Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-07 / 66. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja VIRÁG A NŐKNEK: Több mint százezer szál vágott virággal és 25—30 ezer cserepes virággal készül a nemzetközi nőnap­ra a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat disznövényüzeme. Szegfűből lesz a legtöbb — hatvanezer szál —, de a fréziát, a tulipánt és nárciszt is ezerszámra szállítják a virágüzle­tekbe. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka B világ nőszervezeteivel együtt harcolunk a békéért, az enyhülésért Országszerte tisztelettel kö­szöntik a lányokat—asszonyokat március 8-a, a hetvenedik nem­zetközi nőnap alkalmából. Sza­vakban is kifejezésre jut az el­ismerés. a gondoskodás, ame. lyet a magyar nők naponta ta­pasztalnak az életben. Szabad­ságunk 35. évében mit tekinthe­tünk megvalósítottnak a nők hojdani álmai, jogos igényei kö. zül, s mi vár még beteljesülés­re? — erről nyilatkozott Erdei Lószlóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke, Molnár Erzsébetnek az MTI munkatár­sának. — Javultak a nők élet- és munkakörülményei, fejlődött szociálpolitikánk, változott gon­dolkodásunk és magatartásunk a nőkérdés megítélésében. Hosszasan sorolhatnánk: mi mindent tett az ország, társa­dalmunk a nők érdekében. Az eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult a 35 év­vel ezelőtt megalakult Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, amely támogatta az egyenjogú­ság kivívását, bátorította a nő­ket: éljenek a szabadság nyúj­totta lehetőségekkel, aktívan ve­gyenek részt az ország újjáépí­tésében, majd a szocialista tár­sadalmat építő közös munká­ban. — Rendre megvalósulnak nő. politikánk konkrét céljai is, de még sok a tennivaló. Csupán egy példa: még mindig kevés nő tölt be vezető tisztséget, bár már sok a szakképzett, politi­kailag is felkészült, művelt Jány, asszony, csak ki kell választani a legmegfelelőbbet az adott ve­zető tisztségre. Sajnos számos munkaterületen nem teszik ezt, ezért a nötanács megvizsgálja: mi az oka annak, hogy ilyen hosszú ideig tart ez a folyamat. Az utóbbi években tanulmá­nyoztuk a családok életmódját, az idén fogyasztási szokásaikat vizsgáljuk. Négy megyében és a főváros két kerületében érdek­lődünk: a megszokott módon vásárolják, tárolják, hasznosít­ják az élelmiszereket, vagy pedig igénybe veszik — s mi­lyen mértékben — a korszerű ellátási lehetőségeket. Beszél­getéseink, ankétjeink — azt tapasztaljuk — általában. el­gondolkoztatják a háziasszonyo­kat, a családokat. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa politikai tevékenységével előmozdítja az MSZMP Politi­kájának érvényesülését, fontos gazdasági, társadalmi problé­mák megoldását. Nemzetközi tevékenységüknek legfőbb cél­ja: a népek együttműködésé­nek, baráti kapcsolatoknak bő­vítése. Főleg a szocialista or­szágok nőszervezeteivel műkö­dünk együtt, kölcsönösen hasz­nosítjuk tapasztalatainkat, de rendré kiépítjük kapcsolatain­kat a tőkés országok nőszerve­zeteivel is. A fejlődő országok nőszervezeteihez a szolidaritás és a segíteni akarás kap­csolja a Nőtanácsot. Az idén a nemzetközi szolidaritásért, az imperialista körök fegy­verkezési hajszája ellen, az enyhülés eredményeinek megvé­déséért szállunk síkra, mert a békés egymás mellett élés, az enyhülés a nők, az anyák természetes igénye — mondot­ta Erdei Lószlóné, Napirenden: az atomenergiáról szóló törvényjavaslat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gazdag, ötéves választási ciklusának újabb tanácskozására ült össze csütörtökön, délelőtt 11 órakor a Parlamentben az Ország- gyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vettek: Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. ■■ ■ * -----------------------------------------------------------------­Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők: dr. Pongrócz Kál­mán Budapest első munkás- polgármestere, a Fővárosi Ta­nács volt elnöke és Kovács Sándor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes eredményekben gazdag mun­kásságáról. Az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg az elhuny­tak érdemeit, s az ülés résztve­vői néma felállással adóztak emléküknek. A képviselők ezután tudomá­sul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a decemberi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadták az ülésszak napirendjét: 1) Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat; 2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 3) A legfőbb ügyész beszá­molója; 4) A Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolója. Ezután megkezdődött az atomenergiáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emel­kedett szólásra. az egészségügyi miniszternek meg kell állapítania, aki a tu­lajdonszerzést feltételhez is köt­heti, s bejelentési kötelezettsé­get is előírhat. 3 Az atomenergiát az em- — béri élet és egészség, az emberi környezet, vala­mint az anyagi javak maximá­lis biztonságának szem előtt tartásával szabad alkalmazni. Úgy kell hasznosítani, hogy ne jöhessen létre ellenőrizhetetlen és szabályozhatatlan nukleáris láncreakció, a lakosságot és az emberi környezetet ne érhesse káros szennyeződés, az esetle­ges üzemzavarok pedig terv­szerűen elháríthatok legyenek. Hangsúlyozni kívánom, hogy persze a törvényjbvaslat csak az atomenergia biztonságos al­kalmazásával kapcsolatos fő követelményeket, legáltaláno­sabb szabályokat határozza meg. Ezekről a kérdésekről bő­vebben szól a végrehajtási ren­delet, amely — egyebek között — előírja például a sugár- veszélyes munkahelyen foglal­koztatott dolgozók rendszeres sugárvédelmi és egészségügyi ellenőrzését, a rendkívüli ese­mény esetén teendő konkrét intézkedéseket, vagy a nukleá­ris és radioaktív anyagok biz­tonságos őrzésének módozatait Dr. Markőfa Imre: flz atomenergia békés felhasználása Korunk a tudományos és technikai forradalom korszaka, amelyben az emberi társada­lom fejlődése — nem kismér­tékben épp a tudományos fel­fedezések révén -— rendkívüli mértékben felgyorsult — kezd­te beszédét dr. Markója Imre igazságügy-miniszter. •— E fel­gyorsult fejlődésnek is az egyik legfontosabb állomása az atommaghasadás felfedezése volt, amely történelmileg igen rövid időn belül új távlatokat nyitott az emberiség számára. Az itt megszületett tudományos eredmények a szó szoros értel­mében forradalmasították a termelés — s ezen belül a tech­nológia — fejlődését is. Nehéz megfelelő kifejezést találni a haladásnak arra a mértékére, amely a századfordulót köve­tően, vagy mondjuk 1938-hoz képest, amióta ismeretes az atommaghasadás ténye, illetve 1946-hoz képest, amikor Igor Kurcsatov vezetésével Európa első kísérleti atomreaktorát a Szovjetunióban üzembe helyez­ték, e vonatkozásban tapasz­talható volt. Az atomenergiával kapcsola­tos tudományos kutatások, s ezek eredményeinek gyakorlati hasznosítása hazánkban is je­lentős fejlettségi szintet ért el. A kutatásokban nemzetközileg is elismert eredményekkel ren­delkezünk. E fejlesztésben kétségtelenül új szakasz kezdetét jelenti a 440 megawattos egységekből felépülő, összesen 1760 mega­wattra tervezett Paksi Atom­erőmű építése. Ennek a való­ban rendkívüli szellemi és anyagi erőfeszítéseket igénylő beruházásnak a megvalósítása 1985-re, túlzás nélkül kiemel­kedő eseménye lesz energia­hordozókban viszonylag sze­gény, ugyanakkor a társadalmi és gazdasági viszonyokat ille­tően dinamikusan fejlődő or­szágunk életének. Ha a: atomerőműveket a ha­gyományos erőműveknél lénye­gesen szigorúbb biztonsági kö­vetelmények és óvórendszabá­lyok maradéktalan betartásával építik fel, kifogástalan minő­ségű berendezésekkel látják el, s ha az erőműben jól kiválasz­tott, e tevékenységre alkalmas, magasan képzett emberek dol­goznak, akik a tökéletesen megszervezett munkafolyama­tok során megfelelően képesek e bonyolult technikát működ­tetni, akkor tehát a lakosság­nak nincs oka semmiféle nyug­talanságra sem. A Paksi Atomerőmű a békés célok szolgálatában ilyen biz­tonsági színvonalon fog állni, s ennek egyik garanciális jelle­gű biztosítéka lesz — a képvi­selő elvtársak hozzájárulása esetén — a most beterjesztett javaslat törvénybe iktatása is. A törvényjavaslatból a követ­kező lényeges rendezési elve­ket emelném ki: Már említett nemzetközi törekvéseinkkel össz­hangban a javaslat dek­larálja, hogy a Magyar Nép- köztársaságban— a nemzet­közi szerződésekben vállalt kö­telezettségeinknek megfelelően —, az atomenergia csakis bé­kés célokra alkalmazható. Tilos az atomenergiát nukleáris fegy­verek vagy egyéb tömegpusztí­tó eszközök céljára felhasz­nálni. 2 Hazánkban az atom- j energia alkalmazásának, az azzal összefüggő tu­dományos kutatásnak és fej­lesztésnek az egész társadalom érdekét kell szolgálnia. Ennek egyik alapvető biztosítéka, ha az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagok, beren­dezések, készülékek, készítmé­nyek, létesítmények általában társadalmi tulajdonban vannak, s az ezekkel való kereskedelem az állam monopóliuma. A javaslat csak kivételként engedi meg, hogy egyes anya­gok, készítmények, készülékek (pl. orvosi röntgenkészülék) sze­mélyi tulajdonban is lehesse­nek. Ezek pontos körét azonban S ezt a szabályozást még egyéb alacsonyabb szintű elő­írások is teljesebbé teszik. Az országos környezet- és termé­szetvédelmi hivatal elnöke pél­dául a közelmúltban határozta meg a sugárterhelés megenge­dett mértékét, illetve azokat a határértékeket, amelyeket az atomerőműből a légkörbe kibo­csátott különböző sugárzó anyagok aktivitása nem halad­hat meg. E rendelkezés egyben gondoskodik az említett előírá­sok megtartásának megfelelő ellenőrzéséről is. (Folytatás a 2. oldalon) Az országgyűlés tavaszi ülésszakán dr. Markója Imre igazságügy-miniszter beszél Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 66. szám 1980. március 7., péntek Ára: 1,20 Ft *

Next

/
Thumbnails
Contents