Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-27 / 115. szám
1980. ÁPRILIS 27. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Mértéktartó ízlésességgel Dr. Kisvári András: „Ne a kivitelező döntse el, hogyan épül, fejlődik a város.” Az egészségügyieken nem múlik Szerelik a főzőüstöket a kórház konyhájában Célegyenesben az áj szigetvári kórház „A műszaki tervezők, az építőművészek . .. törekedjenek esztétikus, változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra". (Az MSZMP KB 1978. október 12-i határozatából.) Interjúsorozatunk első részében az építész arról is beszélt. Hogy az együttes akorat. munka és felelősség alapvető az építészeti folyamatban, azaz: az építészet - közügy. Második beszélgető-Rortnerünk nem építész. Dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatóságának vezetője hosszú idő óta tagja a pécsi Városi Tanácsnak, amely delegálta őt Baranya megye Tanácsába. Ebbéli minőségében tagja e testület végrehajtó bizottságának. Építészeti-beruházási kérdésekkel gyakorta találkozik választott funkcióiban, de MNB-igazgatóként sem kerülheti el a beruházásokat, elsősorban ozok pénzügyi vonatkozásában. — Mivel magyarázza, hogy a testület, amelynek ön is tagja, éppen most tűzte napirendjére a megye építészete helyzetének megvitatását? — Ha körülnézek a városunkban, azt látom, hogy az elemi fundólóson mi már túl vagyunk. Még mindig nagyon fontos ugyan a mennyiség — főleg a lakásépítésben —, de már nem annyira, hogy a szépségre, az esztétikára ne gondolhatnánk végre. Szerintem szükséges volt — és éppen most volt szükséges! - beszélni ezekről a dolgokról. — Az esztétika fontosságát említette. Mire gondolt? — Hallatlanul izgalmasnak tartom fejlődő városunk új csomópontjait. Amik épülnek, azokkal sainos nem. nagyon lehetünk elégedettek. A Szaloi András út—Bajcsy-Zsilinszky úti — szerencsére még befejezetlen — csomópont elgondolkodtató tanulságokkal szolgál, a következtetéseket már most le kell vonnunk, még mielőtt hasonló hibákat követünk el. Olyan csomópontokat kell építészetileg megformálni, amelyeknek megvan az egyéni ízük, amelyek jól jellemzik a városnak azt a pontját, s amelyek mégis valahogy összhangban vannak egymással. Aztán nem közömbös az sem, mi lesz a sorsa a városfalat körülvevő területnek. Nem szeretném, ha panellel épülne be... A város, mint élőhelyünk kötelez bennünket arra, hogy gondolkodjunk ezen, mert most még idejében vagyunk. — Vitabeli felszólalása három fontos gondolat köré csoportosult. Az egyik: középület- építésünk helyzete. Úgy tűnt, elégedett ezzel. — Nagyfokú a lemaradásunk a középületekben, főleg a kulturális jellegű középületekben. Nem épültek olyan jól sikerült középületeink, amelyek jellemzőek lehetnének városunkra. Itt van például az az alakulat, amelyet új városközpontnak nevezünk, de szerintem szerencséA Bajcsy-Zsilinszky úti üzletsor re nem az, mert az ott lévő középületek sajnálatosan másfajta jellegzetességet adnak Pécsnek, mint ami múltja alapján megilletné. Ha tehát lemaradásban vagyunk, annak még örülhetünk is, hiszen megvan a lehetőségünk, hogy mindazzal, amit ezután építünk, javítsunk az eddig kialakult képen. Ha akarjuk is ezt. — Ez már érinti az épitészet- tel járó felelősség kérdését is. ön szerint ki a felelős egy-egy sikerületlen alkotás létrejöttében?- Pillanatig sem vitás, hogy elsősorban a hozzáértő tervező a viselője a felelősségnek. De azért mégis együttes a felelősség, én mint vb-tag is felelős lehetek. A közös felelősségre hadd mondjak példát. Felállítottunk az évek során néhány szobrot, ami velem együtt sokaknak nem tetszik. Ki a felelős ebben? A szobrász, amiért megcsinálta? Nem! Sokkal inkább az, aki megvette. Mert ha már az ötödiket nem veszik meg a szobrásztól, a hatodikat - ha csak nem akar éhen halni — olyanra csinálja, hogy megvegyék tőle. Azt hiszem, ez érvényes lehet egy épülettervre is. — A vitabeli másik gondolata: szegény embernek is lehet Ízlése...- Nem értem, miért kell a szegénység és az igénytelenség, netán az ízléstelenség közé egyenlőségjelet tenni. Ez a város nem volt, most sincs, de ezután sem lesz pénzbőségben, tehát mértéktartó ízlésességgel kell dolgozni, de nem igénytelenül. Ha valaha, hát most igazán ésszerű takarékossággal kell csinálni a dolgokat. De azért most sem attól lesz valami olcsó, ha csúnyára csináljuk. 50-100 év múlva már senki nem fog emlékezni a mai gazdasági helyzetre, a mai vitákra, a mai „vetkőztetések” indítékaira, csupán egyet fognak látni (ha nem figyelünk erre): a mi korunk nem produkált szép dolgokat. Nem hiszem, hogy bármelyikünk számára is közömbös lehet, hogy miként vélekedik rólunk az utókor. E tekintetben minden sajnálatom az építészeké, hiszen alkotásaik révén csak az ő nevük őrződik meg. Nagy bajnak tartam, hogy legtöbbször nem a tervező és a megrendelő erőviszonyai döntenek, hanem a kivitelező felkészültsége. Ne a kivitelező döntse el, hogy ez a város hogyan épül, fejlődik, hanem a lehetőségeivel igazodjon a város igényeihez. Remélem, hamar eljön az az idő, amikor lelkesen vállal olyan munkákat, amelyek növelik városunk rangját. Visszatérve az alapgondolathoz: nem kell szükségszerűen drága megoldásokat hozni, de oz olcsónak sem kell túl szerénynek lennie — itt kell a jó összhangot megtalálni. — Hogy látja ezt a pénzügyi szakember, aki tudja, hogy szigorú szabályok irányitják tevékenységeinket. — Tudom, hogy meglehetősen szigorúak az előírások, de abban azért nem vagyok biztos, hogy ezek jegyében egyenlőségjelet kell tennünk a város minden része, között. Akárhogy is vesszük, vannak a város- nők olyan rangosabb részei, ahol igényesebben kell építkezni. Még attól sem kellene visszariadni, hogy egy-egy frekventál- tabb helyen esetleg hagyományos módon építkezzünk. Megint csak a Szalai András út- Bajcsy-Zsilinszky úti csomópontra kell gondolnom; ez is mást érdemelt volna ...- Végezetül a harmadik gondolat, amit ön előtt már korábban is megfogalmaztak: az itt élő építészek tehetségét sokkal jobban a város szolgálatába kellene állítani.- Hát ez nagyon furcso jelenség, ami mélyebb elemzést igényelne. Nagyon örülnék, ha az a mondás, hogy „senki sem próféta ...", nálunk végre már nem lenne érvényes, mert ezzel csak mi - Pécs és a pécsiek - húzzuk a rövidebbet. Hársfai István Biztató jeleket fedezhet fel a laikus szemlélődő a szigetvári 330 ágyas ideg-elme kórház építésénél. Az impozáns komp. lexum területén ugyam még a gépek, építési anyagok szokásos zűrzavara fogadja a látogatót, de az épületek nagy része már készen várja a Medicor berendezéseit. Kivétel ez alól a konyha, amelyben még dolgoznak a BÉV szakemberei. A nem lég iiben megta rtott koordinációs értekezleten ígéret 'hangzott el, miszerint valamennyi építészeti munkát május 15-ig befejezik. Ez azért is fontos, mert 10-én kezdené a KERIRAR a konyha és kiszolgáló létesítményeinek berende. zését. A Medicor képviselője már óvatosabban fogalmazott, miszerint „mindent megtesznek annak érdekében, hogy határidőre (azaz június 30-ra) elkészüljenek". Hogy ez a ,,minden” elegendő lesz-e a határidő tartásához, erre .ma még aligha tud valaki is megnyugtató választ adni. Mindenesetre a kórház vezetői bizakodnak, hiszen a röntgen, a laboratórium, a kórtermek és vizsgálók készen várják a berendezésekét. Gondokat okoznak a kazán- házbatn az olajégőik is. Igaz, hogy bár önmagában ez nem hiúsítaná meg az üzemelést, de jelentősen megdrágítaná. Egy bizonyos konstrukciós hiba folytán nem sikerült beszabályozni az égőfejeket az olajnál lényegesen olcsóbb pakura üzemelésére. A kórház műszaki gáidája azonban bízik abban, hogy nyár végére ez is megnyugtatóan megoldódik. Nagyszerű munkát végeztek az építők és az NDK-ból érkezett szerelők a mosókonyha elkészítésénél. Már megtörtént o próbaüzem, sőt e hónap 23-án a hivatalos műszaki átadás is. Elkészült a négy 'betegszállító lift is, a Posta pedig biztató ütemben végzi a távbeszélő-hálózat szerelését. Itt o fő prObléma, hogy az alközpontot készítő Beloiannisz Híradástechnikai Gyár nem adott megnyugtató ígéretet a berendezés időben történő szállítására . A legbiztosabb és az eredeti terveknek megfelelő az egészségügyi szervek felkészülése az indulásra. A főorvosi kar kinevezése folyamatban van, ibetöl. tött már a 23 orvosi státus, közöttük 7 szakorvossal. (Itt egyetlen prObléma, hogy szemész szakorvost még nem találtak.) A megye és a város egészségügyi vezetése által kidolgozott és a Szigetvár városi Tanács V. B. által jóváhagyott szervezeti szabályzat szerint folyik a felkészülés. Általában a legnagyobb gondot oz egészségügyi szakdolgozók és a kisegítő személyzet biztosítása okozza. Előbbinél már nincs probléma, 50 nővér dolgozik, közülük 30 szakképzett, kilenc kifejezetten ideg-elme ellátásra szakosodott. Az egészségügyi dolgozókon tehát nem múlik a mielőbbi indítás. Inkább az építők és alvállalkozóik ígéreteinek megtartásán múlik Dél-Dunántúl ideg-elme ellátásának javítása. K. Gy. A vevő ne távozzon üres kézzel A boltvezető ars poeticája Ma már anekdotaként tartják számon: hajdanában a cipész elment a nagykereskedőhöz és megrendelte jó előre a szükséges bőrt, cérnát szeget és amire csak szüksége volt. Nyugodtan aludt mert az árut vagy azonnal vihette vagy az ígért határidőre hajszálponto. san megkapott mindent. Ma már nem Ilyen egyszerű a dolog. A boltvezető írásban, telefonon rendel, aztán vár és reménykedik, hogy mindent megkap. Ha nem, akkor sem tehet semmit. „Hiánycikk” — jön a válasz. A vérbeli boltvezető nem hagyja ennyiben, maga megy az áru után. hogy a vevő tőle ne távozzon üres kézzel. A Baranyakor pécsi Csavarboltjának vezetője Kovács Sándor alig egy évtizede segédmunkásként kezdte a szakmát, azóta is az hajtja: mindent a vevőért. Tény, a bojtból aki netán üres kézzel távozik, az legalább biztos ígéretet kap, hogy a kért árucikk mikorra várható. — Mi a titka? — öt éve nyitottuk meg a csavarboltot akkor még írásban, telefonon rendeltük az árut, vagy jöttek az utazók. Nem igen mozdulhattam ki a boltból, ez az árukínálatunkon is meglátszott. Éreztem, nem jó ez így. A vállalat vezetői tudomásul vették, hogy felcsapok utazónak, az eredmények engem igazoltak. A nyitás évében 6,1. tavaly már 26,3 milliót forgalmaztunk. A lakosság jobb ellátása és természetesen a vál. lalati tervek teljesítése érdeké, ben egyre inkább bevezettük a kőzületek kiszolgálását — Ez nem ment a kistétel- ben vásárlók rovására? — Nem, sőt... Kis tételjel sem o gyártók, sem a nagykereskedelmi vállalatok nem szívesen vesződnek, mert alig hoz hasznot, sok az adminisztráció, a gond. Ha nagy tételben rendelek, akkor a kurrens árucikket is szívesen adják, így olyan csavart is beszerezhetek a lakosságnak, amihez másként nem lehetne hozzájutni. Ez a vállalatnak is előnyösebb, mert megnő a forgalom, nem marad nyakunkon az áru, mert a közületiek is kapva kapnak rajta. Nekünk se mindegy, mennyit forgalmazunk, mert nyolcán vagyunk a boltban, egy-«gy szállítmány 8—10 tonna körül van, kemény fizikai munkával tudjuk csak elhelyez. ni a 80—100 kilós ládákat o Garay utcai két pinceraktárunkban vagy a sajátunkban. A nehézfizikai munkát meg kell fizetni, a fiúk örömmel végzik, mert a forgalom után megtalálják a számításukat. Az elv nálunk is érthető: több munkáért több kerüljön a borítékba.- Mit jelentenek az utazásai? — Egyrészt fárasztóak, de mindenképpen megéri. Az előző boltvezetőm, Herget József aranytanácsa bevált: hogy mindig legyen árud és ne legyen hiánycikked, utazz, utazz, és tegyél szert minél több személyes ismeretségre. Azóta az ország számos gyárában, Ktsz- énél, nagykereskedelmi vállalatánál ismernek, mondhatnám baráti kapcsolatba kerültem a a velem nagyjából egykorú olyan partnerekkel, akiknek döntő szava van adott esetben. Megszokták, hogy a raktáraikban is körülnézek és nagyon sokszor az ott elfekvő árukból rendelek. Pécsett, a TITÁN-nál kezdem, aztán ha kell, havonta három-négy alkalommal nya. komba veszem az országot. Az ismeretség szerencsénkre kétoldalú, nemcsak vevőként, de eladóként is egyre jobban ismerik a pécsi csavarboltot az országban. — Mi a követelménye a jó bolt minősítésnek? — Először is jó kollektíva, vérbeli kereskedőkkel — ez nálunk adott. A legfontosabb, hogy egyáltalán ,nei, vagy csak ritkán kelljen azt a csúnya szót mondanunk: nincs. Harmadszor: új termékek és szolgáltatások bevezetésével kell még több vevőt ideszoktatnunk. — önök ezt mivel teszik? — Három éve bevezettük a konténeres anyagfeladást, ezzel az ország bármely pontjáról befutó megrendeléseket gyorsabban, olcsóbban, pontosabban juttatjuk el a megrendelőinknek. Eg^re keresettebbé vált Baranyában is az elmúlt években a popszegecs és o HILTI. Mindkettőre ráálltunk, profilgazdók vagyunk egész tekintélyes árukészlettel. Lassan kinőttük a Petőfi utcai boltunkat, a vállalat a Cso- varipari Vállalattal közösen tervezi, hogy ez évben egy cső. varmintaboltot nyit Pécsett, o miénk marad a jelenlegi profillal. — Vérbeli kereskedőnek tartja magát? — Szeretem csinálni, máshol, más szakmában el se tudnám magam képzelni. Azért még so. kát kell tanulnom, hogy még jobb kereskedő legyek. Az agilis boltvezető alig lépte át a harmadik x-et, de a Vállalat Kiváló Dolgozója cím mellé megkapta a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést is. Murányi László