Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-27 / 115. szám

DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1980. ÁPRILIS 27. Sikeres importkiváltás a sellyei Agrokémiában Augusztusban a Csaba­gyöngye, az Irsoi Olivér és a Favorit után, de a hasonló nagybogyójú Cardinal, Sző­lőskertek királynője és a Pan­nónia Kincse előtt érik be, egy új magyar csemegesző­lő fajta, a nagybogyójú Bog­lárka. A most minősített, ko­rábban KM 159 néven ismert fajtát, Szegedi Sándor, Ésik Andrásné és Erős János ál­lították elő, a Génuai zama­tos és a Pannónia kincse keresztezésével. A Boglárka bőtermő, 10—11 tonnát ad homok talajon is. A fajtát nagyüzembe és házikertbe egyoránt ajánlja Majoros László, az OMFI munkatársa cikkében, amelyet a „Kerté­szet és Szőlészet" legutóbbi számában olvashatunk. A lap színes címfotóján a Bog­lárka érett fürtje látható. A FOLYÉKONY MŰTRÁGYA OLCSÓBBI A folyékony műtrágya hek­táronként 7 forint 61 fillérrel olcsóbb a szilárdnál, olvas­hatjuk a Magyar Mezőgaz­daság 13. számában. A cikk a Borsodi Vegyi Kombinát oldott műtrágyáját, a Hidro- nit 30-at ismerteti, a gyakor­latban szerzett tapaszalatok alapján. A Hidronit 30, nit­rogént tartalmazó folyékony műtrágya, nitrogénjének fele karbamid, fele ammónium- nitrát. Kazincbarcikán gyárt­ják. Szénacél, illetve mű­anyag tartályokban — köz­úton — szállítják. Hegesz­tett fóliával bélelt, földbe vájt tárolókban tárolják. Szippantóval emelik ki és — a korrózióvédelem céljából — kerámia, illetve műanyag szórófejes Kertitox Góliát M—1 géppel permetezik ki. A folyékony műtrágyával ke­zelt gabona szárbainduláskor egyenletesebb, lényegesen fejlettebb volt, és nagyobb termést adott, mint a hagyo­mányos szilárd műtrágyával kezelt területek. Néhány éve még a megszű­nés veszélye fenyegette o Se/y- lyei Agrokémiai Szövetkezetei, de azóta vállalták a kockázaté, kát, és a 15 éves szövetkezet napjainkra országos rangot ví­vott ki. Évente húszféle egyedi termékkel látja el a hazai fo­gyasztókat az Agrotröszt köz­vetítésével, és a termelési ér­ték megközelíti a negyedmil- liárd forintot. Elsősorban nö­vényvédőszereket és ezek se­gédanyagait, kisebb tételben homlokzati festéket, hűtőfolya­dékot, autósampont, autója­vító kittet készítenek csaknem százféle fontos alapanyagból, aminek a zöme tőkés behoza­talból származik. — így Auszt­riából, az NSZK-'ból, Franciaor­szágból Hollandiáiból és az USA-ból. Soós Attila elnök szerint a kockázatvállaláshoz biztonsá. got nyújt a kitűnő piaci isme­ret, vagyis évekre előre tudják, szükség van-e az újdonságra. Amikor a 12 féle nyugati cég szakemberei Sellyére látogat, nak, vagy a sellyei termelésirá. nyitók keresik fel őket, akkor nemcsak a soros teendőket tár­gyalják meg, hanem behatóan érdeklődnek az elkövetkező évek fejlesztési, technológiai lehetőségei iránt. A másik biztonságot növelő tényező, hogy a gépész- és ve­gyészmérnökök, a vegyésztech­nikusok, a közgazdászok élén Kalocsai György főmérnökikel és Szalai László műszaki fej­lesztési mérnökkel sok újítást, szabadalmat valósítanak meg. A mindig kezdeményező szö­vetkezeti „agytröszt" ma már több mint húsz fős. Házilag ki­kísérleteznek új árucikkeket, ol. csóbb, gazdaságosabb tech­nológiákat, melyek vizsgálásá- ban rendszeresen segít a száz­halombattai Nagynyomású Ku­tató Intézet, a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem, a Baranya megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás kutató­gárdája. Eredményeként a leg. korábban két-'három hónap, legkésőbb egy-két év alatt re­alizálódik a papíron megálmo­dott elképzelés a hagyományos 5—6 évvel szemben. „Megéri a sellyeíekkel együttműködni, hiszen nemzetközi színvonalon hozzák az újat”, — tartják o kutató intézetekben és nemí- egyszer az intézetek nyújtanak át a szövetkezeteknek szaba­dalmi eljárásokat, hogy azo­kat elsőként próbálják ki. Ilyen szellemi bázisra és ta­pasztalatokra támaszkodva büszkén jelentik ki a kísérlete­ző kedvű szövetkezeti terme­lésvezetőik, hogy o termékszer­kezet átalakításában gyorsak, mivel műszakilag, technológiai­lag is felkészültek. Nyeresége­sen dolgoznak, sikert iátnok az rmportkiváltásban. 1981. nyará­tól termelnek a 120 millióért épülő új középüzemükben. A beruházásra a KISZÖV, az OKISZ 32 millió forintot szánt, míg bankhitelből 56 milliót sze­reztek, a többi saját pénz. Tavaly 2,8 millió dolláros de­vizamegtakarítást értek el, az idei terv 3 millió. így például háromféle kész növényvédőszer. hez csak koncentrátumot vesz­nek külföldről, de a keverés­ben, a fűtésben, a homogeni- zálásban, a csomagolásban a nyugati technológiát használják fel. Például egy köbméter AZODRIN 40 WSC rovarirtó- szer így 8700 helyett, 5400 dol­lárba kerül. Ez történik a PHOSDRIN 24 WSC és a SUFFIX 20 EC rovar- és gyom­irtóval lis. Az új telephely átadásával még több kivál­tásra kerülhet sor. Növény. védőszer-segédonyagOkat így nedvesítő, habzó sgátló és hatásfokozó szereket kevernek ki és nem szorulnak svájci, osztrák behoztalra. Az AGRO- PON hatásfokozószerből sike­resen rukkoltak ki 600 tonnával és eredményeként 600 ezer dől. lárral kevesebbet költenek vá­sárlásra. Minderre azért van lehető­ség, mert időben, nagyfokú műszaki biztonsággal, a leg­csekélyebb költségráfordítással alakítják át gép. és berende­zésparkjukat. Soron kívül is fo­gadnak megrendelést és az így adódó többletet is teljesítik határidőre, megtfelelő minő­ségben. Mint kiderült, az itthon produkált áru egyenértékű min. den vonatkozásban a külföldön gyártottal. Hatféle, egyebek kö. zött bőr-, mangán- és vastar­talmú fémadalékot fognak ki­alakítani egy esztendőben 40— 50 ezer liternyit, és nélkülöz­hetik a tőkés partnereket. A kí­sérleti 12 ezer literes adagot már elküldték próbára a me­zőgazdasági üzemekbe. Legjelentősebb sikernek ígér. kezik, amikor olcsóbb, de ugyanolyan minőségű növény­védőszert gyártanak a nyugati szer teljes pótlására. Ilyen a búza, gyümölcs, szőlő liszthar- mat betegsége ellen haszná­landó KÉN 800 FW, amivel a svájci THIOVIT-ot váltják ki. A külföldi termék tonnája 745 dollár, míg idehaza ugyaneny- nyihez csak 180 dollárnyi se­gédanyagot szereznek be. A százhalombattai Kőolajtinomí- fóból szállítják az alapanya­got, a claus-kénhulladékot. Áprilisban megérkezik Svájc­ból a nyolcmillió forintos gyár. tógépsor, és egy héten belül üzembeállítják, hisz a próba- gyártást már a sellyei szak­emberek vezették le a FRYMA- cégnél. Előtte ugyancsak ők meghatározták, hogy milyen szemcsefinamsággal működjön a gépsor lelke, a finomőrlő. Ebben az esztendőben 500 ton. no kerül el a fogyasztókhoz, ami 200 ezer dollár megtaka­rításnak felel meg, a jövő év­től pedig háromszor ennyit dob­nak piacra. A hazai igények fe. lét elégítik kí, míg a többi ki­elégítéséért a Budapesti Ve­gyiművek felel. Ugyanígy de­vizát csökkentének az EFUZIN 500 FW és a SYLLIT 65 WP növényvédőszer Sellyén történő előállításával' is. A KÉN 800 FW gyártása egy év alatt került Sellyére, eköz­ben a gépbehozatali engedélyt alig három hét alatt kapták meg az illetékes külkereskedel­mi cégtől. Az odaítélésben a legfőbb érv az volt, hogy Sely- lyén két-három évvel előre gon­dolkodnak és a népgazdaság­nak az utóbbi egy évben nagy összegű devizát takarítottak meg. Cs. J. A minőségi ellenőr felelőssége Schaub István (jobbról) ellenőrzi a szabváityméreteket Van-e szava, van-e tekinté­lye egy meósnak? A kérdés kü­lönösen aktuális, mivel a mi­nőségi követelmények szigo­rodnak, és ezek egyik legmoz­gékonyabb tolmácsolója a ter­melés minden mozzanatánál és a termék véleményezésénél mindig jelenlevő meós. Tekintélyének alapja, hogy ért az ellenőrzött szakmai mű­veletekhez, de ez csupán csak belépő a tekintély megszerzé­séhez. Hatásosabb, ha meg­hátrálás nélkül érvényt szerez a minőségi kritériumok meg­valósításának. Egyebek között úgy, hogy folyamatosan ellen­őriz, hogy a messzemenőkig együttműködik a műveze­tőkkel, csoport-, brigád- és üzemvezetővel, amire épp az az előnye jogosítja föl, hogy a gyári termelést egészében te­kinti át, nemcsak brigád érde­keltségeiben. Mit is mond erről Auer László, a Pécsi Bútorgyár meó. sa? Ha a minőség javítására tett figyelmeztetései nem hasz­nálnak, akkor keresi fel a mű- és csoportvezetőket. Az eljárás nagyfokú önállóságra vall. Óvatosabb Hiv Mihály, o másiik bútorgyári rneás, aki azt hangsúlyozza, hogy minden fel­fedezett minőségi hiba eseté­ben azonnal elmegy a műve­zetőhöz. Ügy tűnik, hogy többet ad­nak az erkölcsi ráhatásra, mintsem arra, hogy a minőségi prémium meghatározásába nyerjenek beleszólási jogot. Tény, hogy az erkölcsi 'befolyá­solás jótékonyon alakítja a munkahelyi közérzetet. Amikor a bútorgyári meósok- kal beszélgettem, mindnyájan épp ezt emelték kj. Vagyis ala­Valóban a minőség őrei? pos ember, és lélektani isme­retékkel felvértezve közelednek a munkáshoz, nem sértik meg önérzetében. Nem az örökösen ráripakodó strázsái, hanem a szakmai segítőkész kritikusai, és ez feltételez alkotóm űhely- belj kollektivizmust is. Türelem-- mel győznek meg, megfogják a szerszámot és bemutatják a helyes munkafogást. Gyorsan kalkulálva bebizonyítják a kárt brigád, üzemi, sőt vállalati vo. natkozásóiban. Mindezek elle­nére a sértődéssel, a félreér­téssel mindig szembetalál koz­nak. / Bán Gézának az a vélemé­nye, hogy a legfáradságosabb észrevétetni a 'hibát a szakma elfogadott kiválóságaival, az idősébbekkel, általában a szakmunkásaikkal. Könnyebb a bírálatot elfogadtatni a fiata­lokkal, valamint a segéd- és betanított munkásaikkal. Beszélgetésünkkor azt fesze­gettük, hogy milyen is a meg­bízható meós. Képes-e gyor­son, szakszerűen feltárni a mi­nőségi problémákat? Mind a négy beszélgető partnerem el­ismerte; ehhez sok év tapasz­talata, a termelési mozzanatok hibátlan értése szükséges. Vagyis biztosan tudja, hol, miért adódik a legtöbb baj, hiszen az anyagmeghibásodás fel nem tárása hatványozódó kárként jelentkezik a termelés finisében. Egyöntetűbben iktat­hatok ki a szerelés gondjai, mert eközben sablonokkal dol­goznak a munkások. Épp ezért a Pécsi Bútorgyárban orra tö­rekednék, hogy egy munkafel­adatot ne sok ember hajtson végre, mert akkor elmosódik a minőségi felelősség — ha­nem csak egy munkás vagy egy speciálisan képzett brigád feleljen a teljesítéséért Például a csiszolást csak öten végzik és ezzel szeretnék elérni, hogy a selejtkárókát ne általában műszakokra, csoportokra, vagy n.űhelyekre bontsák le o műve­zetők, hanem végre személynek címezzék. E téren persze még sok feladat várat magára. Egy másik ütköző pont Schaub István szerint az is, hogy a meós igazában kinek is az érdekeit képviseli. Csak a vállalatét? De ugyanígy fon­tos, hogy megfeleljen a Faipa­ri Minőségellenőrző Intézet és a KERMI minőségi elvárásai­nak. E vonatkozásban a kibú­vókra alkalmat adó kettősséget illő, hogy az érdekek teljes egybeesése váltsa fel. Szab- ványmércéjét mindkét intézető világszínvonalra emelte ez év jcnuár elsejétől és 'bejelentés nélkül végzi szúrópróbaszerű ellenőrzéseit. Szigorú kikötés, hogy a színeltérés csak mini­mális lehet, legfeljebb öt mil­liméter átmérőjű göcsöt tűrnek meg, vagy heverőnként 10—40 a'kcrtrész hajszálpontossága ■Tatarozza meg a minőséget. Ilyen esetben egy meós le­het-e elnéző, kevesebbet elvá­ró, mert például az alap­anyag, főként a furnér minő­sége gyenge? Épp ezért sűrűn járnak el elsősorban a szat- márcsekei, cserhátsurányi, soly­mári és a lórévi gyártóüzembe, hogy a helyszínen kiszűrjék a hibákat. Márciustól egy furnér­on ózó brigádot hoztak létre, hogv a rossz alapanyagokat is megfelelővé tegyék a szakszerű „kiszabással” és az így előké­szíteti részeket egységrakomá­nyokban tárolják, hogy gyorsan a gyártás színhelyére irányít­hassák. A nemzetközi szabvá­nyók teljesítését nem lehet el­odázni örökösen hivatkozva a kifogásolható alapanyagokra. A meós felelőssége kiterjed a készáru útjára is. A kereske­delembe juttatáskor a vasúti helyett mindinkább a több kí­mélést biztosító gépkocsi szál­lításra térnék át és egyre több bútort csomagolnak be előké­szített kartondobozba. Üzemen Délül pedig minden heverőt és bútort targoncával fognak mot. gatni. Végül is van-e szava, hatá­sa egy meósnak? A Pécsi Bú­torgyárban már létezik a mi­nőségi prémium: 100-tól 400 forintig differenciálnak. Csak ebbe nem vonják be a 'négy meóst és a jelenlegi felállás­ban csak a művezetők dönte­nek. Nehéz a munkásoknak is a váltás, hiszen a korábbi évek­ben megszokták a mennyiségi munkát, míg most a tempó tortcsa mellett a minőség ke­rült előtérbe. A hazai bútorpiac teljeser» telített, „bennmaradni” csak <*’ magas minőségi áruval lehet­séges. Csuti János r Uj magyar csemege- . szőlő a Boglárka Bán Géza meós a kész szekrényeket ellenőrzi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents