Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-30 / 118. szám

6

Dunántúli napló

1980. április 30., szerda

szerkesztőség postájából E

Nem viszik el a szemetet

Szeretném megkérdezni az illetékeseket, hogy mikor oldódik meg végleg Pécsett, a Darvas József u. 14—16. szám alatt lakó 30 család beköltözés óta tartó gondja, a szemét elszállítása. A Kertváros Lakásszövetkezet kulcsátadáskor családonkén 500 forintot számolt fel új konténer vásárlása cimén. Helyette egy régi, rossz konténert szállítottak a helyszínre, amit a köztisztasági dolgozók nem tudnak gurítani, ezért nem viszik el a szemetet Azóta szeméthegyek tornyosulnak a konténer körül, ami ha jól tudom egészségügyi szempontból sem megengedett, mivel délutánonként 20—30 gyerek ideiglenes játszótere az épület előtti területen van.

Bálint József Pécs, Darvas József utca 16.------------------------------*-------------------------------H

ozzászólás cikkünkhöz

„Furcsa selejtezés?"

Telefonnál

Távfűtés, lakásfelújítás, tatarozás

Az április 1-i telefonügyeletünkön a kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatban elhangzott kérdésekre adott válaszok egy részét a tegnapi számunkban közöltük. Ma a távfűtési, lakásfelújítási, ta- tarozási munkákról adunk tájékoztatást.

Jogi

tanácsadó

Balogh T. telket szeretne venni ház építéséhez. Nem tudja azonban, hogy a kiszemelt telekre van-e építési tilalom és milyen házat építhet.

Kérdése: miként tudhat meg pontosabbat, omit Írásban is kézhez kaphat?

Azt javasoljuk, hogy kérjen elvi építési engedélyt. Ehhez még nem kell igazolni tulajdonjogot. Az elvi építési engedély célja, hogy az építésügyi hatóság előzetesen állást foglal az építés kérdésében. így például az ingatlan beépíthetőségére, az alkalmazandó beépítési módra, az épület nagyságára, szintmagasságára stb. így tudja meg legpontosabban, hogy a kérdéses területre mit és hogyan építhet.

I

T. B. az iránt érdeklődik, hogy mikor nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni?

Az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 94. § (3) bekezdése értelmében nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert

a) gyógykezelésben részesül;

b) katonai szolgálatot teljesít;

c) a lakóhelyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása ;

d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait;

e) szabadságvesztés büntetését tölti;

f) az épület vagy a lakás ka rba n ta rtásá va I, heIyreá 11 ítá sóval, felújításával,, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg: nem tudja használni;

g) üdül vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik.

Arató K. bedolgozó a kész terméket vitte a munkáltatójához, amikor baleset érte.

Kérdése: balesete üzemi baleset-e és kaphat-e baleseti járadékot?

Az 1975. évi II. törvény 77. § (1) bekezdése értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására menet közben éri.

A 3/1975, (VI. 14.) SZOT-sza- bályzat a 94. §-ában külön meghatározza, hogy a bedolgozók balesetét mikor kell üzemi balesetnek tekinteni.

A szabályzat 94. § (1) bekezdése értelmében a bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesettnek, a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott, b) amely á bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte.

Ugyanezen rendelethely (2) bekezdése értelmében üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye o munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványában szereplő lakáson van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet éri.

Naponként

változik

Elképzelhetetlen számomra — és úgy vélem, a környéken lakók számára is —, hogy a Ja- kabhegyi út, Bagoly dűlő, Ma- kár-hegy utcai közvilágítása hosszú hónapok óta (évek óta?!) nem megoldott. Ugyanis ennek a meglehetősen nagy területnek a közvilágítása a legkülönbözőbb variációk „tárháza”. Ezek a következők: egész nap ég; hajnalban ég és este nem; késő este ég és hajnalban nem; egész éjjel nem ég; stb. — néha naponként változik. Tényleg nem megoldható, vagy csak „boszorkányságnak” vagyunk tanúi?

Kérem az Áramszolgáltató Vállalatot, próbáljon segíteni, hogy a lakók biztonságos gyalogos és autós közlekedése ne a véletlen műve legyen.

Kovács Józsefné

Jakabhegyi út 40.

Szerkesztői

üzenetek

Kiss L, Mohács: A vállalata helyesen járt el a szabadság kiadásánál.

Nagy S.-né: Lehet valakinek egy állandó és egy ideiglenes bejelentett lakása.

N. Gy., Komló: Problémájával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, elutasítás esetén a Munkaügyi Bírósághoz ford u Ihat.

H. l-né, Siklós: örökbefogadás esetén is megilleti a gyér. mekgandozási segély, ha ehhez az egyéb feltételek megvannak.

Növényvédelem

A hűvös időjárás a fűtetlen fólia alatti palántanevelésnél a gyökérképződést csökkentette. A palánták a gyökérzetet károsító gombákkal szemben érzékennyé váltak. A leggyakoribb betegséget, a palántadőlést a dinnyénél a gyepkockás nevelésnél észlelhetjük, mert a tala jfertőtlenítés e módszernél nincs megoldva.

A palántadőlésnél szikleveles korban a palánták eldőlnek, a fertőzés későbbi időszakában a gyökérnyaki részen a betegségre jellemző bámulások, elhalások láthatók. A fertőzött növényeket meg kell semmisíteni, a károsított gócokat Zineb 0,5 százalékos oldatával öntözzük be. A 0,5 százalékos Zinebbel történő beön- tözés csak megelőző védekezés, a betegség továbbterjedését gátolja.

Az ismételt vetésnél friss fertőtlenített földet használjunk TMTD porcsávázószerből a csomagoló anyagon feltüntetett mennyiség alapján. Ugyanebből a szerből 3—5 gramm szükséges 1 kilogramm vetőmag csávázásához.

A kiültetett káposztát földibolhák és káposztalégy ellen Ditrifon 5 szerrel porozzuk, melyből 20—26 dkg kell 100 négyzetméterre.

A gyümölcsfáknál a hűvös, csapadékos időjárás a virágzás alatt a gyümölcskötődést csökkentette. Közvetlen virágzás után az alma- és körtefákat varasodás ellen Dithane M—45 vagy Fundazol 50 WP szerrel permetezzük.

Levéltetvek, atkák, poloska- szagú darazsak ellen a permet- lébe Bi 58 szert keverjünk. A Bi 58 és Fundazol permetlébe más szer vagy levéltrágya már nem keverhető, mert perzselést okoz. Az őszibarackfákat levél- fodrosodás ellen ismételten Orthocid 0,2 százalékos oldatával permetezzük.

Szőlőben a gubacsatkák és levélatkák ellen az előző évben károsított területeken Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatával permetezzünk.

Dr. Frank József

A Dunántúli Napló április 1-i számában „Könyvturkóló a MÉH-telepen - Furcsa selejtezés — Nemzeti értékek a hulla, dékban” címmel cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtára több ezer kötetnyi könyvet a MÉH-telepre szállíttatott. A közlemény fontos, ele. ven problémát vet fel: mi történjék azokkal a könyvekkel (és hozzátehetjük — bár ez esetben erről nem esett szó — folyóiratokkal), aimelyék „senkinek” sem kellenek.

Mindertekelőtt néhány szót a „senkinek” kifejezéshez, ami— jól tudjuk — nagyon is relatív. Vannak és lesznek mindig gu. berálák, a ikuiká'ból is kiszednek egyet-mást. Nyilvánvaló, hogy ami „senkinek" se kell, vagyis kidobásra kerül, az js kellhet valakinek.

Óhatatlanul így vagyunk bi. zonyos könyvekkel is. Köztudomású, hogy az orvosi könyvtárakhoz nap mint nap fordulnak ajánlatokkal: vegyenek át régi könyveket. Hagyatékból, költözködés, helyhiány miatt ajánlják fel részben vagy egészben gyűjteményeiket özvegyek, nyugdíjba vonult vagy gyakorló orvosok, feleslegessé vált példányaikat könyvtáraknak. Régebben el is fogadtak ilyen adományokat, de a könyvek köziül csak kevés kötet került o raktárak polcaira. Nagy többségük leltározatlanul, feldolgozatlanul, hozzáférhetetlenül el. hevert: volt is, nem is. Sok hely között így gyűlt Össze Pécsett is sok-sok könyv, folyóirat, s idővel ezekkel is tenni kellett valamit. De mit és hogyan?

Erre a kérdésre választ kapunk a cikkből, amely megszólaltatja dr. Ruzsás Lajosné könyvtárigazgatót: csak azokat a kötetéket selejtezték, amelyek értéktelenek, feleslegesék voltaik. Még azok a munkák is ér. téktelenek (mert hiányosak, mert többespéldányok), amelyeket Havasi János, a cikk szerzője oly szívfájd ító módon említ bevezetésképpen. A valóban híres Virchow idézett műve annak idején rengeteg külön füzetkében jelent meg, s ezek összességéből áll a 6 kötetes mű. Csakhogy a teljes mű számos könyvtár mellett Pécsett is megtalálható, s a selejtfoe csu. pán néhány szórvány füzet ke. rült. Grauvogl munkája nem tekinthető különösebben értékesnek, nem ritkaság, ráadásul tudománytörténeti szempontból sincs jelentősége.

Megnyugtathatjuk mind Havasi Jánost, mind a Dunántúli

Napló olvasóit: nem mentek veszendőbe nemzeti értékek. A többször átnézett anyagot (minthogy nem leltári állományról volt szó) jegyzékbe vétel nélkül is selejtezni lehetett. A nemzeti érték védelmét ilyen esetekben is nyugodtan a könyvtárosokra lehet bízni. Nincs igaza annak, aki úgy sejti, hogy „nagy fontosságú anyagok megsemmisítése tör. tént" és annak sem, oki azt gyanítja, hogy Ángyán János professzor magángyűjteménye is selejtbe került (annál kevésbé, mert ez ma is az özvegy tulajdonában van). Tévedés, ha nem is különösebben súlyos, hogy a 3/1975. KM—PM sz. rendelet nem tesz különbséget az állományba vett és nem vett könyvek között: a rendelet teljes egészében csak a könyvtári állománnyal fogIátkozik.

Miképpen lehetne gondoskodni arról, hogy — ha már az antikváriumok sem veszik át, márpedig többnyire ez a hely. zet — gazdára találjon a selejtezendő könyvek egy része? Jegyzékbe vétel értelmetlen, felesleges volna, még ha biztosítaná is valaki a szükséges szakemlbert, pénzt. Szabad böngészést biztosítani a selejtezés előtt, legalább örvösök, orvos- tanhallgatók számára. Lehetséges, bár eredménye igencsak kétes. S a MÉH-telepnek — különösen, ha eleget tesz annak a kötelezettségének, amelyre a cikk is felhívja a figyelmet — jógáiban áll értékesíteni a hozzá ipari hasznosításra beszállí. tott könyvanyagot.

Szeretnénk, ha hozzászólásunk eloszlatná azt a félreértést, hogy minden, ami könyv, egyúttal érték, sőt nemzeti érték. Sdk, egyre több az olyan könyv, amely munkaeszköz, s ugyanúgy el is veszti értékét, mint minden más munkaeszköz. S az utókor, a történész számára nem szükséges, hogy ami régi, valamennyi példányban megőrzésre kerüljön.

Dr. Székely Sándor,

az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs

Központ igazgatója,

az orvostudományok

(orvostörténet) kandidátusa

Kérdés: Miért hidegek a fűtőtestek a délelőtti órákban azokban a házakban, ahol automatikus hőszabályozó van és miért nem mérséklik a fűtési díjat erre az időre?

Fenyvesi József, a Pécsi Távfűtő Vállalat igazgatója az alábbiakat válaszolta:

— Az energiatakarékosság követelményeinek megfelelően a hőközpontokban felszerelt automatikus hőmérsékletszabályozó a mindenkori külső hőmérséklet függvényében szabályozza a fűtővíz hőmérsékletét, így az őszi és tavaszi hónapok melegebb napszakában, amikor a fűtőtestek felületi hőmérséklete alacsonyabb az emberi test hőmérsékleténél, bár fűtés van, az kézzel nem érzékelhető. A helyiségek hőmérséklete eléri a rendeletekben előírt értékeket. Ugyanazon napokon mintegy 16 órán át, az alacsonyabb külső hőmérsékletű időszakban érzékelhetően is működik a fűtőberendezés. A felszerelt automatikus fűtésszabályozó tehát betölti a tervezett funkcióját, hogy a helyiségek előírt hőmérsékletét kevesebb enetgia felhasználásával biztosíthassuk.

— A fogyasztói hőközpontok a forróvízhálózatra párhuzamosan kapcsolódnak, a visz- szatérő vezeték a lehűlt vizet az erőműbe ismételt felmelegítésre szállítja vissza. Az a hőmennyiség, amely egy-egy hőközpontban nem kerül felhasználásra, más helyen nem vehető igénybe, ebből következően megtakarítást jelent.

— A pécsi forróvízrendszeren a távfűtött lakóépületeknek mintegy a fele már automatikus fűtésszabályozóval üzemel. A még korszerűtlen régi hőközpontok felújítása során általánosan alkalmazni fogjuk.

— A fűtési szolgáltatás díja átalánydíj, fűtési idényre légköbméterenként 18 forint, a külső levegő hőmérsékletétől függetlenül került meghatározásra. így például az általában leghidegebb átlag hőmérsékletű január hónapban is ugyanannyi a fűtési díj, mint a melegebb őszi és tavaszi hónapokban. A fűtési díjból engedmény a 14/1979. NIM sz. rendelet 3. § szerint csak akkor adható, ha a szolgáltatás 2 napon túl szünetel, illetve ha a helyiségek hőmérséklete az előírt értéket huzamosan nem éri el.

A következő kérdésekre Hajdú László, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat műszaki igazgató- helyettese ad választ:

A fegyelmi büntetések alkalmazási körét is bővítette az új jogszabály. Munkabércsökkentést o teljesítménybérben dolgozóknál eddig nem lehetett alkalmazni fegyelmi büntetésként, az új rendelkezés ezt lehetővé teszi. Eszerint a teljesítménybér 5-től 20 százalékig csökkenthető, legfeljebb azonban egy évre.

Szigorítás lépett életbe a fegyelmi büntetések végrehajtásánál is, mert kizárja a fegyelmi úton történő áthelyezés, illetve elbocsátás büntetések felfüggesztését. Ezen büntetések a felfüggesztéssel ugyanis elvesztették súlyos jellegüket, igy nem érhették el a kivánt célt.

Az új rendelkezések arra is súlyt fektetnek, hogy a dolgozó munkahelyváltoztatással ne vonhassa ki magát a fegyelmi büntetés hátrányai alól. Egyik ilyen új szabály, ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó munkahelyet változtat, és büntetése az új munkáltatónál nem hajtható végre, mert például nincs ott olyan munkakör, az új munkába léDés napját követő egy évig — a bérmegállapítást kivéve — a munkába lépés előtti munkaviszonyban töltött idejét számitáson kívül kell hagyni.

Az új rendelkezés következtében minden olyan előnytől, amely a munkaviszony időtartamához kapcsolódik, a fegyelmi hatálya alatt álló dolgozó egy évig elesik. Igy például az új munkahelyen egy évig a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadságot nem kaphatja meg, illetve az év végi részesedés meg;

(

állapításánál sem vehető figyelembe a korábbi munkaviszonyban elKérdés: Hány lakást újítanak fel és hol?

— Vállalatunk 1980-ban fokozott ütemben tovább folytatja a Tolbuhin u. 55—65. sz. épületek, a Frankel Leó u. 6— 8. és 13—17., illetve 19—23. sz. épületek felújítását. Elkezdjük még az idén a Frankel Leó u. 7—11., illetve a 2—4. sz. épületek felújítását. A 39-es dandár u. 7. a, b, c és a Körösi Csorna S. u. 5., 7., 9. sz. épületek felújítását be szeretnénk fejezni és itt ütemesen folytatjuk a többi épület felújítását is. Ugyanilyen ütemben halad az Athinay u. 1., 3. épületek felújítása.

— A belvárosban elkezdődött a Jókai tér 5. és 6., a Munkácsy M. u. 3—5. épületek felújítása és még további épületek munkáit tervezzük, összesen 400 lakás felújítását tervezzük ebben az évben.

Kérdés: A felújítás alatt milyen szükséglakásba költöztetik a bérlőket?

— A felújítás során a legtöbb épületből bérlőinket átmeneti lakásba költöztetjük. Átmeneti célú lakásaink nem „szükség-", hanem valameny- nyi összkomfortos lakás. Esetenként lényegesen jobb minőségű, mint az eredeti. Elhelyezés szempontjából is kedvező. Jól megközelíthető helyen vannak, szép környezetben (Ledi- na, Jókai u., Jedlik, Ányos u., Kertváros).

Kérdés: Milyen utcákban végez a vállalat külső, karbantartási munkát?

— Vállalatunk 70 épület tervszerű megelőző karbantartási munkáit végzi el ebben az évben. Igy például Megye, Ku- lich Gy., Bem, Rét, Semmelweis, Kolozsvár, Budai Nagy Antal, a 39-es dandár utcákban. E munkálatok során az épületszerkezeteket megvizsgáljuk és a szükséges javításokat elvégezzük, az épületek homlokzatait is kijavítjuk. Külön program alapján, a városkép javítása érdekében a Kossuth Lajos, Doktor Sándor, Bánki Donát stb. utcákban végzünk homlokzatfelújítást, ami kiterjed a tető-, bádogos- és egyéb a homlokzattal összefüggő szerkezetekre is.

— Az 1980. évi lakóházjavítási programunk a korábbi évekhez képest kiemelkedően magas, így például a lakóházaink állagvédelmére, felújítására mintegy 190 millió forintot fordítunk.

töltött ideje, és ha a jubileumi jutalom abban az évben járna, az sem illeti meg.

Az említett jogszabály a bérmegállapításra nem terjesztette ki a most említett egyéves szankciót. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban eltöltött idejét a besorolásnál azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Szigorúbbak a rendelkezések a fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítésre is, munkahelyvóltoztatás esetén.

Az új szabály szerint, mentesítésre az új munkahelyen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a fegyelmi büntetés hatályának a fele az új munkáltatónál már eltelt. Ez azt je lenti, hogy egy súlyos fegyelmi büntetés esetén, ha már például a 3 éves fegyelmi hatályból a korábbi munkahelyen a dolgozó eltöltött egy évet, az új munkáltatónál csak további másfél év után (a 3 éves fe gyelmi büntetés hatályának fele), ke rülhet sor a mentesítésre, jó munkája és magatartása alapján. Tehát az új munkáltatónál a dolgozónak el kell tölteni a fegyelmi hatály ide jének a felét. A régi és az új munkahelyen eltöltött időket összeszámítani nem lehet.

A dolgozók anyagi felelősségének szabályai is szigorúbbak lettek. A gondatlan károkozás esetében az átlagkereset 15 százaléka helyett, ennek 50 százalékáig terjedhet a felelősség mértéke. Úgyszintén a kirívóan súlyos gondatlanság esetén 6 hónapi átlagkeresetéig felel a dolgozó akkor is, ha nem történt bűncselekmény. (m)

A munkaügyi szabályok módosításáról (IV.)