Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-14 / 102. szám
Nem naiva, de romanfikus Nem bűn: a Szerencsi Évával vcr'ó találkozáskor óhatatlanul Vitay Georgina vonásait 'keresem. Gináét, a Matulo 8. osztályából. A tévéfilmben 18 esztendős volt. A valóságban — 28. Kora szerint tehát felnőtt. — Felnőttnek érzi magát? — Felnőtt ember vagyok, magam keresem a kenyerem. — A Miskolci Nemzeti Színház múlt heti forró sikerű Major Tamás rendezte Tar- tulle-jében Valér kedvesét alakitotta. Úgy tűnik, hogy elkönyvelték naivának. Nem bántja? — Azért jöttem el a budapesti József Attila Színháziból, mert úgy éreztem, hogy beskatulyáztok egy szerepkörbe. örültem, hogy az Abigélben játszhattam, ám számomra ez már a múlté. Szeretném, ho a rendezők is elfelejtenék Ginót és helyette Szerencsi Évában gondolkoznának. Miskolcon már volt alkalmam másféle szerepet is játszani, és nagyon jól érzem magam ebben a színházban, a közelmúltban írtam alá a szerződést a következő évadra. Itt maradok, mert bár hiányzik Pest, szeretem ezt a színházat. Nem tartom áldozatnak azt, hogy cserébe le kell mondanom filmezésről, tévészerepekről, mert úgy érzem, hogy a legfontosabb az, hogy az ember kipróbálhassa magát. — Tehát szeretne kitörni a naivaszerepkörböl a színpadon ... S a mindennapi életben milyen alkat? Számomra kicsit romantikusnak tűnik .. . —- Kétségtelenül romantikus fajta vagycrk, de realistának tartom magom. Céljaim sem fellegekben járók: jó színész szeretnék lenni. Szerencsés ember vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek és ez elégedetté tesz, noha az ambícióim mindig többre és többre sarkallnak. Szerelmes vagyok a színházba .. . — Pedig nem színésznek készült.. . — Balerina akartam lenni. Jártam is balettórákra, azután megmondták, hogy túl. zottan kötött izomzatú vagyok, s mellé még alacsony termetű, így nem ajánlják ezt a pályát. Akkor lemondtam színházról, színpadról. Azután egy véletlen: egy újsághirdetés sodort a pályára. Osztálytársam figyelt fel a Pinceszínház toborzására. Elmentünk, s a. sors különös játéka folytán a barátnőmet nem vették fel, en. gém pedig igen. — A színházon kivül mit tart fontosnak még az életében? — Ugyanazt mint a velem egykorú fiatalok. A szerelmet, a szép emberi kapcsolatokat. Erről nem mondok többet, mert magánügynek tartom. Szeretek festeni, Vá. rom a nyarat, hogy a Velencei-tónál ismét vászon elé ülhessek, kézbe vehessem az ecsetet. Erdős Á. Kulturális missziót vállal a nagyüzem Kardélre hányás, felnégyelés Az Ércbánya és a Balaton Azzal kezdődött a dolog, hogy volt és van is egy vállalati üdülője a MÉV-nek Bala- tonfüreden. Ffogy, hogy nem, arra gondoltak a vállalatnál, meg kellene ismertetni ott üdülő dolgozóikat o régi fürdőhely és ikultunálisközpont nevezetességeivel, tippeket kellene adniuk, hova kiránduljanak, mit nézzenek meg dolgozóik, ha Balatonfüreden töltenek két hetet. így született meg A Horvát-ház című kiadvány dr. Zákonyi Ferenc, Balatonfüreden élő idegenforgalmi szakíró tollából orról az épületről, amely nemcsak az Anna-báloknak volt nevezetes helye, hanem megfordultak ott reformkorunk nagyjai, Széchenyi, Kossuth, Deák, Wesselényi és Noszlopy Gáspár is. Kossuth innen írta fürdőleveleit. A kiadvány az üzem nyomda, jóban készült, a dolgozók között terjesztették, de mivel hasonló monográfia nem készült még, nagy volt iránta az érdeklődés egész Füreden. így aztán elkészült még két könyv ugyanazon szerzőtől, Régi épületek Balatonfüreden címmel. Olyan kulturális emlékeinkről kaptak e Balatonmária első fürdőháza a múlt század nyolcvanas éveiből könyvecskében tájékoztatást az érdeklődők, mint Jókai, Blgha Lujza, Szédhenyi, Pálóczi Horváth Adóm, a Jókai-bős Arany- ember, Levetinczy Tímár Mihály háza és az első magyar kő- színház, amely Füreden épült fel. 1975 után a déli parton, Ba- latonmárián létesített a MÉV egy 98 személyes üdülőt, s a hozzátartozó hatalmas parkban kempinghelyeket. Ekkor újból körülnéztek a környéken, amelyről azt kellett megállapítaniuk, és ez tény, hogy a Fonyód és a Keszthely közötti partszakasz szinte fehér folt valamennyiünk előtt, noha nagyon sokan nya. ralnak rendszeresen itt Baranyából. Milyen látnivaló, érdekesség van Balatonmárián, Be- rényben, Balatonszentgyörgyön, Kéthelyen? Sokan szeretnének tudni a Kis-Balatonról, a Nagy. berekről, Csillagvárról ... Dr. Marton István, a MÉV jogtanácsosa, aki mindvégig fő szervezője volt e nemes törekvéseknek ezúttal a balatonke- resztúri tanáccsal és az ottani üdülőkben érdekelt vállalatokkal keresett kapcsolatot. így született meg egy újabb idegenforgalmi, kulturális kiadvány, a Balatonmária-fürdő és környéke — felfedve végre a ,,fehér folt"-ként nem ismert terület értékeit. Ennek írója is Zákonyi Ferenc, a Balaton szerelmese. De nemcsak kiadványok fémjelzik a MÉV egyébként is közismert kultúrapártoló tevékeny, ségét. 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémio részvételével emléktábla-avatást és tudó. mányos emlékülést szerveztek Balatonmárián a helyi tanács közreműködésével a magyar földrajztudományok atyja. Bél Mátyás emlékére, aki a Balaton első tudományos leírását adta, és a Festeticsek vendége volt Balatonmárián. Hasonló tervekről számolt be dr. Marton István: a déli part e szakaszának további publikálására, megismertetésére készülnek. öt kiadványuk jelent meg, kettő van nyomdában és egyen dolgozik Zákonyi Ferenc. Nagyszerű és igényes mecenatúráról van tehát szó a MfV esetében, akár Pécsről, akár a Balatonról essék szó. Kulturális értékeink olyanfajta pártfogásáról, melyet csak üdvözölni lehet Gállos Orsolya A legsúlyosabb büntetés „A szocialista jogfejlődés a halál- büntetés fokozatos háttérbeszoritása és — végső célként — megszüntetése felé tart, azonban jelenleg még nem időszerű e büntetés eltörlése." Hatályos büntetőtörvényünk miniszteri indoklásából idéztünk. A közelmúltban több olyan bűncselekmény elkövetésére derült fény, amelynek kapcsán laikusok és büntetőjogászok körében egyaránt ismét összecsaptak az ellentétes nézetek a legsúlyosabb büntetés, a halálbüntetés erkölcsi és jogi indokoltságáról. A jogfejlődés kezdetén szinte általános és kizárólagos büntetési nem volt a halálbüntetés. Ekkor még nem is ismerték a szabadságvesztés intézményét. Az enyhébb bűncselekmények elkövetőit ennél enyhébben, testcsonkítással büntették. Ahogyan az emberi élet és méltóság elfoglalta az őt megillető helyet értékrendünkben, úgy szűkült a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények köre. Ma már nehéz elhinni, hogy még egy fél évezreddel ezelőtt is csupán a kivégzési nemekben mutatkozott meg a különbözőség, a változatosság. Az 1532. évi Carolina, amely a német jogterületen 300 évig volt hatályban a következő kivégzési módokban adott válogatási lehetőséget: tűzhalál, 'kardélre hányás, felnégyelés, vízbefojtás, elevenen eltemetés, lefejezés, kerékbetörés stb. A Carolina még a 14 éven aluli tolvajra is halóit követelt, ha „a gonoszság kort pótolni látszik". Mindenekelőtt etikai oldalról az állam mint büntető hatalom azon jogát kérdőjelezték meg, hogy az igazságszolgáltatás indokán emberi életet oltson ki. A téma körül zajló vitában a „milyen jogon" kérdést felváltotta a „milyen célból" dilemmája. Minden büntetés célja a társadalom védelme, az egyéni és általános visszatartás. Némileg leegyszerűsítve a problémát, a kérdés tehát az, hogy a halálbüntetés alkalmasabb-e az előbbi cél elérésére, mint az egyéb büntetési nemek. A kérdésre álljon itt egyik válaszul az ENSZ e témával foglalkozó albizottsága jelentésének végkövetkeztetése, mely szerint azokban az országokban, ahol eltörölték a halál- büntetést, nem növekedett a bűnözés volumene. Magyarországon az első átfogó büntetőtörvény az 1878- ban elfogadott Csemegi-kódex, a halálbüntetés alkalmazását igen szűk keretek közé szorította. 1893-ban, működésének 30. évfordulóján Kozarek Ferenc magyar királyi hóhér a róla szóló ponyvafüzet előszavában így ír: „Az ezernyolcszázhat- vanharmadik év Június hó 19- ik napján hajtottam végre az első halálitéletet.. . Nyolczvan- négy gonosztevő múlt ki kezeim között. . . Kivégeztem, megfosz- tám számos embertársamat az élettől, de lelkiismeretem tiszta, mert azt hajtám végre, a mit a törvény parancsolt."-ma, w ft gígant a legkelendőbb A poszter diadal útja Amikor öt évvel ezelőtt a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata megjelentette az első húszas szériájú posztersorozatot, biztos lehetett vállalkozása sikerében, hiszen az egész világon hódított már divatja. Eddig csak az Alap kiadásában 140 féle poszter jelent meg, ezen belül is többféle. Első volt a „35 Ft-os", ezeken képzőművészeti alkotások szerepeltek, aztán sorra jöttek a változatok: a fotóposzter, az ajtóposzter, s tavaly a gigant- poszter. Ez utóbbival akár egy falat be lehetett tapétázni, hiszen mérete 345x240 centiméter. A gigantposzterből kétféle jelent meg a magyar vállalat kiadásában: az első „licenc” alapján készült, gazdája magas hegyek között érezhette magát egy tó partján. Tájkép volt a másik is. Járói Rudolf felvételén erdei hangulat rögzítődött. Idén jelenik meg a harmadik, falra tapétázható poszter, Arborétum címmel. Még egy napig, pontosabban április 15-ig kedvezményes áron vásárolható némely poszter, a régebbi készletektől próbál így megszabadulni a kereskedelem. Nem mintha nem volna kelendő a poszter. Tavaly év végéig közel 50 ezer példány fogyott el Csont- váry Magányos cédrusából, több mint negyvenezer a Lila ruhás nőből, harmincezer a Rőzsehordó nőből. Fotóposzterben a Csecsemő orángután volt a legkelendőbb, több mint 30 ezer fogyott belőle — főleg a tinik vették, ök vennék bizonyára szívesen a popsztárokat ábrázoló posztereket is. Dél-Dunántúlon negyedévenként háromezer poszter fogy el: a legtöbbet a kaposváriak, aztán néhány tizeddel lemaradva a pécsiek vásárolják. A harmadik hely a szekszárdiaké. A gigantposzternek megmelegedni sincs ideje a boltokban, úgy viszik, ahogy jön: sokan próbálják általuk legalább optikailag megnövelni szűk panellakásukat. A vállalat újdonsága lesz az idén a Tanért felkérésére készített, 10-es sorozatokban megjelenő, tematikus összeállítás — ezek kereskedelmi forgalomba is kerülnek. Kiszállításra vár a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum két remekéről készült poszter. Fotóposzterben a cserkúti műemléktemplomot ábrázoló kép kerül forgalomba, ajtóra ragasztható minőségben pedig egy Szinyei Merse-erdőrészlet. Ezekkel együtt 1980-ban összesen negyven különböző méretű posztert jelentet meg a vállalat, a kereskedelem emellett külföldről is importál továbbra is. B. L. Érdemes megjegyezni, hogy Kozarek utolsó „áldozata” a pécsi Berdin György volt 1894 januárjában. A legendás hóhér még ebben az évben — természetes halállal — követte „klienseit" a másvilágra. A magyar szocialista jogfejlődés megszüntette a vagyon elleni bűncselekmények esetében e legsúlyosabb büntetés kiszabásának lehetőségét. Gyakorlatilag az elmúlt évtizedben kizárólag az emberölés minősített eseteiben szabtak ki a bíróságok halálbüntetést. A ma uralkodó és általánosan elfogadott elméleti álláspont a halálbüntetést etikailag nem tartja indokolhatónak, alkalmazását csak célszerűségi szempontokra tekintettel engedi meg ideiglenesen. Szomorú, hogy a közelmúlt néhány megrázó bűncselekménye a még kétkedőket is meggyőzheti arról, hogy a társadalom még nem mondhat le erről az eszközről. A bűnözéstől való visszatartás érdekében nem csupán a halálbüntetés kilátásbahelyezése, hanem tényleges alkalmazása is helyénvalónak, indokoltnak látszik. B. T.—E. A. Különös találmányok Talp nélküli harisnya és egyebek Mottó: Ha már feltalálták a gőzgépet, te ne találd fel újra. Törődj bele, hogy megelőztek, s törd a fejed máson. Már tartott az első világháború, mikor egy Levy Ottó nevezetű berlini gyáros érdekes találmánnyal ostromolta o német hadvezetést. Egy olyan kepeót akart elterjeszteni a hadseregben, „mely az ismertektől abban különbözik, hogy nem egy egyszerű vószonlcxpból áll, hanem egy részén zsebszerűen van kiképezve... Mindazonáltal a kapca nem csúszhat el és redők nem képződhetnek az érzékeny lábujjakon." Arról nem szól a fáma, hogy a hadurak bevezették-e a hadseregben ezt az új megoldású kapcát, mindenesetre Levy Ottó 1914. szeptember 29-én szabadalmaztatta találmányát. A budapesti Morvay Ödön, aki foglalkozására nézve magánzó volt, egy olyan felfújható betéttel ellátott fürdőruhát talált ki, „mely füdéskor mint közönséges fürdőruha használható, míg veszély esetén a fürdőruhát hordozó egyén a betétet egymaga, pillanatok alatt felfújhatja. A találmány szennti fürdőruha, mint evezősöltözet, továbbá életmentéshez, úszástanuláshoz jól használható.” A találmánynak nagy sajtóvisszhangja volt, szakemberek óriási lehetőséget láttak benne. Hogy mégis a feledés homályába merült, ónnak egyik oka talán az lehetett, hogy egy fuldoklónak a legritkább esetben van ideje és ereje tömlőt fújni... Volár Nándor a század második évtizedében megállapította, hogy a harisnyák a sarok és ujjrészeken erősen kopnak. A megoldás kézenfekvő volt számára: olyan harisnyákat kell gyártani, melyeknek nincs talpuk. „A találmány lényege olyan talprész nélküli harisnya, melynél a lábfejhez, a lábujjak közé fogó, kapaszkodó részek vonnak elhelyezve.” Az ötlet zseniális volt. így tényleg nem kopott a harisnya talpa — csak a viselőjük lóba. Ha manapsáq a fura ötletek porádéját megrendeznék, Szi- balszky Kálmó.. a századelőn közzétett találmánva előkelő helvezés1: kaDna. Ö a nadrág- védő nodráqot találta fel. „Mindenféle febőkabáthoz, sőt kiskobáthoz viselhető, ugyanazt a benyomást keltve, mint a rendes nadrág, s emellett megbecsülhetetlen szolgálatot tesz szélben, esőben, hóban, s óvja az alatta levő szépen vasalt nadrágot." Elterjesztéséhez o fő érv: .......kiküszöböli a zsidóit ok erőszakos, szövetrongáló pucolósát és a sok vasaltatás költségét, emellett a felöltő alatt lehetővé teszi a qyengébb állapotban levő, viseltes, kikopott, rojtos nadrágok hivatalba, munkába való elhordását, ami jelentős gazdasági megtakarítást jelent.” A margittai Wollner Ferenc nyomdászsegéd szabad óráiban mindenféle mechanikákkal kísérletezett. önműködő gyufatartályát 1914-ben szabadalmaztatta. „A találmány tárgya önműködő gyufatartó, amely a belé helyezett gyufáknak egyenként való kivételét teszi lehetővé. A találmány lényege abban áll, hogy a közepe felé lejtős fenékkel ellátott vezetékben, fölfelé és lefelé mozgatható tartály közepén áthatoló és fölső végén egyetlenegy qyufoszálat befogadó vájattal ellátott fal ütköző gyanánt van kiképezve, amely a gyufatartályon alkalmazott ütközőhöz ütközve a gyufatartály fölfelé mozgását biztosítja.” Fura találmányok, különös ötletek, feledésbe merült csodabogarak. Roszprim Nándor
