Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-17 / 105. szám

a Dunántúli napló 1980. április 17., csütörtök A hónap Csorba ^ vr rr Oyozo szerzői estje „Egyre inkább az a meggyő­ződésem, hogy noha a szép, tet­szetős, dallamos, ritmikus ki­fejezés sokat számít, fontosabb az, hogy az ember valamit ész- revegyen. Tudod, a költészet: észrevétel. A jelenségek, a néha egészen apró, lényegtelennek tűnő jelenségek és mozzanatok közötti új összefüggések észre­vétele és megfogalmazása... S ha a mű hatni képes, ha a másik1 ember az olvasáskor ugyanúgy észreveszi az addig rejtett összefüggést és attól kezdve úgy látja — akkor ez is hozzájárulás az igazság meg­közelítéséhez, az ember szemlé. létének tágulásához, végső fo­kon a világ megismeréséhez" — nyilatkozta néhány éve Csor­ba Győző, Szederkényi Ervin­nek. Az észrevevő, észrevétető Csorba Győző mutatkozott be kedden este az Ifjúsági Házban A hónap művészei egyik részt vevőjeként. Műveiből Bükkösdi László szerkesztett és rendezett műsort, a költő műveinek meg­szólaltatásában szerepet vállalt Lukács József, Németh Nóra, Bagossy László, Budai Miklós, Juhász László, Kóródi Andrea, Pál Rita és Pollack Mihály. Csir­ke Erzsébet és Tamási Éva zenei kísérettel működött közre. Az összeállítás, noha felölelte Csorba Győző munkásságát, előnyben részesítette a szerelmi költészetét — vélhetően a hely­hez igazodva, ahol most is szép számmal voltak a fiatalok. Két újabb művének elmondásával Csorba Győző maga segített az egyensúlyt helyreállítani: álta­lában nem a költő versének leg­jobb tolmácsolója — Csorba Győző felolvasásában azonban az előadói rutin fogásait pótol­ta a közvetlen indulat a primér hangsúlyozás, különösképp a Költők, fiatalok című versnél. A hónap művészei rendez­vénysorozat most harmadízben, tette lehetővé, hogy Pécs iro­dalmi életének eqy jelessége újból bemutatkozzék. Újbóli be. mutatkozás ez, igen mert több mint ötven évi verselés, s ti­zenkét kötet, napilapokban és folyóiratokban való rendszeres publikációk ellenére Csorba Győző esetében is érezhető és értékelhető volt a közreműkö­dők és a közönség találkozása egy-egy versével. „A költészet: észrevétel” — mondta Csorba Győző. Játszva szavaival, hozzátehetjük: A szó ünnepe című szerzői estje alka. lom volt a költő észrevételére. Joggal tarthatna rá igényt ő maga is, méginkább újból és újból kérhetne lehetőséget ha­sonlóra a — költők által is ki­harcolt — pécsiségére büszke városlakó. (bodó) Yöröskeresztes vetélkedő A megye szakká zépi skolá i - nak, gimnáziumainak az első­segélynyújtásban legjárato- sa'bb tanulói részére rendezte meg a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei szervezete a vöröskeresztes verseny megyei döntőjét. A legjobbnak bizo­nyult a pécsi Nagy Lajos Gim­názium csapata, második lett a mohácsi Kisfaludy Gimnázi­um, harmadik pedig a komlói Kun Béla gimnázium együttese. Az egészségügyi szakiskolák kategóriájában a pécsi fiata­lok győzedelmeskedtek. A két kategória első helyezettjei vesz­nék részt majd az országos döntőn. művészei Vevőcsalogatás választékkal Kip-kop cipőbolt nyílott Pécsett Ajándék a 100. vásárlónak Tanácskozott az SZMT elnöksége A bizalmiválasztások megyei tapasztalatai Nem tudom, hogy a Dunán­túli Cipőkereskedelmi Vállalat­nak mennyit hoz a „konyhára”, de a vásárlóknak mindenképpen előnyös, hogy a vállalat már a második kip-kop cipöboltját nyitotta meg tegnap Pécsett. A tavalyi cipőár-emelkedések érzékenyen érintették o vállala­tot és a cipőárusítással foglal­kozó kiskereskedelmi egysége­ket — jelentősen csökkent a forgalmuk. így az elv csak egy lehetett: visszahódítani a ve­vőket, mégpedig a választék­kal. A tegnap reggel 9 órakor hi­vatalos ceremónia nélkü'l, csend­ben megnyíló Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 8. szám alatti 3. sz. kip-kop cipőbolt mintegy 700 modellből 6000 pár lányka és fíúlóbbelivel (a 31-es mérettől fölfelé) és férfi-női cipőkkel, szondálokkal, papucsokkal tár­ta ki ajtaját. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet üzletét másfél mil­liós költséggel varázsolta kip. köp „márkabolttá” a Cipőke­reskedelmi Vállalat. (Ezt meg­előzően a Salloi utcai Expressz cipőbolt helyén nyílt hasonló, és április végén a Petőfi mozi mellett levő kenyérbolt helyén nyitnak újabb cipőboltot. Mennyiben lesz „márka” a kip-kop? Ha a célokat vesszük alapul, reménykedhetünk, hogy valóban fogalommá válik a ci­pősarok kopogását utánzó fan­tázianév. Mert mi is a vevőcsa- logatós garanciája? Először is: a cipő minél kevesebb áttétel­lel jusson el a gyártótól a ve­vőig. így a hagyományos szé­riák mellett e boltokba kerül­nek a kisszériában és a próba­gyártások során készített láb­belik éppúgy, mint oz exportci- pők itthon maradó ún. bizton­sági tartalékai. A kip-kop egy­ben a piackutatást is segíti, a cipők kelendősége vagy polcon maradása azonnali választ ad a gyártóknak. Ha valamelyik fazon nem fogy, akkor a válla­lat az eredeti árnál olcsóbban kínálja azt a vevőnek. A tegnap reggel 9 órai nyi­táskor megszállták a boltot a vevők, a telt ház elsősorban a választéknak szólt. A farmerhez ajánlott lapos sarkú tiniszan­dálok és az uniszex fazonú la­pos sarkú saruik, a diszkóci­pők mellett ki-ki megtalálhat­ta a kedvére, pénztárcájára va­lót, azt, amiről álmodott. Férfi félcipőket alkalmi leértékelés­ben 230—300 forintért is kínál­tak. Bosnyák Csabáné üzletve­zető és a három eladó alig győzték a rohamot, végtelen udvariasan válaszoltak, magya­ráztak, kerestek a kívánt fozon- ban más színűt, vagy más mé­retűt, a pénztárnál minden ve­vő ingyen kapott műanyag ci­pőkanalat. A nyitást követő első órában rómosolygott o szerencse Ma­jorosi Józsefné pécsi vevőre: a pénztárnál közölték vele, hogy a 319 forintos női utcai papu­csot ajándékba kapja, mint az új bolt 100. vásárlója. A verseny a vevőért újabb szokaszába lépett, remélhetően valamennyiünk hasznára. Az új kip-kop hétköznapo­kon 9—17, szerdán 8—17 és szombaton 8-13.30 között fart nyitva. Murányi L. Április elsején megkezdődtek és ezekben a napokban 70—80 százalékban be is fejeződtek a szak sze rvezet i b i za lm i vá I a sztá - sok Baranya megyében. Az ed­dig lezajlott választásokkal kap­csolatos tapasztalatokat a teg. nap délelőtti ülésén összegezte a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának elnöksége. A kép, ami Kőrösiné Újhelyi Gyön­gyi SZMT osztályvezető szóbeli tájékoztatója, illetve a szakmai megyebizottsógok titkárainak véleménye szerint összeállt, na­gyon kedvező. A választások döntő többségét jól előkészítet, ték. A szakszervezeti bizottságok jelentős segítséget kaptak e munkájukhoz a párt, a KISZ- szervezetektől és a gazdasági vezetéstől. Körültekintően, sok szempontot mérlegelve döntöt­ték el, kik legyenek akiket ja­vasolnak e megbízatásra. Ezek sorában az elsők között szere­pelt, hogy az illető személye tükrözze munkahelyi csoportjá­nak jellegét, merjen és tudjon munkatársai, illetve a nagyobb kollektíva érdekében kezdemé­nyezni, az ő jogos érdekeiket képviselni. A bizalmiakkal szemben meg­nőtt igényesség a magyarázat arra, hogy 1976. óta — a bi­zalmiak jog- és hatáskörének változásával — 30—35 száza­lékban kicserélődtek a bizalmi­ak, s hogy a jelenlegi választó, soknál újabb 30—35 százalékos változás várható. A megnöveke­Európában Olaszország után náluinik fogyasztja a lakosság a legtöbb baromfihúst: 17,5 kilo­gramm az egy főre jutó évi mennyiség, ebből a könnyen emészthető, több más húsnál kedvezőbb étrendi hatású fe­hérjéből. Az igények nálunk és általában világszerte tovább növekednék a baromfi iránt, ami a korábbiaknál is nagyabb feladatokat ró a baromfiiparra és a mezőgazdasági üzemékre. A feladatokról Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója nyi­latkozott az MTI munkatársá­nak. — A hazai és a külföldi piac igényeinek kielégítésére idén az elmúlt évinél 20 ezer tonná­val több baromfi feldolgozását, értékesítését tervezzük. Ez nemcsak a 14 feldolgozóüzem­től kíván az eddigieknél szer­dett feladatok, a jobb munka- megosztás érdekében idén elő­ször kötelezően bizalmi helyet­teseket is választanak a szak- szervezeti tagok. Velük szemben ugyanazok a követelmények, mint a bizalmiakkal, de őket is ugyanolyan jogvédelem illeti meg, mint a bizalmiakat. S ha már a követelményeknél tartunk, az SZMT elnökségi ülésén az is elhangzott, hogy a tapasztala­tok szerint a bizalmiak is igé­nyesek választóikkal szemben. Kérik és elvárják, hogy a közös akarattal hozott döntéseket együttes erővel valósítsák meg. Bár nem jellemző, mégis fi­gyelmet érdemel, hogy néhány helyen rossz előkészítés miatt, részvétlenség jellemezte a vá. lasztást, sőt arra is volt példa, hogy úgy „választottak" bizal­mit, hogy az illető nem is tudott róla! Több helyen egysíkúak, többnyire a szociálpolitika terü­letére tolódtak az elmúlt öt év munkáját értékelő bizalmi be­számolók. Szintén említésre mél­tó, hogy a beszámolókat, vá­lasztásokat sok helyütt különbö­ző gazdasági, illetve szakszer­vezeti kérdések megbeszélésére is felhasználták. Legtöbben az üzem- és munkaszervezési gondokkal, a munkaruha-ellá­tással, a túlóra kérdéssel, illet, ve a szokszervezeti beutalókkal foglalkoztak. Az utóbbinál egy­részt kevésnek tartják a csalá­dos beutalókat, másrészt a mi­nőségi elosztás rendszerét ki­fogásolták. vezettebb, magasabb techni­kai színvonalú munkát. Az is elsődleges kérdés, hogy part­ner mezőgazdasági üzemeink több baromfit biztosítsanak szá­munkra. Ennek ösztönzésére most első alkalommal olyan szerződéseket kötünk, amelyek biztosítják, hogy az exportbe­vételek nyereségéből a mező. gazdasági termelők is részesed- jenék. Nem kis összegről van szó, hiszen tízmillió dollárral nagyobb bevételre számítunk az idén a tavalyinál. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió: 64 ezer tonnányi vágott baromfit szállítunk eb­ben az évben, 12 ezer tonnával többet mint egy évvel koráb­ban. A Szovjetunió mellett Ausztria, Svájc, Franciaország, az NSZK és Olaszország a ma­gyar baromfiipar legnagyobb vásárlója. Tizenegy művész vesz részt a szobrász szimpozion ez évi munkájában Három magyar és nyolc kül­földi szobrász vehet részt a Siklósi Alkotótelepek ez évi szobrász szimpozionján — dön. tött az alkotótelepek művészeti tanácsa a hét elején. A pályá. zók közül Farkas Pál szekszár­di, a fiatal Kiss Sándor buda­pesti és Rétfalvi Sándor pécsi szobrász kap meghívót a május 15- én kezdődő szimpozionra. A magyar, illetve a szovjet, a lengyel és a csehszlovák kép­zőművészeti szövetség megálla­podása értelmében két-'két szovjet és lengyel, illetve egy cseh szobrász étkezik az alko­tótelepre. Itt fog dolgozni Ruggero Pazzi olasz és Ma­thias Hietz osztrák művész is. A művészeti tanács reméli, hogy Kari Prantl, az osztrák szob­rász szimpozionok megindítója is elfogadja a meghívást erre a nyárra. Visszalátogat a nagyharsá- nyi kőfejtőbe a japán Mitsui Sen, befejezni tavaly elkezdett művét, továbbá Bencsik István és Papi Lajos, akik tavaly ké­szült szobraik végső elhelyezé­sében segédkeznek. Tovább folytatódik o szobor­park rendezése is: tavaly má­jusiban hat szobor útra kelt Bu­dapestre, a Rege parkiba. Má­jusban ezek visszaérkeznek, helyükben újabb hat szobrot állítanak ki Budapesten. Idén nyáron a közönség számára megnyíló Pintér-kert is végle­ges helyet ad a Nagyharsá- nyon született szobrok némelyi. kének. A Környezetvédelmi Hi­vatal és a Megyei Tanács meg­állapodása értelmében ugyanis az itt helyreállított arborétum egyben szoborpark is lesz. Idén 14 kisebb, intim hangulatú szobrot szállítanak Pécsre a Szársamlyó hegy oldalából. A kőfejtő marad a nagylép­tékű, monumentális szobrok ki­állítóhelye. S mivel itt a Pécsi Balett is hagyományosan sze­repel nyaranta, a Dél-Dunán­túli Tervező Vállalatnál már készítik a nagyobb közönség fogadására alkalmas térségek és kiszolgáló helyiségek terveit. A beton-program idén a ta­valy felvetett és elkezdett tervek megvalósításával folytatódik. Ennek keretében május 1-én Barcson felavatják Kertészfy Ágnes és Rádóczy László egy- egy művét. A siklósi épület műemléki felújítása miatt nem dolgozhat­nak a keramikusok, ezért a ke­rámia szimpozion számára az idén elméleti program mellett döntött a művészeti tanács. Ezen művészek, kritikusok és a szilikátipar képviselői vitatják meg a kerámiával összefüggő gyakorlati, művészeti és elmé­leti kérdéseket. Megbeszéléseik eredményét az augusztus 15-, 16- i nyílt napokon összegzik. b. I. Javuló minőség, bővülő választék Tovább fejlődik a magyar baromfiipar Kiválóak az 1979-es borok Megyei borverseny Siklóson Az elmúlt év kedvezett a sző­lőtermelőknek, az 1979-es bo­rok kiváló minőségűek. Ezt ál­lapították meg azok az ország minden részéből érkezett szak­emberek, akik tegnap, a Siklósi várban megtartott megyei bor­versenyen a bormintákat zsű­rizték. A megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, szakcso­portjai és egyéni szőlőtermelői minden eddiginél nagyobb szá­mú, összesen 285 bormintát ne­veztek 'be a versenyre. Ezért a szokásos négy helyett hat bírá­ló bizottság dolgozott, két vö­rös bor és négy fehér bor zsűri. A verseny eredményét a ko­ra délutáni órákban hirdették ki. A bemutatott borokat érté­kelve dr. Katona József, a Sző­lészeti és Borászati Kutató In­tézet tudományos főtanácsadó­ja országosan is kiemelkedő­nek nevezte a verseny színvo­nalát. Külön méltatta a vörös borok színgazdagságát, harmo­nikusságát. A kellemes íz, za­mat és a finom savak jellem­zik e borokat. A fajták közül ezúttal a Ca­bernet vitte el a pálmát, felül­múlva az Oportót is. A fehér borok közül a Tramini és a Chardonnay emelkedtek ki, mint természetes csemegeborok, ezek vetekednek a Mátra-alja és ai Balatonvidék legjobb fe­hér boraival. A tegnapi verse­nyen összesen 72 bort jutalmaz­tak aranyéremmel, 41 fehéret és 31 vöröset. Kár, hogy az or­szágos borversenyre ebből a 72-ből csak 25-öt lehet bene­vezni. Nem lesz könnyű a ki­választás. A bőség zavara mi- ott olyan borok maradnak itt­hon, amelyek érem eséllyel in­dulhatnának el az országos borversenyen. — Rné — Dr. Katona József értékeli a borokat Fotó: Erb János

Next

/
Thumbnails
Contents