Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-12 / 100. szám

1980. április 12., szombat Dunántúli napló 5 Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg Apró Antal nyilatkozata jobban kell élni a parlament ellenőrzési jogával Az 1975-ben megválasztott országgyűlés s a tanácsok megbízatása hamarosan lejár; az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-ón általános választásokat tartanak hazánk­ban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa értékelte társadalmunk helyze­tét, az állami szervek munká­ját, az országgyűlés tevékeny­ségét, meghatározva a soron kö­vetkező feladatokat is. Ennek kapcsán1 Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sának : — A demokrácia a szocialista társadalomban, így nálunk is, nem pusztán o közélet, az ál­lamirányítás eszköze, hanem annál jóval több, állóm, rendünk és egész társadalmunk felépítésének lényegi vonása — mondotta. — Ahogy pártunk programnyilatkozata is leszö­gezi: szocialista társadalmunk fejlesztésének elsőrendű köve­telménye a szocialista demokrá­cia mind teljesebb kibontakoz­tatása. A dolgozók közvetve a választott testületek, a tömeg­szervezetek útián, s közvetlenül állampolgárokként is egyre na­gyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányítá­sában, a közügyek vitelében. Ez az alkotmányban is megfogal­mazott követelmény országgyű­lésünk tevékenységében az el­múlt fél évtizedben még; telje­sebben érvényesült. A szocia­lista demokrácia már megha­tározó a kéoviselők jelölésénél, választásánál, s tükröződik az országgyűlés összetételében is. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy legszélesebb körű válasz­tójogunk nem ismer faji, nem­zetiségi, nem, vagyon és iskolai végzettség szeriinti megkülön­böztetést. Ezt azért is aló kell húznunk, mert a felszabadulás előtti Magyarországon — s mo számos, az emberi jogok vé­delmezőiként fellépő kapitalista országban százezreket, millió­kat zártak, zárnak ki a jelölés­ből, a választásból. A legutóbbi, 1975-ös válasz­táson hazánk 10 540 000 lako­sából 7 670 000 állampolgár él- hétért az általános, egyenlő és közvetlen választójoggal, titko­san szavazva a jelöltekre. És a szocialista Magyarország je­lenlegi parlamentiébe, az or- szánavűlés 352 taaú testületébe néDÜnk — eredeti foglalkozás szerint — 157 munkást, 48 pa­rasztot, 146 értelmiségit és egy egyéb foglalkozásút választott meg. Szózegy nő és 37 har­minc évesnél fiatalabb képvi­selő vesz részt a parlament munkájában. Országgyűlésünk­ben jelen vannak a fontosabb társadalmi szervezetek és moz­galmak képviselői, valamint egyházi személyiségek is. Mind­ezek alapján elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése összetételében is a tényleges néphatalom meg­testesítője, valóságos népkép­viseleti szerv, amely hű tükre szocialista nemzeti egységünk­nek. — Hogyan érvényesül a szocialis­ta demokrácia az országgyűlés gya­korlati tevékenységében? — Parlamentünk fontos he­lyet foglal el és jelentős szere­pet tölt be államszervezetünk­ben. Országgyűlésünk a Ma­gyar Népköztársaság legfel­sőbb államhatalmi és népkép­viseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő va­lamennyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rend­jét, meghatározta a kormány­zás szervezetét, irányát és fel­tételeit. Az alkotmány előírá­sainak megfelelően tevékeny­kedtünk tehát, ami azt is je­lenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz — az állami mechanizmus az ál­lamhatalom egységének elvére épül, vagylis minden állami szerv alárendeltje a parlament­nek. Elsősorban ebben fejező­dik ki országgyűlésünk műkö­désének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyéb­ként szintén csak a szocialista országokra jellemző —, a vá­lasztók és a képviselők folya­matos kapcsolata, s a képvise­lői tevékenyséa választópolgári ellenőrzése jelenti, szocialista alkotmányunk rögzíti a kéovise- lői felelősség két alapintézmé­nyét: a választók előtti beszá­molási kötelezettséget és a visz- szahívás lehetőségét. — Mi jellemezte ebben a ciklus­ban az országgyűlés törvényalkotó tevékenységét, s hogyan járult hoz­zá a parlament állami életűnk fej­lesztéséhez f — Országgyűlésünk ebben o ciklusban a kormány előterjesz­tése alapján 24 törvényt alko­tott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikó- ciós munkának a befejezésé­hez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapelveit szem előtt tartva - rendeletek helvett döntően törvényekkel szabályozzuk az alapvető társa­dalmi viszonyokat, az állampol­gári iogokat és kötelességeket, ''glarnin1 az államszervezet fel­építésének és működésének meghatározó elveit. A rendele­tekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra. — E ciklus törvényalkotásai­ból kiemelkedik az V. ötéves tervről szóló törvény. A terme­lés és a gazdálkodás szervezeti rendiét és működési feltételeit feileszti tovább az állami vál­lalatokról, valamint a pénz­ügyekről szóló törvény. A köz- művelődést, a körnvezetvédel- met, a belkereskedelmet, az élelmiszertermelést és -forgal­mazást ótfoaó úi törvények az állampolgárok életét közvetle­nül érintő, fontos területeken meghatározóak. A polgári tör- vénvkönyv módosításával és oz új büntető törvénykönyvvel az igazságszolgáltatás két alapdo­kumentumát fejlesztette tovább az országgyűlés. A legutóbbi .Ülésszakon az atomenergia bé­kés célú felhasználásáról szóló törvényt alkotta meg parlamen­tünk. — Milyen következtetések vonha­tók le a törvénytervezetek társadal­mi vitáiból? — A törvénytervezetek széle­sebb körű, nyilvános vitája ha­zánkban több mint egy évtize­des múltra tekint vissza. Pár­tunk útmutatásának megfele­lően az elmúlt öt évben tovább erősítettük a törvényalkotás tár­sadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvi­tatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampolgá­rok, a társadalmi s o szakmai szervek észrevételeit és javas­latait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszögezhetjük, hogy a törvények előkészítésé­ben is erősödött a demokratiz­mus. Ezeken az üléseken számos képviselő fejtette ki a törvény- javaslatokhoz fűződő vélemé­nyét, s módosításaik a bizott­ság Írásos előterjesztésében, il­letve a megválasztott előadók révén kerültek az országgyűlés plénuma elé. Az ülésszakokon tárgyalt törvényjavaslatokhoz ebben a ciklusban a bizottsá­gok több mint 100 módosító ja­vaslatot nyújtottak be. A leg­felsőbb népképviseleti testület bizottságainak alkotmányos kö­telessége, hogy a törvényalko­tás mellett ellenőrizzék is a törvények végrehajtását, s az így szerzett tapasztalatokkal segítsék a kormányzati munkát. — Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választókkal való közvetlen kapcso­lat erősítésében, a választókerületi munkában? — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz ér­dekében, a néptől kapott fel­hatalmazás felelősségét átérez­ve teliesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfonto­sabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választói­kat az országos és a helyi po­litikai életben végzett munká­jukról, ismertették az ország­gyűlés tevékenységét, az idő­szerű állami feladatokat. E kö­telességüknek a kéoviselők ön­álló beszámolón, falugyűlésen, tsz-közgyűlésen, pártnaoon. előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A kéoviselők és a választók a hagyományos fo­gadóórákon közvetlenül, szemé­lyesen is találkoztak. Az előre meghirdetett foaadóórák mel­lett mind több képviselő réteg­találkozón. falugyűlésen vany üzemlátogatáson tart foaadó- napot, de gyakran munkahe­lyükön vaay otthonukban is felkeresik őket a választópolgá­rok. A formák tehát változato­sak, óm a hangsúly változatla­nul a közvetlen kapcsolat ki­alakításán van. — A politikánkból eredő alap­vető követelmények teljesítése mel­lett — az elmúlt öt esztendő ta­pasztalatai alapján — mely terü­leteken fejlesztheti munkáját az or­szággyűlés? — Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatározta fel­adatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az országgyűlésnek is. A kong­resszus külön is elemezte és meghatározta a parlament mű­ködésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, hogy az ország- gyűlés az alkotmány előírásai szerint végezte munkáját, „szé­les körű, nyílt vitákra támasz­kodva a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alko­tott, folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kor­mány tevékenységét”. A kong­resszus határozata szerint „az országgyűlés a jövőben is szá­moltassa be a kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék to­vább az országgyűlési bizott­ságok munkáia, fokozódiék a képviselők aktivitása választó- kerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szorosabbá kapcsolatuk válasz­tóikkal ...” A határozatnak ez a megfogalmazásai a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatnánk tartalmi és módszerbeli feilesztését jelenti. Az elmúlt több mint egy évti­zedes kiterjedt törvényalkotó te­vékenységre támaszkodva az or­szággyűlésnek egyrészt még iobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos dönté­sek ellenőrzésének jogával. Másrészt — méa iobban eaybe- kapcsolva — fejleszteni kell o képviselői munka három terüle­tét: az orszáagyűlés plénumain, a bizottsáaokban és a válasz­tókerületekben végzett munkát. A választópolgárok véleményé­nek szélesebb körű kikérése hozzájárul ahhoz, hogv a par­lament és a képviselők tevé­kenysége még demokratikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állásfoglalását. Mind­ez egybekapcsolva a törvény- tervezetek előzetes társadalmi vitájával, végeredményben a közvetlen és a közvetett demok­rácia együttes erősödését je­lenti országgyűlésünk tevékeny­ségében. — Úgy gondolom*, hogy a megválasztandó új országgyű­lés az eddigi tapasztalatokra építve, s azokat továbbfejleszt­ve jól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XII. kongresz- szusa határozatainak valóra váltását, állami és társadalmi életünk demokratikus vonásai­nak további erősítését — mon­dotta befejezésül Apró Antal. Gsíllaguaros hősi hagyományai Az űrhajózás napja A Gagarin Űrhajós Kiképző- központ fennállásának 20. év­fordulója egybeesik április 12- ével, az űrhajózás napjával. Húsz évvel ezelőtt kezdődtek meg a rendszeres előadások az űrihajós-jelölteknek. Alekszej Leonov az első hall. gatók között volt. Ma ő az űr­hajós kiképzőközpont helyettes parancsnoka*, s egyben a Szov- jeunió képzőművész szövetségé­nek is tagja*. Rövid beszélgetésre kértük a Csillagváros hagyományairól, amelyek közül sok még Jurij Gagarin nevéhez fűződik. Hosz- szú interjúra nem is nyílt mód, jöttek gratulálni a kollégák: most van Leonov űrutazásának 15. évfordulója« is. — Csillagváros megnőtt, s felnőttek lakói is. Sok minden megváltozott 20 esztendő alatt, de so>k minden mindmáig Ga- garinhoz fűződik — kezdi Alek­szej Leonov. — Hagyományaink természetesen az űrhajózással, városunk ,,szakmájával”, oz itt élő és dolgozó emberek foglal­kozásával függenek össze. — Miből alakultak ki az első hagyományok? — Talán az űrhajósjelöltek avatásából ... Neptun, o ten­gerek istene — a szerepet an­nak idején Gagarin vállalta — felolvassa a „parancsot”, oz újoncok pedg hűzégesküt tesz­nek. Ezt követi a hagyományos „megmártózás" a közeli tóban. — Ha már szóba került... úgy tudjuk, hogy a tavat a vá­ros lakói tartják rendben. — Igen. Az első kommunista szombatokat még Gagarin szer­vezte, ez a hagyomány azóta is él. Akkoriban raktuk le a mai lakóházak, iskolák alapköveit, ültettük az első fákat. Azóta évente néhány szombatot rá­szánunk és rendbehozzuk o gyerekek sportpályáit, játszó­tereit, tavasszal és ősszel virá­gokat, fákat ültetünk. A tó iga­zi büszkeségünk — mocsaras kis patak volt itt régen. — Hogyan ápolják a gyere­kek az apák tradícióit? — Megvannak a világűrrel, az űrhajózással kapcsolatos ha­gyományaik azoknak is, akik most tanulnak Csillagváros is­koláiban. Szeptember 1-én pél­dául minden osztályban külön­órákat szentelnek az űrhajósok hőstetteinek. Vlagyimir Koma­rov születésnapján — az álta­lános iskola az ő nevét viseli — ünnepi csapatgyűlést tarta­nak. Április 12-én az iskolai rá­dióban elhangzik a TASZSZ egykori közleménye Jurij Gaga­rin űrrepüléséről és a start előt­ti világhírű nyilatkozata. A csil­lagvárosi múzeum emlékszobá­jában fogadják úttörővé a kis­dobosokat, a komszomolisták. nak ott adják át a tagikönyve- ket...- A múzeum megalapítása is Gagarin nevéhez fűződik? — Igén. Az űrhajósok a mú­zeumnak adják azokat az em­léktárgyakat, amelyéket aján­dékba kaptak. Ezek száma már körülbelül hatezer.- A legfontosabb hagyo­mány talán a világűrbe indu­lóké ... — Igen, az űrutazás itt, a Csillagvárosban kezdődik. Aki űrrepülésre indul, beírja a ne­vét a Gagarin dolgozószobájá­ban levő emlékkönyvbe. Olyan ez, mint a hűségeskiü a hős előd által megkezdett ügy iránt. Sajnos már nincs velünk, de mindig él szívünkben, mai és holnapi tetteinkben őrizzük em­lékét. Aljona Szevasztyanova (APN) LENIN ÖSSZES MŰVEI NYOMDÁBAN. A Kossuth Könyvkiadó és a Kossuth Nyomda között kötött szocialista együttműködési szer­ződés értelmében Lenin születésének 110. évfordulójára a boltok­ba kerül Lenin összes műveinek befejező kötete is. Az évforduló alkalmából a Kossuth Nyomda hatvan napos átfutási idő alatt el­készítette a kiadvány prospektusát. A prospektus az ötvenöt kötet rövid ismertetését tartalmazza. + TRIPOLI: Csütörtökön Tri- poliban kétnapos értekezletre ültek össze a szadati megalku­vó politikával szembehelyezke­dő szilárdság Irontjához tarto­zó államok - Algéria, Libia, Szíria, a 1NDK - külügyminisz­terei és a PFSZ képviselője. Az április 13-ra Damaszkuszba összehívott csúcstalálkozót elő­készítő külügyminiszteri tanács­kozáson — mint a PFSZ szóvi­vője közölte — gyakorlati intéz­kedéseket vitatnak meg az egyiptomi-izraeli különbéke kö­vetkezményeinek elhárítására.-f SALISBURY: Pénteken Sa- lisburyben az egy hét múlva függetlenné váló Zimbabwe vá­lasztott elnökévé nyilvánították Canaan Banana metodista lel­készt. Hivatalosan április 17- én éjfélkor válik államfővé, akkor, amikor Robert Mugabe miniszterelnök kormánya ünne­pélyes keretek között átveszi a hatalmat a brit átmeneti közigazgatás irányítójától, lord Soames főkormányzótól. A leeendő Zimbabwében a tény­leges hatalom Robert Muga­be miniszterelnök kezében lesz. Az államfőnek főként protokoll jellegű szerepet szánnak. + TEHERAN: Abol Hosszan Baniszadr iráni elnök pénteken a Teheránban tartott „nemzeti egységmenet" csaknem egymil­lió résztvevője előtt erősítette meg országa ,,eltökéltségét" mind az Egyesült Államokkal, mind pedig az Irakkal szembeni konfliktusban. Az Irakkal kelet­kezett konfliktusról szólva kije­lentette: ha országát újabb ira­ki támadás érné, „képtelen len­ne visszatartani csapatait at­tól, hogy benyomuljanak Irak területére". Baniszadr szerint az iraki nép csak „az alkalmat várja, hogy fellázadjon" Szad- dam Husszein elnök uralma el­len. + HAVANNA: Nem olakult ki teljes egyetértés Limában az Andok Egyezmény miniszteri értekezletén a havannai perui nagykövetségre egy héttel ez­előtt behatolt személyek ügyé­ben. Peru hajlandó ezret be­fogadni ái Kubát elhagyni kí­vánók közül. Kolumbia, Ecua­dor, Venezuela és Bolívia még nem foglalt állást a kérdésben. Spanyolorszáq — amely a szer­vezetben állandó megfigyelő­ként vesz részt — 500 kubai be­fogadására áll készen, Costa Ricában a külügyminiszter köz­lése szerint 300 fő telepedhet le. + MOSZKVA: Pénteken Moszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy az SZKP KB megkapta a Francia Kommu­nista Párt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt meghívását az európai kommunista és mun­káspártoknak a béke és lesze­relés kérdéseiről tartandó talál­kozójára, amelyet április 28— 29-én tartanak Párizsban. Az SZKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és elfogadta a meg­hívást. A XII. kongresszus anyaga könyv alakban Megjelent könyv alakiban a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve a Kossuth Könyv­kiadónál. A kötetben megtalál­ható az MSZMP KB előzetes jelentése, a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentése, Kádár János vitaösszefoglalója, a párt központi vezető szerveinek fel­sorolása és a kongresszusi ha­tározat. ♦ + HANOI: Indiából élelmi­szer- és gyógyszersegély érke­zett Kambodzsába - adták tud- tul Phnom Penhben. A hivata­los jelentés szerint a segélyszál­lítmányt az indiai kormány és nép ajándékozta a Kambodzsai Népköztársaságnak. LAPZÁRTA Mohammad Mokri, Irán moszkvai nagykövete pénteken a szovjet fővárosban tartott sajtókonferenciáján részletesen beszámolt az Egyesült Államok Irán-ellenes politikájáról. A nagykövet elmondotta: a meg­szállt nagykövetség iratai kö­zött egyértelmű bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy az Egyesült Államok a forradalom győzelme után is felforgató te­vékenységet fejtett ki Iránban. A gazdasági intézkedések mel­lett az Egyesült Államok nem riad vissza a nyílt katonai fe­nyegetéstől sem, hadihajók egész seregét küldi a Perzsa­öbölbe, és úgy véli, hogy ily módon sikerül majd megtörnie az iráni népet <— folytatta a nagykövet. Iránban azonban megkezdődött a teljes mozgó­sítás és rövidesen 20 millió iráni áll majd fegyverben, hogy szükség esetén megvédje hazáját — jelentette ki a nagykövet. * Az asztalitenisz Európo-baj- nokságon tegnap délután a magyarok előbb a női, majd a férfi egyesben álltak asztalhoz, s a mérleg minden igyekezet ellenére sem lett százszázalé­kos. Oláh Zsuzsa a nyugatné­met Hendriksen ellen nem tud­ta megtalálni a legjobb játé­kot. A férfiaknál a fiatal és újonc Kriston Zsolt a lengyel Grubba személyében a sportág új kitűnőségeinek egyikével ke­rült össze és vesztett. Kemény küzdelemben értékes győzel­met aratott Takács és Kreisz, míg Magos, Szabó és Kisházi a nőknél ugyancsak továbbju­tott. A későbbiekben állt asz­talhoz Jónyer és Klampár len­gyel és finn sportolóval szem­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents