Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-22 / 139. szám
2 Dunántúli napló 1980. május 22., csütörtök Határozatok és tények Változatlanul kevesen mennek vidékre A felvételi keretszámok 10 százalékkal nőttek, a jelentkezők létszámára a hullámzás jel. lemző. Az egyes szakpárok iránti érdeklődés rendkívül nagy eltéréseket mutat: 1979-ben például tizenkétszeres volt a túljelentkezés a német—választott szakon, majdnem hétszeres a földrajz—biológián, ugyanakkor például a matematika—énekzene szakra csupán a keretszám háromnegyedét a fizika—technika szakra pedig a keretszám egynegyedét kitevő hallgatóság jelentkezett. Többek között ezt állapítja meg az a jelentés, amelyet a Pécsi Tanárképző Főiskola nevelési-oktatási bizottságának három tagja készített a beiskolázás elmúlt öt évi tapasztalatairól. A jelentést a napokban tárgyalta meg a főiskolai tanács és a főiskolai párt-végrehajtóbizottság együttes ülésen. Mit árulnak el a további adatok? A fizikai dolgozók gyermekeinek jelentkezési aránya néhány százalékkal nőtt, 1979-ben 55 százalék volt. Ennél nagyobb mértékben emelkedett a felvett férfiak aránya; 1976-hoz viszonyítva 11 százalékkal, s ez azt jelenti, hogy tavaly már a felvettek több mint egyharmada fiú volt. A jelentés azt is megállapítja, hogy a felvételi pontszómok alakuló, sára a stagnálás jellemző, s az egyes szakcsoportok pontszámának átlaga szoros kapcsolatban áll a túljelentkezés arányával. Míg 1975-ben csak 40 százalék, 1979-ben a felvett hallgatók 56 százaléka került ki Baranyából. „A beiskolázás jelenlegi területi megoszlása nem megnyugtató" — fogalmazzák meg észrevételüket az előterjesztés készítői. Öt év beiskolázási tapasztalatai a Pécsi Tanárképző Főiskolán Dr. Vastagh Zoltánnal, a Pécsi Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesével ennél a témánál kötöttünk ki rövid beszélgetésre. — Mit jelent ez az előbbi megállapítás konkrétabban? — Azt, hogy még mindig erősen érezhető Pécs és Baranya túlsúlya a jelentkezésben és a pályaválasztási igényekben. A beiskolázás területi rendszerének eddigi gyakorlata többek között azért sem vált be, mert a megyék ugyan megjelölték azt O' keretet, amelyet a főiskolán látni szeretnének, de egyrészt ehhez nehéz volt a felvételiken ragaszkodni, másrészt a hallgatók végzése után már nem mindig igyekeztek az előzőleg megjelölt létszámot visz- szafogadni. — A hallgatók visszamentek volna megyéjükbe? — Bőven akad erre is példa, de sajnos még mindig igen sokan ragaszkodnak — más megyéből ide került fiatalok is — a pécs-baranyai állásokhoz. Szakmai körökben nagyon sok vita1 folyik arról, hogyan lehetne a vidéki tanáréletet rokonszenvessé tenni _a főiskolások számára — mindezidáig kevés eredménnyel. Ideológiai és érzelmi ráhatással — úgy tűnik — ez nehezen fog sikerülni. — Úgy gondolom, hogy adminisztratív eszközökkel sem, hiszen erre a legjobb példa a pályairányitási rendszer számos buktatója, például a kijátszhatósága . .. A piac jobb minőséget követel Az exportbővítés megyei lehetőségei Az értékes valutát hozó exportbővítésekre égetően szükség van és ezért a rizikót, az állandó rugalmasságot vállalni kell még akkor is, ha a világ- pioci helyzet keményedig. így fogalmaztak tegnap a pécsi Technika Házában „A konvertibilis export bővítésének lehetőségei, különös tekintettel Baranya megyére” cimű ankét résztvevői. A műszaki és közgazdasági tudományos hetek ezen rendezvényén vitaindító előadást dr. Geiszt Róbert, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője mondott. Elhangzott még, hogy csak a gazdaságosan értékesíthető termékek tudnak betörni minden piacra, így ma már a KGST or. szágaiba is. Mérvadónak számít a tőkés piacon«' is sikert arató áru, és akkor szívesen fo. gadják a szocialista országok vásárlói is. A gyárak, a mező- gazdasági üzemek igyekeznek olyan exportpolitikát kalakíta- ni, melyben a tőkés, a szocialista és a hazai piac érdekeltségeit, igényeit a leghelyesebb arányokban egyeztetik. Nem szabad bármelyik rovására, megkerülésével export- és piac- politikát folytatni. A szocialista megrendelők számára elsősorban olyan cikkeket szállítsanak a gyártók, melyeknek a tőkés importhányada rendkívül alacsony. Ilyen gonddal küszködik például a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, mely rubelpiacon akar fejleszteni. Egyébként a konfekciótermékei kiválóak, csupán a gyártásuknál jelentős tőkés anyagot használnak fel. A Pécsi Bőrgyár sikereket ért el a nyers sertésbőr gazdaságos feldolgozásában, de ugyanígy a nyers marhabőrrel is bizonyítani kell a versenyképességet. A Pécsi Kesztyűgyártól a bőrruhák előállításában várnak kitűnőbb ered. ményeket, További fellendülést eredményezhetne, ha valamelyik olcsó bőrt-adó külföldi országban kihelyezett üzemet létesítenének. Nagy jövő előtt áll a porcelánszigetelő, épp ezért komoly feladatok várnak a Pécsi Zsolnay Gyórro, hogy egyebek között a magas önköltséget csökkentsék. A Pécsi Cipőipari Szövetkezettől a világdivatot diktáló egyik francia cég volt kénytelen megválni az alacsony minőségi szint miatt. Nem véletlen, hogy az egyenletes minőség elérésére törekednek a szövetkezetben. A Szí. getvári Konzervgyár is hasonló cipőben jár, mint a komlói Carbon, vagyis a szovjet piacát szeretné tovább bővíteni, ami elsősorban az árustruktúro átalakításával érhető el. Példáiként említették a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát és a Bi- kali Állami Gazdaság alapos körültekintéssel előkészített értékesítési stratégiáját. A baranyai mezőgazdasági üzemek exporttörekvései mindenképpen figyelemre méltóak. A hazai külkereskedelemben Baranya megye 8—10 százalékos aránnyal képviselteti ma. gát Cs. J. — Azt hiszem, ezeket a tényeket nem egy főiskolai vezető testületnek kell megállapítania ... A mi javaslatunk továbbra is az, amit az idézett jelentésben is megfogalmaztunk: tökéletesíteni kellene a felvételi módszereket, javítani a pedagógusok anyagi és munkakörülményeit, tökéletesíteni a pályázati rendszert. Egyszóval minden eszközt fel kellene hasz. nálni arra, hogy a pedagógus- pálya ismét vonzóvá váljék. H. J. Magyar—hesseni gazdasági tárgyalások Heinz Herbert Karry, az NSZK-beli Hessen tartomány miniszterelnök-helypttese, gazdasági miniszter Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár meghívására május 15-e és 21-e között Budapesten tárgyalt. Megbeszéléseket folytatott vendéglátójával a magyar —hesseni gazdasági kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségéről. A hesseni delegáció kerekasztal-értekez- leten találkozott a magyar ipar és kereskedelem képviselőivel a Magyar Kereskedelmi Kamarában, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál, és felkereste a BNV-t is. Heinz Herbert Karryt fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Nogy János külügyminiszter-helyettes. Me «vegyük: el a kedvet Tiszta, kulturált környezetért Keues a zöldterület, sok a szemét Bíztató eredmények, elkeserítő Jelenségek Valaki azt mondta nekem egy beszélgetés során, hogy amikor Drezdában járt és az utcán rágyújtott egy cigarettára, a használt gyufát- inkább a zsebébe tette, nem merte eldobni a járdán. Ugyanis olyan tisztaság volt, attól félt, azonnal rászól az egyik járókelő. Ez jutott az eszembe tegnap, amikor a Pécs városi Tanács nagytermében hallgattam a Hazafias Népfront Pécs városi \ Új malom épül Mohácson Kivitelezés korszerű anyagokkal A tavaszi áradástól duzzadt Duna Mohács városnak páratlanul szép természeti környezetet biztosít. Ám míg a szemközti oldalon a szép panorámát nyújtja, addig a város lábánál gazdasági szempontokból kiaknázható előnyöket. Sokáig úgy tűnt, e lehetőséggel nem élünk eléggé, az utóbbi években azonban egyre több gyár és üzem települt a nagy víz partjaira. Először a MOFA — fatelepére uszályok hozzák a vizparti erdőgazdaságok fáit —, majd az ÉPGÉP új üzeme, az uszálykikötő épült, s most ismét új létesítménnyel gazdagodik a vidék: malom épül a mohácsi Duna-parton. Bognár Gyula művezető szerint lesz olyan szép, mint egy szálloda. Tulajdonképpeh újdonság számba megy a kivitelező, a Baranya megyei Építő- ipari Vállalat számára is, mert eddig ilyen módszerrel még nem építettek. Fémszerkezete sok munkát igényel, a betonozáshoz pedig műanyag zsalukat használnak. Nem olcsó, de Megújul a Baranyai Művelődés Tavaly ünnepelte negyedszá. zados jubileumát a megye kulturális folyóirata, a Baranyai Művelődés. A szerkesztőségben különböző okok következtében személyi változások történtek, s ezért szükséges volt egy szerkesztő bizottság megalakulása, valamint új szerkesztőség létrehozása. Erre tegnap délután került sor. A szerkesztő bizottságnak tíz tagja van, a megye kulturális és közéletének jeles szakemberei: Antal Gyula, dr. Andrásfalyy Bertalan, Bóna Er. nőné. Mezei József, Pirisi Jánosné, Schenk János, Újvári Jenő, dr. Vargha Károly, dr. Vastagh Zoltán és dr. Tóth Tibor. A folyóirat szerkesztője Brandstötter György, technikai szerkesztő Lippenszky István, a képszerkesztés és a művészeti ügyek intézése Molnár G. Judit feladata. Az oktatási szerkesztő dr. Bárdi László lett, Kígyós Sándor a* közművelődés, dr. Szita László a helytörténet szer. kesztőségi referense. A Baranyai Művelődés továbbra is azt tekinti feladatának, hogy az oktató-nevelő munka, a közművelődés és a művészeti élet egészét érintő fontos kérdések módszertani és vitafóruma legyen. Emellett hangsúlyozottabban kíván foglalkozni az oktatás, a közműve, lődés, a művészeti élet társadalompolitikai összefüggéseivel, a szocialista életmód kérdéseivel és a nemzetiségi politikával. gyors és korszerű megoldás. A külső falat borító hosszanti rekeszes, előregyártott elemeket Bajáról szállítják Mohácsra. A messziről szembetűnő magas, egyelőre szürke épület — külső színét még nem döntötték el véglegesen —, úgy tűnik előrehaladott állapotban van, bár még rengeteg rajta a munka. Szerelik az oldalburkoló elemeket, betonozzák a födémet. A gépek, berendezések ponyvával letakarva mór a helyszínen várnak beszerelésre, s az építők ígérik, hogy az 1981- es év második félévére ígért befejezéssel nem lesz probléma. Szükség van erre a mintegy százhúszmillió forintos beruházásra. A környék gabonájának feldolgozását és lisztellátását eddig szétszórt, régi és kis teljesítményű malmok látták el — például Bolyban, Mohácson, Szederkényben — évről évre nehezebben. Míg ezek a malmok csak keveset, a bólyi például hat—hét, a régi mohácsi 8—10 tonnát dolgozott fel naponta, az új malom egy nap alatt 75 tonna búzát képes majd lisztté őrölni. A gabonát vasúton és vízi úton is ideszállíthatják. A már meglévő nagy gabonatároló — ahonnan csövön áramlik majd át a búza a malomba — folyamatosan, bármilyen mennyiségben tud majd fogadni szállítmányt. S. Zs. Bizottsága és a társadalmi munkát szervező tanácsi albizottság aktívaülésének előadóját, Pirisi János tanácselnökhelyettest és a hozzászólókat. A téma a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának május 11-én közzétett fölhívása volt, a „Tiszta, kulturált környezetért" akció, pontosabban ennek a feladatai. S a drezdai példa nem véletlenül jutott az eszembe. Ezzel együtt számos más, külföldről hazahozott impresszió: ezek mindegyike egy irányba mutatott: úgy tűnik, másutt az emberek nem szemetelnek az utcán, az erdőben és másutt sem. Számos megmozdulás, akció bizonyítja, hogy nálunk sem mindenki közömbös környezetének tisztasága, szépsége iránt, de éppen elég, ha a lakosság fele az. Hiába vállalnak környezetszépítő munkát utcákon, tereken, parkokban, a Mecseken, gimnáziumok, szakközépiskolák, szocialista brigádok, vállalatok, ha munkájuk nyomát rövid időn belül eltünteti a gondatlan emberek ténykedése. Csak egy példa: a Széchenyi Szakközépiskola tanulói a Mecsek egy részén összegyűjtötték a szemetet, s már másnap nem volt semmi látszata a társadalmi munkának. így fölmerül az a kérdés is, mi lesz, ha a ma még lelkes diákoknak, embereknek egy szép napon elmegy a kedvük az ilyesrhitől, hiszen látják, sokan a legkevésbé sem becsülik meg ezt. Ezek riasztó esetek, s józan ésszel nem is lehet megérteni. Mnidezek ellenére nagyszerű eredményeket tud a város fölmutatni a környezetvédő-szé- pítő társadalmi munkában. Csak néhány példa: az „Egy napot Pécsért” mozgalom már húszéves múltra tekint vissza; 1973-ban indult az „Építsünk óvodát”, melynek eredményeként ma már 1400 gyermekkel többet tudunk elhelyezni ilyen intézményekben; a szabadidő- központok, köztük legújabb a malom-völgyi; a félelemmentes gyermekvárók; vagy a Pintérkertben végzett munka — és még sorolhatnánk. Az ötödik ötéves tervben több mint 200 millió forint értékű- társadalmi munkát végeztek, s ez nem kis dolog; ennek lett az eredménye, hogy Pécs e tekintetben az utolsó helyről ebben az időszakban a második helyre került. S most is nagyon sok a tennivaló A legalapvetőbb, hogy mindenki, ha mást nem is, legalább a saját környezetét óvja, gondozza, vagy legalább ne szemeteljen — már ezzel is sokat segít, s megkönnyíti azok dolgát is, akik ezen túl még vállalnak munkát. Ha a sok elvégzendő feladat közül csak egyet emelünk ki, már az is érzékelteti, nem könnyű a munka: igaz, hogy az egy főre jutó zöldterület 66 százalékkal növekedett az elmúlt években, de a kívánatos 12 négyzetméter he- lyétt még így is csak a 9,5-et éri el. S a Kertészeti és Parképítő Vállalatnak egyhektárnyi területre csak egy munkása jut. Egy négyzetméter park gondozására pedig 11 forint 70 fillére van. Gondolom, ez érzékelteti, mennyire szükség van arra, hogy mindannyian részt vegyünk a tiszta, kulturált környezetért folyó munkában — vagy legalább ne tegyük tönkre azt. Dücső Csilla
