Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-22 / 139. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 139. szám 1980. május 22., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megnyílt a tavaszi BNV Új gyártócsarnokot épít a Tűzoltókészülék Ipa rí Szövetkezet pécsi telepe az Engel János úton, ahol 1981 -töl svéd—nyugatnémet—magyar kooperációban évi 80 ezer 2 kg-os autó por­ral oltó készüléket gyártanak a belföldi szükségletekre és exportra. Forgalombiztonsági okokból a Közúti Igazgatóság megrendelésé­re a Közúti Építő Vállalat dolgozói Komló és Magyaregregy kö­zötti útszakaszon új hidat és utat építettek 2,3 millió forint ér­tékben. Most a régi utat bontják, amit június 30-ra fejeznek be. A szakszervezeti választások eddigi tapasztalatai Az SZMT elnökségi ülése Több mint egy hónapja foly­nak a szakszervezeti választá­sok. Az alapszervezeti vezető testületek és állandó bizottsá­gok választása június elejére befejeződik Baranya megyében. A választások eddigi tapaszta­latait vitatta meg tegnapi ülé­sén a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége. Az alapszervezeti választá­sokról szóló jelentések, az egyes ágazatok, területek inst­ruktorainak tapasztalatai sze­rint a mostani szakszervezeti választásokat a korábbiakhoz képest jóval nagyobb figyelem kíséri, a dolgozók élnek demok­ratikus jogaikkal. A választási gyűléseken a részvétel 80—100 százalék között mozgott. Csu­pán egy helyen kellett eddig el­halasztani a választást határo­zatképtelenség miatt. Jól végez­ték feladatukat a jelölő bizottsá. gok: a jelöltek többségét meg­választotta a tagság. A meg­választott új tisztségviselők, bi­zottsági tagok között a korábbi testületek számarányaihoz ké­pest örvendetesen növekedett a fiatalok, a nők és a párttagok aránya. A választások során az alap­szervezeti testületek tevékeny­ségéről készített beszámolók hűen tükrözték a helyzetet, s hangsúlyozottan szóltak a gazdasági szervező munkáról, a szervezeti élet kérdéseiről, az üzemi demokráciáról, az érdek­védelemről és a bizalmiak mun­kájáról, viszont a bizalmiválasz­tások tapasztalatait a legtöbb alapszervezetnél nem értékel­ték. A beszámolókat követő vitá­kat kritikus és önkritikus hang. vétel és a sok felszólalás jel­lemezte. A legtöbb kritika o SZOT üdülési jegyeket érte, de o felvetett témák között volt többek között a lakáshiány, a munkruha minősége, az óvo­dák és általános iskolák zsú­foltsága, a szakszervezeti bizal­miak gyakorlatiasabb oktatása, a szocialista brigádmozgalom megtorpanásának okai. A fel­szólalók kevés kivételtől elte­kintve helyeselték o szakszerve­zetek új szervezeti struktúrájá­nak bevezetését. sérlet, több környezetvédelmi, fizikai és kémiai mérőműszer, valamint néhány korrózióvédel­mi módszer, hőszigetelő eljá­rás. A körséta résztvevői ezután a 24-es pavilon kohászati kiállí­tását tekintették meg. A salgó­tarjáni kohászati üzemek új tí­pusú hidegen-hengerelt és hú­zott termékeket mutatnak be, míg a Csepel Művek kohásza­ti vállalatai a járműveknél al­kalmazott, kiváló minőségű, nagy szilárdságú öntvényeket állítottak ki, A vendégek, elhaladva a Mechanikai Művek és a svájci Wagner AG közös kiállítása mellett, ahol a szovjet koope­rációban készülő festékszóró berendezéseket mutatják be, a C-pavilonban felkeresték a szer­számgépipari bemutatót. A csarnokban vagy félszáz hazai berendezés látható. A SZIM mikroszámítógéppel vezérelt esztergákat, a Cseoel Művek új típusú megmunkáló közpon­tot, automatikus munkadarab­cserélővei és szerszámtárral fel­szerelt gépeket állít ki. A ven­dégek érdeklődéssel figyelték a szovjet, a lengyel szerszámgép­ipari bemutatót, majd az NSZK kiállítását tekintették meg. A körséta során a továbbiakban a hazai kiállítókon kívül megte­kintették Finnország, Svájc, az Amerikai Egyesült Államok, Bel­gium, Franciaország, Japán, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia, Anglia kiállításá­nak, illetve kiállítóinak pavilon­jait. Az A-pavilonban a Szovjet­unió központi kiállításán Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy a szovjet kiállítók elsősorban a KGST-országokkal — így Ma­gyarországgal — kialakított gazdasági kapcsolatok . ered­ményeinek bemutatására töre­kedtek. * Délután két órakor a nagy- közönség előtt is megnyíltak a vásár kapui. Ezzel egyidőben megkezdődött az üzleti munka, megteltek a tárgyalók, megér­keztek a külkereskedelmi vál­lalatok első külföldi partnerei. A képen: a megnyitó résztvevői megtekintik a Szerszámgépipari Művek kiállítását kJ uszonhét ország és Nyugat-Berlin mintegy 1900 kiállítójának részvételével szerda délelőtt ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására, üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több mint hétezer vállalati, gaz­dasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban, a kiállított gépek, anya­gok mellett. A részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszíti a vá­sár főterét. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese; a kormány több tagja, a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, a hazai és kül­földi kiállítók képviselői. A megnyitón Baranya megye képviseletében részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára és dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság titkára. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó be­szédet. Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszéde A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség vendégeit, majd így folytatta: — A BVN-nek több évtize­des hagyománya van. Eddigi sikereinek igazolása, hogy az idén is 27 országból csaknem 1900 kiállító jelent meg vásá­runkon. Nyolc szocialista és tíz nyugati ország hivatalos kiál­lítással képviselteti magát; sok cég közös vagy eqyéni bemu­tató formájában állítja ki áru­cikkeit. A fejlett nyuaati orszá­gok közül az NSZK-ból és Ausztriából érkezett a legtöbb kiállító. A vásárok évszázadok óta a gazdasági információcsere je­lentős eszközei. Alkalmat nyúj­tanak a kereslet és kínálat köz­vetlen szembesítésére, a tech­nikai fejlettség szintjének ösz- szehasonlításóra. Hazai gaz­dasági életünket, műszaki fejlő­désünket nagymértékben ser­kentheti egy jól megszervezett vásár: itt a helyszínen mutatja meg a magyar szakemberek­nek más országok fejlett tech­nikáját és egyúttal a nemzet­közi mérce próbájának veti alá saját termékeinket. A továbbiakban a miniszter az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozatára utalva rámu­tatott: országunk adottságai, népünk érdekei egyaránt igény­lik, hogy fokozódjék részvéte­lünk a nemzetközi munkameg­osztásban. Gazdasági fejlődé­sünknek alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együtt­működésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A KGST-országok közötti műszaki-tudományos együttmű­ködésnek különösen a gépipar­ban van jelentősége, • ennek szemtanúi lehetünk a most meg­nyíló vásáron is. A Szovjetunió kiállítja például azt az elektro­nikus számítógépet, amelyet nyolc KGST-ország együttes munkájának eredményeként fej­lesztettek ki és állítottak elő. A gyártásszakosítás és a ko­operáció eredményei egyebek között a lengyel kiállítók szer­vizberendezései, bónyafejtési és távrendszerei, a csehszlovák ki­állítók indukciós hevítési gép­sora is. A miniszter emlékeztetett ar­ra, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa síkraszállt az enyhü­lésért, a hidegháború ellen, ör­vendetes — mondotto —, hogy a mostani politikai konfliktu­soktól és gazdasági nyomástól terhes nemzetközi helyzetben is ilyen sok nyugati kiállító jelent meg vásárunkon, ily módon is bizonyítva, hogy a békés egy­más mellett élés, a gazdasági együttműködés fejlesztése az ő számukra is az egyetlen reális lehetőség. A BNV-n a külföldi és bel­földi vállalatok jobban megis­merik a magyar iparban, ter­melésünkben rejlő lehetősége­ket, elősegítve ezáltal a part­nerek egymásra találását. Vál­lalataink ismét lemérhetik, hogy tevékenységük, fejlesztési elkép­zeléseik megfelelnek-e a kor­szerű követelményeknek. A BNV-n 768 magyar válla­lat mutatja be termékeit. Kü­lönösen nagy területen mutat­kozik be a járműipar, az építő­ipar, valamint a vegyipar. Szo­cialista partnereink elsősorban a jármű-, a szerszámgép- és műszeriparra helyeztek súlyt, nyugati kiállítóink legnagyobb­részt szerszámgép-, műszer- és járműipari termékeikkel jelent­keztek. Azt reméljük, hogy a beruházási javak e nagyszabá­sú seregszemléjén a kiállítók tevékenysége eredményes lesz, újabb, kölcsönösen előnyös kap­csolatokat építenek ki — mon­dotta a miniszter, majd köszö­netét mondott a vásár szerve­zésében, rendezésében közre­működők eddigi munkájáért, sok sikert kívánt a kiállítóknak és megnyitotta az 1980. évi ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt A miniszter megnyitó beszé­de után a vendégek körsétát tettek a vásáron. Első útjuk a 23-as pavilonba, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Oktatási Minisztérium kiállí­tására vezetett. Az OMFB be­mutatóját az energiagazdálko­dási és energiatakarékossági programok jegyében szervezték meg, olyan új eljárások, tech­nológiák dokumentációit mutat­ják be, amelyekkel évente 1 — 1,2 millió tonna olajat lehet megtakarítani. Az Oktatási Minisztérium be­mutatóján a különböző egye­temek és főiskolák által már megvalósított, s az iparban nagyrészt bevezetett mintegy 90 kutatási célprogramot ismer­tettek. Ezek között szerepel az elektronika biológiai alkalma­zása és számos más élettani ki-

Next

/
Thumbnails
Contents