Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-20 / 137. szám
© Dunántúlt napló 1980. május 20., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! A közteriilethasznáfatról A közterülethasználat enge délyezésével kapcsolatos eljárást a 22/1970. (XI. 18.) ÉVM —KPM. számú együttes rendelet szabályozza. Közterület a közút, járda, tér, közpark, vagyis ezen fogalom alatt telekkönyvileg nyil vántartott belterületi földrészlet. A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz engedély szükséges. U TU KO ni iüü'v Nagyító alatt: a biztonság (V.J Követelmények és lehetőségek Közterülethasználati engedélyt IkeM beszerezni az állampolgárokat érintő és leggyakrabban előforduló törvényi felsorolás figyelembevételével: a) közterületbe nyúló üzlet, homlokzat, kiraikatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdetőbe rendezés, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére; b) árusító, és egyéb fülke (pl. élelmiszer-, gyümölcs, virág-, könyv-, dohónyáirusításra szolgáló pavilon) elhelyezésé-, re; c) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére; d) alkalmi és mozgóárusításra, javító-, és szolgáltató tevékenység re ; e) üzleti szállítás, vagy rakó. dós alkalmával göngyölegek elhelyezésére, á rulki ra kodá sro; f) mutatványos tevékenység céljára; g) közhasználatra még át nem adott közterületnek ideiglenes hasznosítására; h) a városi (községi) tanács rendeletében meghatározott egyéb célra; így o Pécs megyei város Tanácsa 1977. évi 2. sz. T. rendeleté alapján üzemképtelen járművet legfeljebb 30 napig lehet tárolni mellékútvonalon engedély alapján, A jármű üzemiben tortája, vagy tulajdonosa a tárolt járművek esetében köteles nevét, címét, o köztelü- lethasználati engedélyt, vagy annak másolatát a' járművön jól látható helyen elhelyezni. A tanácsrendeletnek az említett rendelkezéseit kell alkalmazni a közterületen tárolt üzemképes pótkocsiira (utánfutó) és lakókocsira is. A közterületen engedély nélkül tárolt üzemképtelen járműveket a rendőrhatóság a Pécsi Köztisztasági és ŰtkaiHbantartó Vállalattal eltávolíthatja és e célra kijelölt telephelyre el- szá ll'íttatfhatja. A jármű hatósági úton történő elszállítása előtt a vállalat írásban köteles felszólítani az üzemben tartót (tulajdonost) a járművének a közterületről 3 napon belül történő eltávolítására. Hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel nem rendelkező jármű esetében, ha az üzemben tartó (tulajdonos) nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható. Az üzemképes lakókocsik (utánfutók) tárolását és megőrzését a vállalat az árhatóság által megállapított díj felszámolása ellenében köteles biztosítani. Nem kell közterülethasznólati engedély az üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetőberendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be. Az eljáró hatóság a közterülethasználatot állandó, vagy ideiglenes jelleggel — meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig engedélyezheti. Meg kell említeni, hogy a garázsokról és azok használatáról szóló 1979. évi 4. sz. T. rendelet módosított 7. § (2) bekezdése értelmében közterületen még ideiglenesen sem építhető (helyezhető el) garázs, könnyű- szerkezetes tároló. Bizonyos esetekben az eljáró hatóság a szakhatóságokat köteles az eljárásba bevonni, hozzájárulásukat beszerezni és azokat alkalmazni. — A közút és járda területét érintő közterülethasználati engedély megadásához az illetékes első fokú útügyi hatóság és rendőrhatóság hozzájárulása szükséges. — Közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg kisipari tevékenység esetében a közterülethasználati engedély megadásához az első fokú kereskedelmi, illetőleg iparhatóság hozzájárulása is szükséges. A szakhatóságok hozzájárulását az állampolgár által benyújtott kérelmek esetében az engedélyező hatóság szerzi be. A közterülethasználati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja. Ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie. Az engedély iránti kérelem 50 Ft-os értékben illetékköteles, melynek tartalmazni kell: — az engedélyt kérő nevét és állandó lakó (telep-)- helyének címét, — a közterülethasználat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet a kérelmező állandó jelleggel kívánja használni, — a közterülethasználat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, — a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot (pl. iparjogosítvány, működési engedély). Az engedély iránti kérelmet, lehetőleg a közterülethasználat időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani az engedélyező hatósághoz. Az engedély megadása során az eljáró hatóság figyelembe veszi az építésügyi szabályzatot, a város- (község)- rendezési terveket, városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági és a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, továbbá ellenőrzi az egyéb feltételek (pl. iparjogosítvóny, működési engedély) fennállását is. A városi (községi) főúthálózathoz tartozó közutak mentén, továbbá a műemléki, vagy más szempontból védett területen (Pécs történelmi belváros) csak akkor adható engedély, ha a közterülethasználatot különösen fontos érdek teszi szükségessé, ha a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges. Az engedélyes a közterület- használatért díjat köteles fizetni. Nem kell közterülethasználati díjat fizetni, többek között a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után. A közterülethasználat közérdekből bármikor megszüntethető, ilyen esetekben az engedélyes részére — kérelmére — másutt kell a közterülethasználat lehetőségét biztosítani. Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot — minden kártalanítási igény nélkül — helyreállítani. Azt, alki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterülethasználati díj megfizetésére lehet kötelezni. A közterülethasználati és a helyi tanács rendeletéiben foglaltak megtartása közös érdek, mert településünk környezetvédelmi-köztisztasági és a városkép érdekvédelmét szolgálja. A közterülethasználati engedélyezés során, mint I. fokú hatóság a Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatal műszaki osztálya, a városkörnyéki községek esetében pedig a helyi tanács szakigazgatási szerve jár el. Közterülethasználati engedély iránti kérelemnyomtatvány díjmentesen a hivatal információs irodájában beszerezhető és kellő felvilágosítással szolgálnak. Szilágyi Tibor, Pécs megyei város Tanácsa V. B. Hivatal műszaki osztálya területgazdálkodási csoportvezetője Csak Európa útjain évente több mint 70 ezer ember válik autó- vagy motorbaleset áldozatává és 2 millió körül mozog a sérültek száma. A motorizáció e tagadhatatlan hátránya ellenére, annak visszaszorítása a technikai civilizáció zsákutcájába vezetne — és alig belátható gazdasági következményekhez. Ezért egyetlen járható út marad: a közúti közlekedés kockázatának a lehetséges legkisebb mértékre történő csökkentése. A kockázatmentességnek azonban természetes és kényszerű határai vannak. A teljes biztonság tehát utópia, miint ahogy ormaik bizonyult az úgynevezett biztonsági autó is. Nem utolsósorban azért, mert a biztonság pénzbe kerül. Akár a járművek technikai oldalát tekintjük, akár az úthálózatot, vagy a forgalomtechnikai kérdéseket, akár pedig a kutatási területeket. A biztonságra való törekvés talán az autóépítésben érvényesül a legjobb hatásfokkal, minthogy ennek költségét a vásárló fedezi. Föltéve, hogy futja pénztárcájából a technika csúcseredményeit -alkalmazó, éppen ezért drága kocsi megvásárlására. Mert az átlagos autó ma még nem rendelkezik például olyan fontos biztonsági elemmel, mint amilyen a blokkolásmentes fékberendezés ... Ám anyagi következményeit tekintve mindezt messze meghaladja a korszerű úthálózat építése, amely pedig a legfontosabb biztonsági tényezők egyike. Erre nézve bizonyíték az NSZK 1977. évi baleseti statisztikája, amely az utak függvényében elemzi a baleseteket. Az említett évben a forgalom 32,2 százaléka bonyolódott le a Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousin* (B.-pest) 25 972 Trabant Limousin* (Gyfir) 10 (06 Trabant Lim. Special (B.-pest) 17 212 Trabant Lim. Special (Gyér) 20 143 Trabant Lim. Hycomat 9 590 Trabant Combi (Budapest) 5 779 Trabant Combi (GfBr) 1 799 Wartburg Limousine 10 990 Wartburg de Lux* 28 073 Wartburg de Luxe tolótető* 6 529 Wartburg Limousine tolótetői 4 723 Wartburg Tourist 10 140 Skoda 105 S (Budapest) 630 Skoda 105 S (Győr) 593 Skoda 105 S (Debrecen) 4 544 Skoda 120 L (Budapest) 511 Skoda 120 L (Debrecen) 306 Skoda 120 L (Győr) 615 Polski FIAT 1500 517 Polski FIAT 126 26 345 Zaporoxsec 30 570 Lada 1200 f Budapest) 2 995 Lada 1200 (Debrecen) 2 645 Lada Combi ' 16 404 Lada 1300 (Budapest) 2 829 Lada 1300 (Debrecen) 2 168 Lada 1500 (Budapest) 1 775 Lada 1500 (Debrecen) 2 495 Lada 1600 (Budapest) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Dácia (Budapest) 2 541 Dácia (Debrecen) 1 041 Moszkvics 2140 9 265 A „halálhely” és a hátsó ülés Svédországban komoly tanulmányt végeztek el három kórházban, amelynek során 133 gépkocsibaleset sebesültjeit vizsgálták meg. A vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gépkocsik hátsó ülésein elhelyezkedő utasok gyakoriságban és súlyosságban hasonló sebesüléseket szenvednek, mint a vezetők és az első ülésen utazók. A 133 hátsó ülést elloglaló és ebben a helyzetben megsebesülő utas közül (igaz, csak ketten viseltek biztonsági övét) 14 százalék olyan súlyosan sérült meg, hogy rokkant is lehetett volna, négy százalékuk sérülése következtében pedig a halál is beállhatott volna. A sebesülések csaknem 50 százalékát a fejükön vagy a nyakukon kapták. A magyarázat: amióta a gépkocsik első ülésein kötelező a biztonsági öv használata, az elől ülő utasok megsebesülésének aránya jelentősen csökkent, mig a hátsó üléseket elfoglalók esetében a sebesülések részaránya nem változott — de viszonylagosan nézve, mégis csak utolérte az úqynevezett „halálhelyen" ülők sebesülésének arányszámát. városi utakon, míg a balesetek 70 százaléka történt ugyanitt. Az országutak viselték az összforgalom 47,5 százalékát, a balesetek aránya itt 24,1 százalék volt. Az autópályákon bonyolódó forgalom 20,3 százalékos volt, de a balesetek részaránya csak 5,9 százalékot mutatott. Hasonló következtetésre adnak lehetőséget azok a svéd adatok is, amelyek szerint az 5 m széles utakon közel kétszer- annyi baleset fordul elő, mint a 7 m széleseken, és csaknem háromszor annyi, mint a 7 m- nél szélesebbeken. Áprilisban a rendőri és társ. szervek, valamint önkéntes rendőrök fokozott közúti ellenőrzést tartottak Baranya megyében. A differenciált és panaszmentes ellenőrzések a bal. esetmegelőzést szolgálták. A Baranya megyei KBT tájékoztatása szerint még mindig sok az ittas vezető, a gyorshajtó, és szabálytalanul közlekedő gyalogosokkal is találkoztak A közlekedésbiztonsági hónap keretén belül összesen 38 886 közlekedőt ellenőriztek, melynek zöme, 28 036 gépjár. művezető volt 1459 járművezetőnél alkalmaztak alkoholszondás vizsgálatot, 166 esetben el- színeződött a szonda. A jármű, vek műszaki állapotát 17 723 A közlekedés biztonságának fokozása, a halálos és súlyos kimenetelű balesetek számának csökkentése, a szabálytisztelő, fegyelmezett, kulturált és előzékeny közlekedési magatartás erősítése. Ezek a május Iától június 15-ig terjedő közlekedésbiztonsági hetek fő célkitűzései. A pécsi és városkörnyéki rendezvénysorozat programjában a gyermekek számára közlekedési akadályversenyek, KRESZ, jelháborúk, ügyességi és szabályossági vetélkedők, társasjátékok, KRESZ-tatók szerepelnek. A kisdiákoknak a környezetismereti és osztályfőnöki Franciaországban a „Tervezési- Progra mozási -Költségvetési Szervezet” egyik tanulmányában a következőket állapította meg: a vizsgált évben Franciaországban a közúti balesetekből származó összkár 10 billió frank volt, ami kereken ötszöröse az útügyi beruházásokra fordított összegnek. A követelmények és a lehetőségek ellentmondása azonban — amint azt a következő alkalommal látni fogjuk — nem csak az említett tényezők számláját terheli. STOP A hét végén társadolmi munkában befejezték az újmecsekaljai közlekedési park óvodai területén a „mini" jelzőtáblák elhelyezését. A jövő héttől már a legifjabbak is közlekedhetnek az új porkban. * Május 10-16. között szakmai újítók kiállításon mutatták be különböző célszerszámaikat az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat központjában. Az autójavító szakma mesterfogásait megkönnyítő szerszámokat a jövőben a vállalat üzemeiben fogják használni. A szem és a sebesség A látásnak a közlekedésben elsőrendű szerepe van: a gép- járművezető döntéseinek, cselekedeteinek mintegy 90 százalékát az határozza meg, amit lát. Kísérletek tanúsága szerint az átlagos gépkocsivezetők a nagyobb távolságot csak jelentős hibaszázalékkal tudják megbecsülni. Kisebb távolság esetén — mintegy 50 méterig — viszont a becslés majdnem megegyezik a tényleges távolsággal. Például a 100 méteres távolságot 110—120-nak, a 200 méteres távolságot csaknem 300-nak vélte a kísérleti vizsgálatokban részt vevők nem kis hányada. A sebességbecslés vonatkozásában sem jobb a helyzet. A saját és a szemben közlekedő jármű sebességének megítélésében egyaránt általános jelenség az alábecslés. Ezt persze a környezet is befolyásolja: szűk utcáiban haladva a járművezető túlbecsüli a sebességet, széles, sík terepen viszont a valóságosnál kisebbnek véli (ez utóbbi érvényes rossz látási viszonyok esetére is). Egy kísérletsorozat alatt nem volt ritkaság, hogy a 130 km/óra sebességgel szemközt haladó jármű tempóját 80—90 km/óro értékűnek vélték az autóvezetők. A sebesség növekedésével csökken az a látómező-zóna, amelyre a figyelem összpontosul. Belátható tehát: az előzései balesetek gyakorisága annak köszönhető, hogy az emberi szem sem csalhatatlan. A helyes távolság- és sebességbecslés persze nemcsak az előzésnél lenne fontos, hanem a közlekedés sok más mozzanatánál is, így például a követésnél. Az úgynevezett „ráfutásos” balesetek a világon mindenütt sok gondot okoznak. Egy svájci felmérés szerint az autópályákon az összes balesetek több mint 20 százaléka a követési távolság helytelen megválasztásából adódik. Ebben az esetben az emberi látás egy másik gyengéje is szerepet játszik, az, hogy az előttünk menő vagy mögöttünk érkező autó haladását nem eléggé „térhatásúan” látjuk. Erre már meglehetősen régen rájöttek, s éppen ezért találták ki, tették kötelezővé a féklámpát. így azután már egy újabb tényező is felhozható a belesetek magyarázatául, a rossz reakciókészség, amiben a szemnek már csak másodlagos szerep jut. A helyes követési távolság megválasztása és „beállítása" — az egyes sebességi értékekhez tartozó fékutak ismeretében — jó szemet kíván (és soksok tapasztalatot). Talán nem lesz haszontalan feleleveníteni, hogy a lakott területeken megengedett 60 km/óra sebességgel haladó jármű féktávolsága száraz úton 18, csúszós úton pedig 36 méter (a csúszósság foka, a gumik állapota és több más tényező persze még erősen módosíthatja ezeket az értéke, két). Búsbarna László A Citroen autók nem öregednek. íme a bizonyíték: a 80-as Citroen GSA. A javított változat 1275 köbcentiméteres, léghűtéses boxermotorja 48 kW (65 LE) teljesítményű. Fogyasztása: 90 km/ó sebességnél 6,90 1/100 km, a városi forgalomban 9,4 1/100 km. A GSA-t kívánságra ötfokozatú váltóval szerelik, A hid- ropneumatikus rugózás természetesen változatlanul biztosítja az utazási kényelmet és biztonságot. Fokozott közúti ellenőrzés 1459 alkoholszondás vizsgálat Közlekedésbiztonsági hetek esetben ellenőrizték és 872-t nem megfelelőnek minősítettek. Az elmúlt hónap fokozott ellenőrzése kiterjedt ai szállítmányozásokra is. A menet- és fuvarokmányok vizsgálata során oz ellenőrzött 2917-ből 261-nél észleltek hiányosságot. Az elmúlt hónapban 553 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást az akciót végrehajtó szervek. A közlekedésbiztonsági szakemberek tájékoztatása szerint az akció célja a balesetmegelőzés volt, és bíznak abban hogy az elkövetkezendő időben az ellenőrző munkának is betudhatóan kevesebb közúti bal- eset történik. B. Gy. órák keretében közlekedési sétákat szerveznek, a közúti forgalomban való eligazodást se. gítő játék- és diofi lm vetítéseket tartanak. A vállalatok, üzemek gépjárművezetőit előadásokon készítik fel a baleseti veszélyforrások felismerésére, azok elhárítására — különös tekintettel a nyári csúcsforgalomra. A rendezvényeken fő helyet kap az alkoholfogyasztás elleni küzde. lem, s balesetelhárítási esteket, ankétokat, fórumokat is rendeznek. Szaporodnak a vállalatoknál üzemeknél, a nagyobb tsz- eknél a járművek műszaki állapotát vizsgáló ellenőrzések is.
