ruházat, a személyes használati holmi, a kulcsát ki-iki magánál tarthatja^ Az emeletes vaságyak divatja is lealko. nyul. Ifjúsági klub minden őrsön van tv-vel, rádióval, lemezjátszóval, magnóval, játékokkal. Sok helyütt már a színes tv a sztár, a fekete-fehér készüléket a társadalmi, gazdasági munka összegéből felkerítve vették meg. A klubkantin — alkohol nélkül — és o klubkönyvtár is segíti játékaival, könyveivel, kávéval, üdítőkkel a szabad idő hasznos eltöltését, ehhez újabb lehetőségként most alakítják ki folyamatoson az őrsökön a kondíciótermet. Függönyök, szőnyegek, képek, térnyerése révén még inkább eltűnőben a kaszárnyaszellem. Az egyéni kezdeményezés is szabad utat köp, szükség is van rá, az anyagot megkapják a határőrök és maguk festenek, mázolnak, csinosítanak. Az étkezés terén is betört o civil élet az őrsök zárt világába. A kétmenüs főtt ételt o „kaiatanács" határozza, szavazhatja meq. A modern éttermi felszerelés megszokott a konyhában — ahol a gépesí- tettséq már természetes — és az étkezdében is. A napi élelmezési normán felül éves szinten a pécsi határőrkerületnél egymillió forinttal több érték kerül az asztalokra. Ez naponta és határőrönként 2,50-3 forint normanövelést jelent. A fegyveres szolgálat éppúgy része életüknek, mint a kertészkedés, a primőrtermesztés a fóliasátrakban, a disznóhizlalás. A levágott sertéseket a saját 120-160 darabos tenyészállományból pótolják az őrsök. Régi katonanóta szerint most jó lenni katonának. Azon túl, hogy alkotmányos kötelessége o férfiembernek a tényleges katonaidő leszolgálása, szívesen. lemondanánk róla. Azért az kétségtelen, hogy most jobb lenni katonának vagy határőrnek, mint mondjuk az én időmben ... Murányi László Utazás előtti tudnivalók Mit vihetünk külföldre?
