Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-04 / 94. szám
Dunántúli Tlaplo 1980. április 4., péntek A növénytermelés magasiskolája Naprakész, pontosan megvalósított technológiák Végtermékek nagy volumenben és magas színvonalon A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Állami-dijat adományozott a vetőmagtermesztés, valamint a baromfitenyésztés, a baromfifeldolgozás fejlesztésében végzett irányító tevékenységükért megosztva dr. Grünfelder Lőrinc agrármérnöknek, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát üzemigazgatójának, dr. Kisjakab Lajos agrármérnöknek, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának, Szabó János Kossuth-díjas agrármérnöknek, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettesének. A régi mellett felépült már Pataiék új háza Szederkényben Saját erőből brigádkirándulást — - mondja A Bólyi Merőgazdasági Kombinát átlépte üzemi kereteit! Integrációival és kooperációival az utóbbi négy évben maga mellé sorakoztatta a térség gazdaságait és fokozatosan Dél-Dunántúl agrár-gazdasági szellemi, szervezési báirisa lesz. Rendszerein keresztül mind nogyobb távolságra sugározza ki szakmai tudósát és szervezettségét. Precizitásban és jövedelmezőségben a „menők" közt is kimagaslik. Itt minden a helyén van, minden átgondolt és minden megalapozott. Közösen a szomszédokkal „A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát az elmúlt négy évben lényegesen megnövelte termelését, kibővítette integrációit, megerősödtek együttműködési törekvései - mondjai dr. Kisjakab Lajos vezérigazgató. — És amennyire lehetett, megtartotta eredménycentrikus szemléletét." Ebben az időben kezdte (neg munkáját a Baranya megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amelynek tagja, jórészt irányítója a BMK. Létrejött az Agrokémiai Központ, amely 50 000 hektár összefüggő mezőgazda- sági területet lát el kemikáliákkal. A kombinát növénytermelési rendszere a babarc—szajki tsz búzatermelési rendszerével társult, és ma pontosan 100 gazdaságban érvényesíti saját korszerű technológiáit. Megalakult a Protol tudományos termelési társulás. Együttműködés jött létre több mezőgazda- sági és feldolgozó üzemmel. A környező tsz-ekkel létesített hosszabb távú eqyüt'iműködésék a termelési feladatokon túl más tevékenységre is kiterjednek. Sokoldalú kapcsolata van a kombinátnak határmenti jugoszláv vállalatokkal és gazdaságokkal. „Csehszlovákiában pedig - mondja dr. Grünfelder Lőrinc — a bári ■ tojóbaromfi- tenyészanyag szinte meghatározója a tojástermelésnek.” FehÉrjeprogram A kombinát fő profilja a vetőmag term elés és a baromfi- tenyésztés. Mindkettőben országos feladatokat lát el. A vetőmagprofil rendkívül nagy lépést tett előre az elmúlt négy évben minőségben is, mennyiségben is, de mindenekelőtt exportban. A lehetőségeket a vetőmagüzem korszerű rekonstrukciója, a profil körül kialakult rendszerek és vetőmagüzemhez közvetlenül kapcsolódó termelőüzemekkel való kooperáció teremtette meg. öt növényben 29 gazdaság termését dolgozza fel Boly. Negyvenezer tonnára nőtt ennek a komplexumnak a produkciója, és a fele exportra megy. A komló melilett a fehérjékben gazdag növények — szója, borsó és bab — országos gondozását a BMK vállalta. Bolyról már nem lehet úgy beszélni, hogy ne említsük a szóját., A programot az elmúlt négy évben indította el a kombinát. Megfelelő fajtákat kutattak fel belföldön és külföldön, ezeket elszaporították és a legjobb vetőmagot biztosították a hazai köztermesztés számára. Boly irányításával a hazai szójater- melés tavaly csúcsát érte el. a termelés országosan meghaladta a 18 mázsát hektáronként. A babprogram most bontakozik ki. 250 hektár területen foglalkoznak babelőállítással, s ugyanakkora területen a part- nergazdaságak. Ez kisebb mértékben exportcélokat szolgál, nagyobb részben az országos babtermesztési program bázisa. Baromfitenyésztésük 1962-re nyúlik vissza. Az volt a feladata, hogy az országot ellássa fehér toióhibrid tenyészanyag- gal. Időközben ez .bővült: ma Csehszlovákiában a Bárból származó baromfi több tojást termel, mint itthon. A profil most kettős. A másik vonal a húshibrid naposcsibe: o Baromfifeldolgozó Közös Vállalat taggazdaságainak ők szállítják a broiler naposcsibét. Két új baromfitelepet és keltetőt építettek ennek érdekében. A naposcsibéket a taggazdasá- ' gak hizlalják meg, hogy aztán a Baromfifeldolgozóból 120 féle árucikk formájában kerüljön a hazai, európai és távol-keleti piacra. A vertikum teljes. Kitűnő szakgárda A bólyi expanzió aranyfedezete a több évtizedes átgondolt és eredményes gazdálkodás. naprakész és precízen megvalósított technológiák, a nagyszámú, jól felkészült, kitűnően szervezett szakgárda. Kétszáz felsőfokú végzettségű szakember, dolgozik Bolyban és 400 technikus. A fizikai dolgozók több mint 70 százaléka szakképzett. „A kombinát minden dolgozójának ismernie kell feladatát, ismernie kell a megoldási lehetőségeket, a technológiát, a technológiának mindig újabb és újabb elemeit. Csak akkor tudnak megfelelő minőségben, alkotó módon bekapcsolódni a kombinát tevékenységébe" — mondja Szabó János termelési vezérigazgató-helyettes. A vetőmag naprakész kutatási információkat igényel az évről évre megjelenő új fajtákról és a hozzájuk kapcsolódó technológiákról. A kombinát kapcsolatot tort fenn a hazai intézetek, egyetemek és főiskolák szinte mindegyikével. Ireg- szemcse gesztorsága mellett társulást hoztak létre a fehérjehordozók előállításának elősegítésére. És mivel exportra vetőmagot termelnek, a világ ismeretei frissen áramlanak tevékenységük legnagyobb részébe. Az ismeretek adaptációjával egy osztály foglalkozik. Ezekre alapozva folyik a békáspusztai újonnan szervezett oktatási központba a különböző szintű dolgozók számára a megfelelő információnvújtás, hogy aztán ennek alapján végezzék tevékenységüket az elkövetkezendő időben. Tiszta profilok Ez a naprakészség jellemzi a kombinát minden tevékenységét. Tavaly Beremend térségében egy hipermodern tehenészeti telepet telepítettek be. összevonták tehénállományuk egy részét, és ez új lehetőségeket nyújtott a szakosításra. A hagyományos telepeken az arra az üzemre jellemző ágazatot bővítették ki és kialakultak a tiszta profilok. Ahol sertéssel foglalkoztak, ott az egész üzem berendezéseit sertéshúsra alakították át. Két üzemben sertés- tenyésztéssel foglalkoznak, s csak sertéssel, egy üzemben baromfival, s ott csak azzal, kettőben hízómarhával, három tehenészeti telepük van, s ott csak tejet termelnek meg borjút nevelnek. A kombinát tehenészeteit a bólyi üzem látja el üszőkkel az intenzív legelőgazdálkodásra alapozva. Az intenzív legelőgazdálkodás nemcsak azt eredményezte; hogy biológiai alapjait tekintve értékesebb vemhesüszők kerülnek a tenyésztésbe. Csökkenteni tudták az egynyári szálasok termőterületét és helyükön jövedelmezőbb vetőmagvakot termelnek. Az egész láncolat Boly a iövőt illetően nem tervez különösebb változást, a profilválasztás helyességét többszörösen igazolta! az idő. A fő tevékenység ezután is a vetőmagtermelés, a baromfitenyésztés és a naqyarányú árutermelés. Ezeken belül azonban egy új korszakot nyit a minden tevékenységet átható piacszemlélet. A piac választékot és gyors reagálást követel. A profilon belül o termék- választékot naprakészen, a piachoz hangolva fogják fenntartani, a piaci igényeknek megfelelően bővíteni, szűkíteni vagy esetleg változtatni. A vetőmag! programban öt növényfajjal dolgoznak. Ezeknek van egy arányuk. Lehetséqes, hogy az arányokat változtatni kell, például a borsó terhére és a szója iavára, de anélkül, hogy a profil, a célkitűzés — vetőmag- előálítás, forgalmazás* — megváltozna. Most nagyobb meny- nyiségű babra van igény. Ennek a kielégítésébe fog bekapcsolódni a kombinát a biológiai és termesztési oldal kialakításával, majd elterjesztésével. Piacra betörni, megkapaszkodni és ott pénzt keresni egyre inkább csak speciális és magas feldolgozottságú termékekkel lehet. A kombinát a végtermékek felé fejleszti tevékenységi körét és ebben a szellemben lépnek tovább a kooperációkat és integrációkat illetően is. Termékeik lehetőség szerinti feldolgozására, a piacképes termékek olyan csomagolására törekednek, amely a kor követelményeit kielégíti, mert ebben vannak azok a gazdasági lehetőségek, amelyek jövedelmező gazdálkodást biztosítanak. „Tulajdonképpen a termelési alaptevékenység és az ott történő befektetések akkor gyümölcsözőek igazán — mondja Szabó János —, hg mód van arra hogy a terméket, amelyet az alaptevékenységben előállítottak, fel lehet dolgozni. Mód alatt azt értem, hogy olyan természetű a termék, olyan a technikai lehetőség, olyanok az anyagi lehetőségek, hogy ezt meg lehet tenni. Az egész termékláncolat, ha együtt van, akkor lehet leginkább ökonomikus a vállalkozás.” A kombinát profilja egyenesen megköveteli, hogy termékei feldolgozva kerűl|enek a vásárlóhoz. De nemcsak a vetőmag jelenti a végterméket, hanem a különböző fogyasztási cikkek is, és nemcsak saját termékeik kerülhétnek feldolgozásra'. Lehetséges és hasznos lenne, ha a jelentősebb kultúrákban és az állattenyésztési termékekben a kooperációs 'köröket bővítve, a területi integrációt fokozva- a termékek nagyobb volumenét állítanák elő és dolgoznák fel végtermékké. A BMK vezetőinek az az álláspontja: a feldolgozást nem feltétlenül a kombinát, hanem az integráció keretén belül kellene megvalósítani. „Meggyőződésem — mondja a kombinát vezérigazgatója —, igazán eredményes munkát csak a teljes inteqráció birtokában lehet végezni. Amikor az inteqráció véqső láncszeme is idetartozik. Tehát a forgalmazás, beleértve a külföldi forgalmazást is." Az éves ütem — 20"/« Boly ezután is nyereségcentrikus tevékenységet kíván folytatni. A termékek volumenének növelése és feldolgozása a piaci igények szerint — csak egyik útja a pénzkeresésnek. „Az eddiginél fokozottabb mértékben kell keresni a lehetőséget és az utat egyéb tevékenységekre is. El tudok képzelni a feldolgozás és forgalmazás mellett olyan tevékenységet is - mondja dr. Kisjakab Lajos vezérigazgató —, ami nem szorosan ehhez csatlakozik. Bizonyos technikai berendezések gyártásáiról is szó lehet az integrációban levő üzemek szabad kapacitásának kihasználásával. Aztán a pénzkereséssel legalább egyenértékű a takarékosság. Árbevétel vonatkozásban nem sok pluszt tervezhetünk. Ha tíz eredmények na- qyobb mérvű romlását ki akarjuk védeni, akkor takarékosságban kell nagyobb erőfeszítést tenni. Az áremelkedésből eredő kiesést nagyjából a rneny- nyiségi takarékossággal kell el- * lensúlyoznunk." Boly az új árviszonyok mellett is 205 milliós nyereséget tervezett 1980-ra — a hasonló nagyságú gazdaságok között a legnagyobbat. A szárazság ellenére 7 százalékkal növelték tavaly a termelési értéket és ugyanakkora eredményt mutattak fel, mint 1978-ban. Bolyban minden ember 430 000 forint értéket állít elő évente és 80 000 forint nyereséget hoz. Minden hektáron 13 000 forint a tiszta jövedelem és minden befektetett forint 20 fillérrel kamatozik. Négy év alatt 80 százalékkal nőtt a termelési érték, 50 százalékkal a nyereség. Ezt a dinamizmust csak Boly tudja felmutatni. Báling József A városi ember szájálból könnyén kicsúszik: könnyű ott, ahol udvar, kert, ól, pajta van. De vajon tényleg könnyű-e a jövedelmek megduplázása? Egy középkorú asszonnyal beszélgettem, aki nemes egyszerűséggel mondta: ,,Néha a nincset irigylem”. Azt, akinek nincs kertje, szőlője, aki távfűtéses lakásából, karosszékből figyeli a világot. 'Mert néha — főleg most, tavasszal — még felegyenesednie is fárasztó .. . Ulbert Adómmal, a1 szederkényi termelőszövetkezet elnökével a háztáji gazdálkodásról beszélgetünk, s engedtessék meg, hogy előrebocsásisam: aki a gazdaságától háztáji segítségre számít, annak minden esztendőben egy bizonyos óraszámot le kell dolgoznia a gazdaságban is. Tehát kétszer kell megdolgozni a háztájit: egyszer kell érte dolgozni, aztán meg 'benne... — Nem szabad elfelejteni — mondja a termelőszövetkezet elnöke —, hogy nem mindig könnyebb az élete annak, akinek tölbb a jövedelme. Már hogyha falusi mércével mérünk. Léhet százezret is keresni egy évben mellékesként, de akkor nincs ünnep, nincs pihenés, nyaralás.. . Ugyanezt kérdeztem az egyik legügyesebben gazdálkodó szederkényi asszonytól, Patai Józsefnétől is: — Tényleg nincs megállás? — Nincs. Mit takar ez a tömör válasz? Patainé a gazdaságában 35 disznót tart, 120 baromfit. Reggel ötkor kel, amikor a férje —, aki Pécsett, a Gázműnél sofőr —, kimegy az állatokhoz, készíti a reggelit a gyerekeinek, mos, ismét az állatok — etetni, itatni, ganét hordani —, de köziben az ebédet is meg kell főzni .. . 250 'négyszögöles kertjük van: a kapa mindig 'készenlétben. Esté úgy esik az ágyba. — Hallottam, önnek a legmodernebb a gazdasága... — Igen. önetetős módszerre vannak beállítva a jószágok: a takarmányt csak elő kell készíteni. S vigyázni, hogy szárazon ne kerüljön az állat elé. . . — Mennyi a haszon? — Egy-egy sertésen ha 800 forint megvan, akkor nem járok rosszul. — Miért csinálja? — Kell a családi költségvetésibe. Ügy havi ikétezer-két- ezerötszáz jön tisztán — van amikor több is — s így kettő a keresetünk a férjemmel. A fiam ötödikes, a lányom elsős. Gondolnunk kell a jövőjüfere is. o Sóját erőiből. Vissza, visszacseng a mondat; Antalovics Istvánné mondata. Ö a tsz ag- ranómusa, férje ugyanitt raktáros. Kislányuk 5 és fél éves, és úgy néz 'ki, jövőjét jól megalapozzák. —' Most hirdettek egy közös Anta'lovicsné —, de valamelyikünknek 'itthon kell maradni. Sok az állat; a szomszédra nem hagyhatom őket. Antalovicsék is a sertéshizlalást választották „másodállásnak”. — Harminc sertést szerződtem az idén — mondja az ag- ronámusnő. — Nálunk nincs önetetés, nem is tudnánk megoldani, régiek az ólak. így aztán akad fizikai munka, ro- gyásig. A férj végzi a munka dandárját. — Most vágtak a szőlőbe is? — Igen. Kaptunk egy 533 négyszögöles részt, most telepítjük. Négy-hat év múlva fordul majd igazán termőre. — Mit telepítenek? — Fehéret is, meg némi Oportót. Én a vörös bort kedvelem. Beszélgetésünk iközben többször is megkérdezem: nem nehéz-e mindez? Hogy bírják? De szinte mindig kitérő választ kapók: Meg kell próbálni ! o Kiss Gyuri bácsit régóta ismerem. Még néhány esztendő van a nyugdíjig. — Mi, amióta az eszemet tudom, tehénnel, bikákkal foglalkoztunk. Néha többel, ma már kevesebbel .. . Monyoródon laknak: jó erőben apósa, anyósa, felesége... Amit dolgoznak, családi vállalkozás. Lánya mór névbe jutott: férjnél van Pécsett, van egy fekete szemű, mosolygós fiúunoka. Fia szintén kereső ember. — Maguk miért csinálják? — Most már megszokás. Nem a szükség hajt. De valahogy el sem tudnám képzelni, hogy ne legyen egy-'két bika az istállóban, hogy az ól üresen álljon. De azért azt is tegyülk hozzá: mindig van helye a pénznek. — Mikor voltak együtt, valahol Gyuri bácsi? Nyaralni, kirándulni? Vagy benn Pécsett, az unokánál? — Még ilyen nem volt. Valakinek mindig otthon kellett marad ni. — A jövő? Álmai? — Nem sok. Lássam, hogy o fiam is révbe ér, s tudjak dolgozni. Ehhez meg egészség kell. o Beszélgetésünk közben előjött: bizony nem mindenki áldozza már az óráit, napjait, éveit. Ki-ki maga dönti el, mit vállal, meddig mehet el? Sokan már nem látják ott a faluban sem, hogy ha valaki lead egy bikát, s negyven-ötvenezer forintot kézhez kap, mi van e mögött a pénz mögött. Ebből bizony le kell vorini egynémely tételt. A takarmányozást, a kockázatot és a kötöttséget, a hajnali ébredést... Kozma Ferenc Túl az özemhatárokon
