Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-09 / 68. szám
magyarázta a helyi feladatokat. Teljesebbé váltak szervezeti keretei, javultak az irányítás személyi feltételei. A politikai vitakörök segítették a párttagság jelentős részének és az aktíváknak a felkészítését o tömegek körében folytatott meggyőző munkára. Az agitáció még közvetlenebbül kapcsolódjon az előttünk álló tennivalókhoz. Fordítson fokozott figyelmet a belpolitikai kérdésekre, a kongresszusi és a párttestületi határozatok megvalósítására. Tervszerűen foglalkozzon a gazdaságpolitika, életszínvonal-politika, társadalom- politika kérdéseivel, összhangban a szocialista demokrácia, a szocialista nemzeti egység és szocialista életmód fejlesztésével. A magyar—szovjet barátsági munka fejlesztésében a tagcsoportok többsége eredményesen, öntevékenyen dolgozik. Javult a tömegmozgalmi jellege, összehangoltabbá vált munkájuk a helyi szervezetekkel. Egyre több szocialista brigád, KISZ-alapszervezet, úttörőcsapat kapcsolódik be a barátsági munkába. A Szovjetunióról szóló agitációs és propagandamunkában a tagcsoportok még öntevékenyebben, jobban használják ki a helyi lehetőségeket. A pártszervezetek továbbra is fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a tagcsoportok munkájának irányítására, segítésére. Az elmúlt öt év egyik szembetűnő változása az a fontos tény, hogy teljeskörűvé vált o tömegtájékoztatás megyei rendszere. A Megyei Pártbizottság lapja, a Dunántúli Napló 10 000 példánnyal növekedett, s ma már 93 000 példányban jelenik meg. Pártos elkötelezettséggel, gyorsan és pontosan tájékoztatja megyénk lakosságát. Jól segíti a párt határozatainak elfogadtatását, mozgósít a végrehajásra, a gaz- dasági-társadalm-i-kulturális céljaink megvalósításéra. Nagy felelősséggel foglalkozik a megyénk lakosságát érintő legfontosabb kérdésekkel. A lakosság körében tovább nőtt a hatása, ebben szerepet játszott az ofszetnyomásra való áttérés, oz ünnepi számok színes nyomású megjelentetése, valamint a Hétfői Dunántúli Napló kiadása, amelynek példányszáma 55 000. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója naponta sugároz magas színvonalú helyi magyar, szerb-horvát és német nyelvű műsort, valamint országos adásban nemzetiségi programot. A stúdió növelte a politikai információk számát hatékonyan szolgálta a párthatározatok megértését, megyénk és a régió politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. 1976 óta működik az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. Fontos szerepet tölt be a megye és a régió életének bemutatásában. Munkája tartalmilag és szervezetileg folyamatosan fejlődik, jól megfelel a politikai és szakmai követelményeknek. A stúdiót megfelelő feltételek kialakításával alkalmassá kell tenni az önálló regionális adások biztosítására, a politikai, kulturális szerepének növelésére. A Népszabadságnak, a Magyar Rádió Politikai Adások Főszerkesztőségének, a Televízió Híradónak önálló tudósítója, az MTl-nek szerkesztősége van a megyében. Tevékenységük jól segíti a politika megvalósítását az ország előtti bemutatkozásunkat. Jelentős a szerepe a megyénkben megjelenő 27 üzemi lapnak a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósításában, a munkahelyi kollektívák tájékoztatásában a helyi kérdésekről. 4 A közoktatásban — az MSZMP KB 1972. évi határozatának megfelelően - eredmé- " nyesen valósulnak meg azok a szervezeti', tanügyigazgatási változások, amelyek a korszerű nevelőmunka kereteit jelentük. Egységes ütemezéssel kezdődött meg az új nevelési, oktatási dokumentumok szerinti munka. A közoktatáspolitikai határozatban kiemelt területek fejlődése nem mentes az egyenetlenségektől, feszültsé- göktől. A megnövekedett tartalmi követelmények és a fejlesztés viszonylag szerény lehetőségei okozzák a legtöbb feszültséget. A művelődési beruházások változatlanul vontatottan, jelentős elmaradásokkal valósulnak meg, ezért sem sikerült lényegesen csökkenteni az intézmények közötti szintkülönbségeiket. Erősödött az iskolai nevelőmunka szocialista jellege, de fejlesztésre szorul a tanulói szemé- lyiségformólós, a világnézeti, erkölcsi és munkára nevelés. Javult a tantestületek eszmei-politikai és pedagógiai egysége, nőtt a nevelők iskolai és közéleti aktivitása, a pedagógus párt- szervezetek befolyása a nevelőtestületekben, az iskola egész oktató-nevelő munkájában. Pécsett az alsó- és középfokú ágazati pártbizottságok létrehozása helyesnek bizonyult. Az iskolák tanácsi irányítása hatékonyabb. Az óvodai ellátottság az elmúlt öt év alatt oz országosnál is dinamikusabban nőtt. Javult a nevelői és az eszközellátottság. Az óvodai munkában központi helyet foglal el az iskolaelőkészítés. A továbbra is meglevő zsúfoltság miatt a fokozódó pedagógiai feladatok ellátása nagy erőfeszítést igényel. Az általános iskolák fejlesztésében szerényebb, tartalmi korszerűsítésben erőteljesebb az előrehaladás. Az iskolai tankötelezettség terén a kedvező tendenciák ellenére sem megnyugtató a helyzet. Az országosnál rosszabb a 8. osztályt évvesztés nélkül elvégzők száma. Az iskolák közötti színvonalkülönbséget mérsékelte a körzetesítés. Ebből következően a fontosabb ellátottsági mutatók többsége az országosnál 'kedvezőbb. Megkezdődött a többfunkciójú komplex nevelési központok kialakítása. A tanteremfejlesztés lassúsága miatt még mindig magas a váltakozó tanításban résztvevők aránya és a szükség- tantermek száma. A koncentráció következményeként sok oz utazó tanuló. Az általános iskolát végzettek továbbtanulási aránya jó. A szakmunkásképzőkben továbbtanulók százaléka magasabb az országosnál, a középiskolai viszont alacsonyabb, ennek növelése indokolt. A tanulói pályaválasztás még nem kielégítő. Erősíteni szükséges a munka pedagógiai megalapozottságát. A gyógypedagógiai oktatásban részvevők aránya nagyobb az országosnál. A bentlakásos férőhelyek számának növelése ellenére is elhelyezési gondok vannak. Alapprobléma, hogy a feladatokhoz nem elég differenciált az intézményhálózat. A középfokú oktatásban jelentős tartalmi, szervezeti és igazgatási változások történtek. Erőteljes a törekvés a munka színvonalának állandó növelésére, a tanulmányi munka javítására. Indokolt azonban megfelelő intézkedéseket tenni a bukások és a lemorzsolódás arányának pedagógiailag megalapozott csökkentésére, különösen a szakmunkásképző iskolákban. A szak- középiskolák és szakmunkásképző intézmények többsége túlzsúfolt, felújításra érett. Az intézményhálózat befogadóképessége nem felel meg az egyre általánosabbá váló középfokú iskoláztatásnak és a várható demográfiai hullámnak. A szakmunkásképzők kiemelt fejlesztése nem valósult meg. A tanműhelyek gépbeszerzése és a meglevő gépállomány felújítása gondot okoz. A felnőttoktatásban az érdeklődés áttolódott a középfokra. Különösen nagy népszerűségnek örvendenek a szakmunkások szakközépiskolái. Az alapfokú ismeretek pótlására hivatott felnőttoktatás elmarad a szükséglettől. Szélesedett az iskolák társadalmi kapcsolata. Együttműködésük egyre tartalmasabb a termelőüzemekkel, a szocialista brigádokkal. A gyermekintézményeknek nyújtott társadalmi segítség kezd általánossá válni. A szakmai képzésben érdekelt üzemek többségükben jól teljesítik pedagógiai kötelezettségüket, és anyagilag is jelentős feladatokat vállalnak. Az együttműködést a nevelés terén szükséges javítani. A megye pedagógusellátottsági mutatói jobbak az országosnál. Jelentősen csökkent a betöltetlen állások és az új képesítés nélküliek száma. Nagy különbségek vannak azonban még az egyes területek, járások között. A következő időszak legfontosabb feladata az új pedagógiai dokumentumok szerinti folyamatos munka biztosítása. Megkülönböztetett figyelmet indokolt fordítani a pedagógusok szakmai felkészítésére és ideológiai továbbképzésére, az iskolai világnézeti nevelés és pályairányítás hatékonyságának növelésére. Tovább kell csökkenteni a tanulás-tanitás-továbbtanu- lás feltételeiben még meglevő jelentős különbségeket. A tankötelezettségi helyzet javítása, a tanévvesztés megelőzése érdekében a tanügyi feladatokkal párhuzamosan szükséges nagyobb figyelmet fordítani az érintett szülők felelősségének, kötelezettségeinek tudatosítására. Ebben is igényeljék a szülők munkahelyi kollekiváinak és a társadalmi szervezeteknek az aktiv közreműködését. Jó összhangot kell kialakítani a növekvő tartalmi követelmények és a fejlesztési lehetőségek között. A társadalmi erők fokozottabb összefogásával is biztosítani kell az óvodai, az általános iskolai, a gyógypedagógiai és a szakmunkásképző intézeti hálózat kiemelt fejlesztését. Az óvodáknál és általános iskoláknál a demográfiai hullám átvezetéséből adódó teendők mellett a fejlesztésben és ellátottságban egyaránt csökkenteni kell az egyes területi egységek közötti különbségeket. A munka szervezeti rendjének és tartalmi színvonalának emelésével párhuzamosan szükséges növelni az alsólokú felnőttoktatásban résztvevők számát. A felsőoktatási intézmények szakmai és szervezeti korszerűsítésével, a tudományegyetem kétkarúvá válásával tovább nőtt Pécs felsőoktatási súlya. Eredményes a szakemberképzés, az egyes intézmények megfelelő szakmai színvonalon végzik munkájukat. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya - öt év átlagában — 47 százalék, tanulmányi szintjük eléri vagy meghaladja az intézményi átlagot. A tárgyi és személyi feltételek javulásával párhuzamosan nő az oktató-nevelő munka színvonala. A marxizmus— leninizmus oktatás korszerűsödött. Tovább kell javítani az oktató- és nevelőmunkát. A szaktárgyak oktatóinak is nagyobb gondot kell fordítani a hallgatók marxista-leninista világnézetének kialakítására. További erőfeszítések szükségesek a tárgyi feltételek biztosítására. 5 Megyénkben az elmúlt öt évben a viszonylag korszerűtlen intézményi ellátottság " mellett is intenzívebbé, elmélyültebbé vált a kulturális tevékenység. A kulturális élet országos decentralizálódása folytatódott. Pécs megtartotta kulturális rangját. Az 1974. évi közművelődési határozat végrehajtása céljából kibontakozott széles körű mozgósító tevékenység érzékelhető szemléletváltozást eredményezett. Egységesebbé vált a feladatok értelmezése. A közművelődés iránt megnőtt a társadalmi figyelem és aktivitás. A társadalmi erőforrások mozgósítása jó eredményeket hozott a művelődési otthonok közös fenntartásában, a vállalatok és szövetkezetek kulturális alapjainak felhasználása tudatosabbá, célszerűbbé vált. A munkahelyek és a kulturális intézmények politikai fontosság ónok megfelelő figyelmet fordítottak a munkásművelődésre. A pécsi kezdeményezésű „Munka és művelődés" akció elterjedt a megyében, és a szocialista brigádok tagjainak 10-14 százalékát (6—8000 fő) aktivizálta. A falusi kulturális szolgáltatás egyre inkább a nagy körzeti központokra szűkül, a kisközségekben stagnál vagy visszafejlődik. A termelő- szövetkezetek anyagilag támogatják az intézményeket, az ifjúsági mozgalmat és egyre több olyan tevékenységet finanszíroznak, szerveznek, amelyek a tagok művelődését szolgálják. Az életszínvonal folyamatos és jelentős emelkedésével az emberek tájékozódási, művelődési, szórakozási és szobadidős tevékenységi Jehetö- ségei és terei a korábbihoz viszonyítva kitágultak. Megyénkben a családi otthonok tömegtájékoztatási és egyéb kulturális eszközökkel voló ellátottsága országos összehasonlításban kiemelkedő. Egyre könnyebben elérhető az igényesebb kulturális produkciókkal, alkotásokkal való találkozás. A művelődési otthoni és könyvtári hálózatunk elhasználódott, „eszmeileg" is elavult, szétaprózott és hiányos. Az irányító szervek, a hivatásos népművelők keresték a művelődési otthonok tevékenységszerkezetének korszerűsítési lehetőségeit, ezek azonban lásson jutnak el a gyakorlati realizálásig. Az amatőr művészeti területen Baranyában országosan kiemelkedő együttesek működnek. Többségük a városokban. Az öntevékeny együttesek nagyobb része csupán alkalmi csoportosulás, elmarad az élenjárók kiváló teljesítményétől. A megyei kulturális intézmények közművelődési szerepe érezhetően változott. A múzeumi hálózat újabb 12 egységgel bővült, magas az állandó kiállítások száma és látogatottsága. Országos szerepkörű, európai színvonalú művészeti gyűjteményekkel rendelkezik. Gyűjtő-, feldolgozó-, tudományos kutató- és közművelődési munkája tervszerű, eredményes, bár egyes részlegek nehezebb körülmények között működnek. A Megyei Levéltár a helytörténetírás bázisává vált. Tudományos publikációi, valamint a honismereti mozgalom segítése érdekében kifejtett közművelődési tevékenysége dicséretes. A Moziüzemi Vállalat sokat tett a mozipark színvonalának növeléséért. Jó közművelődési kezdeményezésekkel igyekezett javítani a film és a közönség kapcsolatát. (Filmklubok, filmnapok, szemlék.) A vetítési rendet azonban műsorpolitikai egyenetlenség jellemezte. A közművelődés továbbfejlesztésének alapját hosszú távon a párthatározat nyomán született megyei feladatién/, valamint a kulturális élet távlati fejlesztési irányelvei képezik. Ne csökkenjen az állami, társadalmi szervek, üzemek közművelődés iránti felelőssége és figyelme. Az adott gazdasági feltételek között rendkívül fontos a közoktatási és közművelődési intézmények, valamint a munkahelyek még jobb együttműködése, az anyagi és szellemi erők közös, racionális hasznosítása. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani a könyvtárhálózat, általában az elmaradott körzeti intézményhálózat fejlesztésére, különösen a tevékenységszerkezetük szakmai korszerűsítésére. Tovább kell javítani a közművelődés szakemberellátottságát, a népművelők szakmoi-ideolá- giai-politikai felkészültségét. 6 A megyei pártszervek a beszámolási időszakban nagy figyelmet fordítottak a tudományos életre. A tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának átfogó elemzése mellett a megyei párt-vb áttekintette a kiemelt társadalomtudományi, valamint a műszaki és agrártudományi kutatások helyzetét. A kutatóhelyek pártszervei is következetesen és eredményesen munkálkodtak a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásán. Növekedett a központi és helyi állami szervek tudományszervező, irányító munkájának hatékonysága. Megyénkben a tudományos intézmények eredményes és jelentős kutatási tevékenységet folytattak. Kiemelkedő eredmények születtek a biológiai és orvostudományokban, az állam- és jogtudományokban, a neveléstudományban, de számottevő a fejlődés a komplex területfejlesztési, a bányászati, oz agrártudományokban, valamint a történettudományokban, a közgazdaságtudományban és a néprajzban is. Felsőoktatási intézményeinkben oz oktatás mellett növekedett a gazdasági, társadalmi feladataink megoldását közvetlenül segítő kutatások súlya és hatékonysága. Előrelépés történt a témák számának csökkentésében, a kapacitásnak az országos főirányokhoz kapcsolódó problémakörök kutatására történő összpontosításában. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete az utóbbi öt évben a komplex területfejlesztési kutatásokra szakosodott. Szoros kapcsolatot alakított ki a területfejlesztésben érdekelt szervekkel. A MÉV és a Mecseki Szénbányák a bányaművelési, földtani, ércfeldolgozási módszerek kialakításával, a bányaveszélyek elhárításával kapcsolatos’ kutatási tevékenysége eredményesen segítette a termelést. Néhány eljárás, találmány a vállalaton kívül is hasznosításra kerül. Mezőgazdaságunkban — az iparhoz képest - sokkal gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű volt a hazai és nemzetközi tudományos eredmények alkalmazása. Az elmúlt öt évben megyénkben is dinamikusan fejlődött az agrártudományi kutatás. A kutatóhelyeknek intenzívebbé vált a kapcsolata a termeléssel, a mezőgazdasági üzemekkel. A kutatás mellett széles körű szolgáltatást, szaktanácsadást is végeznek. Több gazdaságunkban a kutatóintézetek bevonásával eredményes kísérletek folynak. Az agrártudományok gyakorlati alkalmazása megyénkben elismerésre méltó eredményeket hozott. A Pécsi Orvostudományi Egyetem számos, nemzetközi szintű tudományos eredménnyel gazdagította az orvostudományt: a POTE az elmúlt évek során nemzetközileg elismert orvostudományi kongresszusi centrummá fejlődött. A Pécsi Akadémiai Bizottság — nemcsak Baranyában, az egész régióban - eredményesen látja el tudományos szervező, koordináló feladatát. A szakbizottságokban folyó tevékenység javult, a tudományos közélet megélénkült. Megyénk tudományos életének rangját jelzik az országos és nemzetközi szintű tudományos konferenciák, amelyeket a PAB egyes szakbizottságai, illetve kutatóhelyei rendeztek Baranyában. A kutatóhelyek párt- és állami szervei dolgozzanak tovább következetesen a tudománypolitikai irányelvek megvalósitásán. A következő évek lő feladata a kutatómunka hatékonyságának fokozása, a témák további szelektálása, a kapacitás ésszerű koncentrálása a legfontosabb területekre, a csoportmunka ösztönzése, a racionálisabb pénz- és eszközfelhasználás. Erősíteni kell a tudomány és a gyakorlat kapcsolatában kibontakozó kedvező tendenciákat. A gyakorlati szervek céltudatosabban és kellő időben jelezzék kutatási igényeiket a kutatóhelyeknek. 7 Baranya megye sokrétű művészeti élete a megyei és városi szervek anyagi és erkölcsi támogatósa eredményeként az elmúlt időszakban tovább gazdagodott. Kedvező fogadtatásra találtak az olyan kezdeményezések, amelyek adottságaink kihasználásával elősegítették a helyi művészeti életnek az országos és nemzetközi vérkeringésbe való 'bekapcsolódását. Javult a párt- és állami vezetés kapcsolata a művészeti szövetségekkel, oz alkotóműhelyekkel. Gyakoribbá vált a közéleti, gazdaságpolitikai, várospolitikai kérdésekről való informálódás, a megyei, városi vezetőkkel való találkozás. A művészeti élet azonban tartalmában, szocialista eszmeiségében, „népről a népnek" elv megvalósításában nem fejlődött kielégítően. Kevés alkalmat teremtettünk ideológiai eszmecserékre. A kritika és az alkotóműhelyek sem fordítottak fontosságának megfelelő figyelmet a művészi alkotások tartalmi, világnézeti vonatkozásaira. A tömegek ízléskultúrájának alakítását jól szolgálták a színvonalas kiállítások, rendezvények. Az alkotóműhelyek szélesebb és közvetlenebb közönségkapcsolat kiépítésére törekedtek. Elsősorban az értelmiség, a tanulóifjúság körében nőtt az értékes művészeteket, a bonyolultabb alkotásokat is értő és befogadó közönség tábora. Az irodalmi élet kiegyensúlyozottan fejlődött. A helyi írók munkafeltételei javultak, alkotókedvük növekedett. Az éTmúlt öt évben több mint 50 könyv jelent meg pécsi szerzőktől — köztük több a Megyei Tanács támogatásával. A Jelenkor egyenletesen jól szerkesztett, országos színvonalú folyóirat, amely körül erőteljes műhelymunka bontakozott ki. Szocialista valóságunk realista ábrázolása, a szélesebb közön- ségérdeklődést is kiváltó műfajok jelenléte kevésbé gyakori. Értékesek az irodalomtudományi publikációk. Fejlődött a kritika, de még nem fogja át a művészeteket. A képző- és iparművészetet, az itt élő alkotók számát és tevékenységét országosan és nemzetközileg elismerik. Jelentős eredmények születtek a kortórs képző- és iparművészet támogatásában, népszerűsítésében. A kiállítások színvonala, száma, látogatottsága nőtt. A megyei művésztelepek fontos szerepet töltenek be a kortárs szobrász- és kerámiaművészetben. A rajzfilmstúdió létrejöttével újabb ágazattal gyarapodott Pécs művészeti élete. Eredményesen fejlődött a fotóművészet. A zenei élet megyénkben a kevésbé kedvező feltételek mellett is szép eredményekkel büszkélkedhet. Bővült a zenei rendezvények választéka. Növekedett a közönségbázis, elsősorban a tanulóifjúság és szakmunkástanulók körében. Amatőr kórusaink körül néhány országosan és nemzetközileg is elismert. A hangversenyéletet gazdagítják az országos rendezvények, fesztiválok. A Pécsi Nemzeti Színház kedvezőtlen feltételek közepette igyekezett a sokrétű igényeknék megfelelni. A Pécsi Balett továbbra is a balettművészet egyik kiemelkedő műhelye. Az operatársulat jól látta el feladatait. A színházi élet színvonalas nyári programokkal gazdagodott. A prózai tagozat, a „ nép szerű ség - korsze rű ség - eredetiség” programot hullámzó színvonalon valósította meg. A baranyai építőművészet eredményei és hiányosságai a mennyiség és minőség, valamintaz érdekeltségi rendszer ellentmondásait tükrözik. A komplex környezettervezés településfejlesztés demokratizmusa még nem kielégítő. A művészeti élet továbbfejlesztésében az eredmények megszilárdítása és a szocialista elkötelezettség kerüljön központba. Az alkotóműhelyekben, a szövetségek területi szervezeteiben dolgozó kommunisták, irányítók nagyobb felelősséggel és gyakrabban teremtsenek lehetőséget, alkalmat a művészi alkotómunkával kapcsolatos tisztázó ideológiai eszmecserékre. Ja'- vuljon a művészet és a közönség kapcsolata a „népről a népnek" elv következetes megvalósításával, fejlődjön közművelődési szerepe. A szükséges és ésszerű takarékosság jegyében indokolt felülvizsgálni a megyei kulturális rendezvényeket. 8 A megye testnevelési és sportmozgalma az elmúlt években tovább fejlődött. Növekedett a tömegtestnevelésben és tömegsportban részt vevők száma, javult a versenysport színvonala. Tervszerűbb az utánpótlás-nevelés, tudatosabb a káderek képzése és továbbképzése. A PMSC az országosan kiemelt sportegyesületek közé került. Javult a megye sportlétesítményeinek helyzete. Átadásra került a Pécsi Sportcsarnok, a PMSC atlétikai pályája fedett futófolyosóval és más létesítmény. Ennek ellenére ezen a téren még sok a megoldatlan feladat, különösen a fedett létesítményekben van hiány. A tömegszervezetek és -mozgalmak, különösen a KISZ, az úttörőszövetség és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa jól segítik a tömegsport és versenysport szervezését, valamint a sportaktívák képzését. A sportolok nevelése és szakmai irányítása még több vonatkozásban nem megoldott. A Megyei Pártbizottság jelentése
