Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-14 / 131. szám

utazott Varsóba A Mohács—Pécs közötti 57-es főközlekedési út Szajk és Sze­derkény közötti szakaszát korszerűsíti a Közúti Építő Vállalat Ta­valy kezdték a munkát, szakaszonként haladnak a csomópontok, csatlakozások és autóbuszöblök kiképzésével. Fotó: Proksza László A legfőbb cél továbbra is: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása Magyar párt- és kormányküldöttség A Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi laboratóriumában steril körülmények között, lom­bikban állítják elő a napraforgót A citológiai laboratórium klimakamráiban, az állomás üveg­házaiban és fűtött fólia sátraiban gyorsan fejlődik, évente háromszor virágzik és terem a kísérleti növény. (Tudósítás a 2. oldalon) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével kedden ma­gyar párt- és kormányküldött­ség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldött­ség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Czinege La­jos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A párt- és kormányküldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Poli­tikai Bizottság tagjai; Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Berecz János, a KB osztályvezetője, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Csémi Károly vezér- ezredes, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai és Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztár­saság magyarországi nagykö­vete is. (Folytatás az 5. oldalon) Egy hét múlva nyit a tavaszi BNV Eddig mintegy 100 ezer jegyet vásároltak elővételben A tavaszi BNV-n kiállításra szánt korszerű termékek, áruk mintegy 70 százaléka mór meg­érkezett o kőbányai vásárköz­pontba, ahol teljes erővel dí­szítik, csinosítják a kiállítási standokat, hogy egy hét múl­va május 21-én, a nyitáskor már minden készen fogadja a látogatókat. A leendő látogatók munka­helyei is készülnek a nemzetközi szakvásár áruajánlatának szer. vezett megtekintésére, a tapasz­talatgyűjtésre. Ennek érdekében eddig a vállalatok, szövetkeze, tek és a különböző intézmények elővételben mintegy 100 ezer belépőjegyet vásároltak dolgo­zóinak; túlnyomó része — csaknem 70 000 — szakmai jegy. Az elővétel megkönnyíté­sére a Budapesti Közlekedési Vállalat mintegy 20 ezer jegyet vett ót a Hungexpo-tól, s a forgalmi csomópontokon, a vég­állomásokon várhatóon szerdá­tól megkezdi az árusítást. Ha­sonlóképpen az IBUSZ buda­pesti és vidéki irodái is felké­szültek a szakvásárt progra­mokra. A belépőjegyek óra változat­lan. A vidékiek ezúttal is igény­be vehetik a MÁV 33 százalé­kos utazási kédvezményét. Még gyorsabban kell úszni Készülődés a hatodik ötéves tervre koncepció összeállítói miből indultak ki? Legelőször is a mostani ötéves terv eddigi, il­letve várható teljesítéséből. Mint ismeretes, a terv főbb cél­jai közül több nem teljesül. En­nek főként külgazdasági okai vannak, de természetesen ma­gunk is követtünk el hibákat, a változó körülményekhez a kel­lőnél lassabban alkalmazkod­tunk. A külső okok ismertek közvé­leményünk előtt. E külső körül­mények nehezedésével, neveze­tesen a cserearányok romlásá­val — a szocialista országok vi­szonylatában is — továbbra is számolnunk kell, s azzal is, hogy külső forrásokat — külföl­di hiteleket — már nemigen tu­dunk bevonni gazdaságunkba. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy KGST partnereink alap- és nyersanyagokból nem tud­ják szállításaikat növelni. Mind­ez úgymond behatárolja moz­gási lehetőségeinket. A legfőbb cél o hatodik ötösben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. A nemzeti jövedelem növekedé­si ütemét lassítanunk kell, s a növekmény nagyobb részét a tőkés viszonylatú külkereskedel­mi egyensúly javítására fordí­tani. S ami a növekményből marad? Abból csak szerény életszínvonal-emelésre futja, a cél az eddig elért eredmények megőrzése. Beruházásokra nogyjából ugyanannyi áll majd rendelkezésre, mint a jelen tervidőszakban. Mérsékeltebb növekedési ütem jellemzi tehát a hatodik ötéves tervidőszakot. Ezen belül azonban változatos kép bonta­kozik ki: lesznek vállalatok és iparágak — a hatékonyan dol­gozók —, amelyek az átlagos­nál jóval nagyobb ütemben növekednek és fejlődnek, míg mások egyhelyben topognak, megint mások lemaradnak. S ez a kibontakozás útja. Virágoz­zanak fel és fejlődjenek gyor­san a jó minőségű, minden pia­con jól eladható termékeket gyártó vállalatok és iparágak, áramoljon ide a másutt nem kellő hatékonysággal foglalkoz­tatott munkaerő. A feladat óriási: kevesebb erőforrásból többet produkálni. Miklósvári Zoltán Hidegebb a víz, gyorsabban kell úszni. Az ötödik ötéves terv­időszak előtt ez a népszerű nyelvre lefordított közgazdasági okoskodás járta. S most, hogy formába kell önteni az ország hatodik ötéves tervidőszakra szóló elképzeléseit, a jelmon­datot át kell fogalmazni: még hidegebb a víz, még gyorsab­bon kell úszni. Gondolom, so­kakban hasonló következtetés fogalmazódott meg tegnap dél­után, miután a pécsi Technika Háza zsúfolásig megtöltött nagytermében meghallgatta Tóth Lászlót, az Országos Terv­hivatal főosztályvezető-helyette­sét. Az előadást és konzultá­ciót, mélyen részt vett dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, az MKT megyei alelnöke, a Magyar Közgazdasági Társa­ság Baranya megyei Szervezete a műszaki és közgazdasági tu­dományos hetek keretében ren­dezte. A hatodik ötéves népgazda­sági tervkoncepcióról és a terv kidolgozásáról volt szó. Minde­nekelőtt megtudtuk, a tervkon­cepció elkészült, két héten be­lül a kormány elé kerül. A terv­Szerződés a békéért a szörnyű sebeket, ame­lyeket a második világ­háború ütött, még nem gyógyították be, amikor megkezdődött egy új szov­jetellenes tömb kialakítása. Amidőn 1949. április 4-én létrehozták a NATO-t, majd katonai szerveinek hálózatát, a Szovjetunió" és a népi de­mokráciák figyelmeztettek a következményekre — de a mérsékletnek, a türelemnek ritka példáját mutatván, hat teljes esztendőt vártak saját védelmi szervezetük megte­remtésével. Csak amikor 1955-ben az adenaueri Nyu- gat-Németországot is bevet­ték a NATO-ba és egykori náci tábornokok vezetésével megkezdődött tizenkét had­osztály felállítása, csak ak­kor tették meg szükséges el­lenlépésüket. Hiszen Nyuga­ton nern is titkolták, milyen alapon vonták be az NSZK-t az Észak-atlanti Szövetség­be. Adenauer mondotta: ,,Nincs egyetlen olyan ame­rikai, angol vagy francia tá­bornok sem, aki harcolt vol­na az oroszok ellen, akár egyszer is. A német tábor­nokoknak e téren van ta­pasztalatuk." Erre készültek a NAT®- stratégiák. Ilyen körülmények közt ültek össze 1955. május 14-én nyolc európai szocia­lista ország, köztük hazánk képviselői Varsóban, meg­alakítva a sokoldalú politi­kai és katonai együttműkö­dési szervezetet, a Varsói Szerződést. Ezzel olyan új típusú szövetségi szervezet született, amely egyértelmű­en védelmi jellegű. Létreho­zása világos figyelmeztetés volt: a szocialista közösség békét akar, ezért eltökélte, hogy érdekeit, biztonságát együttes erővel, testvéri szö­vetséget alkotva megvédel­mezi. A történelem korábbi koalícióitól eltérően, ez a szerződés nerm irányul egyet­len állam vagy államcsoport ellen sem, nem fenyeget sen­kit. A Varsói Szerződés az egész emberiség érdekeit szolgálva, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meg­hiúsult, nem tudott új világ­háborút kirobbantani, s ré­sze volt abban is, hogy Eu­rópában s a kontinens hatá­rain túl erőegyensúly szüle­tett. Visszatekintve a megtett útra, a 25 éves jubileum al­kalmából joggal mondhatjuk el, hogy a Varsói Szerződés teljesítette két, egymással összefüggő történelmi fel­adatát. Egyrészt megvédel- n.ezte a szövetségbe tömörült szocialista országok szuvere­nitását és függetlenségét az imperializmus támadó straté­giájával szemben, olyan ka­tonai erőt hozott létre, amely egyenértékű a NATO fegyve­res erejével, s képes vissza­verni minden imperialista tá­madást. Az imperializmus soha többé nem lesz abban a helyzetben, hogy ráerősza­kolhassa akaratát a szocia­lista világra. Másrészt a Var­sói Szerződés az elmúlt két és fél évtizedben olyan poli­tikai stratégiát folytatott, amelynek lényege: a békés egymás mellett élés követke­zetes érvényesítése. Az eny­hülés nem létezhetne a Var­sói Szerződés e kezdeménye­ző politikája nélkül. Nagyon sok politikai, katonai és más jellegű kérdés rendezése le­hetetlen lett volna, ha a Varsói Szerződés országai s maga a szervezet nem fejt ki szüntelen türelmes és eredményes politikai aktivi­tást. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés a jövőben is képes lesz meg­hiúsítani az agresszív im­perialista körök elképzelése­it. A Varsói Szerződésnek a tegnapinál bonyolultabb helyzetben is fontos feladata lesz a politikai tevékenység, olyan javaslatok kidolgozása, amelyek előreviszik a béke és biztonság ügyét. Az elkövetkezendő időben a Varsói Szerződés országai nagy súlyt fektetnek néhány különösen fontos probléma megoldására. A béke ügyé­nek nagy szolgálatot tenne, ha Európa népei, összefogva az összes békeszerető erővel, elejét vennék a NATO-terv megvalósításának, a csaknem 600 közép-hatótávolságú nukleáris rakéta nyugat-eu­rópai telepítésének. Ez ma kulcskérdés. A Varsói Szerződés orszá­gai nagy jelentőséget tulaj­donítanak azoknak a javas­latoknak, amelyeket az euró­pai katonai enyhülésre és le­szerelésre vonatkozóan dol­goztak ki. Kézenfekvő: idő­szerű lenne megbeszéléseket folytatni ezekről az indítvá­nyokról, megállapítani a tárgyalások témáját, helyét és időpontját. Az ez év őszére előirány­zott madridi találkozó elő­készítése alapos munkát igé­nyel. Ha minden ország eb­ből indul ki, akkor a konst­ruktív erőfeszítések meghoz­zák gyümölcsüket. A Varsói Szerződés országai azt az ál­láspontot képviselik, hogy ez a találkozó akkor lehet ered­ményes, ha a NATO-államok mellőzik a Belgrádban al­kalmazott módszereiket, ha a megbeszélést nem politikai kampányfórumnak akarják felhasználni a szocialista ál­lamok ellen. H azánk, mint a Varsói Szerződés elkötelezett tagja, eddig is a béke, a biztonság ügyén mun­kálkodott. Mindenki bizo­nyos lehet benne, hogy így lesz ez a jövőben is. Ahogy Kádár János elvtárs fogal­mazta: „A Magyar Népköz- társaság szövetségeseivel, á Szovjetunióval, a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldá­sának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megál­lítását célzó javaslatokat, azt, hogy egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Min­den lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé közelit. A Varsói Szerződés Szervezete, amelynek kereté, ben a Magyar Népköztársa­ság híven teljesíti kötele­zettségeit, immár 25 éve lát­ja el becsülettel védelmi fel­adatait. A Varsói Szerződés Szen/ezete nem törekszik ka­tonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és - jogosan - ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől Is. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 131. szám 1980. május 14., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Korszerűsítik az utat

Next

/
Thumbnails
Contents