Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-14 / 131. szám
2 Dunántúli napló 1980. május 14., szerda A bírságtól nem lesz veszélytelenebb a szennyvíz Olajos iszap és fáradt- olaj Környezetünk szebbé, egészségesebbé tétele érdekében igen nagy erőket, szinte az egész lakosságot mozgósítja megyénkben a Hazafias Népfront Nem túlzás azonban, hogy csaknem ugyanilyen összefogásra volna szükség ahhoz, hogy megtakarítva igen sok társadalmi munkát, már a nemtörődöm, vagy kényszerű környezetszeny- nyezés megakadályozásával előznénk meg sok későbbi, sürgető tennivalót. Hogy melyek ezek, arról sokat tudnak mondani a Kertészeti és Parképítő, vagy Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál. Ezúttal egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy máig sem mindenütt megoldott a nagyobb mennyiségű üzemi szemét, illetve a hulladék elszállítása. Az autámosós során felgyülemlett olajtartalmú iszap elvávolítására ki-ki azt a módszert használja, amely a legcélszerűbb számára. A pécsi. Diósi úti autószervizben például a kerítés mellé ön- tik az iszapot, ilyen „természetes ülepítéssel" oldják meg a problémát Jó példaként hozható fel viszont az AFIT XIV-es számú Vállalatának Szigeti úti szervize, ahol az előbb említett, és mindenfajta hulladékot, kifejezetten erre a célra épített konténerekben tárolják, azokat a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat szállítja el, s üríti, az erre kijelölt helyen. A konténer beszerezhető, az AFIT példája téhát könnyen követhető. Nem a negatív példák, hanem inkább a megoldandó problémák miatt érdemel említést az úgynevezett fáradtolaj értékesítése. Az ÁFOR nem kevés pénzért átveszi, a környezetet nem szennyezi, tehát inkább az összegyűjtése érdemel figyelmet, mint az, hogy miből fizessék ki a különféle vállalatok a vízszennyezésért kirótt bírságot. A tudományos hetek mai programja A Mohács—Bátaszék közötti vasútvonal megépítésének jelentőségéről tart ma délelőtt 9 óra 30 perces kezdettel előadást Mészáros András vasút- igazgató, Pécsett a Technika Házában. Korreferens dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára. Máté László, a MÁVTI tervezője az energiaellátásban alkalmazott új gyártmányok biztosító- és távközlési berendezések alkalmazásáról tart előadást délelőtt 11 órakor a MÁV központjában. A Technika Házában 14 órakor két rendezvény kezdődik. Lődi Lajos, a Magyar Villamos Művek Trösztjének osztályvezetője, a számvitelrendszer változásáról, dr. Sütő Dezső, a PM Bevételi Főigazgatóságának vezetője, az új szabályozók hatásáról és ellenőrzésük tapasztalatairól tart előadást. A MÁV Igazgatóságon vasútüzemi szakmai napot rendeznek, melynek keretében Szabó Lajos, a Vasúti Tudományos Intézet tudományos osztályvezetője, az üzemviteli munka továbbfejlesztéséről, dr. Havas Péter, a VTKI tudományos főmunkatársa, a rendezőpályaudvarok gépesítéséről és automatizálásáról tart előadást. Programváltozás. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület mára tervezett rendezvényeit május 20-ra halasztották. így közlekedünk mi Átkelés a tilosban, a Kórház térnél. Csúcsforgalomban jóval többen próbálkoznak. Lombjkniivények a nemesítés szolgálatában Bicsérdi kutatók eredménye Évente háromszor terem a napraforgó A lombikbébi esete annak idején az egész világsajtót bejárta. A lombiknövényekről annál kevesebbet tud a közvélemény. Pedig a biológia e téren sokkal előbbre jár. Növények egész sorát: fákat, cserjéket, virágokat, köztük a muskátlit, a gerberát, begóniát, haszon- növényeket; uborkát, borsót, paradicsomot és burgonyát állítanak elő a kutatók nem ivaros — tehát nem magról vetett módon, hanem szövettenyészetff m En vagyok a gyalogos... ff „Én vagyok a gyalogos, mindig gyalog haladok” — énekelte egykoron Benedek Tibor, a komikus, miközben alkalmi rendszámláblával a hátán intelmeivel, humoros tanácsaival szórakoztatta a tévénézőket. Nem tehetek róla, ez a jelenet jut eszembe mindenkor, ha járművezetőktől a gyalogosokról hallok, Azt persze mondanom sem kell, nem csupa jót. Mert előbbiek szerint — tisztelet a kivételnek — a járókelőről sok jót feltételezni már eleve nem -lehet, így ő amolyan örök ellensége az autósoknak- motorosnak. Csak az a célja,, hogy mindig borsót törjön a járművezető orra alá. Ha erről nincs is szó, a szomorú baleseti statisztika bizonyítja: nem minden gyalogos van tisztában a rá vonatkozó KRESZ- szabólyakkal. Ennek is betudható, hogy tavaly 257 gyalogost ért baleset Baranya útjain, közülük 121 saját maga okozta a gyalogos—gépjármű találkozást. 1979-es adatokat említettem, annak az évnek a statisztikáját, amikor 33 gyalogos hunyt el, 224 pedig súlyosan vagy köny- nyebben sérült meg a megyében. De vajon miért ilyen sokan? A tegnapi pécsi közlekedési őrjáratunk során tapasztaltak némileg megadták a kér. désre a választ. Tolbuhin út. Tempósan, sokan hatvannál jobban csurognak le kocsijukkal a lejtőn. Egyszer csak a bal oldali járdáról — zebra sehol — idős bácsika lép le s nekivág a bizonytalannak. A pipája tömködésé- vel van elfoglalva, körül se néz, csak átballag. Azazhogy megpróbálja. Csupán az első fékcsikorgásra emeli fel fejét, egy kicsit megtorpan — nem tudni: visszamegy-e vagy megcélozza a túlsó járdát? Utóbbi mellett dönt. A kocsisor elengedi. Most megúszta ... Kórház tér. A belváros felől jövet a tűzoltóság utáni beláthatatlan nagy kanyar. Zöldhul- lámot remélve meglódul az előttünk haladó Lada. Féklámpái egyszerre felgyulladnak, pécsi lehet, mert a buszmegálló előtt automatikusan fékez. Igaza van, a buszról leszállók némelyike a tilosban célozza meg a -másik oldalt Átengedi őket, mivel számított az itteni gyalogosforgalomra. És az idegen, aki nem ismeri ezeket a veszély, forrásokat? Szalai András út. Széles az úttest, időbe telik gyalog átkelni rajta. Sokan mégis megpróbálják, persze, a robogó autók között lavírozva. A Szabadság úti kereszteződésben a jelzőlámpa piros — gyalogosnak tilos. Ennek ellenére egyszerre hárman is lelépnek a járdáról, senkivel és semmivel sem törődve. Hadd fékezzenek az autók! Nekik mégiscsak köny- nyebb megállni! Azért a gépjárművezetőket sem kell félteni. Az 1979-ben Baranyában történt gyalogosbalesetek körülbelül felének okozói. Bízzunk benne: idén abban rivalizálnak, hogy ki okoz kevesebbet. (h. I.) Vendégünk veit Walther Siegmund- Schultze, a Händel Társaság főtitkára Valószínűleg kevesen foglalkoznak olyan mélyen egy kedvteléssel, mint ahogy azt professzor Walther Siegmund- Schultze egyetemi tanár teszi a Höndel-életmű kutatásáva-l. „Főfoglalkozásban ugyanis a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetem zenetudományi intézetének az igazgatója és jelenleg 150 hallgatót oktat, akikből néhány év múlva zenetanárok, zenetudósok lesznek. Emellett azonban ő az, aki még 1952-ben néhány munkatársával együtt kísérletként elkezdte Halléban, a zeneszerző szülővárosában, a Höndel-ünnepi játékok szervezését. A kezdeményezést ugyancsak örömmel fogadták és három évvel később megalapították a Hallei Händel Társaságot is. Pécsre is a társaság tudományos főtitkári minőségében érkezett professzor Walther Siegmund-Schultze. Ugyanis a Pécsi Liszt Ferenc Kórus az idén énekel negyed- százada Höndel-műveket és hétfőn mutatták be a tizedik, általuk választott Höndel-kom- pozíciót, a Belsazar című oratóriumot. A Társaságnak ezer tagja van, nagyobbrészt az NDK-ból és az NSZK-ból, jelentős számban Angliából, az Egyesült Államokból, de a szocialista országokból is sok tagot tartanok nyilván. Pécsi is képviselteti magát két taggal, Antal György, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazTíz eu Helyet« nyolc Margitta-sziget meliorációja Az urbanizáció, a vidék további iparfejlesztése mind nagyobb termőterületet foglal el a mezőgazdaságtól. Az elmúlt évtizedben csupán Baranyában nem kevesebb, mint 10 000 hektárral csökkent a mezőgazdaságii terület, aminek fele szántóföld volt. Ezért is 'került előtérbe — a földtörvény január 1-től történt megszigorításával még inkább — a rekultiváció támogatása és nem utolsósorban a termőterület védelme. Mindezen célnak megfelelően tűzték napirendre a Mair- gitta-szigeten gazdálkodó nagyüzemek javaslatára az év elején a sziget komplex meliorációs tanulmánytervét. A terviben foglalt korszerű vízrendezés a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a termelés biztonságának fokozását, a termelési szint emelését szolgálja azáltal, hogy kedvező vízgazdálkodási helyzetet teremtő mezőgazdaság számára. A Mohácsi-szigeten gazdálkodó mezőgazdaságii nagyüzemek megbízták a Margitta- szigeti Vízgazdálkodási Társulatot, hogy készítessen részükre tanulmány tervet o VIZTERV-nél 0 sziget komplex ímeliorációjá. ra. A Baranyát és Bács-Kistkun megyéket érintő terv hatásterületét — a Bács megyei Tanács és az Alsódumavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére — kiterjesztették Szerem le térségére is. így az elkészült dokumentáció, már 20 ezer hektárra tervezve került asztalira tegnap délelőtt a Marg.itta-sz'i- geti Vízgazdálkodási Társulat szigeten levő központjában megtartott tervet ismertető és egyeztető ülésen. A tanácskozáson a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központját Kiss Andor osztályvezető képviselte. Jelen voltak Baranya és Bács- Kiskun megyék tanácsa, valamint az érintett gazdaságók képviselői is. A komplex melioráció megvalósulásának ütemtervét, annak várható költségű kihatásait Kamarás Miklós és Kiss Andor- né, a VÍZITERV tervezői ismertették, elmondva, hogy a 7 évre tervezett főiművi és a 10 évre tervezett társulási és üzemi beruházások költsége 613 millió forint. „A termőföldek jelenlegi állapota szükségessé teszi a meliorációs program megvalósítását. Éppen ezért tartom figyelemre méltónak a Mohácsi-szigeti vállalkozást, amely megalapozott, körültekintő tervék alapján készült és az első az országban, amelyik ilyen nagy terület fejlesztését szorgalmazza." Az intéző bizottság elfogadta azt o javaslatot, hogy a tíz évre tervezett komplex meliorációs program megvalósítását nyolc évben állapítja meg, és azt így továbbítja a pályázatra május 31-ig. K. L. gatójo és dr. Vargha Károly nyugalmazott főiskolai tanár személyében. A társaság minden évben megrendezi az ünnepi játékokat - az idén júniusban a 29.-et -, kiadják a Höndel-évkönyvet (ebben Vargha Károlyról is jelent meg már cikk) és az ünnepség kapcsán tudományos konferenciát is összehívnak évente. A társaság adja ki a száz kötetre tervezett, teljes, szövegkritikával ellátott Höndel-sorozatot, (Eddig 30 mű jelent meg.) Idén kerül ki a nyomdából a zeneszerző életrajzának negyedik kiadása, melyben több részt írt o professzor. S Händel operáinak kronolóaiai jegyzékével is készülnek 1985-re, a zeneszerző születésének háromszázadik évfordulóidra. Mindezeken kívül miben látja professzor Walther Siegmund-Schultze a Társaság és a Hnndel-kutatós leqfőbb eredményeit?- A legnagyobbnak Händel operáinak úirafelfedezését tartom. Hiszen Händel csak Londonban 20 év alatt neayven operát írt! És mind kivételesen naav művek, legfeliebb a szövegkönyvek voltak avengébbek. Az operáit eavébként angolul írta. de nem is a fordítás jelent nehézséget, hanem a szövegkönyvek finomítása, a történetek változatosabbá tétele. Az operák ezenkívül iqen képzett énekeseket kívánnak, sőt Händel korában a pozitív hős szerepét kasztráltakkal énekeltették. Ma ezt vagy női előadókkal vagy egy oktávval lej- iebb énekeltetik. Csak Halléban 26 Höndel-operát mutattunk: ba. de mind ez ideig 7 operájára, halála óta, még egyáltalán nem. került sor. Igen népszerűek az oratóriumai. Londonban pl. napjainkban is szinte mindennap előadják egyszer a Messiást. Händel is azért tért át az oratóriumok írására, hogy a szélesebb néprétegekhez szóljon. És téves az a felfogás, hoqv ezek kizárólag vallási témájúak. Inkább történelmiek! örülök, hogy a pécsiek nem zárkóztak el az oratóriumok bemutatása elől. A marxista Höndel-kutatás nagy előrelépése az is, hogy nem tekintik többé merev barokk zeneszerzőnek, hanem a felvilágosodás korának a tagját és a bécsi klasszikus iskola előkészítőjét látják benne. Professzor Walther Siegmund- Schultze búcsúzóul a pécsi kórusnak és a társaságnak további, kölcsönös jó kapcsolatokat kívánt. Barlahidai Andrea bői, különféle táptalajokon, lombikban. A szombathelyi Kertész Tsz nagyüzemi módon szaporítja ma már „lombikban” at orchideát. Ennek az adja a rendkívül nagy gazdasági hasznát, hogy egy év alatt egyetlen rügyből több tízezer növényt lehet előállítani. Bicsérden, a TAKI kutatóállomáson új napraforgóhibridek gyorsított előállítását végzik ezzel a módszerrel. A korszerűen felszerelt laboratóriumban folyó érdekes kísérleti munkábo engedett bepillantást tegnap Pécsett, a Technika Házában megtartott vetítettképes előadás, amelyet Paál Huba és Szabó László tudományos kutatók tartottak. A napraforgó hajtáscsúcsából steril körülmények között vett parányi szövetrészecskéket, apró üvegekbe, hormonos táptalajba helyezik. Majd autoklá- vos kezelésnek és több órás fényhatásnak teszik ki, s megindul a szövettenyésztés. A kis növénykezdeményt néhány nap elteltével hormonmentes táptalajba ültetik át, s itt az újabb üvegben megindul a gyökér, a szár- és levélrészek differenciálódása. A kis napraforqó öt hétig él és fejlődik a lombikban. Ezután műanyag pohárba ülte. tik, és a laboratóriumból kiviszik a szabadba, védett fólia alá. A fólia alatt, a kilencedik héten, a 35—40 centi magas növény virágozni kezd, majd rövidesen maqot nevel, Mig a magról vetett napraforgó évente egyszer terem, a „lombiknapraforgó" 10—11 hetenként képes utódgenerációt hozni. A bicsérdi kutatóállomáson évente 2—3 napraforgó generáció termését takarítják be, s ezzel nagymértékben meggyorsítják az új korszerű napraforgóhibridek előállítását. — Rné — Társadalmi munkában óvodát építenek Sellyén Tiszta árkok, parkok Két éven át egyetlen nagy cél megvalósítására, a 150 személyes óvodájuk felépítésére összpontosítják társadalmi munkájukat a sellyeiek. Az elmúlt évben kezdődött építkezést nemcsak munkájukkal, pénzzel is támogatják. Tavaly a helyi üzemek, intézmények, illetve a lakosság több mint egymillió forintot adott a tanácsnak. A végzett társadalmi munkájuk értéke szintén meghaladta az egymillió forintot. Idén is több mint kétszázezer forinttal támogatják az építkezést, a vállalt társadalmi munkájuk értéke pedig 350 000 forint. Kiemelkedően sokat vállalt a gyermekintézmény létrehozása érdekében a Vízgazdálkodási Társulat, a helyi áfész, a termelőszövetkezet, az Agrokémia Szövetkezet, illetve az óvoda terveinek elkészítésével a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Az Agrokémia 12 szocialista brigádja újabb kommunista szombatokat ajánlott fel az óvoda építéséhez. A tervek szerint év végére elkészül a nagyközséq dolgozóinak, lakóinak összefogását szépen példázó gyermekintézmény. A sellyeiek emellett a közterületek rendezésében, parkosításában vállaltak társadalmi munkát. De nemcsak ők, a társközségek lakói is szívesen csatlakoztak ai népfront nagyközségi bizottsága és a tanács által kezdeményezett munkaakciókhoz. Az okorágiak az utak menti árkök tisztítását, közterületi gyermekjátékok felújítását, a sósvertikeiek parkosítást, a drá- vasztóraiak vízrendezés utáni parkosítást vállaltak ez évre.
