Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-09 / 68. szám
j# A Megyei Pártbizottság Jelentése jól szolgálják a népeink közötti barátság, internacionalizmus elmélyítését, a nemzetiségi politika megvalósítását, a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok kicserélését, egymás kultúrájának, hagyományainak, természeti környezetének megismerését Lvov és Eszék területek, valamint Szliven megye mellett testvérmegyei kapcsolatot alakítottunk ki Schwerin megyével. II. Gazdasági építőmunka, életszínvonal- és szociálpolitika Pártunk XI. kongresszusa a gazdaságpolitika területén fő feladatként jelölte meg a társadalmi termelés hatékonyságánakerőteljesebb növelését, az életszínvonal emelésénél pedig azon tényezők előtérbe állítását, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdaságosabb tevékenységet. Megyénk dolgozói o kongresszusi határozatok végrehajtása eredményeként 1975-ben eredményesen befejezték a IV. ötéves tervet, munkájuk nyomán az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődtek a termelőerők. A fejlesztések hozzájárultak a gazdasági szervezet korszerűsödéséhez, az igényekhez jobban igazodó differenciált termeléshez. A termelésnövekedés üteme meghaladja az előző ötéves tervét és a bővülés döntően a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Kedvező az iparszerkezet változásának iránya, a bányászat fejlődése, a gépi rekonstrukciók nagyobb aránya, a mezőgazdaság jó eredményei. A nehezebb feltételek mellett is jelentősen javultak az életkörülmények, kisebb zökkenőktől eltekintve jó volt az ellátás. Legfőbb gondunk maradt, hogy nem kielégítő a termelés hatékonysága, a szükségesnél lassabban korszerűsödik a termékszerkezet. Az építőipar teljesítménye, a beruházási tevékenység színvonala a kívánt mértéket nem érte el. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek egy része évről évre pénzügyi nehézségekkel küzd. A növekvő követelményekkel az üzemek nem mindegyike tudott lépést tartani. 1 Folytatódott az iparszerkezet átalakítása, nőtt kapacitása. A kedvező változás első- " sorban a bányászatban és a feldolgozóiparban történt. A bővülések döntően a vállalati beruházások, rekonstrukciók eredményeként valósultak meg, a központi programban elhatározott fejlesztések alig érintették a megyét. Növekedett a gép- és élelmiszeripar aránya. Az ipar területi elhelyezkedése lényegesen nem változott. Erőteljes a Pécsre való koncentrálódás. A megyében sok az apró, kis létszámot foglalkoztató üzem, melyek többségének technikai fejlettsége is alacsony. Az ipari termelés 14 százalékkal - bányászat nélkül 26 százalékkal — nőtt, az előző ötéves tervhez képest a növekedési üteme megkétszereződött. (Az V. ötéves tervidőszakra tervezett átlagos évi 2—3 százalékos bővülés megvalósult.) Az egyes évek között jelentős eltérések alakultak ki. A bányászok munkájának eredményeként az érctermelés a tervezettnek megfelelően alakult, a szénbányászat termeléscsökkenése nemcsak megállt, hanem mennyiségben elérte az 1975. évi szintet. Javult a feltártság, a bányák állapota, a gépesítettség foka, a szénminőség. Kiemelt feladatként kezelték vállalataink az exporttermelést. Ennek nyomón a kivitel 1979- ben mintegy 50 százalékkal nagyobb volt, mint az 1975. évi, kedvezően alakult összetétele és iránya is. Arra kell törekedni, hogy a termelésnövekedés éves üteme legyen jobban összhangban a népgazdasági tervvel, javítani szükséges a területi munkamegosztást és együttműködést, különösen a könnyűiparban. Javuljon a műszaki színvonal, a szervezettség, a gazdaságosság, a munka- és technológiai legyelem. Kapjon megkülönböztetett szerepet a minőség javítása, növekedjék a gazdaságos export. A kishalármenti forgalomban erősödjék a termelés jellegű együttműködés. Az iparfejlesztés alapját a meglevő ipari bázis képezze. A bányászat meghatározó ágazat maradjon. A fejlesztéseknél döntő tényező legyen a termelékenység emelése, a termékszerkezetnek a piaci igényekhez való igazítása, a korszerű technika és technológia alkalmazása. A kapacitások a fejlődő ágazatokban (üzemekben) bővüljenek és ezt a gépi jellegű rekonstrukciók is szolgálják. Nagy figyelmet kell fordítani a hatékonyság szerinti sorolásra. 2 Az építőipar termelése a IV. ötéves terv időszakát meghaladóan emelkedett. 1975. évhez viszonyítva a növekedés — összehasonlító áron — 20 százalék. Az utóbbi két év visszafogott beruházási üteme sem alakította ki az egyensúlyt az építőipari kapacitás és a kereslet között. Az építőszervezetek a bővülő termelést kevesebb dolgozóval érték el. A termelékenység javulását az üzembe helyezett beruházások is nagymértékben segítették, melynek hatására emelkedett a műszaki színvonal, a gépesítettség, korszerű technológiák kerültek bevezetésre. Fejlődött a szerkezetgyártás, különösen a lakásépítés iparosítása. Nőtt a mélyépítési kapacitás. Az építőipar lehetőséget teremtett a nagyobb lakásprogram és a kapcsolódó létesítmények megvalósítására. Az építőipar fejlesztését úgy kell folytatni, hogy a termelő és az infrastrukturális ágazatok tervszerű fejlődésének alapját Képezhesse. A kapacitás igazodjon jobban a beruházás, a felújítás, a fenntartás változó igényeihez. A megye távlati fejlődése érdekében továbbra is indokoltnak tartjuk a házgyár megépítését. A feladatok megvalósítása igényli a tervező vállalatok hatékonyabb munkáját, amely nyilvánuljon meg a takarékosabb megoldásokban, a beruházókkal és kivitelezőkkel való eredményesebb együttműködésben. 3 A közlekedési ágak között a munkamegosztás a tervezett irányba változott. Meg- " felelő ütemben haladt a gazdaságtalanul üzemelő, kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése és a kocsira koma nyú áruforgalom körzetesítése. A vasúton elszállított áruk mennyisége 1979. évben elérte a tervidőszak végére számított szintet. A közúti szállításnál a növekedés megközelíti az 50 százalékot. A vasúti személyszállításnál a korábbi évekre jellemző csökkenés lelassult, míg a közúton az évi növekedés eléri ai 4 százalékot. Az igényeket összességében kielégítették, azonban — a minőségi színvonal javulása ellenére — csúcsidőszakbon feszültségek, torlódások jelentkeztek. Jelentős volt a korszerűsítési tevékenység a városi tömegközlekedésben, a vasút rekonstrukciós és dízelesitési programjában és a Volán eszközállományának felújításában. Az úthálózat fejlesztése az előirányzatok szerint történt. A posta o helyi és helyközi távbeszélő szolgálat bővítését, korszerűsítését és a postaszolgálat javítását helyezte előtérbe. Kiemelt feladat a tömegközlekedés feltételeinek, kulturáltságának javítása, különösen Pécsett. Az áruszállításnál erősíteni kell a fuvaroztató és a szállító vállalatok kapcsolatát, a vasúti és közúti szállítások együttműködését. Az igények jobb kielégítését szolgálja az eszközállomány kihasználásának növelése, a forgalomszervezési intézkedések és az átgondoltabb fejlesztés. Fokozni kell a közületi autóbuszok és tehergépkocsik nagyobb arányú bevonását a közcélú szállítási feladatok megoldásába. Tovább kell folytatni a pályakorszerűsítést, útépítést, a hírközlés bővítését és az energia- takarékos szállítóeszközök beszerzését, forgalomba állítását. 4 A mezőgazdasági termelés a tervezettet és az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt. A mezőgazdaság bruttó termelési értéke 1975-höz képest mintegy 19 százalékkal nőtt és várhatóan teljesül az V. ötéves terv megyei célkitűzése. A két kongresszus közötti időszak első felében a növénytermesztés fejlődött gyorsabban, míg a második felében az állattenyésztés. Jellemzővé vált az iparszerű termelés, emelkedő a vezetési színvonal, szélesebb körben alkalmazzák a tudományos eredményeket és a modern technikát. Az állami gazdaságok megőrizték élenjáró szerepüket. A termelőszövetkezetek egyharmada jól gazdálkodik, a további egyharmada elfogadhatóan, míg a többiek az indokoltnál alacsonyabb szinten. A háztáji gazdaság változatlanul jelentős árutermelő bázis, itt található a sertések 50 százaléka, a szarvasmarha 27 százaléka és itt termelik a piacokra kerülő zöldség, gyümölcs nagyobb hányadát. A termelés növekedésében jelentős szerepe volt a fejlett agrotechnikai eljárásoknak, a spe- cializóltabb gépesítésnek, a talajvizsgálatokra alapozott műtrágyázásnak, a szervestórgya nagyobb mértékű felhasználásának és az agrokémiai telepeknek. Bővült az együttműködések köre, az üzemek közel 90 százaléka termelési rendszerben dolgozik. Tevékenységük a termelés és feldolgozás egyre növekvő hányadára terjed ki. A mezőgazdasági termelés minden ágazatában lő feladat a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok növelése. a költségek csökkentése. A termelés szerkezete feleljen meg a mindenkori piaci igényeknek és a termőtáj adottságainak. Növelni kell a gabonafélék, a takarmánynövények, a rét, a legelők terméshozamát, minőségét. A kertészeti ágazatban folytatni kell a szőlők, gyümölcsösök rekonstrukcióját és telepítéseket. Tovább kell javítani az állattenyésztés színvonalát, növelni a hústermelést. A szarvasmarha-, a sertés, és a juhtartásban javítani kell a takarmánygazdálkodást. Erősíteni és fejleszteni kell az együttműködéseket, társulásokat. A kedvezőtlen termőhelyű üzemek termelési szerkezete jobban igazodjon az adottságokhoz és a melléküzemágakban rejlő lehetőségeket intenzívebben hasznosítsák. Törekedni kell a föld termőerejének folyamatos visz- szapótlására. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelését a nagyüzemek és felvásárló szervek segítsék. 5 A beruházások az V. ötéves tervben jelentős mértékben — folyó áron 35—38 szó. “ zalékkal — meghaladják az előző tervidőszakét, annak ellenére, hogy a megyei részesedés aránya az országosból nem nőtt. Csökkentek az állami döntésű fejlesztések, nőttek a vállalatiak. Az anyagi ágazatokban a bővítések túlnyomó- részt a bányászatra és az iparszerkezet módosítására, illetve javuló arányban a gépesítésre összpontosultak. Az ipari és mezőgazdasági beruházások aránya alacsonyabb lett, az építőipar, a kereskedelem, a vízgazdálkodás részesedése nőtt. A vállalati fejlesztések nagy része a megye természeti kincseinek hasznosítását és a tőkés külkereskedelmi mérleg javítását célozták. A bányászaton kívül nagy értékű állóeszközöket helyezett üzembe minden termelőágazat, továbbá a közlekedés, a vízgazdálkodás és o kereskedelem. Az életkörülményeket javító létesítmények meghatározó része — a terveknek megfelelően — tanácsi beruházásként valósult meg, amely túlnyomó részt Pécsre és a többi városra koncentrálódott. A beruházási tevékenyséq a párt. és tanácsi szervek ösztönzése, koordinációja, ellenőrzése nyomán a korábbinál nagyobb figyelmet kapott. Ennék ellenére még mindig lassú o fejlesztések megvalósítása, amelyben közrejátszott az igények és az építési kapacitások közti feszültség. Hosszú a kivitelezési idő és jellemző a költségek túllépése. Az új kapacitások megfelelő kihasználását - a kedvezőtlen piaci helyzet mellett - az üzembe helyezésre való nem megfelelő felkészülés is akadályozta. Kedvező, hogy a nagyberuházások és a lakásépítések tervszerűbben valósulnak meg, o lakótelepi kapcsolódó létesítményeknél sikerült a lemaradások nagy részét pótolni. A fejlesztési tevékenységben minden eddiginél nagyobb tervszerűségre van szükség, jobb összhangot biztosítva a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a kapacitások között. A fejlesztéseket rangsorolni szükséges, elsőbbséget adva — a lakás- és járulékos beruházások mellett — azoknak, amelyek a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják, a hatékonyságot növelik. A döntéseknél figyelembe kell venni, hogy csak azokat szabad elkezdeni, amelyeknél biztositható a tervezeti határidő, a költség, a gazdaságosság, a munkaerő. A párt. és tanácsi szen/ek folytassák koordinációs tevékenységüket, ösztönözzék jobb együttműködésre a résztvevőket. A tanácsok — különösen a Megyei Tanács — törekedjenek a beruházási. illetve költségvetési igények és lehetőségek jobb összehangolására. Készüljenek fel a szerényebb fejlesztés társadalmi rangsorolására. Keressék az anyagi eszközök összefogásának, koordinációjának újabb lehetőségeit, módszereit. A megye gazdálkodó egységeiben a termelés hatékonysága kismértékben javult. Ez — időben és folyamatában is — ellentmondásosan ment végbe. Emelkedtek o vállalati és szövetkezeti nyereségek, azonban ennél nagyobb mértékben a költségek és az állami támogatások, A készletek a tervidőszak első három évében jelentősen nőttek, és csak 1979-ben váltak el- fogadhatóbbá. A kedvezőtlen termőhelyű mező- gazdasági szövetkezetek termelési, gazdálkodási tevékenysége alig javult.' Minden termelő ágazatban emelkedett a munka termelékenysége és a termelés növekedésének döntő tényezőjévé vált. Az eredményt ennek ellenére — az iparban — szerénynek lehet minősíteni, mert ez alacsonyabb volt az országos átlagnál. A termelékenyséq emelkedését túlnyomórészt a technika korszerűsítése eredményezte. A munkaerő-gazdálkodást a feszültségek jellemezték. A vállalatok, szövetkezetek ötéves létszámtervei elszakadtak a realitásoktól számottevő létszámnövekedéssel számoltak. A tervekhez képest munkaerőhiány alakult ki, a megnövekedett vállalati kereslet folvtán nőtt a munkaerő-forgalom, lazultt a munkafegyelem. A munkaerőhiány főként a bányászatban, az építőiparban és a szolgáltatásban jelentkezett. Az utóbbi időszakban — döntően közgazdasági, politikai és igazgatási intézkedések hatására — javuló tendencia bontakozott ki. A foglalkoztatási szer. kezet helyesebb irányba változott, mérséklődött a munkaerő-vándorlás, kismértékben csökkent a termelésből kieső munkaidő, hatásosabbá vált a tanácsi munkaerő-irányítás. A bérgazdálkodást a jövedelemnövelési lehetőségek kihasználására és a kiegyenlítődésre irányuló törekvés jellemezte. A bérkiáramlás meghaladta a termelés növekedését. A jövedelem eredmények szerinti differenciálódása a gazdálkodó szervezetek között és azokon belül sem valósult meg kellő mértékben. A teljesítménykövetelmények és a munkabérek szorosabb kapcsolatában csak o legutóbbi időben tapasztalható előrelépés. A munkakörülmények és a munkavédelem a fejlesztések eredményeként érezhetően javult. Több helyen került sor a szociális ellátást javító beruházásokra is. Az irányítás, vezetés színvonalának emelkedésében szerény előrehaladás tapasztalható. Tartalmasabb a közgazdasági elemző munka, a műszaki irányítás. A vezetőkkel szemben támasz, tott követelmények magasabbak, a cserék meg- alapozottabbak. A szövetkezetek érdekképviseleti szervei javaslataikkal, ajánlásaikkal törekedtek az érdekek egyeztetésére, a szövetkezetek gazdálkodásának és mozgalmi tevékenységének fejlesztésére. A költségvetésből gazdálkodó szervek és intézmények ellátása egészében kiegyensúlyozott volt, gazdálkodásuk javult A szerényebb pénzeszközökből is igyekeztek — a takarékosság szem előtt tartásával — biztosítani a társadalmi munka nagyobb mérvű bevonásával is az intézményeik rendeltetésszerű működését, o fejleszté. sek megvalósítását. Előrehaladásunk alapfeltétele a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelése. Ez megköveteli, hogy kiemelt szerepet kapjon: a termékek és szolgáltatások gazdaságos, korszerű szerkezetének jobb kialakítása, a termelő és szolgáltató folyamatok szervezettségének, műszaki színvonalának növelése, a termelési tényezők és erőforrások takarékosabb felhasználása. A termelés differenciált bővitése, a termékek korszerűsítése során a hatékony termelés, a jövedelmezőbb értékesítés, a műszaki, gazdasági ismérvek és az ellátásban betöltött szerepe alapján kell dönteni. A termelésbővülés forrása a munka termelékenységének gyorsabb növekedése legyen. Ennek érdekében jobban kell alapozni a munka- és üzemszervezésre. Kapjon nagyobb hangsúlyt a vállalati mechanizmusok célszerűbb működtetése, a kisegítő és kiszolgáló folyamatok szervezése, a belső tartalékok mélyebb feltárása és mozgósítása, a szerződéses fegyelem erősítése, a nagy termelékenységű gépek jobb kihasználása. A takarékosság váljék a gazdálkodás állandó elemévé, jusson érvényre a termelés egész folyamatában, a feladatok ésszerűbb, aazdasáqosabb megoldásában. A készletek közelítsék meg az ütemes termelést biztositó optimális nagyságrendet. Javítani szükséges a vállalati és hatósági ármunkát. A gazdálkodást csökkenő létszámmal kell biztosítani, ennek érdekében felül kell vizsgálni a munkaköröket, teljesebb összhangot teremtve a munkahelyek és a munkaerő — száma és összetétele - között. Élni kell az átcsoportosítás lehetőségével, az ezzel együttjáró átképzésekkel, a nem fizikai létszám mérséklésével. El kell érni a munkaidő teljesebb kihasználását, a veszteségidők csökkentését. Elő kell segíteni, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjon a valós szükségletekhez. Minden szerv egyformán követelje meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek maradéktalan teljesítését, a fegyelmezett, a jó minőségű munkát. Biztosítani szükséges az egyértelműbb kapcsolatot a teljesítménykövetelmények és a munkabérek között, a végzett munka mennyisége és minősége legyen a differenciáltabb bérezés alapja. Céljaink megvalósítása rugalmasabb, vállalkozóbb szellemű, ésszerű kockázatot is vállaló vezetői magatartást követel meg. Határozottabb intézkedéseket kell tenni a költségvetési szervek takarékosabb gazdálkodása érdekében. 7 Az állami ellenőrzés kialakult rendszere oz utóbbi években tett központi és helyi intézkedések hatására tovább fejlődött, alkalmas a feladatok ellátására és megfelel a követelményeknek, a vezetés szerves részévé lett. A munka összehangoltsága, megyei szintű koordinációja javult, jól segíti a kedvezőtlen jelenségek megelőzését, a gondok és a mulasztások feltárását. A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálataikkal, megállapításaikkal es javaslataikkal segítik a párt-, az állami szervek és a vizsgált szervezetek munkáját, védik a társadalmi élet tisztaságát. Az állami pénzügyi ellenőrzés lényegében biztosítja az állam érdekeinek védelmét. Jelentős az ellenőrzésben részt vevő társadalmi munkásod szerepe a szocialista demokrácia és a fogyasztói érdekvédelem erősítésében. A jövőben a párt-, az állami, a társadalmi és a vizsgált szervezetek vezetői jobban támaszkodjanak az állami ellenőrzés, ezen belül a népi ellenőrzés munkájára, szélesebb körben hasznosítsák ezek tapasztalatait, megalapozott javaslatait. Tovább kell javítani az ellenőrző szervezetek munkájának összhangját. Segítsék elő a jó kezdeményezések és tapasztalatok szélesebb körű hasznosítását, a munka- és életfolyamatok szocialista vonásainak erősödését, a mulasztások és visszaélések megelőzését, a személyes felelősség jobb érvényesülését, a megye közvéleményének megalapozott tájékoztatását. 8 A szocialista munkaverseny jelentős tényezője volt a gazdasági építőmunkának. Dolgozóink a növekvő számú kommunista műszakok vállalásával cselekvőén bizonyították tenniakarásukat. A szocialista brigádok szervező ereje és példamutatása segítette, hogy a vállalásokban fokozatosan háttérbe szorult a meny- nyiségi szemlélet, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságosság, a minőség. A politikai élet kiemelkedő eseményei, a munkásmozgalom jelentős évfordulói élénkebbé, tartalmasabbá tették a gazdasági egységek és a szocialista brigádok munkáját. Több megyei szervezet és brigád részesül kitüntető elismerésben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalások eredményes teljesítéséért. Lendületes munkaverseny bontakozott ki pártunk XII. kongresszusának és a felszabadulás 35. évfordulójának tiszteletére. A munkaverseny minőségi átalakulása érdekében biztosítani kell a célok konkrét és időbeni megjelölését a feladatok teljesíthetőségének kellő mértékű és szintű feltételeit, az ösztönzés differenciáltságát, a vállalások évközi
