Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-07 / 66. szám
2 DunQatült napló 1980. március 7., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Az atomenergia alkalmazása során a biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mellett is keletkezhetnek károk. A törvény, javaslat ezért rendelkezik a felelősség és kártalanítás kérdéseiről is. Ennek során abból indul ki, hogy az atomenergia különböző fajta felhasználása eltérő veszéllyel járhat, s így a felelősséget és kártalanítást differenciáltan kell szabályozni. Az atomenergia alkalmazásának irányítása, ellenőrzése és tervszerű fejlesztése a törvényjavaslat szerint a Minisztertanács feladata. Ez a rendelkezés biztosítja a különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek hatáskörébe tartozó, sokrétű tennivalók megtervezésének és végrehajtásának megfelelő összehangolását. A Miniszter- tanácsot e feladata ellátásában mindenekelőtt az Országos Atomenergia Bizottság támogatja, amely a kormány tanácsadó és véleményező, hatósági feladatokat koordináló és ellátó, valamint ellenőrző szerve. 6 Az atomenergia békés — célú és biztonságos alkalmazásában lényeges szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. Számunkra különösen jelentős a KGST-or- szágok ilyen irányú együttműködése, amely az atomenergia felhasználásával kapcsolatos tudományos kutatásokra éppúgy kiterjed, mint az atomerőművek építésének, az atomerőmű- vi energiatermelésnek a gyakorlati kérdéseire, sőt az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos ipari háttér kiépítésének egész problematikájára is. Természetesen együttműködési készségünk fennáll más országok vonatkozásában is, és ezért támogatjuk olyan szervezetek tevékenységét is, mint amilyen a Nemzetközi Atomenergia ügynökség. Ezt kívánja kifejezésre juttatni a törvényjavaslat, amikor a következőket mondja: „A Magyar Népköztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében való együtt, működéssel is elősegíti." Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében beterjesztem az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, befejezésül annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy e javaslat — elfogadása esetén — eredményesen szolgálja majd az atomenergia mind szélesebb körű, békés hasznosításának ügyét, szocializmust építő hazánkban, a Magyar Népköztársaságban — mondotta befejezésül dr. Markója Imre. Az igazságügyminiszter beszéde után dr. Vida Miklós (Bp. 1. Vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra. A többi között hangsúlyozta : A Magyar Országgyűlés mindig kellő figyelmet fordított a lakosság nagy részét érdeklő és érintő kérdésekre, ezekkel kapcsolatban számos fontos törvényt hozott. Megalkottuk a villamos- és gázenergiáról, valamint a bányászatról és o vízügyről szóló törvényt. Már ezek a szabályozások is gondoskodtok az éltető bioszféra megóvásáról. A környezetvédelemről szóló törvény pedig külön is kiemelte az emberi életért és környezetért való felelősséget. Indokolt tehát, hogy ilyen jellegű törvényeink sorát korunk egyik hatalmas vívmányáról, az atom. ról szóló szabályozással kiegészítsük. A miniszteri expozéban elhangzottakkal egyetértve az ipari, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság — az egészségügyi és szociális, valamint a mezőgazdasági bizottság kép. viselőivel kibővített együttes ülésén — úgy foglalt állást, hogy javasolja az atomenergiáról szóló törvény megalkotását. Az Országgyűlés bizottságai, nak programjában is szerepelt a hazai atomtechnikát alapvetően bővítő paksi erőmű munkálatainak figyelemmel kísérése. Előbb az építési és közlekedési, majd az ipari bizottság látogatott el épülő energetikai óriásunkhoz, a helyszínen is meggyőződve o beruházás jelentőségéről és biztonságos létesítésének körülményeiről. Az energia ésszerű felhasználását ma már beépítjük a közép- és hosszú távú tervekbe, s központilag irányított és szabályozott tevékenységgé kívánjuk tenni. Ezért megfontolásra javaslom a már meglévő villamosenergia-, gáztörvény és O' remélhetően elfogadásra kerülő atomenergiatörvény mintájára majd egy, az előző szabályozó. kát is magába foglaló energia- törvény megalkotását. A bizottsági és képviselőcsoporti megbeszéléseken az atomhulladék elhelyezésének kérdése volt az egyik legérdekfeszítőbb téma. Tudnunk kell, hogy többfajta elhelyezendő hulladékról van szó. A legnagyobb sugárforrást képező atomerőművi hűl. ladékot egy ideig az erőműben tárolják, majd visszaszállítják a Szovjetunióba. Az atomerőművi hulladékok másik részét erősen sugárzó folyadékok, leszerelt berendezések, alkatrészek jelentik. Az egészségügy, az ipar, a tudomány és az élet más területén keletkező, hason, lóan besugárzott anyagok elhelyezésére, Püspökszilágy mellett, egy nagy agyaglencsében képeztek ki, háromszoros technológiai biztonsággal védett, úgynevezett izotóptemetőt. Ez az új létesítmény hosszú időre és környezetvédelmi szempontból mintaszerűen oldja meg o radioaktív hulladékok feldolgozását és tárolását. Együttes ülésünk vitájában tíz képviselő szólalt fel és hárman tettek módosításra javaslatot. A népgazdaságunk előtt álló feladatok, a párt XII. kongresz. szusának irányelvei koncentrált és hatékony munkára ösztönöznek. A rendezettség, fegyelme, zettség a termelő munkában és az irányításban is hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. Az atomenergiáról szóló törvény fontos állomása lehet népgazdasági és társadalmi fejlődésünknek. Ezért az ipari, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az atomenergiá. ról szóló törvényjavaslatot — a bejelentett módosításokkal — elfogadásra ajánlja — mondotta befejezésül Vida Miklós. Ezután Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra: Az atomenergia felfedezése — azt hiszem, méltán mondhatjuk — korunk egyik legnagyobb horderejű tudományos eredménye. Ezt az új, hatalmas energiát azonban elrettentő körülmények között ismerte meg az emberiség. Hirosima és Na- gaszaki borzalmas pusztulása, az imperialista atomzsarolás, majd a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés előbb félelmet, majd világméretű felháborodást váltott ki. A Szovjetuniónak köszönhető, hogy hatalmas anyagi és szellemi erők mozgósításával rövid idő alatt olyan nukleáris ütőerőt hozott létre a béke fenntartása érdekében, amely hatástalanította az atomzsarolás politikáját, és lehetővé tette, hogy kellő figyelmet fordítsanak a békés célú alkalmazásokra. Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energia- szükségletének kielégítését kell szolgálnia. A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak a maximális hasznosítását a békés gazdasági építőmunkában, a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen, harcol a nukleáris fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy a széntermelés növelése mellett a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Kedvező adottság, hogy ehhez hazai uránércva- gyonurik is hátteret ad. A Paksi Atomerőmű jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása. Megvalósítása mind a beruházásért felelős Nehézipari Minisztériumot, mind pedig a kivitelező munkákat végző építőipart, továbbá a kohó- és gépipar és más ágazatok vállalatait nagy erőpróba elé állítja. Hazánkban a lakosság teljesen nyugodt lehet afelől, hogy kormányunk minden szükséges intézkedést megtesz a nukleáris biztonság érdekében. A tömegtájékoztatási intézmények, a közművelődést és az oktatást irányító szervezetek fontos feladata, hogy bemutassák a tudomány és a technika objektív érveit az atomerőművek biztonságáról. Ügv gondolom, a törvényjavaslat megfelelő keretet teremt ahhoz, hogy az atomtechnikát országunk javára tudjuk hasznosítani. A törvényjavaslat elfogadását javasolom. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese után felszólalt dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bibar m. 3. vk.) akadémikus. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter zárszava után határozathozatalra került sor. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képen Kádár János, előtte Lázár György. Feladatainkat a fejlett szocialista társadalom építésének követelményei szabták meg. Alkotmányunk szerint az Elnöki Tanács őrködik a Magyar Népköz- társaság alaptörvényének végrehajtásán és alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok felett. Megállapítható: az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött. Az elmúlt években tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok és ezzel összhangban fejlődött jogalkotásunk is. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban - folyamatosan korszerűsítjük jogrendszerünket. Ennek során — a fejlett szocializmus építésének érdekében — összhangot teremtettünk a társadalmi fejlődés megváltozott követelményei és a magas szintű jogszabályok között. A jogrendszer reformjának mintegy tíz évvel ezelőtt megkezdett végrehajtásában az országgyűlés mellett az Elnöki Tanácsra is jelentős feladat hárult. Az Elnöki Tanács az országgyűlést helyettesítő jogkörében — az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával, kisebb-nagyobb mértékben kiegészített, korszerűsített egyes törvényeket. Törvényerejű rendeletet alkottunk az államélet fejlesztése, a szociális, a kulturális és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. Kiemelkedő jelentőségűek ezek közül azok, amelyek a szövetkezeti, a földtulajdon- és föld- használati törvény módosítását és kiegészítését tartalmazzák. Továbbá azok, amelyek a gazdasági társulásokról, a kisiparról, a magánkereskedelemről rendelkeznek. Jelentősek az állami kitüntetésekről, a Munka Törvénykönyvének módosításáról, a társadalmi bíráskodásról, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletek. Társadalmi viszonyok jogi szabályozást igénylő körében összesen 60 törvényerejű rendeletet alkottunk. A jogszabályok e nagy szá- mánctk hallatán jogosan kérdezhetik, . tisztelt képviselőtársak: nem tévedtünk-e a túlszabályozás területére? Nem állíthatjuk, hogy nem fenyeget ilyen veszély. De úgy véljük, hogy ez elsősorban nem a magas szintű jogszabályok oldaláról fenyeget. Tudatában vaqyunk annak, hogy a jogszabályok rendezése és egyszerűsítése terén — a kétségtelen fejlődés ellenére — sok még a teendő. A Minisztertanács e vonatkozásban megfelelő intézkedéseket tett a közelmúltban. A kormány a gondos és körültekintő előkészítéssel, az alapos indokolásokkal, esetenként pedig a végrehajtási jogszabályok egyidejű bemutatásával jelentősen hozzájárult jogalkotó munkánk eredményességéhez. Növelte a jogalkotás demokratizmusát, hogy az országgyűlés illetékes állandó bizottságai előzetesen megvitatták, véleményezték a fontosabb törvényerejű rendeletek tervezetét. A településhálózat fejlesztésének keretében az elmúlt öt évben 13 nagyközségnek adományoztunk városi rangot. Városaink száma így 96-ra emelkedett, s területükön él a lakosság több mint 53 százaléka. A valós igényekből kiindulva, a városok egy részéhez csatoltuk a vonzáskörzetükben levő községeket. Számos községet egyesítettünk, és megszüntettünk olyan járásokat, amelyek elvesztették korábbi szerepüket. A jogszabályalkotás mellett az Elnöki Tonács munkájának jelentős hányadát adják az egyedi döntések. Ilyenek az állampolgársági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek. Több mint kilencezer állampolgársági ügyben döntöttünk 1975 óta. Az elmúlt időszakban valamelyest emelkedett az állampolgársági ügyek száma. Fő oka ennek a kettős állampolgárság megszüntetésére irányuló törekvésünk. A honosítási, visszahonosítási, valamint az állampolgárságból való elbocsátási ügyek 94 százalékában a kérelmeknek megfelelő kedvező döntést hoztunk. Csak rendkívüli és kivételes esetben fosztottunk meg állampolgárságuktól olyan külföldön tartózkodó személyeket, akik súlyosan vétettek az állampolgársági hűség ellen, illetve akiket súlyos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt magyar vagy külföldi bíróság. Az ügyek elbírálásakor a Helsinkiben elfogadott elvek, illetve az állampolgárságról szóló törvényünk előírásai, a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások, valamint a méltányosság, az emberiesség, az egyéni mérlegelés és megítélés vezettek bennünket. Kegyelmezési jogával az Elnöki Tanács az elmúlt öt évben mintegy 900 esetben élt. A kiszabott büntetést, illetve egy részét elengedte vagy próbaidőre felfüggesztette; mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Kegyelemre az ítélet után bekövetkezett, clyan rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények szolgáltak alapul, mint például súlyos betegség, nehéz családi helyzet, vagy a büntetés letöltése alett tanúsított kiemelkedően jó magatartás, A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés esetén a büntetés letöltése utáni példamutatóan becsületes életmódot vettük figyelembe. Alkotmányunk a bírói függetlenség hathatós garanciájaként írja elő, hogy a Magyar Népköztársaság hivatásos bíróit az Einöki Tanács választja, illetve menti fel. Ezt a hatáskörét je(Folytatós a 3. oldalon) Pariamenti folyosó (Munkatársunk telefonjelentése) Az országgyűlés elnöke csütörtökön délután 15 óra 22 perckor berekesztette a választási ciklus utolsó ülésszakát. A képviselők megbízatása 1980. június 8-án jár le. Az utolsó negyedév a mérlegkészítés időszaka. Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportjának vezetőjétől, dr. Szabó Józseftől gyors számvetést kértünk arról, hogy megyénk képviselői hogyan vették ki részüket legfelsőbb államhatalmi szervünk munkájából:- Tevékenységünk leghivatot- tabb megítélői a választópolgárok, akiknek bizalmát, támogatását valamennyien köszönjük. A választási ciklus alatt a mostanival együtt megalkotott 25 törvényből 23 törvény előkészítésében, országgyűlési vitájában aktívan részt vettünk. Az országgyűlés ellenőrző funkciójának gyakorlásából fakadó 16 beszámoló előkészítésében, vitájában s az ezzel kapcsolatos állásfoglalás kialakításában is közreműködtünk. A 14 baranyai képviselő közül az országgyűlés állandó bizottságaiban tízen, bizottsági tagokként rendszeresen, állásfoglalások és intézkedések kezdeményezésével érdemben részt vettünk. Az országgyűlés egyik állandó bizottságának elnöke, kettőnek pedig a titkára a megyei képviselő csoportunk tagja. — Fefszólalásainkra, javaslatainkra az illetékes szervek odafigyeltek, azok döntő többségét megvalósították, hasznosították. Ismereteinket nemcsak a fogadóórákon, hanem különböző üzemek, intézmények meglátogatásával is gyarapítottuk. Különböző fórumokon rendszeresen számot adtunk munkánkról. Most e ciklus vége felé az arra illetékes párt- és állami szervek értékelése alapján is azt mondhatom, hogy képviselőcsoportunk tisztességesen, jól teljesítette a választópolgároktól kapott megtisztelő megbízatását. * Jelképesnek is tekinthető, hogy a 80-as években alkotott első törvényünk tárgya az atomenergia. Igen, hiszen minden korra jellemzőek az adott időszak jogszabályai. Ha kereken 100 esztendőt visszalapozunk az országgyűlési jegyzőkönyvekben, akkor az 1880-as kötetben ilyen címekkel találkozunk: Törvény a gőzmalmokról, Törvény a pécsi l-rendű vasút kiépítéséről, Törvény a barcsi Dráva-híd létesítéséről, Törvény a játékkártyák bélyegilletékéről. Az 1880-as esztendő legemlékezetesebb törvényében pedig az állandó országház építéséről rendelkezett a parlament. E szolid centenárium havában, azaz jelenleg is komoly rekonstrukciós munkálatok folynak az épületen. A Dunára néző homlokzat megerősítése mellett, festik á kongresszusi terem társalgóját és felújítják az udvarokat. A tíz belső udvar mindegyikét Pécsett készült pirográ- nit borítja. A pótlásról jelenleg is a Zsolnay gyár gondoskodik. A kupola rövidesen megkezdődő belső felújításához siklósi zöldmárványt használnak majd - hallottuk az országgyűlés irodájának műszaki osztályán. * Az ülésszak szünetében Cser- na Sándor baranyai képviselő, a MÉV vájára Lendvai Ottóval, az Országos Atomenergia Bizottság irodájának munkatársával beszélgetett. A téma természetesen az volt, ami a beszélgető partnerek munkájában közös, azaz az atomenergia. Lendvai Ottó részt vett a most törvénnyé emelt javaslat előkészítésében. Arról folyt a szó, hogy a Paksi Atomerőmű belépésével Dél-Dunántúl már nemcsak termelője, hanem aktív felhasználója is lesz a radioaktív anyagoknak. Az uránbányász örült annak, hogy ezentúl törvény szabályozza a nukleáris és rádió, aktív anyagok termelését is, amely várhatóan kedvezően érezteti majd hatását az uránbányászok munkakörülményeiben is. * A nemzetközi nőnap közeled, tével a hölgyeknek virágcsokorral kedveskedtek képviselőtársaik. Az első női képviselő kereken 60 éve került be a parlamentbe, Schlachta Margitnak hívták. Ma törvényhozó testületünk 352 tagja között 101 nő található. A drávasztárai Gázsity Milu- tinnét középiskolás lányai is elkísérték az ülésszakra. Emília és Vera a karzatról kísérte figyelemmel a parlamenti tanácskozást. A történetnek előzménye is van, mint azt Deutsch Erzsébet, a baranyai II. számú választókerület képviselője meséli. Erzsébet, képviselőtársával, Gázsity Milutinnéval beszélgetett, amikor szomszéd megyénk egyik képviselője odament hozzájuk, és megkérdezte Gázsity- nét, hogy tudja minden ülésszakra elhozni a lányát...? Azóta persze négy esztendő telt el és a „kislány" Deutsch Erzsébet, kesztyűvarrónő két alkalommal is felszólalt a parlament vitájában. S befejezésül, a nőnap előestéjén talán megengedtetik, hogy a parlamenti tudósító a oarlamenti divatról is szóljon. A hölgyek ruházatában az alkalomhoz illő piros és kék szín a domináns. Deutsch Erzsébet kasha szövetből készült, szürke loknis szoknyájához eperszínű jersey kiskabátot öltött. Kormányunk egyetlen hölgytagja: a könnyűipari miniszter pirosas, bordó mintázatú gyapjú ingruhát viselt. Hogy az elegáns viselet a hazai ipar terméke-e, azt nem árulta el a hírlapírónak . . . Erdős Ákos Az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója Katona Imre beszéde
