Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-09 / 68. szám

j# A Megyei Pártbizottság jelentése rugalmas módosításának, bővítésének lehetősé­gét, a teljesítések nagyobb nyilvánosságát. 9 A megye lakosságának életkörülményei a beszámolási időszakban alapvetően célja- " inknak megfelelően alakultak. A lakosság pénzbevétele összesen 35 száza­lékkal nőtt. Az ütem valamivel alacsonyabb, mint a IV. ötéves tervben volt. A jövedelem­szerkezet a munkából származó arány csökke­nését jelzi, mivel a pénzbeli társadalmi juttatá­sok nagyobb mértékben nőttek. A bér- és bérjellegű bevételek - munkások­nál és a szövetkezeti parasztságnál — évente 5—6 százalékkal emelkedtek. , A munkaviszonyból származó bevételeket érintő intézkedések közül kiemelést érdemel: a műszakpótlék bevezetése, az egyes iparágak és területek központi bérrendezése, a jövedelem­kiegészítések. A lakosság takarékbetét-állomá­nya évente átlag 15 százalékkal emelkedett, az áruvásárlási hitelek — amelyek szintén az élet- körülmények javítását szolgálták — elérték a be­tétállomány 60 százalékát. A lakosság áruellátását a megyében működő kereskedelmi egységek általában jól oldották meg. A nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, fo­gyasztási szövetkezetek közötti kapcsolatok ked­vezőbbek mint korábban. A kiskereskedelmi forgalom — folyó áron — évente 10 százalékkal emelkedett, ez egy lakos­ra vetítve közel 50 százalékkal több mint 1975- ben. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésénél oz eddigi teljesítés már több, mint a IV. ötéves tervidőszak egészében volt, 1980 végéig mint­egy 54 ezer négyzetméter alapterület-bővülés várható. A szolgáltatás fejlesztésében kiemelt szerepet kapott a gépjárműjavítás, a textiltisztítás, a la- 'káskarbantartás, a barkácsszolgáltatás és a ci­pőjavítás. A megye vízellátásának és csatornázottságá­nak színvonala az utóbbi években javult, azon­ban Komlón és még néhány településen feszült­ségek vannak. Az elmúlt négy évben 17 600 la­kás kapott vezetékes ivóvizet és megközelítően 8100-at kötöttek be a csatornahálózatba. Vezetékes gázellátással ma 20 százalékkal több háztartás rendelkezik, mint 1975-ben, és ennél is nagyobb mértékű a bővülés a propán­bután gáznál. A villamosenergiával ellátott lakások száma közel 10 ezerrel, a távfűtötté több mint 7 ezer­rel növekedett, a melegvíz-szolgáltatás pedig a kétszeresére emelkedett. Az V. ötéves tervben várhatóan a tervezettnél több, mintegy 15 ezer lakás épül fel — közel 50 ezer ember kerül új otthonba — ami a fel- szabadulás óta a legnagyobb lakásprogram megvalósulását jelenti. (Ennek 40 százaléka ál­lami, 60 százaléka magánlakás.) A legfontosabb célkitűzések feltételét — az életszínvonalban elért eredmények megtorlását - megyénkben is biztosítani szükséges. A fog­lalkoztatottság szintjének megtartása mellett a lakosság jövedelme az országos növekedési ütemhez igazodjon. A munkából származó jöve­delmek a társadalmi hasznosság szerint dif­ferenciálódjanak. A kereskedelem az ellátási szint tartását biztositsa. A lehetőségeknek meg­felelően bővüljön az áruválaszték. Megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani az alacsony ke­resetűek, a többgyermekes családok és a nyug­díjasok igényeinek kielégítésére. Az üzletek nyitvatartásának jobb megválasztásával, a kör­nyezeti kultúra javításával, a bolti dolgozók szemléletének formálásával járuljanak hozzá a vásárlási körülmények színvonalasabbá téte­léhez. A szolgáltatásoknál a differenciáltabb keres­let kielégítését szükséges biztosítani, csökkentve a területi ellátás feszültségeit. A minőség eme­lése, a vállalási idő mérséklése melleit nem hanyagolható el a kulturáltság javítása sem. A kiemelt szolgáltatások fejlesztéseit kell elsősor­ban megvalósítani. A 15 éves lakásépítési programnak megfele­lően a VI. ötéves tervben 10-12 ezer lakás megvalósítása várható. Szükségesnek tartjuk, hogy kedvező döntés eredményeként megyénk­ben továbbra is épüljön bányászlakás. A váro­sok lakáshelyzetének javítására továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. A lakások elosztásánál a társadalompolitikai szempontok jobban érvé­nyesüljenek. Kiemelt feladat a nagycsaládo­sok lakásigényének teljesítése. A felújítások és korszerűsítések bővítése, a cserék elősegítése, a lakásgazdálkodás javítása is járuljon hozzá az igények teljesebb kielégítéséhez. Az egészségpolitika folyamatos meg­valósításával tovább javultak megyénk egészségügyi ellátásának feltételei. Az egészségügyi dolgozók áldozatos munkával, hi­vatástudattal tesznek eleget kötelezettségeiknek. Emelkedett a gyógyító munka színvonala. Ellátottságunk - a fekvőbeteg-ellátás kivéte­lével — kedvezőbb az országosnál. A fejlődés üteme azonban megyénkben is elmarad a szük­ségletéktől. Megoldatlan a fejlesztések és az ellátottsági igények összehangolása. A megye szociális gondozási hálózata jól ki­épített, de elmarad az egyre növekvő igényektől. A házigondozós további kiszélesitésével párhu­zamoson indokolt az intézeti férőhelyek növelése. A népesedéspolitikai határozat * végrehajtá­sának eredményeként javult megyénk népese­dési helyzete. Az eredményék az egészségpoli­tikai intézkedésekhez kapcsolódóan a legszem­betűnőbbek: csökkent a koraszülés gyakorisá- >|ese|0}9A |Anui d so spzo|9|oqgwesDeso o 'd6 száma. A fejlődés mértéke, a születésszám nö­vekedése azonban nem megnyugtató: a termé­szetes népszaporulat alacsony és süllyedő ten­denciát mutat. A gyermekvállalási kedv mérsék­lődése, a szociálpolitikai támogatás ösztönző hatásának csökkenése tapasztalható. Az egészségügyi ellátás növekvő társadalom- politikai fontossága miatt minden szerv fordít­son figyelmet az egészségpolitikai feladatok végrehajtására. Ennek szem előtt tartásával a Politikai Bizottság 1979. szeptemberi, egészség- ügyi ellátással foglalkozó határozata alapján 1980-ban hosszabb távú egészségpolitikai fel­adatterv készítése indokolt a megye, a város regionális feladatainak figyelembevételével. Az egészségügyi hálózat egészén belül a jogos igényeknek jobban megfelelő arányok kialakí­tására van szükség. Nagyobb gondot kell fordí­tani a szociális gondoskodás fejlesztésére, a fé­rőhelyek számának növelésére. A népesedéspo­litikai célok megvalósítása továbbra is megkü­lönböztetett ügyeimet igényel. Számottevőbb javulást — az anyaság vállalására — a tudati befolyásoláson túl elsősorban a lakáshoz jutta­tással, a gyermekintézmény-hálózat kiemelt fej­lesztésével és a jövedelempolitika eszközével kell elérni. Megyénk lakossága körében is — oz életszínvonal javulásának, a szabad­idő tartalmasabb eltöltésének ered­ményeként — jelentős méretű a bel- és külföldi turizmus. Az 1975, évihez viszonyítva 1979-ben kétszer onnyian utaztak szervezetten hazánk más területeire és másfélszer többen kül­földre. A megyébe látogató kül- és belföldiek száma is jelentősen nőtt. A szálláshelyek elmúlt évi vendégforgalma mintegy 20 százalékkal több az 1975. évinél, amely közel sem fedi a megye tényleges idegenforgalmát, ugyanis a szállodák befogadóképessége nem változott, gyakran nincs lehetőség a vendégek elhelyezésére. Nem sike­rült biztosítani az idegenforgalmi szolgáltatások területi és idényjellegű széthúzását, mert a vendégforgalom döntően Pécsett és Har­kányban jelentkezik a nyári hónapokban. Az idegenforgalom területén elsősorban az olcsóbb szálláshelyekkel kell a iogadókapacitást bővíteni, párhuzamosan biztosítva a szolgáltatás egészének szinvonaljcrvulását. A XI. kongresszus határozatának meg­felelően a pártmunka egyik fő te­rülete a gazdasággal való foglal­kozás. Emelkedett a pártszervek gazdaságirányí­tó tevékenységének színvonala. A cselekvési programok egységesebb szerkezetbe foglalták a pártmunka módszereit és hatékonyabbá tették az irányító, mozgósító és ellenőrző tevékenységet. Céltudatosabb lett a párta la pszervezetek mun­kája is, csökkentek a formális elemek. Tevéke­nyen vettek részt a népgazdaság« feladatok megértésében, a különböző fórumokat felhasz­nálva jól mozgósítottak a feladatok végrehajtá­sára és eredményesebbé vált ellenőrző tevékeny­ségük is. A vállalatok, szövetkezetek terveiknek készítése során igyekeztek a mennyiségi szemlé­letet háttérbe szorítani és a cselekvési progra­mokban a feladatok végrehajtására koncentrál­ni. A célok összehangolásában és megvalósítá­sában minden szinten javult a pártkoordináció. A gazdaságirányító tevékenység hatékonyabbá válását gátolják viszont egyes visszatérő nega­tív jelenségek: gazdasági problémáinkból adó­dó vállalati feszültségeket késve követi a megol­dást segítő gondolkodási mód és egységes gya­korlat, pártszervezeteinknél esetenként hiányzik az önálló cselekvés, a megoldást sokszor felül­ről várják, minden szinten előfordul, hogy az előrelépést, a fejlődést csak a források bővülé­sében látják. Több helyen a cselekvési progra­mok készítésénél nem tudták kellően szétválasz­tani a gazdasági vezetők és a pártszervek teen­dőit. Nem fejlődtök eléggé a gazdasági felada­tok megoldását segítő politikai eszközök és mód­szerek. A párt gazdaságirányitó munkájában alap­vető feladat, hogy a gazdálkodás feltételeinek változását gyorsabban kövessék a hatékonyabb módszerek és megoldások, A tevékenység kö­zéppontjába a határozatok végrehajtásának se­gítését, ellenőrzését kell állítani. Tudatosabban, előbbrelátóan szükséges felkészülni a helyi fe­szültségekre és ezek feloldására. A középtávú és az éves programok tartalmazzák a mindenkori legfontosabb tennivalókat, a politikai munka eszközeit és módszereit. Biztosítsák a helyi szer­vek és szervezetek egységes cselekvését, támo­gassák a helyes irányba ható kezdeményezé­seket. A pártszen/ek lokozott figyelmet fordít­sanak a munka szervezettségének jcrvitására, lép­jenek fel a pazarló, a takarékosságot figyelmen kivül hagyó gazdálkodás ellen. Segítsék az in­dokolttá váló szerkezeti és szervezeti változások megvalósulását, támogassák a dinamikus és az ésszerű kockázatot vállaló gazdaságvezetést. A gazdasági és termelési agitációban kapjon nagyobb szerepet: a népgazdasági, a területi, az üzemi helyzet valóságos magyarázata, megoldó, sónak perspektívái, eszközrendszere és az élet- színvonal alakulását, eredményeit reálisan tük­röző helyi értékelés. III. Az ideológiai, a tudományos és a kulturális élet 1 Szocialista fejlődésünk és nevelőmunkánk együttes hatására tovább erősödött a köz- “ gondolkodás és az életmód szocialista tar­talma. Egyre többen és jobban értik a fejlett szocialista társadalom lényegét, építésének fel­adatait. Javult a tájékozottság a gazdaságpolitika ál­talános és helyi kérdéseiben. Ezért sokoldalúbb és reálisabb a népgazdaság helyzetének megíté­lése. A párt gazdaságpolitikai irányvonalát egyetértéssel támogatják, de élesebben reagál­nak a határozatok megvalósításában tapasz­talható, ismétlődő hiányosságokra. Cselekvőkész. ség van a gazdasági célkitűzések gyorsabb üte­mű megvalósitására, amelyhez igénylik az orszá­gos és helyi vezetéstől a határozott, konkrét fel­adatokat. a jobb munkaszervezést, a következe­tesebb ellenőrzést, a differenciáltabb értékelést. A szocialista érdekviszonyok és az árpolitika lényegét még sokan nem látják világosan. Foko­zott figyelem kiséri nemzetközi gazdasági kapcso­lataink alakulását, amelyben többször aggodalom is megnyilvánul. A párt életszínvonal-politikájáról általában kedvezően nyilatkoztak, főként a létbiztonságról, az egészségügyi és a lakáshelyzet javulásáról. Reálisabb a szemlélet abban, hogy az élet- színvonal további emeléséhez jobban kell dol­gozni. Társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődé­sünknek pozitív a hatása az életvitel változásá­ra, széles az a kör, amely elfogadja a szocialista életmód tartalmi követelményeit. A szocialista életmód alakulása azonban ellentmondásos, ter­jedése — a jelentős eredmények ellenére is — elég lassú. A befeléfordulás, közömbösség ese­tenként nehezíti szocialista értékeink — a kö­zösségi érzés, a munka becsülete, a kultúra és a műveltség megszerzése, a magasfokú igényesség és felelősségérzet — megjelenését az egyének gondolkodásában és magatartásá­ban, az emberi kapcsolatokban. A következő időszakban a szocialista tudat és életmód fejlesztésének központi leiadata az át­fogóbb. sokoldalúbb termelési szemlélet kialakí­tása, a szocialista munkaerkölcs, a közösségi szellem, a szocialista hazafiság és internaciona­lizmus erősítése, a kommunista példamutatás fejlesztése. A XI. kongresszus határozatainak megvalósí­tása során szélesebb körű ideológiai tevékenység bontakozik ki a pártszervezetekben. Pozitív a szemléletváltozás az ideológiai munka szerepé­nek, az elméleti felkészültség jelentőségének megítélésében. Oldódik az ideológiai munkát csak a pártoktatásra leszűkítő, merev szemlé­let és gyakorlat. A párttagság mind nagyobb része ismeri fel a tudatos cselekvés fontosságát. A tartalmi célkitűzések meghatározásában mindinkább dominál a napirenden lévő politikai feladatokra való tudatos felkészítés igénye. A gazdasági, társadalompolitikai, kulturális kér­désekben hozott politikai döntésekhez, határoza­tokhoz mind jobban kapcsolódik a tudatformá­lás, a propaganda és az agitáció feladatainak megjelölése is. A vezető testületek átfogóan vizsgálják az alapszervezeti ideológiai munkát, meghatározzák a tennivalókat. A taggyűléseken, pártcsoport­megbeszéléseken több az ideológiai jellegű na­pirend. Tervszerűbb, hatékonyabb a marxista eszmék terjesztése és erőteljesebb a hatása a párt­tagság eszmei-politikai felkészültségére, szem­léletére, magatartására. A következő időszakban a pozitív tendenciák erősítését, általános érvényesülését kell előse­gíteni. Mély elméleti, alapos helyzetelemzéssel kell javítani a helyi politika kidolgozását, a ha­tározatok konkretizálását, a megvalósítás tudati feltételeinek számbavételét és megteremtését. Szükséges előrelépni a marxista módszer — a dialektikus történeti megközelítés — tudatos gyakorlati alkalmazásában. Pártszerveink folya­matosabban és differenciáltabban vizsgálják a párttagság, a dolgozók általános ideológiai ál­lapotát, a gondolkodás, a tevékenység szocialis­ta tartalmának alakulását. Fokozódjon az eszme­csere a pártfórumokon. A párttagság marxista műveltségének növelésével párhuzamosan aktí­vabban, következetesebben képviselje a marxis­ta—leninista világnézetünket. 2 Előtérbe került a párt. és tömegszerveze­tekben, mozgalmakban folyó propaganda minőségének, tartalmának javítása, szín­vonalának emelése. A KB 1976. október 26-i ha. tározatában megjelölt feladatok végrehajtása megfelelő ütemben folyik. Nőtt a propaganda tekintélye, tervszerűbbé vált e tevékenység. Szo­rosabb a kapcsolat az agitáció, információ és a propaganda között. A propaganda jobban kap­csolódik a kiemelt politikai feladatokhoz. Biztató előrelépés történt oz elmélet és gyakorlat össze­kapcsolása terén. Eredményesen szolgálta a gaz­daságpolitikai feladatok megismertetését, a reá. lis gazdasági szemlélet alakítását. Sokoldalúan foglalkozott a nemzetközi politikával, segítette a nemzetközi politikai helyzet reálisabb megítélését. A helyi politikai szükséglet alapján a megyei tömegpropaganda-tanfolyamokon többet foglal­koztak a közéleti magatartással, a valláskritiká­val és a szocialista országok együttműködésé­vel. A beszámolási időszakban folyamatosan a propaganda középpontjában állt a szocialista hazafiság és internacionalizmus elméleti tartal­mának, gyakorlati követelményrendszerének el­fogadtatása, pártunk hat évtizedes tapasztalatai­nak tudatosítása, a megye munkásmozgalmának története. A propagandisták felkészítésében nagyobb szerepet kopott a világnézeti nevelés. Egy része tudatosan törekszik a hallgatók gondolkodásá­nak, magatartásának, kommunista jellemvoná­sainak fejlesztésére, de e területen csak kezdeti eredmények vannak. Kedvező tendencia bontakozott ki a klasszi­kusok tanulmányozásában. Elsősorban a káder­képző tanfolyamokon nőtt a klasszikus művek iránti érdeklődés, javult ezek felhasználása. Nőtt a propaganda hatóköre, évente több mint 80 000 résztvevője van a párt- és tömeg­szervezeti politikai tanfolyamoknak. A pártokta- tásban mintegy huszonnégyezren tanulnak. Eb­ből 62 százalék párttag, 30 százalék a_ nő, 20 százalék 30 éven aluli, 52 százalék a munkás. A hallgatók kiválasztása gondosabb, de gyakori a politikai szükséglet alaposabb számbavételé­nek hiánya. A fokozottabb követelménytámasz­tás eredményeként erősödött az oktatásban a szervezeti fegyelem, nőtt az aktivitás, de a hall­gatók felkészülése, az érdemi vita még nem ki­elégítő. Magasabb a propagandisták általános mű­veltsége és politikai felkészültsége. Többségük lelkiismeretesen készül a foglalkozásokra, gon­dot fordít a Iképzés, nevelés, elmélet és gyakor­lat egységének erősítésére. Lassan terjed a több időt, energiát követelő korszerűbb módszerek alkalmazása. Tervszerű, folyamatos a képzésük, továbbképzésük, de helyenként több figyelmet, tudatosabb irányítást igényel. Hatékonyabb a pártszervezetek irányító, koor­dináló tevékenysége, a párt- és tömegszerveze­tekben folyó politikai képzés. A következő időszakban is szükséges a pro­pagandamunka fejlesztése. Az irányítás, szer­vezés javításával biztosítani kell, hogy annak tartalmában és hatókörében a valóságos'politi­kai szükséglet jusson kifejezésre, váljék a pro­paganda a pártmunka még szen/esebb részévé. Emeljük magasabbra a propagandisták mun­kájának tartalmi, pedagógiai és módszertani színvonalát. Fokozottabb követelménytámasztás­sal javítani szükséges a tanulmányi fegyelmet, aktivitást, a résztvevők teljesítsék a képzésben, továbbképzésben vállalt feladatokat. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatósága a káderek és propagand- disták mind magascbb színvonalon történő, ideológiai, politikai képzésével, továbbképzé­sével jelentős mértékben hozzájárul a megye ideológiai-politikai életének fejlődéséhez. Az Igazgatóság keretében működő Megyei Közvé­leménykutató Csoport a közhangulat, a tudat és a magatartás jellemzőinek feltárásával, az ideológiai-politikai munka gyakorlati tapaszta­latainak elemzésével segítette a megyei politi­kai döntések előkészítését. A kiemelkedő törté­nelmi jubileumokhoz kapcsolódó színvonalas rendezvényekkel szolgálta a helyes történelem- szemlélet formálását, a mélyebb érzelmi kötő­dés kialakítását és a helytörténeti kutatás fel­lendítését. Az elmúlt öt évben figyelemre méltó a fejlő­dés az írásos propaganda, a politikai irodalom terjesztésében. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége aktív, kezdeményező, a pártszer­vezetek zömében fontosságának megfelelően foglalkoztak ezzel, a politikai irodalom terjesz­tői lelkiismeretesen teljesítik o pártmegbízatá­sukat. 3 A tömegpolitükai munka megfelelően segí­tette feladataink végrehajtását. A megyei “ pártértekezlet óta javultak módszerei és feltételei. Széleskörűen magyarázta a szocialista építés napirenden levő feladatait, hozzájárult a munkásosztály vezető szerepének, megyénk kü­lönböző társadalmi osztályai és rétegei szocia­lista egységének erősítéséhez, a szocialista de­mokrácia, munkaerkölcs és életforma helyes értelmezéséhez és alakításához, a szocialista hazafiság és internacionalizmus erősítéséhez. Nőtt az agitáció szerepe és hatásfoka, jobban beépült a pártmunka egészébe. Megfelelően közvetítette politikai céljainkat, ismertette és

Next

/
Thumbnails
Contents