Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-04 / 94. szám

1980. április 4., péntek Dunántúlt napló 7 Gyermekjátékok világszínvonalon Szliven látképe CAMBEHCKO flEAO Ez évben is megfeszített ter­veket kell teljesítenie a szliveni „Kék kövek" gyermekjátékgyár­nak. Innen indulnak hosszú út­jukra a mesterien kidolgozott gyermekjátékok. Az egész, or­szág egyetlen ilyen üzemének dolgozói, modellezői és tervezői jól tudják, ismerik saját tevé­kenységük felelősségét. Mert meg vannak győződve, hogy ezek láttán születnek a gyer­mekmosolyok és ez teszi o pi­ciny 'tekintetüket érdeklődővé, derűssé. Most mór nehezen tudnánk elképzelni gyermekeink életét a puha, lágy és mecha­nikus játékok sokasága nélkül, amely ennek a kicsi, de igen fontos alapvető tevékenységet folytató közösségnek az alkotá­sa. Jelenleg a gyár termékei az A romjaiból újjáéledt város „I” minősítést megkapták — a világszínvonalnak megfelelően, s így jó piacra találtak Romá­niában, Magyarországon, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Angliában és más országokban. Az ex­portfeladatok teljesítésében a gyár mindig megállta a helyét. Az a tény, hogy valutabevé­teli tervüket 419%-ra teljesítet­ték, igazolja, hogy a vállalt kö­telezettségüknek maradéktala­nul eleget tettek. Kérdezhetnénk, mi az a ter­melési tevékenység, amely biz­tosítja, hogy az itt dolgozók ál­tal készített gyermekjátékok mindig derűt és örömet vará­zsolnak a gyermekorcokra? A válasz világos és egyértelmű: a magas munka- • és művészi eredmények, állandó keresése a jobb termelési eljárásoknak, melyekkel csökkenthetik a nyersanyagfelhosználást a mi­nőség romlása nélkül. Jó mun­A drezdai Prager Strasse A Ivovi műszaki főiskola modern épületei Közös célok, közös gondok kaszervezéssel feltárják a tarta­lékokat, s ezzel nagymértékben növelhetik eredményeiket, be­vételeiket. S a jó együttműkö­dés eljuttatta a kollektívát az elért jó eredményekhez. Múlt évi termelési tervüket 10%-kal túlteljesítették, így 160 000 levával több értékű já­tékot állítottak elő. Munkatermelékenységi tervü­ket 114,7%-ra, míg tervezett nyereségtervüket 83%-kal túl­teljesítették. A nyersanyagok és más termeléshez felhasznált anyagok megtakarítása terén 32 000 levát értek el. A folya­matos termelés- korszerűsítési feladatukat pedig az elmúlt év­ben 107%-ra valósították meg. Az idei évben a piaci igények megfelelő áruellátása érdeké­ben újabb korszerűsítést kell megoldoniok, amihez mór az év első hónapjaiban hozzálát­tak, s eddigi terveiket eredmé­nyesen megoldották. jlAI Harmincöf évvel ezelőtt sza­badult fel Eszék. 1945. április 13-ról 14-re virradó éjszakán koncentrált támadást hajtott végre a VII., XII., a Vili., vala­mint az Eszéki brigád. A város keleti részén hatoltak be a Donji grad (Alsóváros) terüle­tére. Ez idő alatt a VII. és a XII. brigád nyugat felől törte meg az ellenség ellenállását, és ott hatolt be a városba. Ki­sebb utcai harcokban verték szét, majd foglyul ejtették a megmaradt usztasa erőket. A német és az olasz fasiz­mus terjeszkedése láttán a JKP már 1940-ben felhívta a figyelmet a népi ellenállás szük­ségességére. A Jugoszlávia el­leni fasiszta támadás idején, 1941 tavaszán a párt politikai­lag és létszám tekintetében is megerősítette sorait, és a meg­szállás idejére teljesen egysé­gessé vált. 1941. április 6., az ország megszállása, a fasiszta Függet­len Horvátország megalakulá­sa után a párt aktivitása kitel­jesedett. A Független Horvát­ország létrejöttével ugyanakkor megkezdődött a terror, a kom­munisták és a szimpatizánsok üldözése. Szlavónia politikai, gazdasági és stratégiai szem­pontból is rendkívül jelentős volt Horvátország és Jugoszlá­via területén belül, ezért a megszállók és kiszolgálóik nemcsak a városokban, hanem a községekben is kiépítették szervezeteiket. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bi­zottsága ezért erősítést küldött a szlavóniai pártszervezetekhez, hogy segítsék azok és a par­tizánegységek tevékenységét. 1941 decemberében 10—15 egységet számlál a Népfelsza- badítási Bizottság, amely fel­építésében, akcióiban már egy a Népfelszabadítási Fronttal, a partizánmozgalommal. 1942 folyamán, főként a nyári hóna­pokban kezdve Szlavóniában rohamosan változik ti helyzet. ZlbBOBClMISf npaeaa A partizánmozgalom kiszélesül, megerősíti pozícióit. Egyre töb­ben csatlakoznak a nép sorai­ból, így sorra alakulnak az újabb egységek az első zászló­aljak. 1942 októberében létre­jön az első szlavóniai partizán- brigád, az év végén pedig az első hadosztály. Az év folya­mán ezek az egységek meg­támadnak és megsemmisítenek számos ellenséges hadállást, a felszabadított terület egyre nő Szlavónia területén, gyengül az usztasa mozgalom és a parti­zánellenes Horvát Parasztpárt ereje. A partizánok mellé áll a szlavóniai szerb lakosság nagy része is. 1942 második felében egyre több magyár, cseh, szlovák, sőt német nemzetiségű lakos csat­lakozik soraikhoz. 1943-ban megalakulnak a nemzetiségi — cseh, német zászlóaljak, és velük együtt a magyar Petőfi- zászlóalj — harcosaik mögött ekkor már hosszú harci út áll. 1943-ban 602 Népfelszabadítá­si Bizottság működik Szlavó­nia területén, 1944 az újabb sikerek éve: nemcsak léteznek a bizottságok, hanem kezük­ben tartják Szlavónia területé­nek nagy részét. Felszabadul­nak a nagyobb városok, mint Virovitica, Podravska Slatina, Daruvar, Pokrac és Slavonska Pozega. 1944 őszére a felsza­badított terület északon a Drá­váig, délen Psunjig, nyugaton pedig Dakovóig terjed. Jelenltős szerepet játszottak a területen élő számos nemze­tiség antifasiszta összefogásá­ban a párt és a Népfelszaba­dító Háború különféle kiadvá­nyai. Az első egy röplap 1941 decemberében, melynek megje­lenése után felgyújtják Gornje Vrhovce és Kantrovce falut. 1943-ban a Ravna Gorán lét­rehozzák az első partizánnyom­dát, június 24-én itt jelenik meg először a Glas Slavonije. Eszék felszabadulása után kemény harcok folynak még április folyamán Szlavónia te­rületén, ahonnan május 2-án űzik ki az utolsó ellenséges csapatot: ezen a napon sza­badult fel a hírhedt koncent­rációs tábor is Jasenovacon. Körülbelül két évtizeddel ez­előtt kezdtek kialakulni a Ivovi terület és Baranya megye test­véri kapcsolatai. Ezeket a kap­csolatokat o szocialista építés tapasztalatainaik intenzív cseré­je, valamint mindkét fél, a kul­turális és gazdasági élet való* mennyi szférájának eredményei­vel történő gazdagodása jel­lemzi. Eg/ ilyen együttműködés valódi Ihatásaiiál kért nyilatko.- zatot az APN-hírügynökség Viktor Dobóktól, az SZKP KB tagjától, az Ukrán Kommunista Párt Ivovi területi bizottságának első titkárától: — A barátság mindig feltéte­lezi a lelki közelséget, a közös érdekeket, az egységes célokat. Ez országainknál és népeinknél teljes mértékben megtalálható. Sohasem fogjuk elfelejteni, hogy a lángoló forradalmi évek­ben a fiatal magyar Tanácsköz­társaság, a világ második mun­kás- és parasztállama vállvetve állt Szovjetoroszországgal. A magyar nép legjobb fiai - Kun Béla, Szamuely Tibor, Zalka Máté és más, több ezer interna­cionalista küzdött a mi és saját szabadságáért. A magyar Ta­nácsköztársaság létezésének 133 hősi napját arany betűkkel írták be a szocializmus történelmébe. Kikiáltásának napjáról, 1919 március 21-ről népünk sóját ün­nepeként emlékezik meg. Van egy másik dátum is, mely egyformán közel áll népeink­hez. Ez 1945. április 4-e, Ma- gyaroszáq fasiszta megszállók­tól való felszabadításának nap­ja. Immár harmincöt éve hala­dunk előre a szocialista közös­ség népeivel egységben, egy­más segítségére, támogatására és tapasztalatára támaszkodva. A szovjet kommunisták, egész népünk nagy figyelemmel kö­vette az MSZMP XII. üléssza­kának munkáját, melynek hatá­rozatai kétségtelenül újabb im­pulzust adnak majd a baráti or­szágnak a fejlett szocializmus építésének útján való haladás­hoz. Ez érthető is. Közös célok, közös gondolatok tartanak ösz- sze bennünket. Ma a Ivovi terület eredmé­nyei az egész országban ismer­tek. Olyannyira, hogy létezik egy ilyen fogalom: „Ivovi ta- pasztaJat”. Vállalataink termé­keit mintegy 80 ország vásárol­ja. Az itt kidolgozásra kerülő műszaki tudományos elméletek feszült figyelem és kutatómun­ka tárgyaivá válnak a köztársa­ságban és az országban egyaránt. Itt jelentek meg az első szovjet vállalatok, itt hoz­ták létre és vezették be a ter­mékek minőségellenőrzésének komplex rendszerét, melyet az SZKP Központi Bizottsága kü­lön határozatban hagyott jóvá, kidolgozták és sikeresen alkal­mazzák a tejtermelés úgyneve­zett fut ásza lag üzemi módszerét. A Szovjet Tudományos Akadé­mia vezetői nemrégiben nagyra értékelték a tudomány és az ipar kapcsolatának új for­máját, a tudományos-termelő komplexumokat, melyek gondo­lata szintén nálunk merült Fel. A barátok tapasztalata — közös gazdaság. Nálunk nagy­ra értékelik és gonddal tanul­mányozzák a magyar testvérme­gyék, testvérvárosok eredmé­nyeit. Ezt segíti elő a párt- és szakszervezeti dolgozókból, a népgazdaság és a tudomány különböző területeinek munká­saiból, szakembereiből és tudó­saiból álló delegációk gyakori cseréje. Egy sor kollektíva a termelés hatékonyságának növelése és a baráti kapcsolatok további el­mélyítése érdekében szocialista munkaverseny-szerződést kö­tött. Hosszú évek óta folyik a vetélkedés a munka területén o Ivovi és pécsi építők, a cservo- nogródi és komlói bányászok, a Ivovi gyémántműszergyár és a pécsi Sopiana Gyár között. A győztesek neve és címe havon­ta változik, de minden egyes résztvevő kívánságai, hogy a közös célok érdekében, az új határok eléréséhez segítséget nyújtsanak egymásnak, válto­zatlan marad. Érdekes és termékeny együtt­működés alakult ki a testvér­megyék között a mezőgazda­ság területén. A Ivoviak cukor­répa-termesztési tapasztalatai­kat, a magyarok pedig: az ipar­szerű kukoricatermelés techno­lógiáját osztották meg bará­taikkal. A felek szerződést írtak alá, melynek alapján szakem­bercserét folytatunk, hibrid ve­tőkukoricát kapunk Magyar- országról, béreljük a szükséges mezőgazdasági technikát. Test­véreink élénk érdeklődést tanú­sítanak nyérctenyésztő gazda­ságaink iránt, melyeket joqgal tartják a legjobbaknak Európá­ban. A létreiött szerződés alap­ján az értékes préme só II at el­ső szállítmánya1 már elindult Magyarországira. Testvéri kapcsolatunk törté­nelmének tartalmas fejezetét képezi a Ivovi orvosi intézet és a pécsi orvosi egyetem sok éves termékeny barátsága. A felső- oktatási intézmények évente építőtábori brigádokat váltanak egymással, a pécsi orvosok és hallgatók szakmai gyakorlaton vesznek részt Lvovban. A két felsőoktatási intézmény tudó­sai együttesen készítenek mo­nográfiát a gyógyítás aktuális problémáiról, komoly szívsebé­szeti kutatómunkát végeznek. Ezeknek a kutatásoknak a Ivovi orvostudományi intézet thoraxá- lis klinikája ad otthont, mely­nek vezetője Mihail Danyilen- ko professzor, a nagy szovjet szív- és érsebész specialista, aki az 'intézet rektora, a Szov­jet Orvostudományi Akadémia levelező tagja, a szocialista munka hőse, a pécsi egyetem tiszteletbeli doktora. Mihail Danvilenko és kollégái, Anna Sztolmakova, Jelena Danyilen- ko, Jevpenyij Panaszjuk pro­fesszor és mások többször jár­tak már Pécsett, előadásokat tartottak, gyakorlati segítséget nyújottak a pécsi medikusok­nak. Megyéink életében tradicio­nálissá vált a népgazdasági eredményeket bemutató kiállí­tások kölcsönös rendezése. Nemrég egy ilyen, Lvovban megrendezésre került kiállítást, mely Baranya megye eredmé­nyeit szemléltette, több mint 200 ezer ember tekintett meg. Rendszeresen és kölcsönösen tematikai oldalak látnak nap­világot o két megyei újságban, a Lvovszkaja Pravdában és a Dunántúli Naplóban. Jó kap­csolat van a hírközlési dolgo­zók, sportolók és amatőr művé­szeti csoportok között. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy o ba­ráti kapcsolatok a két megye életének minden fő területét felölelik ma már. Mindennapos valósággá, országaink népei közeledésének bevált eszközei­vé váltak. Viktor Dobrik, APN Vasárnap délelőtt a Dráva-parton A Hépfelszabadító Háború Szlavóniában Harmincöt éve szabadult fel Eszék Volkszeitung Valósággal lángra lobbant az egész város a bombazápor­ban 1945. február 13-án. Az egykori Frauenkirche romjai előtt, amely nem feledhető em­lékeztetőül áll az újjáépült vá­ros központjában, Drezda lakói a 35 év előtti szörnyű éjszaká­ra emlékeznek. Angol—ameri­kai bombázók minden katonai ok nélkül porrá zúzták ezt az Elba-parti gyöngyszemet. Egy halott várost hagytak maguk mögött, egy soha nem látott kiterjedésű lángtengert. Még napok után is égett a 20. szá­zad Karthágója. Néhány óra alatt 35 ezer ember halt meg, asszonyok, gyerekek, öregek. A belváros 15 négyzetkilométer te­rületen teljesen szétrombolva, a drezdai lakások több mint egyharmada — 70 ezer — megsemmisült, mindössze 21 százaléka maradt ép. A köz­pont harminc kultúrtörténetileg értékes épületéből tizenegy ro­mokban hevert, a többi is erő­sen megrongálódott, köztük a világhírű Zwinger. 114 középü­let, 40 egészségügyi, létesít­mény, 35 iskola és 20 templom vált a földdel egyenlővé. 1945- ben alig akadt valaki, aki re­ménykedett volna Drezda újjá­éledésében. A város barbár megsemmisítését Winston Chur- cill rendelte el. Ma Drezda, 35 évvel az 1945. február 13-i „pokol” után, pol­gárai kitartó és céltudatos új­jáépítő munkájának beszédes bizonyítékait tárja a hazai és külföldi látogatók elé. A szász fejedelmek és királyok egykori székhelye szebb mint valaha. Több mint 80 ezer lakást újjá­építettek, 10 ezret modernizál­tak. A világhírű történelmi épü­letek többségükben ismét lá­togathatók. A híres Semper Operának, Európa egyik leg­szebb operaházának újjáépíté­si munkálatai tervszerűen foly­nak. A drezdai üzemek évi ter­melése ^eléri a 14 milliárd márkát. Rég visszanyerte már több évszázados jóhírét a város, amelyet a művészet, a kultúra és a tudomány fellegváraként vívott ki magának. Az 1945. február 13-án „halottnak nyil­vánított" Elba-parti metropolisz, amely szépségével számos nagy német költőt, zeneszerzőt és építészt ihletett meg, ma szo­cialista iparváros. Észak Firen­zéje, ahogy egykor a költők ne­vezték, újraéledt hamvaiból.

Next

/
Thumbnails
Contents