Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-09 / 68. szám

A Megyei Pártbizottság jelentése a XI. kongresszus óta eltelt időszakról és a soron levő feladatokról

(Rövidített szöveg)

Az MSZMP XI. kongresszusának határozatai és a megyei pártértekezlet által megszabott feladatok teljesítése érdekében tervszerű, szervezett munkát végzett Baranya lakossága. Ennek eredményeként az elmúlt öt esztendőben Baranya társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete tovább fejlődött, alapvetően teljesítettük a fejlett szocialista társadalom építésében kitűzött céljainkat. Ennek értékét növeli, hogy számos, 1975-ben még nem látható gazdasági nehézséggel kellett megküzdenünk.

A megyei párttestületek és szervek átgondolt politikai munkával, a minden fontos területre kiható határozataikkal biztosították a megfelelő alapot a politikai, állami, gazdasági és társadalmi szervek sokirányú tevékenységéhez. A feladatokat ma már általában 5-15 évre szóló tervek, irányelvek alapján oldjuk meg.

1 Baranyában a politikai helyzet kiegyensúlyozott, szilárd. A lakosság többsége he- “ lyesli a párt politikáját, nagyra értékeli a felszabadulás óta elért eredményeinket. A szocialista viszonyok természetes életközeggé fejlődtek.

A következetes, rugalmas, a kül- és belpolitikai változásokat, a szocializmus általános törvényszerűségeit és a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő pártpolitika elismerést vált ki. A lakosság — bár helyenként feszültséget, bizonytalanságot okoztak — megértéssel fogadta a számára kedvezőtlen intézkedéseket is. Aggodalom tapasztalható az életszínvonal várható olakulása miatt. Felerősödött a hiányosságok, a pazarlás, a szervezetlenség lassú megszűnése miatt a türelmetlenség.

Megyénk lakossága helyesli pártunk külpolitikai tevékenységét. Értékeli azokat az erőfeszítéseiket, melyek a szocialista országok sokoldalú együttműködését, az internacionalizmust erősítik. A bonyolultabbá váló, esetenként kiéleződő nemzetközi helyzetben is higgadt magatartást tanúsít.

A szocialista viszonyok fejlődése és az eszmei, politikai munka nyomán tért hódít a szocialista életmód, aktívabb a közélet. Javult a munkához való viszony. Erősödött a szocialista demokrácia. A lehetőségekhez, a szükségletekhez képest azonban ezen a területen az eddiginél gyorsabb előrehaladásra van szükség.

A szocialista hazafiság érzelmi és értelmi oldala tovább fejlődött. Ez megmutatkozik a szocializmust építő tettekben. A hazafiság, az internacionalizmus és a szocializmus egysége erősödött. A nemzeti büszkeség döntően a szocializmus alapjából fakad és termékenyen hat terveink megvalósítására.

A többségben pozitív tényezők mellett jelen vannak és hatnak még a szocializmustól idegen, káros nézetek, magatartási formák is. Ezek hosz- szú távon csökkennek, esetenként azonban felerősödnek. A kispolqári nézet és magatartás mindenekelőtt a közömbösségben, a befelé fordulásban, az egyéni érdek túlzott előtérbe állításában jelentkezik. A vallásos világnézet gyakran ugyancsak politikai közömbösségben, a valóságtól való elfordulásban mutatkozik meg. A nacionalizmus sem csökkent kellő mértékben, hatása némileg gyengíti eredményeinket.

A negatív jelenségek ellen! harcunk akkor lesz eredményes, ha a szocialista eszméket, nézeteket, a politikai tudatot, életmódot erősítjük, ugyanakkor közvetlenül is reagálunk a konkrétan jelentkező polgári, kispolgári eszmékie, nézetek, re, a vallásos világnézet jelenségeire és a nacionalizmusra.

2 A szocialista tulajdonviszonyok fejlődése segítette a termelőerőkben rejlő lehetősé- " gek jobb kihasználását. A tulajdonviszonyok megyénkben is rendezettek, nem térnek el az országos tendenciáktól. A gazdaságban dolgozók 72 százalékát az állami vállalatok, 25 százalékát a szövetkezetek foglalkoztatják. Az állami tulajdon meghatározó. A vállalatok felszereltsége, szervezettsége általában a kor színvonalán áll.

A szövetkezetek tevékenységét a termelés és termelékenység növelése, az oszthatatlan közös tulajdon gyarapítása jellemzi. A termelőszövetkezetek a mezőgazdasági hasznosítású földek több mint 60 százalékával rendelkeznek.

Üj vonás, az állami vállalatok és szövetkezetek közös megvalósult beruházásai, a gazdasági társulások és együttműködések.

Megfelelő helyet kapott a saját és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelés, különöA kommunisták, a pártszervek tevékenysége tudatosabbá vált. Egyenletesen bontakozott ki megyénkben a társadalmi aktivitás, a demokratizmus, a nyílt, őszinte kritikai légkör. Az eredményes munka, de a jelentkező gondok is szorosabbra fűzték a párt és o tömegek kapcsolatát.

Munkánknak új ösztönzést adott a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata és az elmúlt évben a XII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny-mozgalom. Megyénk társadalma méltóképpen készül hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, aminek eredményeként tovább erősödik a magyar—szovjet barátság, o két nép közötti sokoldalú testvéri együttműködés.

sen a háztáji és kisegítő gazdaságok formájában.

A szocialista gazdaság növekedésével együtt jelentős a személyi tulajdonban levő javak bővülése is, amely alapvetően a munkából származik.

A helyes irány mellett jelentkeznek hibák is. Ezek közül kiemelhető: a szocialista tulajdonhoz való viszony, tudat és a személyi felelősség szabados értelmezése, a személyi és magántulajdonnak nem a közösség érdekében álló munkával történő gyarapítása, a szocialista tulajdon nem hatékony működtetése, a földről és föld- használatról szóló törvények vontatott végrehajtása.

A szocialista tulajdonviszonyok fejlődésében alapvetően a társadalmi érdek érvényesült, A gazdaságirányítás és -szabályozás hibái miatt azonban esetenként a helyi érdek került előtérbe. Egyes területeken a vállalatok szervezeti rendszere sem segítette a társadalmi érdek jobb érvényesülését.

A tulajdonviszonyok továbbfejlesztése érdekében erősíteni kell a szocialista tulajdonosi tudatot, lokozni a személyi felelősséget. A vállalatoknál, szövetkezeteknél javítani szükséges a gazdálkodás hatékonyságát, az irányítás színvonalát, az anyagi javak differenciáltabb elosztását. Kapjon hangsúlyt a vállalati szervezetek célszerűbb működtetése. Támogatni szükséges a szövetkezeti és állami vállalatok gazdasági kapcsolatait és társulásait. Biztosítani kell a racionális földhasználatot. A személyi és magántulajdon gyarapodását úgy kell befolyásolni, hogy ne sértse a közérdeket és a szocialista erkölcs normáit.

3 A gazdasági építőmunka, a szocialista termelési viszonyok fejlődése eredményeként a társadalmi szerkezet is változott. Erősödött a munkásosztály vezető szerepe, a munkás—paraszt szövetség, az értelmiséggel és más rétegekkel alkotott szocialista nemzeti egység. Megyénk lakónépességének száma kismértékben nőtt, a 435 ezer főből 265 ezer a munkaképes korúak száma, és ebből a foglalkoztatottaké 211—212 ezer. Az anyagi ágazatokban dolgozik a keresők 81—82 százaléko.

a) A megyei párt-, állami és társadalmi szervek tevékenységét a munkásosztályról szóló határozat hatja át, a feladatok megvalósítása a mindennapi munka természetes részévé vált.

Megkülönböztetett figyelmet kapott a munkásosztály fogalmának egységes értelmezése, vezető szerepével és a szövetségi politikával ösz- szefüggő kérdések tisztázása.

Nőtt a munkásság társadalmi súlya. Az aktív keresők közül 128 ezer fő tartozik a munkásosztályhoz. A munkások száma mérsékelten nő, közülük 45 százalék szak-, 35 százalék betanított, 20 százalék a segédmunkás. A foglalkoztatottak 59 százaléka 500 főnél nagyobb gazdasági egységekben dolgozik. Ezért is meqkülönböztetett figyelmet kapott a legjelentősebb 13 vállalat. A munkásság többsége a városokban — elsősorban a megyeszékhelyen — él. Harminc százaléka bejáró. A munkások 37 százaléka nő'és 43 százaléka fiatal.

Kedvezően változott a munkások társadalmi, politikai, gazdasági tevékenysége, javultak élet- körülményei. Több intézkedés született a munkásművelődés érdekében, javultak a szakmai képzés, továbbképzés feltételei.

Tovább nőtt a munkások közéleti szerepe, a párt-, állami és társadolmi szervek vezetésében emelkedett számuk és arányuk.

A munkásság többsége példamutatóan veszi ki részét a termelési feladatok megoldásából. A szocialista munkaversenyben részt vevő 5300

brigád hozzájárult gazdasági céljaink megvalósításához.

Új, korszerű üzemek és szociális létesítmények, a bányászok helyzetének javítását szolgáló intézkedések sora, a központi és saját erőből megvalósult bérfejlesztések stb. együttesen hozzájárultak az élet- és munkakörülmények javulásához. Nagyobb figyelmet kopott az erkölcsi és az anyagi megbecsülés. Bővült az ellátás és a szolgáltatás a munkáslakta és peremterületeken.

Erősíteni kell a munkásosztály vezető szerepét, vitába kell szállni a téves nézetekkel. Nagyobb előrehaladást kell elérni a jogok és kötelességek helyes értelmezésében és gyakorlatában. A továbbiakban is bővüljön a munkások politikai és szakmaismerete, növekedjen közéleti aktivitása, az élenjárók nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztséget.

b) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az aktív dolgozók száma évente 1—2 százalékkal csökkent. Az átlagos életkor 39 év.

Javult a technikai ellátottság, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó állóeszközérték több mint 20 százalékkal növekedett.

Gyarapodott a szövetkezeti parasztság általános és szakmai műveltsége. Fokozódott aktivitása és részvétele a közéletben.

Emelkedett a szakemberek aránya, azonban a fejlődés mértéke elmaradt a szükségestől és a lehetőségektől. Kevés a szakmunkás a növény- termesztésben és az állattenyésztésben. Különösen gond a felsőfokú képzettségűek kis száma.

A szövetkezeti parasztság egysége erősödött, ami kifejeződik a közös tulajdonhoz való viszonyban, a szövetkezeti demokrácia erősödésében, a közösségi munkában, a változó életmódban, a szocialista brigádmozqalom szélesedésében. A közösből származó jövedelem fokozatoson, mintegy 18-20 százalékkal emelkedett.

Erősíteni kell a szövetkezetek szocialista jellegét, ezen belül a szövetkezeti dolgozók szemléletét és cselekvőkészségét a társulások-együtt- működések szélesítésében, működtetésében.

A munkás—paraszt szövetség erősödését elősegítette a két osztály azonos érdeke, egymást kölcsönösen segítő tevékenysége. Ehhez hozzájárult a lakosság jobb ellátása, a mezőgazdasági termelés iparosodása, a képzettség növekedése, a közgondolkodás fejlődése, a falu és város közötti különbség mérséklődése, a munka- és életkörülmény közel azonos mértékű javulása.

Az agrárpolitikai céloknak megfelelően az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek jó eredményeket értek el, érvényesül a háztáji és kisegítő gazdaságokban az anyagi érdekeltségen alapuló termelésszervezés, amely elősegíti az élelmiszerekben az önellátást, egyes esetekben az árutermelést. E tevékenységre jellemző, hogy a falun lakó tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók, ipari munkások és értelmiségiek egyaránt részt vesznek benne.

c) Az értelmiség egyre fontosabb szerepet tölt be a gazdasági, társadalmi életben, a munkásosztály oolitikai hatalmának erősítésében, politikai céljaink meqvalósításában. Száma, aránya tovább növekedett. Szorosan és sok szállal kötődik az alapvető társadalmi osztályokhoz. Társadalmi, politikai közérzete, élet- és munkakörülményei alapvetően jók. Ideológiai, oolitikai érdeklődése, közéleti aktivitása erősödött. Jelentős a különböző szakmai, közéleti, politikai funkciót betöltők aránya. A Dórt politikájának, a marxista eszméknek a néoszerűsítésében részt vállalnak. Szakmai tevékenységüket általában megfelelő igényesséaqel és politikai tudatossággal véqzik. Többséqük meqtaláljo a munkában az alkotás és szakmai kibontakozás lehetőségét.

Társadalmi felelősségtudatuk feilődött. Kritikusan és reálisan értékelik eredményeinket, lehetőségeinket.

Súlyának megfelelően indokolt fejleszteni az értelmiség szakmai, politikai műveltségét, növelni szerepét a korszerű műszaki színvonal létrehozásában. Legyen folytatója, ápolója megyénk' történelmi, kulturális hagyományainak.

d) Az alkalmazottak hozzáértéssel végzik feladatukat. Munkájuknak megfelelően javult erkölcsi, anyagi megbecsülésük. Számuk a termelő ágazatokban, az igazgatásban, a szervezésben, az ellenőrzésben egyaránt nőtt, az anyagi ágazatokban a statisztika szerint 1—2 százalékkal. A valóságban ennél nagyobb mértékben, mert a vállalatok a létszámkorlátozás miatt nem a megfelelő besorolással igyekeztek létszámukat bővíteni. A nem onyaqi ágazatokban tapasztalható a nagyobb mérvű emelkedés, ami egyes szerveknél az ügyintézés bonyolultságában, a végrehajtás vontatottságában jelenik meg.

A racionálisabb munkaerő-tervezés és -fel- használás terjedjen ki az alkalmazotti dolgozókra és a vezetőkre egyaránt. A nem termelők számát a valós szükséglethez kell iqazitani.

e) Megyénkben a családtagokkal és az alkalmazottakkal együtt mintegy 5000 kisiparos és kiskereskedő tevékenykedik. Számuk az utóbbi két évben növekedett, elsősorban a városokban és a nagyközségekben.

Csökkent az önálló iparosok, míg jelentősen nőtt a nyugdíj és munkaviszony mellett kisipari tevékenységet folytatók száma. A lakossági szolgáltatásokat ellátó iparosok részaránya emelkedett.

A kiskereskedők száma alig változott és nem minden esetben valósult meg megfelelő területi elhelyezkedésük.

Továbbra is szükség van a saját munkán alapuló kisipari és kiskereskedői tevékenységre. Fej. leszteni olyan területeken kell, amelyek ellátatlanok és a lakossági szolgáltatási igények kielé. gitését célozzák.

f) A párthatározatok segítették az üzemi és szövetkezeti demokrácia következetesebb megvalósulását. Fokozódott a dolgozók kezdeményezőkészsége, aktivitása a döntések meghozatalában és a végrehajtásban egyaránt.

A fórumrendszer korszerűsítése, tartalmi elemek erőteljesebb érvényesülése mélyítette a szocialista tulajdonosi tudatot, segítette a dolgozók közéleti aktivitását, hozzájárult o káderek neveléséhez. A fórumok működtetésében sok a párhuzamosság, nem mindenütt megfelelő a dolgozók tájékoztatása, nem eléggé közérthetőek a döntésre előkészített értékelések és határozat- tervezetek. Esetenként a dolgozók a jogokat, a vezetők a kötelességeket hangsúlyozzák, az érdekviszonyok egyeztetése során a csoport- és az egyéni érdek kerül előtérbe. A gazdaságvezetők; sokszor a döntéseket késleltető, nem hatékony eszköznek tekintik a fórumokat.

Javultak a szövetkezeti demokrácia külső és belső feltételei. A gazdaság fejlődésével párhuzamoson nőtt önállóságuk, korszerűbbek szabályzataik, a megnagyobbodott területi nagysághoz és létszámhoz igazították a tagság tájékoztatási és döntési fórumait.

A pártszervezetek nagyobb politikai felelősséggel segítették az üzenv, szövetkezeti demokrácia fejlesztését.

Az eredmények és tapasztalatok lehetővé teszik a gyorsabb ütemű előrehaladást. Fel kell lépni a formális döntések ellen. Erőfeszítéseket kell tenni a fórumok érdemi működéséi biztosító módszerek elterjesztésére.

4 Munkánk szerves részét alkotta pártunk nemzetiségi politikájának megvalósítása. A nemzetiségiek az élet minden területén egyenjogúságot élveznek, aktívan vesznek részt a szocializmus építésében. Életszínvonaluk, élet- körülményeik megegyezik a lakosság átlagával. Képviseletük a párt-, állami és társadalmi szervezetekben a létszámuknak megfelelő. A nemzetiségi értelmiségiek aktivitása növekedett, nem kielégítő azonban részvételük a sajátos nemeztiségi feladatok megoldásában.

Az óvodákban és általános iskolákban jelentősen nőtt a nemzetiségi anyariyelvet tanulók száma. Bővítették a Délszláv Általános Iskola diákotthonát. Bolyban német nemzetiségi kollégium működik.

Jelentősen fejlődött a nemzetiségi közművelődés. A kulturális tevékenységben előtérbe került a1 hagyomány ápolása, megőrzése, fejlesztése, használata. Egyre jelentősebb szerepet töltenek be a klubok, szakkörök, a helytörténeti kutatások, az ifjúsági olvasótáborok.

Eredményes a nemzetiségi hagyományok, néprajzi értékek gyűjtése, bemutatása;. A mohácsi délszláv bázismúzeum országos hatáskörrel rendelkezik. Létrejött Mecseknádasdon és Ófalun a német nemzetiségi tájház.

A Baranya megyei Levéltár tudományos munkájában helyet kap a baranyai nemzetiségek történetének kutatása. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete a magyarországi nemzetiségek jelenlegi helyzetét vizsgálja.

A nyelvművelésben fontos szerepet játszik a pécsi német és a mohácsi délszláv báziskönyvtár. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat évente rendez nemzetiségi filmnapokat. A Pécsi Rádió két évtizede, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója egy éve sugároz rendszeresen nemzetiségi műsorokat. A Baranya megyei Tanács 1978- as távlati programja széles körben alapozza meg megyénkben a nemzetiségi kultúra fejlesztését.

A párt-, állami és társadalmi szervezetek fordítsanak továbbra is figyelmet a nemzetiségiek közéleti tevékenységének fokozására, a nemzetiségi öntudat erősítésére, a nemzetiségi nyelv használatára, az értelmiség aktivizálására, az anyanyelvi oktatás és közművelődés tárgyi-személyi teltételeinek megteremtésére. Növelni kell a nemzetiségi óvodák számát. Szükséges a kétnyelvű általános iskolák körének bővítése. A Pécsi Tanárképző Főiskola fordítson nagyobb figyelmet a nemzetiségi tanulók szakpárosítására, pályairányítására.

Baranya megyében több mint 22 ezer cigány él. Arányuk az összlakossághoz képest tovább növekedett. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedése gyorsult, emelkedik a közéletben részt vevők száma. Megkezdődött a családtervezés a letelepedettek körében. Életkörülményeikben, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetükben folyamatos, de lassú a változás. Foglalkoztatottságuk színvonala - a javulás ellenére — továbbra sem kellő mértékű. A legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak, javult az ipari munkahelyek felé való áramlás is.

A szociális körülményeknek nem megfelelő telepek felszámolása folyamatos, de a cigánynépesség 11 százaléka még mindig telepen lakik. Az óvodáskorúnknak 44 százaléka jár óvodába, közel teljes a tankötelezettek beiskolázása, s egyre többen végzik el az általános iskoI.

A társadalmi viszonyok fejlődése megyénkben