Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-28 / 116. szám

Iráni fejlemények Carter szóvivője a katonai akcióról Megtalálták a támadás tervét, titkos dokumentumait „Carter elnök a kudarc elle­nére nem hanta meg a kom­mandó bevetését a túszok ki­szabadítására. Természetesen sajnálatos, hogy az akció nem járt sikerrel, de én nem tudok senkiről, aki az eredeti elgon­dolást helytelennek tartaná” — jelentette ki Jody Powell, Car­ter amerikai elnök szóvivője szombaton este a sajtó képvi­selőinek. „Más forrásokból származó értesülések egyelőre nem erő­sítették meg azt a teheráni be­jelentést, miszerint az iráni fő­városból vidéki városokba szól- lítottáik át az amerikai túszo­kat" — mondotta Powell és ki­jelentette: „fontos hangsúlyoz­ni, hogy továbbra is az iráni kormányt tartjuk felelősnek a túszok biztonságáért, mindad­dig, amíg azok Iránban vannak. Ebben a kérdésben nem lehet félreértés.” A szóvivő ismét tagadtaazo- .kat az iráni értesüléseket, hogy a kommandó néhány tagja Iránban maradt volna és most valahol az országban bujkál. Tagadta azt a — többek között John Glenn ohioi szenátor által hangoztatott — feltevést, misze­rint néhány iráni kormánytiszt­ségviselő kész lett volna segéd­kezni a túszok kiszabadításá­ban, amennyiben a különít­ménynek sikerült volna eljutnia Teheránba. Carter elnök a kudarcot val­lott akció előtt egy nappal fel­fedte a terv részleteit Robert Byrdnek, a szenátus demokrata párti csoportja vezetőjének és több mint 50 százalékos esélyt adott a sikerre — jelentette ki Byrd szombaton a sajtó képvise­lői előtt. Carter ugyan elmondta, hogy a tervet hamarosan kipróbálják, de nem közölte, hogy azt már be is indították — hangoztatta a szenátor. Mint a kongresszus egyetlen, tagja, aki tudott erről a tervről, rá akarta venni az elnököt, hogy leqalább a szö­vetségesek aazdasági szank­cióinak kipróbálásáig halassza el az okciót, Carter azonban erre nem volt hajlandó — mon­dotta Byrd. A szenátor felszólította az el­nököt, hogy hagyja ott fehér há­zi „menedékét" és kezdjen ak­tív kampányt újraválasztására. „Az ajatollahnak nemcsak ötven túsza van, de túszként fogva tartjo Carter elnököt is” — mondotta Byrd és úgy véle­kedett, hogy a diplomáciai és katonai kísérletek kudarca után itt az ideje annak, hogy a feszültséget annak eszkalá­ciója után most leépítsék és erre alkalmasak lennének az elnök vidéki kampányútjai. * Az iráni hatóságok Teherán­ba szállították és az ottani amerikai nagykövetségre vitték a péntek hajnali sikertelen amerikai katonai akció során elpusztult amerikai tengerész- gyalogosok földi maradványait. Khalkhali ajatollah — aki személyesen is jelen volt a megtalált holttestek elszállítá­sánál — több ízben hangsú­lyozta, hogy eddig 9 katona maradványait gyűjtötték össze, de a rögtönzött sivatagi repü­lőtér körzetében még további halottak vannak. Mint ismere­tes, Carter elnök szerint 8 ame- . rikai katona vesztette életét az akció során. Khalkhali kijelentette: az ál­dozatok maradványait család­jaik a Vatikán közvetítésével átvehetik, az amerikai kor­mányzat azonban semmikép­pen. Khalkhali egy sajtóértekezle­ten beszámolt arról is, hogy az egyik hátrahagyott amerikai helikopteren megtalálták az akció tervezetét tartalmazó tit­kos dokumentumokat. Az ajatollah beszámolója sze­rint az Egyesült Államok nagy­szabású akciót készített elő az iráni iszlám rendszer teljes megdöntésére. A dokumentu­mokhoz csatolt fényképek Te­herán és más városok straté­giai fontosságú pontjait és épü­leteit ábrázolták. A térképeken több zöld jelzés volt: ezek let­tek volna Khalkhali szerint az átfogó támadás fő célpontjai. A jelek szerint távolról nem csak az amerikai közlemények­ben szereplő hat C—130 Her­cules típusú gép és nyolc heli­kopter vett részt az akcióban, hanem lényegesen több és az iráni földre lépett amerikai ka­tonák is jóval többen voltak, mint amennyit Carter nyilvá­nosságra hozott. EGK csúcstalálkozó Vasárnap kora délután meg­kezdődött az Európai Gazdasá­gi Közösség csúcsértekezlete Luxemburgban. A kilenc ál­lam- illetve kormányfő és kül­ügyminisztereik fokozott bizton­sági intézkedések közepette tárgyalnak. Az ülés színhelye egy ablak nélküli terem, amely­ben mindössze 29-en foglalhat­Különféle tipusú televíziók és G 750-es gáztűzhelyek minta utáni értékesítése a Titán Kereskedelmi Vállalat Iparcikküzletében, Pécs, Lenin tér 6. Nyitva: 8—16 óráig, szombaton 8—12 óráig. KERESKEDELMI VALLALA1 nak helyet: az állam-, illetve kormányfők, a külügyminiszte­rek, egy-egy tanácsadó minden küldöttségből, valamint Roy Jenkins, a Közöspiaci Bizottság elnöke egy tanácsadójával. A sajtó érdeklődése rendkívül nagy — 700 újságírót akkredi­táltak a csúcsértekezletre. A tanácskozás előkészítését alaposan megzavarta az Irán ellen végrehajtott sikertelen amerikai provokáció. Napiren­den ugyan továbbra is az EGK gazdasági és társadalmi hely­zete, az energiaproblémák, a három úgynevezett bölcs jelen­tése a közöspiaci intézmények átalakításáról, és mint központi probléma a britek által köve­telt költségvetési hozzájárulás­csökkentés szerepel, de az iráni helyzet ráveti árnyékát az egész csúcstalálkozóra. A kilenceket rendkívül nehéz helyzetbe hozta az Irán elleni katonai provokáció, amelyet Carter elnök éppen akkor kí­sérelt meg, amikor a Közös Piac engedett követelésének és diplomáciai-gazdasági szank­ciókat határozott el Teherán el­len. Közöspiaci diplomaták magánbeszélgetésekben egyál­talán nem titkolják felháboro­dásukat Washington lépése miatt. Másrészt azonban azt is hangoztatják, hogy a nemzet­közi helyzet kiélesedésének idő­pontjában kifelé egységet kell mutatniok és nem szabad azt belső ellentéteik kiteregetésé­vel veszélyeztetni. Ora a nagyvilágban Az Egyesült Államok kudarccal végződött iráni kommandóakció- jának következményei a helyszínen. A képen ai összeütközött amerikai katonai helikopter roncsa. Előtérben egy amerikai ka­tona holtteste. + KAIRO: Szádot egyiptomi elnök a Teheránban őrzött ame­rikai túszok kiszabadítására tett sikertelen kísérlettel kapcsolat­ban táviratot intézett Carter amerikai elnökhöz. Szadat „em­beri kötelességnek és nemes nemzeti ügynek" minősítette a kudarccal végződött vállalko­zást és elismerését fejezte ki az amerikai elnök „bátorságáért, merészségéért és elszántságá­ért". A táviratban Szadat mély részvétét fejezte ki az akcióban elpusztult amerikai katonák ha­lála miatt. Szadat határozott tá­mogatásáról biztosította az Egyesült Államokat „a túszok kiszabadítására tett, s áldozatot nem kimélő erőfeszítéseiben. A kairói rádió adását megszakít­va beolvasta a távirat szövegét. Megoldódott a kolumbiai túszügy A Dominika bogotai nagykö­vetségét február 27-e óta meg­szálló ,,M—19-es" gerillák va­sárnap egy kubai repülőgép fe­délzetén elhagyták a kolumbiai fővárost. A becslések szerint a ti­zenöt gerilla túszként tizenhat diplomát vitt magával Havanná­ba. A gép indulása előtt elen­gedték Venezuela, Dominika, Egyiptom és Izrael nagykövetét, a többiek szabadonbocsátasának időpontját nem közölték. A kolumbiai kormány és a ge­rillák szombati megbeszélésein a nagykövetséget megszálló csoport tagjai lemondtak arról a követe­lésükről, hogy bocsássák szaba­don börtönben lévő társaikat. Cserében a kormány képviselő­je beleegyezett abba, hogy egy amerika-közi, emberi jogok kér­déseivel foglalkozó bizottság vizs­gálja meg a bebörtönzött geril­lák ügyét. A gerillák a megálla­podást követően már szombaton este jelezték, hogy készek elhagy­ni a dominikai nagykövetség épü­letét. A túszügy ilyen módon törté­nő megoldása már korábban fel­vetődött, amikor Kuba hetekkel ezelőtt menedékjogot ajánlott fel a gerilláknak. Fernando Ravelo Renedo, Kuba bogotai nagykö­vete szombaton éjjel érkezett Bo­gotába az a repülőgép, amely­nek fedélzetén végül a gerillák túszaikkal együtt távoztak. ♦ KABUL: Az afganisztáni főváros főterén vasárnap kato­nai díszszemlével és a főváros lakosainak felvonulásával kö­szöntötték az áprilisi forradalom második évfordulóját. A dísz- emelvényen megjelent Babrak Karmai, az Afganisztáni Egysé­ges Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsának elnöke, mi­niszterelnök, valamint több más párt- és állami vezető. SZAKÁCS, TAKARÍTÓ és KONYHAI DOLGOZÓKAT keres felvételre a Honvédkórház, Pécs, Akác u. 1. I. 69/1980. sz. Maróthy László Varsóba utazott Vasárnap elutazott Varsóba a KISZ Központi Bizottságának háromtagú küldöttsége Maró­thy Lászlónak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezeté­sével. A delegációt, amely részt vesz a Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetség hétfőn kezdődő kongresszusán a repülőtéren Deák Gábor, a KISZ KB titká­ra búcsúztatta. Jelen volt Ta- deusz Pietrznk, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe is. + MOSZKVA: Moszkvában ülést tartott a KGST Tudomá­nyos-Műszaki Bizottsága. Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mon­gólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam, valamint Jugoszlávia képviselői áttekin­tették a KGST végrehajtó bizott­sága határozatainak végrehaj­tását, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok intézkedéseinek végrehajtását. A bizottság a legfrissebb tudo­mányos-technikai eredmények alapján foglalkozott az ener­giahordozó- és energiahelyzet­tel. + RÓMA: Vasárnap délelőtt Pekingből visszaérkezett Rómá­ba Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Ber­linguer április 14—23. között Kínában, majd április 23—25. között a Koreai NDK-ban tett hivatalos látogatást. Mint arról beszámoltunk, Pekingben meg­állapodás született a kínai— olasz pártközi kapcsolatok új- rafelvételéről. Enrico Berlin- guert fogadta Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnöke is. Az OKP főtitkára észak-koreai megbeszéléseinek befejeztével Peking érintésével tért vissza Rómába. + VARSÓ: Vasárnap ünne­pélyesen megnyitották az egy­kori auschwitz—birkenaui ha­láltábor új, állandó magyar ki­állítását. A kiállítás az itt el­pusztult mintegy 400 ezer ma­gyarnak állít emléket. Először 1944. május 14-én érkeztek magyarok a táborba, őket újabb szállítmányok követték. A tábort felszabadító szovjet ka­tonákat a poklot túlélő hétezer fogoly között már csak néhány magyar üdvözölhette. A Pannónia Sörgyár felvesz SZAKÁCS SZAKMUNKÁST, valamint TAKARÍTÓNŐT (I. 83/1980.) A duce mentette az életét Mussolini utolsó napjai H németek nem védték mi a partizó nőktől íO A háború már a vége felé közeledett. A szövetséges csapatok észak felé nyomul­tak, egyre kisebb lett az a terület, ahol az olasz dik­tátor, a Führer kebelbarátja biztonságban érezhette ma­gát. Fejveszett menekülés kezdődött, a duce mentette az életét. Élni akart, bármi áron. Abban reménykedett, hogy az utolsó pillanatban sikerül majd a semleges Svájcba szöknie, vagy rosz- szabb esetben a szövetsége­sek fogságába kerül. Az „olasz” titkos szándé­káról Hitler fülébe is eljutot­tak a hírek. A Führernek mór nem állt módjában, hogy menedéket adjon neki. De azt sem akarta, hogy túljár­jon az eszén, s élve ússza meg a játékot. 1945. áprili­sának egyik napján Mussoli­ni tartózkodási helyére, me­lyet a németek jelöltek ki szá­mára és harminc SS-katona állandóan őrzött, egy magas rangú SS-tiszt érkezett nem hivatalos látogatásra Berlin­ből. A tiszt négyszemközti be­szélgetést folytatott Otto Kis- nat kapitánnyal, aki a Mus­solinit őrző egység parancs­noka volt. Mint a háború után a náci hírszerzés ar­chívumaiból kiderült, a rövid megbeszélésen a ducével kapcsolatos titkos utasítások­ról esett szó. „Berlin ragasz­kodik hozzá — jelentette ki a látogató — hogy Mussoli­ni semmi szín alatt ne tá­vozhasson külföldre. Ha meg­próbál Svájcba jutni, önök­nek ezt minden eszközzel, akár fegyverrel is meg kell akadályozni. Elsődleges fel­adatuk, hogy a duce tele­fonbeszélgetéseit lehallgas­sák. A legkisebb gyanús mozzanatról is azonnal érte­sítse Berlint!" A katasztrofális helyzet, mely Észak-Olaszországban kialakult, természetesen sen­ki előtt nem volt titok. Áp­rilis 23-án jelentették Musso­lininak, hogy a német pa­rancsnokság tárgyalásokat kezdett az amerikaiakkal a hitleri csapdtok fegyverleté­telének konkrét feltételeiről. Ezzel egyidőben hírek érkez­tek arról, hogy Genova és Pánma a partizánok kezére került Mussolini magához hivat­ta Spengler hadnagyot, aki szeretőjének, Claretta Petac- cinak a testőre volt. „ön­ben megbízom — mondta ne­ki a duce — ezért elhatároz­tam, hogy önhöz fordulok ké­résemmel, Próbálja eljuttat­ni ezt a levelet Churchillhez. Ne siessen a válasszal, előbb olvassa végig”. A levélben ez állt: „Excel- lenciád! Az események, saj­nos, sürgetnek. Hiábavaló do­log nem venni tudomást a tárgyalásokról, melyek az Egyesült Államok, Anglia és Németország között folynak. Abban a helyzetben, • a- melybe Olaszország jutott az öt háborús év utón, nekem nem maradt sem­mi más, minthogy sike­reket kívánjak önnek ezeken a tárgyalásokon. Annál in­kább szeretném emlékeztet­ni önt a szavaira: „Olaszor­szág — híd. Olaszország nem lehet áldozat,..” Aligha szükséges itt bizonygatnom, milyen szerepem van nekem a történelemben. Nem, nem irgalomért esedezem, csupán méltányos elbírálást ké­rek... Kérem, küldje el hoz­zám az ön bizalmasát Meg­győződésem, hogy érdeklik azok a dokumentumok, me­lyeket átadhatok a szövetsé­geseknek a Kelet felől közel­gő veszélyről. Európa jövője jelentős részben öntől függ. Isten segítse önt”. Spengler elolvasta a leve­let A duce ’egyenesen a szemébe nézett. Vállalja ezt a megbízatást? — kérdezte.. — igen, excellenciás A bizalmas beszélgetés után Mussolini kérette Kisnat kapitányi. — Kapitány — kérdezte a duce — nem kapott semmi­lyen utasítást Berlinből, hová kell rejtőznöm veszély ese­tén? — Nem! Csak annyit tu­dok, hogy hatóságaink ra­gaszkodnak ahhoz, hogy ön ott tartózkodjon, ahol a né­met követség van. A követ- séq most átköltözik Fasanó- ból Meránóba, s önnek is vele kell tartania. Néhány nap múlva, mivel a szövetségesek Milánóhoz közeledtek, Mussolini magá­hoz véve minden iratot és pénzt, minisztereivel és a fasiszta vezetőkkel SS és SD csapatok kíséretében sietve elhagyta a várost. Teljes se­bességgel robogott a menet­oszlop észak felé, a Comói- tó irányába. Az oszlop élén egy páncélautó haladt nyo­mában Mussolini Alfa-Ro- meója, őt követte Kisnat ka­pitány az embereivel, majd a bukott „Salói köztársaság" miniszterei és fasiszta főko­lomposai következtek, végül 26 teherautón német kato­nák . ., Körülbelül ebben az idő­ben kapta Emilio Daddário, az amerikai felderítésnek dolgozó kapitány azt a meg­bízatást, hogy embereivel zárja le a svájci határt, ku­tassa fel Mussolinit és ejtse foglyul. Feltétlenül élve, és mindenképpen a hozzátarto­zó összes dokumentummal, meg pénzzel __ Ennél azon­ban jóval nagyobb veszélyt jelentett a menekülő dues számára az 52-es Garibaldi partizánbrigád közelsége. Mindent elkövettek* hogy megtalálják a kiutat a parti­zánok egvre szorosabbra vont gyűrűjéből. Mégsem sike­rült... • 1945. április 27-e volt. Haj- nalodott. Nem messze Grave- dona városkától a német me­netoszlopot feltartóztatták az 52-es garibaldistak őrjáratai. A partizánok kijelentették, hogy a németeket tovább en­gedik, ha ellenőrizték a velük tartó olasz nemzetiségűeket. Mussolini odaszólt Kisnat kapitánynak. — Kapitány szükségem van egy német eavenruhára, hogy német katonának látszok az ellenőrzéskor.. . — Remek ötlet, duce! Sürgősen kerítettek egy né­met katonai egyenruhát, s Mussolini az egyik teherautó­ban átöltözött a sofőr mel­lett... Az ellenőrzést végző parti­zán lihegve futott az 52-es brigád osztagparancsnoká­hoz, Urbano Lazzaróhoz, aki a „Bili” fedőnevet viselte. — Bili, megtaláltam a dú­cét! — Mi van veled, álmodtál? — Nem, így igaz! — Hol van? — Az egyik teherautó fül­kéjében. Átöltözött német egyenruhába. .„Bili" az autó­hoz sietett, kinyitotta az aj­taját. A németek elfordították a fejüket. Mussolini a sarok­ba húzódva ült, sapkáját egészen a szemébe húzta. — Az olasz nép nevében letartóztatom! — szólt „Bili". — Nem ellenkezem... — motyogta Mussolini. Mussolini kimászott az autó­ból, s „Bili” előtt lépkedett az oszlop mentén. Tíz méter­re állt Kisnat kapitány és az SS-ek. Mikor elhaladt mel­lettük, a duce odavetette: „Csak így odaadnak"? Kis­nat a pisztolytáskájához ka­pott, de aztán leengedte a kezét. Számára a háború vé­get ért. Fütyült Mussolinira. Mentette a saját bőrét. A többi már ismert. Április 28-án délután a partizánok végrehajtották Mussolinin a Nemzeti Felszabadító Bizott­ság és az olasz nép ítéletét (Leonyid Koloszov cikke alapján a Nyigyeljából fordí­totta : Kovács S.) L_ t

Next

/
Thumbnails
Contents