Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-22 / 139. szám

1980. május 22., csütörtök Dunántúlt napló 3 Megszületett az ipari háttér H atékonyan dolgozó épí­tőipar elképzelhetet­len korszerű háttéripar nélkül. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat­nál a „háttéripar" hosszú időn keresztül nem éppen a legrózsásabb körülmé­nyek között létezett. Pé­csett 14 helyen voltak tele­pei, ahol ugyan a lakatos-, asztalos-, ács-, aszfalt- és betonkeverő-kapacitás ren­delkezésre állt, de a körül­mények nem feleltek meg a mai követelményeknek, arról nem is beszélve, hogy ha nem lépnek, akkor né­hány év múlva képtelenek lettek volna kielégíteni az igényeket. A háttéripar nagymérvű fejlesztésébe 1975-ben kez­dett a vállalat, s emellett a kivitelezést elősegítő technológiák korszerűsíté­séhez is hozzáfogtak, me­lyek együttes értéke mai árakon számolva elérte a 600 millió forintot. Telep 36 hektáron A telep Pécs nyugati határá. ban, a 6-os számú főközleke­dési úttól délre valósult meg. Közúton és vasúton is 'könnyen megközelíthető, s nem mellékes szempont az sem, hogy o ké­sőbbiekben szükség esetén 'bő­víthető. Néhány szóm a telep nagyságának jellemzésére: a mintegy 36 hektáros területet öt kilométer út, 2,5 kilométer vasút, nyolc kilométer közmű­vezeték hálózza be. Az anya­gok raktározására 20 000 négy­zetméter szilárd burkolattal el­látott tárolótér épült, a fedett ipari létesítmények meghalad­ják a 25 000 négyzetmétert Mintegy 500 millió forint érté­kű anyagot képesek itt 'befo­gadni és forgalmazni. A 'bázis évente 400 millió forint terme­lési érték előállítására alkal­mas. Az üzemék zömét mát eleve úgy létesítették, hogy a kapacitások nagyobbak legye, in ék a BÉV igényeinél. Peddinghaus és társai Az aszfaltüzemet 1978-foon állították a termelésbe, a keve­rőegység óránként 25 tonna kiváló minőségű aszfalt gyár­tására alkalmas. Az ELBA-ÉP- GÉP-típusú betongyárban 32- féle betont képesék előállíta­ni. A gyár teljes 'kapacitással dolgozik, a gyártott mennyiség 20 százalékát a 'baranyai építő­ipari társulás tagjainak adják el. A Peddling haus-típusú be­tonacél-feldolgozót is üzembe állították már. Gépsorán éven­te 7000 tonna betonacélt dol­gozhatnak fel. A vállalat éves összigénye 5500 tonna, így a fennmaradó kapacitást a társ­vállalatoknak ojánlják fel. Az ácsüzemben évente 3000 köbméter fából készülhetnék építőszerkezeték. Alapvető fel­adata a korszerű zsaluzó- és szerel őá II vány dk el őkész ítése, javítása, valamint a különféle szerelésekhez szükséges -fa­anyagok 'legyártásai. Az aszta­losüzemben a faanyagszárítás- tál a nyílászáró szerkezetek, beépített bútorok elkészítéséig sok mindennel foglalkoznak. Ezt az üzemet is úgy tervezték, hogy ai lehetőségek jóval meg­haladják a BÉV jelenlegi igé­nyeit. Új korszak előtt a Baranya megyei Építőipari Vállalat Hatszázmillió forintos fejlesztés A lakatosüzemben szinte mindenféle vasszerkezetet gyárt­hatnak, amit az építőipar igé­nyel. Ez az üzem május végén készül él, s évente 4000 tonna lesz a kapacitása. A komplex telep egyik leg­korszerűbb létesítménye lesz az 5500 négyzetméter alapte­rületű, egy légterű, 10 méter belmagasságú DEXION-REGK állvány rendszerű raktár. Az anyagok tárolása ötezer rak­lapon történik, a belső vízszin­tes és függőleges mozgatást targoncák kai végzik. Érdemes megemlíteni, hogy a raktáriba az anyagok 90 százaléka kan­gyen a tevékenységük. S en­nek részeként létszámban, költ­ségben, anyagtakarékosságban, minőségben is javulás várható. 1500 lakás évente A panelüzem gyárrá való fejlesztése során növelték a ki- bocsátható elemek számát, emellett a készültségi fokát. A rekonstrukció előtt 900—1000 lakáshoz szükséges panelt gyár­tottak évente, jelenleg 1500 la­A BÉV új telepének betonüzeme ténerekben érkezik. Az anyag, raktáir elkészülte utáni beveze­tik a BÉV-nél az egy lakás— egy egységrakomány szállítási imádat. Az új telepen az említett 'lé­tesítményeken kívül ipari tan­műhely, szociális épület, vala­mint energiaellátó egységek kaptáik helyet. A komplex te­lep ipari méreteire jellemző, hogy több mint 700-an töltik itt munkanapjaikat. Az idei esztendő második felében már valamennyi egy­ség üzemelni fog, ami lehetővé teszi, hogy az ipari háttér ke­retei között racionálisabb le­káshoz szükséges elem készül­het. A korábbihoz képest most már szinte teljesen kész ele­mek kerülnek a helyszínre, s csak be kell építeni őket. Az üzem korszerűsítésekor a régi gépeket újakra cserélték fel. Az elemek konvejorsoron ha­ladnak, ezzel meggyorsult és szakosodott a gyártási folya­mat. Ennek köszönhetően ütem- szerűbb lett az elemek kiszál­lítása, s a külső igényt jobban képes követni az üzem, a la­kásépítő főépítésvezetőség és a panelgyár szinkronban képes dolgozni. Új a korábbihoz ké­pest, hogy itt történik az IMS­vázszerkezetek előállítása, de ennek további fejlesztése fo­lyamatban van. A komplex ipari telep építé­se, valamint a panelgyár re­konstrukciója mellett nélkülöz­hetetlen feladat volt a kivite­lezést elősegítő technológiák fejlesztése. A vállalat mobil munkagépeket, munkahelyi be­dolgozó-gépeket, szállító és emelő berendezéseket vásá­rolt, melynek eredményeként gazdaságos körülmények kö­zött __készülhetnek a közműfo-. l yosó- és közműa'lagút-rendsze- rek. Régebben a közműépítés többnyire a házépítés mögött kullogott, ma már szinte az épí­tés előtt jár. A nagy teljesít­ményű gépek kapacitását nem használja ki teljesen a válla­lat, így másnak is vállalnak munkát. Technológiai üzemszervezés A megfelelő háttéripar a már említett előnyök mellett lehetővé teszi a technológiai üzemszervezést, szakosított ter- meőegységek létrehozását. A vállalat univerzálisabbá válilk, jobban ki tudja elégíteni az igényeket, nem lesz annyira ki­szolgáltatva az alvállalkozók­nak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat sokat és na­gyot vállalt, mikor ehhez a ha­talmas beruházás megvalósítá­sához kezdett. A kivitelezést tel­jes egészében saját részlegeik­kel oldották meg. Ezek a mun­kák jövedelmet biztosító kapa­citásokat kötöttek le. Néhány­szor a megye és Pécs is meg­érezte, hogy legnagyobb épí­tőipari vállalata „saját ügyé­vel” van elfoglalva. A beruhá­zások szükségességét kevesen vitatták — hisz a hozzáértők jól tudták: enélkül korszerű építőipar nem lehet Baranyá­ban. Roszprim Nándor Nem kell lapátolni, zsákolni Modern takarmány­keverő épült Sásdon Olcsó házi kivitel — svéd automata adagoló Mázsánként 60 forinttal olcsóbb a saját táp Új, korszerű takarmánykeverő üzemet avattak a napokban a sásdi Búzakalász Termelőszö­vetkezetben. Maguk tervezték, házi kivitelezésben építették, s joggal büszkék rá, hogy milyen gyorsan és olcsón. Az óránként öt tonna kapacitású SKJOLD tí­pusú keverő költsége mindösz- sze hárommillió forint. Ez na­gyon csekély összeg, összeha­sonlítva az ugyancsak most épülő mágocsi takarmánykeve­rővel, amely nem automata TO- MÁL adagolás, 'hainem szalag- mérleges megoldású, s noha csak 1 tonnával naqvobbaz óra- kapacitása, az AGROBER ter­ve szerint 11 millió forintba fog kerülni. — Egy szalagmérleg félmillió forintba kerül, míg egy TOMÁL automata adagoló csak 350 000 forint, s igen precízen dolgozik. Mi a sombereki tsz-ben láttuk, hogy a TOMÁL adagoló milyen pontos munkát végez. Ezért döntöttünk az automatika mel­lett a mérleg rovására. A műszaki átadás előtt jár­tunk ott, még a régi, kezdetle­ges keverőben találkoztunk a dolgozókkal. Aznap is több tonna anyagot lapátoltak fel a1 földről és mérték le a' nem .túl precíz mérlegen. Hét-nyolc em­ber nem csinált mást, mint egész nop zsákolt. Az új üzem­ben nincs szükség lapátra, az anyagot ömlesztve szállítják, s a kész árut is csak ritkán kell zsákolni, ha úgy kéri a meg­rendelő. Az azóta már bezárt régi ke­verő még a nagy állattartó tsz belső igényeit sem tudta kielé­gíteni. A 2500 szarvasmarha — ez o második legnagyobb állo­mány a megyében — 300 va­gon, baromfiállományuk 600 vagon abrakot fogyaszt egy év­ben. Az új keverő maradékta­lanul kielégíti saját tápigényü­ket, nem szorulnak rá kész gyá­ri tápok vásárlására. Az előze­tes kalkuláció szerint a. saját keverőben előállított tápok ön­költsége mázsánként 60-70 fo­rinttal olcsóbb a gyári tápok­nál. Energiatakarékossági okok­ból jelenleg csak éjszakai mű­szakban dolgozik az új sásdi keverőüzem. Később azonban áttérnek a kétmű szakos terme­lésre, s elfogadnak megrende­léseket társ-szövetkezetektől is. A teljesen automatizált takar­mánykeverő — az elektromos kapcsolótáblát egy villanyszere­lő kezeli — kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. Különleges adagolószerkeze, tével különféle receptúrák alap­ján a tsz a tápok széles skálá­ját tudja előállítani. Gyártanak majd háromféle borjúindító-tá- pot, vemhesüsző- és tehéntá­pot, kétféle tejelőtápot és két­féle hízómarhatápot. Rövide­sen megkezdik a baromfitápok gyártását is: háromféle libatá­pot, broiler és tojóhibridneve- lő-tápot, Shaver tojótápot és kacsatápot állítanak majd elő. Ezenkívül ajánlatot kaptak a TSZKER pécsi központjától bá- ránynevelő-tápok és nyúttópok gyártására is. — Rné — Milyen a kulturált üzemi m nuka'hely? — Sokan a maxi­mális igényekkel fellépő KÖJÁL-t és a tűzoltóságot em­legették. Jó páran azt han­goztatták, 'hogy elég az üzem­udvart és környéket fásítoni, egy kicsit tisztán tartani az utcai részt. Legfeljebb arra gondoltak még, hogy 'képek, képeslapok kerüljenek a fa­lakra és valaki locsolja a vi­rágokat. Pedig ébbe a kategóriába belefér az is, hogy miiként alakulnak a tárgyi, szociális feltételek, vagyis tiszta abla­kok, kellemes színekkel fes­tett falak, kifogástalan minő­ségű munkaeszközök, öltö­zők, fürdőik fogadják-e a munkába érkezőt. Igaz, hogy a termelésirá­nyítók kötelesek a megfelelő tárgyi, technikai feltételeket biztosítani, hogy a munkafo­lyamat zavartalan legyen, hogy a minőséget ne érje ká. Milyen a kulturált munkahely? irosodós. De ugyanígy fontos, hogy a munkás valóban akar­ja-e a gyári körülményeit ott­honossá tenni. Pozitív példák, kai találkoztam négy terme­lőhelyen. A Pécsi Porcelángyárban 'beszélgettem olyan szdlomun- kásakkal, akik kitűnően dol­goznak és mindig rendet rak­nak o gépük körül, mert azt tartják, hogy a környezet vall az emberről. Grosch Béla igazgatóhelyettes úgy véli, hogy a zsúfoltság kihat a közérzetre és így a teljesít­ményre is. Az edénygyáregy­ségben a zsúfoltság enyhíté­sére anyagmozgatási és tá. rolási rendszert alakítanak ki. De a törekvéseket 'behatárol­ja az anyagi lehetőség, így például a szigetelőkemen­cék füst- és porszeranyeződé. sét csak akkor tudják felszá­molni, ha a pécsi szigetelők tartósan 'kelendőek lesznek a világpiacon. A Sopiana Gépgyár for­gácsolóüzemének vezetője, Várai Sándor azt tapasztalta, hogy a kedvezőtlen tárgyi adottságok kiváltotta ide­gesség elrabolja a munkába állás első óráját. Ez meg­oldható, ha legalább egy hétre előre a megfelelő esz­közzel és elegendő anyaggal látják el a gépnél dolgozót. De ugyanígy a megmunká­lást gátolja, ha a forgács­hulladékot nem viszik el idő­ben. Ambrusics János, a Sza­badegyházai Szeszipari Vál­lalat pécsi keményítő­gyárának az igazgatója ki­emeli, hogy a kedvezőtlen munkakörülmények, főként a zsúfoltság idegesítőleg hat­nak. Ha ezéken vá ltoztatnak, okkor a dolgozó úgy érzi, hogy törődnek vele. Elérték, hogy a szárítóiban egyenle­tes a hőmérséklet, o finom portól légfrissítők védenék. A víztelenítő csiga zajártal­mát, valamint az áztató­kádak kénes gőzének a ká­ros hatásait mérsékelni akar­ják. A Baranya megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latnál a termékek minőségét veszélyeztető hanyagságokat igyekeznek felszámolni Cson- dor István vezető higiénikus irányításával. Pozitívum, hogy a művezető nem nézi el a dol­gozók lezserikedését, ötven, illetve száz forint bírságolás­ban részesülhet azokkal együtt, akik nem tisztítják meg a védőeszközüket, a szál­lítókocsijukat, vagy nem a 'kijelölt 'helyen étkeznék, ci­garettáznak. Egyre több vé­cében, fürdőben szerelnék fel lábpedált. Őszre a zsú­foltság megszűnik a feldol­gozó részben, hiszen az alap- terület megháromszorozódik, a munkafolyamatokat tech­nológiai sorrendiben 'kapcsol­ják össze és bevezetik az emélőliftes és o 'kézikocsis mozgatást. Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents