Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-09 / 68. szám

jét A Megyei Pártbizottság Jelentése lát. Még mindig nagy a lemorzsolódás, a túl­korosság lassan csökken, gyakoriak az iskolai mulasztások. /, cigánylakosság beilleszkedésének elősegí­tése szükségessé teszi a párt-, állami és társa­dalmi szervek együttműködésének javítását. Nö­velni kell az állandó munkaviszonyban állók arányát. Fokozatosan meg kell szüntetni a régi cigánytelepeket. Jayitani kell a cigány lakosság egészségügyi ellátását, az óvodai nevelésben részesülők és a nyolc általánost elvégzők szá­mát. Az állampolgári jogok és kötelességek megismerése és megtartása érdekében lokozni kell a felvilágositó és nevelőmunkát. A köz- művelődési intézmények munkájának szerves ré­szévé váljék a cigánylakosság kulturális nevelése. 5 A terület- és igazgatásszervezés követkéz, tében kialakult a városhálózat, tovább nőtt a városi népesség aránya. A megye öt városában él a lakosság 56-57 százaléka. Megerősödtek a középfokú központok. A megye aprófalvas jellege nem változott. Pécs fejleszté­sében a felsőfokú központi szerepkör betöltésé­hez szükséges egyes ágazatok nem kaptak meg. felelő súlyt. Az V. ötéves terv céljainak megfelelően az állami, a tanácsi fejlesztések döntő hányadát a városok feszítő gondjainak mérséklésére kellett fordítani. A közösségekben az ellátás javításá­ban a központosított megoldások kaptak jelen­tős szerepet. A családi házak döntő hányado a falvakban épült, komfortfokozatuk a magasabb igényeket is kielégíti. A városi lakossóg jtielégí- tetlen lakásigényei még mindig számottevőek. A területfejlesztési politika segítette a gaz­daság intenzív fejlődését, a lakosság ellátását és életkörülményeinek javítását. Folytatódott a természeti adottságok kihasználása. Az ellátás színvonalában némi közeledés van az azonos településkategóriák között. Sikerült mérsékelni, néhol megállítani a környezet szennyezésének felgyorsult folyamatát. A közcélú létesítmények fejlesztése mellett a takarékosabb üzemelés nagyobb figyelmet kapott. A gazdálkodó szervek és a lakosság társadalmi munkavállalása ered­ményesen segítette a települések fejlődését. A kibontakozó tanácsi együttműködés elősegítette az eredményes munkát. Javult a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolata. Jelentősen megváltozott a megye közigazga­tási, területi beosztáso, ami valamennyi állami, szerv felépítését, működését érintette. Megszűnt a pécsi járás, Komló járási székhely lett. Kiala­kultak az új járáshatárok, amelyek korszerűbb, a társadalmi, gazdasági fejlődést jobban kö­vető és időtállóbb szervezetek kialakítását tet­ték lehetővé. Siklós várossá fejlődött, Pécs me­gyei város irányítása alá - 27 községet átfogó — 9 községi tanács került. Megszűntek a pécsi kerületi hivatalok és létrejött az összevont vb- hivatal. A nagyközségek száma 9-re emelkedett. A községi tanácsok száma 79-re csökkent. Foly­tatódtak a községegyesítések. Az átszervezések megfontoltan, a lakosság döntő többsége érde­keinek figyelembevételével történtek, hatása ál­talában kedvező, A város és a falu közötti különbség csökken­tésénél a továbbiakban is abból kell kiindulni, hogy a településeket a termelőerők fejlődésével összhangban szükséges alakítani. Ezért az erő­forrásokat az alapellátás javítását szolgáló fel­adatokra kell növekvő arányban fordítani. Erősí­teni kell az arra alkalmas községek lakosság­megtartó képességét. A települések lakásépítési és kommunális terveinek kialakításánál figye­lembe kell venni a gazdaság fejlesztése várha­tó hatását. Nagyobb gondot kell fordítani a megye városai — különösen Pécs —, valamint a vonzáskörzetükbe tartozó községek tényle­ges kapcsolatára és összehangolt fejlesztésére. A településkategóriákon belül az alapfokú el­látás közelítése maradjon az elsődleges cél. Az állami lakásépítésben Pécs és a városok kiemelt szerepét meg kell tartani. Nagyobb előrelépés szükséges a kiemelt községekben a közműellá­tottságban. Biztosítani kell a településhálózat­fejlesztés, valamint a terület- és igazgatásszer­vezés hosszabb távú összhangját. Állami szerveink alapvetően eredményesen valósították meg a XI. kongresszus rójuk " vonatkozó határozatait és a helyi célkitű­zéseket. Megyénkben a szocialista törvényes­ség szilárd. a) Tovább fejlődött a tanácsok népképviseleti jellege, önkormányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Növekedett önállóságuk a vóros- és községpolitikában, jobban élnek nagyobb hatáskörükkel és a rendelkezésükre álló anya­giakkal, eredményesen vesznek részt oz össz­társadalmi feladatok megoldásában. A tanácsi munka fejlődésének meghatározó tényezője a színvonalasabb testületi tevékenység és a vég­rehajtó-szervező munka javítása. Tovább erősö­dött a tanácsok kapcsolata a lakossággoi. Je­lentős tényezői a politika helyi alakításának. Segítették o szocialista demokrácia fejlesztését, biztosították az állampolgárok közéleti tevékeny­ségét. Fokozódó érdeklődés kísérte a falugyű­léseket, a városkörzeti tájékoztatókat és fóru­mokat. A szakigazgatási szervek ügyintéző munkája törvényes, alapvetően megfelel a jogpolitikai követelményeknek. A hatósági munka eszközei­vel is elősegítették a társadalompolitikai felada­tok megoldását, a települések fejlődését. Erő­södött oz össztanácsi szemlélet, a tonácsok többsége elvi-politikai és szakmai jellegű fel­adatait színvonalasan oldja meg. Javult az ügy­intézés, az eljárások egyszerűsödtek, gyorsultak. Kedvező hatású az ügyfélszolgálat bevezetése és fejlesztése. Javult a tanácsi szervek káder­helyzete, a tanácsi dolgozók politikai és szak­mai felkészültsége. A fontosabb testületi előterjesztéseket a je­lenleginél nagyobb számban indokolt előzete­sen megvitatni az üzemi kollektívákkal, lakókö­zösségekkel, esetenként különböző rétegekkel. A testületi döntések végrehajtásának meg­szervezésében és ellenőrzésében az eddigieknél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a társa­dalmi erőknek. Az önkormányzati jelleg erősí­tése érdekében jobban kell biztosítani a köz­ponti irányítás és a helyi önállóság egységét. Korszerűsíteni indokolt a bizottságok és albi­zottságok rendszeréi. Tovább kell javítani a szakigazgatási tevé­kenységet, jobban figyelembe véve a tanácsi szintekből, a települések jellegéből adódó sajá. tos követelményeket. A feladatok egyeztetésé­ben és azok végrehajtása szervezésében na­gyobb önállóságot és felelősséget kell biztosí­tani. Javítani kell az egymás közötti és a terü­leti szervekkel való együttműködésüket. Több se­gítséget kell adni a helyi tanácsoknak, főként a községeknek. Az igazgatás-szervezés területén tudatosan és tervszerűen folytatni kell a megyei kezdeménye­zéseket. Tudatosabbá és tervszerűbbé kell tenni az igazgatási munka egyszerűsítését. Gondoskodni kell a képesiíési előírások meg­tartásáról. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok és a nők vezetővé nevelésére, a közsé­gi tanácsok káderhelyzetének, az apparátus szakmai és politikai képességének gyorsabb ja­vítására. b) Megyénk országgyűlési képviselői megfele­lő politikai felelősségtudattól, aktívan vesznek részt az országgyűlés munkájában, végzik köz­életi tevékenységüket. Rendszeres és tartalmá­ban is egyre gazdagodó a kapcsolatuk válasz­tókerületük lakosságával, a területi és helyi párt- és tanácsi szervekkel, társadalmi szerveze­tekkel, üzemekkel, vattaletokkorf, mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekkel. Arányosabbá kell tenni a képviselők közéleti tevékenységét. Biztosítani kell, hogy a végzett munkájukról az eddigieknél is tervszerűbben és szervezettebb keretek között számoljanak be a választóiknak. Képviselőink gyakrabban éljenek interpellációs jogukkal. c) A megyében az állom- és közbiztonság helyzete megfelelő. A lakosság döntő többsége betartja törvényeinket és a társadalmi együtt­élés szabályait. A bűnözés elleni harc egyre in­kább társadalmi üggyé válik. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek a törvényességet be­tartják és betartatják, a jogalkalmazás jogpo­litikai elveit alapvetően érvényre juttatják. Nem javult a kívánt mértékben a közlekedési fegyelem. Évről évre növekszik a halálos és sú­lyos közúti balesetek száma. Ebben jelentős szerepe van az alkoholfogyasztásnak a közle­kedési bűncselekmények csaknem 3/4-ét az ittas vezetés teszi ki. Az ügyészségek a törvényességi felügyelet során elősegítették, hogy a jogalkalmazó szer­vek és az állampolgárok, a törvények rendelke­zéseit megtartsák. A megye jogalkalmazó szer­veinél tovább erősödött a törvényesség, csök­kent a határozatok elleni panaszok száma. A bíróságok teljesítik feladataikat. Gyorsult a polgári jogi ügyek intézése, kivéve a házas­sági bontópereket. Az állampolgárok törvényes jogainak biztosítását a bíróságok szem előtt tartják. A gazdasági ügyek ítélkezési gyakorlata elő­segíti a szerződéses fegyelem betartását és a minőség védelmét. A szerződésszegés körében a szavatossági és jótállási igények érvényesíté­se a legjellemzőbb. A gazdálkodó szervezetek jogvitás ügyeiben gondot fordítanak a népgaz­dasági érdek érvényesülésére. A munkaügyi bíróság munkája javult, ma már megfelelően látja el feladatát A ügyek jelentős százalékát a foglalkozási betegség és az üzemi balesetek miatti kártalanítási perek adják. A politikai és felvilágosító jogpropaganda-te­vékenységet még tudatosabban a bűnmegelő­zés szolgálatába kell állítani. Erőfeszítéseket kell tenni a közlekedési fegyelem és morál ja­vítására, a balesetek számának csökkentésére. A társadalmi bázis szélesítésével javítani kell a gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzését. Biztosítani kell a szerződéses kapcsolatok tisztaságát, a gazdasági erőfölénnyel való visz- szaélés megakadályozását. A munkaviszonnyal, valamint a fegyelmi felelősségrevonással kap­csolatos perek elbírálása során a dolgozók jo­gainak biztosítása mellett törekedni kell, hogy a döntések szolgálják a munkafegyelem erősí­tését. Kapjon megkülönböztetett figyelmet az alkoholizmus elleni küzdelem. d) Tovább erősödött a munkásőráttomány er­kölcsi-politikai egysége, felkészültsége, a testü­let iránti elkötelezettsége, társadalmi megbe­csülése- A meghatározott kiképzési, szolgálati feladatokat eredményesen végrehajtották. Javult oz irányító munka, gazdagodtak módszerei. Továbbra is biztosítani kell a politikai és szakmai képzést, a nevelőmunka fejlesztését, a testület iránti elkötelezettség erősítését, a gaz­dasági építőmunkában, a munkahelyi és mun­kásőri feladatok példamutató teljesítésében. e) A megyében működő fegyveres erők egy­ségei rendszeresen tájékoztatják tevékenységük­ről a Megyei Pártbizottságot. Az állami, gazda­sági szervekkel, az ifjúsági szervezetekkel a ha­zafias honvédelmi nevelésben tervszerűen együtt­működnek. A hivatásos állomány kiveszi részét a közéleti munkából. A különböző alakulatok, szervek munkáját segítő együttműködés jellemzi. A határőrség személyi állománya biztonságo­san őrzi oz országhatár Baranya megyei szaka­szát. Megfelelő a kapcsolatuk a párt. és álla­mi szervekkel. Jó az együttműködés a határmen­ti lakossággal is, sok önkéntes segítő támogatja a határőrizeti munkát. f) A Magyar Honvédelmi Szövetség szervei­ben eredményes honvédelmi nevelőmunka fo­lyik. A katonai elő- és utóképzés, a tömeg, és minőségi sport feladotoit végrehajtják. Nőtt a klubok taglétszáma, a fiatalok és nők aránya. Javult technikai és anyagi ellátottságuk. Biztosítani kell, hogy a honvédelmi nevelő­katonai elő- és utóképző munka magasabb színvonalon segítse a fiatal állampolgárok szo­cialista hazafivá nevelését. A sorkötelesek kü­lönböző tanfolyamain, a klubokban és egyéb rendezvényeken többet kell foglalkozni a világ­nézeti, politikai, erkölcsi neveléssel. 7 A tömegszervezetek és mozgalmak növekvő szerepet töltenek be o megye politikai életében, eredményesen járulnak hozzá a politika megvalósításához. Ezt elősegítette o pártirányítás fejlődése, az ott dolgozó kommunis­ták hatékonyabb munkája. a) A megye legnagyobb tömegszervezete o szakszervezet, tagjainak száma mintegy 179 ezer. A szervezettség 96,2 százalékos. A gazdasági építő-, szervező-, a nevelő és az érdekvédelmi munkájuk tartalmasabb, sokoldalúbb. Segítették a megyei gazdasági feladatok végrehajtását. Tervszerűbben foglalkoztak a szocialista munka- verseny-mozgalommal, az újítómozgalom fellen­dítésével, a termelést akadályozó tényezők elhá­rításával. Ellenőrizték a munkavédelmi előírások betartását. Kezdeményezői és támogatói a dolgo­zók általános és szakmai műveltsége gyarapí­tásának. A szakszervezeti demokratizmus szélesí­tését eredményezte a bizalmiak jog- és hatás­körének bővítése. Erősödött a tömegkapcsolatuk, javult a tagság részvétele a vezetésben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának szerve­ző, koordináló munkája javult. A fő figyelmet az ágazati, vállalati, az üzemi szakszervezeti munka segítésére fordította. Tervszerűbb, tuda­tosabb a kádermunkája. Több fizikai munkás, fiatal és nő került a testületekbe, vezetőségekbe. Nagyobb gondot fordított a megválasztott tiszt­ségviselők képzésére, továbbképzésére. Az együttműködés az állami, a társadalmi szervek­kel jó. A szakszervezetek az eddigieknél is több kez­deményezéssel, aktívabb közreműködéssel moz­gósítsák a szervezett dolgozókat a munkahelyi feladatok megvalósítására. Ehhez párosuljon a hatékonyabb nevelő-, felvilágositó és érdek- védelmi munka. b) Az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény hatására sokoldalúbb a fiatalokról való gondoskodás, reálisabb megítélésük, javult neve. lésükben a társadalmi munkamegosztás. Megyénk fiataljainak többsége becsülettel helytáll a mun­kában, a tanulásban és teljesíti kötelességeit a haza védelmében. Magatartásuk alapvetően megfelel a társadalmi követelményeknek. Az ifjúság eszmei-politikai nevelése javult. Bő­vült ismeretük, műveltségük, politikai, világnézeti, erkölcsi állapotuk fejlődött. Erősödött hazafisá- guk, szocialista vívmányaink megbecsülése, a párthoz, az ifjúsági szövetséghez való kötődésük. Növekvő számban vesznek részt a párt-, állami és társadalmi szervek testületéiben, ahol több­ségük aktívan, felelősségteljesen tevékenykedik. Egy részük viszont a rossz kiválasztás és felké­szítés, a tapasztalat hiánya, a bátortalanság, ese­tenként a magas követelmények miatt még nem tud teljes értékűen eleget tenni megbízatásá­nak. A pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítése sokat fejlődött, de nem mindenütt vált o nevelés részévé. Kedvezőbb a fiatalok anyagi és szociális hely­zete. A pártszervek irányítják és koordinálják az if­júságpolitikai munkát. Rendszeresebb a mun­kahelyi, az oktatási, a művelődési intézmények, a tanácsi szervek vezetőinek beszámoltatása. Jelentős a tanácsok szerepe az ifjúság szoci­alista nevelésében, a nevelés szervezésében, fel­tételeinek biztosításában, az ifjúsági törvény vég­rehajtásában. Az anyagi erők koncentrálásával jobbak a szabadidő eltöltésének feltételei, azon. ban a fejlődés területenként egyenetlen. A KISZ sokirányú mozgalmi akciót szervezett az ifjúság művelődésére. A pártszervek még céltudatosabban és követ­kezetesebben irányítsák és koordinálják az ifjú­ság szocialista nevelését. Fordítsanak kiemelt figyelmet a munkásifjúság és az egyetemi-főis­kolai hallgatók nevelésére. A nevelés jobban igazodjon a társadalmi követelményekhez, a fia­talok fejlettségéhez és igényeihez. A tanácsi szervek céltudatosabban munkálkodjanak az if­júsági törvényben megfogalmazott nevelési cél­kitűzések megvalósításán. Enyhítsék a fiatalok lakásgondjait, fejlesszék a diákétkeztetést, javít­sák az ifjúság művelődési, sportolási, szórakozási feltételeit. A tömeg szervezetek és mozgalmak, az érdekképviseleti szövetségek a fő figyelmet a ne­velőmunka javítására fordítsák. Az ifjúság nevelésében a szélesebb munka- megosztás kedvező feltételeket teremtett a KISZ munkájához. Szervei és szervezetei alapvetően betöltik szerepüket. Eredményesen teljesítik a párttól kapott feladataikat. Aktívan vesznek részt a közéletben, a gazdasági, társadalmi feladatok megoldásában. Tartalmi munkájuk jobban igazo­dik az ifjúság különböző korosztályainak, réte­geinek igényeihez, de rendezvényeikben méq sok a formális elem, ezért nem kielégítő a KISZ-en kívüliekre gyakorolt hatása. Érdekképviseleti, ér­dekvédelmi munkája szintenként differenciáltan fejlődött. A szervezett politikai képzés tartalma az utób­bi években gazdagodott. A KISZ-tagok párttaggá nevelése a pórt- és KlSZ-szervezeteknél egyaránt tervszerűbb. A KISZ tevékenységében a politikai, kommu­nista jelleg erősítése mellett időszerű feladat a szocialista eszmeiség, a tömegszervezeti-mozgal- mi vonások fejlesztése, a szervezeti fegyelem ja­vítása, a munkásfiatalok körében a tudatos és folyamatos KISZ-tagépitő munka. Erősíteni szük­séges a KISZ-alapszervezetek munkáját is. Az eszmei-politikai nevelőmunkában jobban kell fi­gyelembe venni az egyes ifjúsági rétegek sajá­tosságait. Javult az úttörőszövetség párt. és KISZ irá­nyítása. Erősödött a gyermekszervezet politikai jellege. Az évi programok alapján az alapközössé­gek hozzájárultak a tanulás, az önművelés kész­ségének alakításához, a rájuk háruló népgazda­sági és lakóhelyi feladatok megoldásáért érzett felelősség erősítéséhez, a gyermekönkormányzat fejlesztéséhez. A pártirányitás erősítése érdekében a párt- * szervezetekben több kommunista szülő kapjon az úttörőélethez kötődő konkrét pártmegbizatast. A felnőttek, a KISZ és a gyermekkorosztály kap­csolatában — az anyagi támogatás mellett — javuljon a nevelés. c) A Hazafias Népfront politikai szereoe, te­kintélye tovább nőtt. Eredményesen munkálkodott a szocialista nemzeti egység erősítésén. Mozgó­sította a tömegeket a közéleti tevékenységre. Részt vett a megye politikai, gazdasági, kultu­rális célkitűzéseinek kialakításában és megva­lósításában. Fejlődött munkastílusa, gazdagodott tevékenysége. Színvonalasabb munkakapcsolatot alakított ki a mozgalomban tevékenykedő, külön, böző szervezetek, társadalmi szervek, társaságok, mozgalmak együttműködésében. A népfront részt vállalt az V. ötéves terv is­mertetéséből, végrehajtására való mozgósításá­ból, a tömegek közgazdasági szemléletének ala­kításából. ösztönözte a háztáji gazdaságok fej­lesztését. A népfrontbizottságok eredményesen közremű. ködtek a szocialista tudatosság, a közgondolko­dás erősítésében. A rétegpolitikai munkában nagyobb figyelmet fordítottak a szövetkezeti és kisipari dolgozók politikai nevelésére. Sok új vonással gyarapították nőpolitikái tevékenységü­ket. Szerepet vállaltak a párt ifjúságpolitikai ha­tározatának végrehajtásában. Fejlesztették kapcsolatukat az egyházakkal, bevonták őket a békemozgalmi munkába. Segí­tették az országgyűlési képviselők, a tanácstagok, a lakóbizottságok és a lakosság kapcsolatának szélesítését. Kiemelten foglalkoztak a csatolt, és kisközségek problémáivá!. Elősegítették, hogy a falugyűlések a helyi közélet új, demokratikus fórumai legyenek. Politikai ismeretterjesztő mun­kájuk gazdagodott, színesedett. A béke és ba­rátsági hetek rendezvényei a szocialista orszá­gokkal való baráti, testvéri szövetség erősítését szolgálták. Kiemelten foglalkoztak a magyar— szovjet barátság fejlesztésével. Tartalmasabb a hazafias nevelés. A népfront bizottságai segítsék a VI. ötéves terv városi és községpolitikai terveinek megva­lósítását, a szocialista demokratizmus tartalmi je. gyeinek gazdagítását. Szervezzék az ipari mun­kások, az eljáró dolgozók lakóterületi, közéleti munkáját, az önként vállalt társadami munka to­vábbfejlesztését. A mozgalmi munkába fokozot­tabban vonják be a műszaki, közgazdasági és agrárértelmiséget. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az időskorúak, a fiatalok és a nők gondjaira. d) Megyénkben a nőpolitikái határozat vég­rehajtása eredményesen folyik. Egységesebb a nőpolitika értelmezése, reálisabb a nők anyagi és erkölcsi elismerése. Javult a családon belüli munkamegosztás. Tovább erősödött körükben a pórt befolyása. A nők általános műveltsége és marxista ismerete gyarapodásával pozitív irány­ba változott világnézetük is. Növekvő számban és aktivitással dolqoznak a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és mozgolmakban. Az V. ötéves terv végrehajtása so­rán javultak a nők élet- és munkakörülményei, szociális ellátottságuk. Az utóbbi években ked­vezően alakult a nők foqlalkoztatása. Rész­arányuk az iparban meghaladja a 37 százalékot, a mezőgazdaságban mintegy 40 százalékot. A vállalatok, szövetkezetek vezetőinek nagyobb ré­sze tudatosabban számol a dolgozó nők sajátos gondjaival, adottságaival, az anyosággal járó terhekkel. A szociális intézkedések közül to­vábbra is jelentős a gyermekgondozási segély, amit a szülő nők mintegy 70 százaléka vesz igénybe. Szerényen nőtt a szakmunkás nők szá­ma, emelkedett a betanított munkásnők aránya. Eredményes az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati megvalósítása, az indokolat­lan különbségek megszüntetése. A nők vezető funkcióra való felkészítése, beállítása terv­szerűbb, A pártszervek, az állami szervek, a tömeg­szervezetek és mozgalmak fokozott felelősséggel foglalkozzanak továbbra is a nőpolitikái határo. zat végrehajtásával. Szorgalmazzák a nők szak­mai, politikai képzését és továbbképzését. Te­gyék még konkrétabbá a határozat végrehaj­tásának ellenőrzését. Állítsák bátrabban — kü­lönösen az állami és gazdasági területen — a vezetésre alkalmas, politikailag és szakmailag felkészült nőket első számú vezetői funkcióba. 8 A megyei szervek, intézmények, termelő- egységek külföldi kapcsolatai összhangban vannak [zártunk külpolitikájával, a szocia­lizmusépítéséből eredői kölcsönös érdekekkel éso társadalmi szervezetek hivatásával. A kapcsolatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents