Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-06 / 65. szám
2 DunQntmt napló I960, március 6., csütörtök AzMKBT beszámolt elmúlt évi tevékenységéről II Mohács városi műemlékek védelme A Kanizsai Dorottya Múzeum regionális tevékenysége Mohács ugyan nem tartozik o megye műemlékekben gazdag települései közé, ám ez nem jelenti azt, hogy az itt élők közömbösek Baranya országosan elismert műemlékvédelmi tevékenységével szemben, A város 11 műemlékké nyilvánított épülete mellett Mohács vezetői és lakói féltő gondozással óvják az országban egyedülálló városképet jelentő főtér épület- együttesét is —- állapította meg tegnap délelőtt Fischer János, Mohács város Tanácsának elnöke a városi tanácson elhangzott tájékoztatójában, amelyre a Baranya megyei Tanács Közművelődési Bizottság múzeumi és műemlékvédelmi albizottságának kihelyezett tájNagy figyelmet fordítottak a baleseteket megelőző és a felvilágosító tevékenységre Tegnap ülést tartott a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége és az MKBT tanácskozó testületé. A tanácskozásokon részt vett Oláh György, ny. r. vezérőrnagy, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács alelnöke és dr. Kása Ferenc, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. Orbán István rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitánysága vezetője és az MKBT elnöke beszámolt a megyei közlekedésbiztonsági tanács és a területi közlekedésbiztonsági tanácsok elmúlt évben végzett tevékenységéről. Cservenka Károly rendőr alezredes, a gazdasági szakbizottság elnökhelyettese az MKBT 1979. évi költségvetésének alakulásáról adott tájékoztatást. Nágel Lajosnak, a megyei tanács főmunkatársának, az 'ifjúságnevelési szakbizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatták az 1980. március 15—23. között lebonyolításra kerülő, XVIII. Nemzetközi Iskola Kupa és az V. Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa megyei döntője megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A tanácskozó testület az elmúlt évi munkát értékelve megállapította, hogy a közlekedés- biztonsági tanácsok balesetmegelőző tevékenysége alapve. tőén eredményes volt. Az MKBT elnöksége jól töltötte be javaslattevő, irányító és koordináló tevékenységét. Számos észrevételt tett forgalomszervezési, forgalomtechnikai problémák megoldására, a kialakult baleseti gócok megszüntetésé, re. Az elnökség a megyei szakbizottságok és a területi KBT-k feladatait helyesen határozta meg. Fontosnak tekintette a felvilágosító és nevelő munka célirányos megszervezését a propagandamunkában új, hatékonyabb módszerek alkalmazását, a közlekedési fegyelem szí. lárdítását, a közlekedési morál javítását. Az elmúlt évben tovább erősödött a közlekedésbiztonsági tanácsok kapcsolata és együttműködése az állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. Az elért eredmények bizonyítják, hogy a közlekedés- biztonság ügye egyre inkább társadalmi üggyé válik. Az eredményes munka elismerése mellett azt is megállapították, erről a vitában részt vevők szóltak, hogy a közlekedési balesetek alakulása sok gondra, problémára! irányítja rá a figyelmet. A balesetek számának csökkentése, az udvariasabb és fegyelmezettebb közlekedési magatartás általános érvényre juttatása az eddiginél még szervezettebb, hatékonyabb tevékenységet igényel a KBT területi elnökségeitől, aktíváitól . 1979-ben az egész megyében fokozott figyelmet fordítottak a gyermekek és a fiatalok közlekedési nevelésére. A nemzetközi gyermekév alkalmából a társadalmi akciókat, mozgalmakat, a különböző fórumokat felhasználva, mozgósították a felnőtteket a gyermekek biztonságának védelmére. A megyében 9 jól felszerelt közlekedési park segíti az óvodások és az általános iskolások közlekedési nevelését, jelenleg 3 új épül. A nyári szünidőben az úttörő- és ifjúsági táborokban filmvetítéssel egybekötött KRESZ-előadásokat, vetélkedőket tartottak. A tanácskozó testület egyetértett az MKBT elnöksége javaslataival az 1980-as év feladataira. Ennek értelmében tovább kívánják javítani a szak- bizottságok és a területi KBT-k irányítását, a balesetmegelőző tevékenységet, a közlekedésbiztonsági és forgalomellenőrzési akciók folyamatosságát. Helyeselték, hogy az illetékes útügyi hatóságok folyamatosan tegyenek javaslatokat a közúti forgalom biztonságo tárgyi feltételeiben észlelt hiányosságok megszüntetésére. A propaganda- munka fontos céljának jelölték meg az ittas járművezetés, a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek megelőzését, Továbbra is jelentősnek tartják a tanácsokkal, gazdasági szervekkel, az SZMT-vel, a KISZszel, a tömegmozgalmakkal való együttműködés szélesítését. A tanácskozó testület ülésén megjutalmazták a közlekedés- biztonság javításában végzett kiemelkedő társadalmi munkáért: Müller Istvánt az MR pécsi Körzeti Stúdió munkatársát, dr. Somogyi Árpádot, a jogi szak- bizottság tagját, Papp Péter- nét, a forgalombiztonsági szak- bizottság tagját, Ráth Károlyt, a nevelési szakbizottság tagját, Vókó Jánost, a Pécs városi KBT elnökség tagját, Pfeifer Elemért, a Pécs városi KBT elnökség tagját, Miskei Offót, a mohácsi KBT nevelési szakbizottságának elnökét, Fekete Ferencet, a siklósi KBT elnökség tagját, Hrudinszky Gyulát, a komlói KBT versenyszervező szakbizottság elnökét, Kiss Bogdán Sándort, a szigetvári KBT elnökség tagját. M. E. Miből választhat a vendég? Délutáni ellenőrzés a Baranya bisztróban Kerek egy esztendő telt el azóta, hogy bizonyos közegészségügyi okok miatt bezárt a Hal téri Baranya bisztró. 1979 szeptembere óta megszépültén, korszerű berendezésekkel felszerelve fogadja a vendégeket a forgalmas üzlet. Délután 4 óra. A szomszédban a buszpályaudvar, a Kon- zum. Áruház, ígiy hát nem véletlen, hogy egymásnak adják a kilincset az érkezők. Spierer Jenőné üzletvezetővel és a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat ellenőrével a pénztárnál állunk. 16 óra 4 perc és 16 óra 8 perc között 10 blokkot váltanak a kasszánál. Ebből kilenc számlára 11,30-at üt a gép: ennyibe kerül itt a Szalon sör. Egy vendég vásárol csupán üdítőt és hozzá hasábburgoEgy üdítő, tíz üveg sör nyót. A bisztróban munkából hazatérő férfiak uralják a terepet és szaporán gyűlnek az üres sörösüvegek. Persze nem minden időpontban ilyen lehangoló a kép, hiszen a reggel 6 órás nyitástól délelőtt 9-ig nem szolgálnák ki szeszes italt. Szerdán 10 liter tej, 30 liter kávé és 10 liter kakaó fogyott el a reggeli órákban. Tea egy sem. A falon látható árjegyzék tanúsága szerint elég bőséges az ételválaszték. Ezzel szemben a melegpult hat rekesze közül kettő üres, az egyik alján sertéspörkölt, a másikban hasáb- burgonya, a harmadikban gaA szakmunkástanulók zenei nevelése luSka, a negyedikben pedig kiszáradásnak indult metélt tészta látható. Igaz, a vendég kérésére sütnek rántott bordát vagy kolbászt, és van hal, sült hurka és keménytojás is. Sokan azonban a pult lehangoló látványa után kifordulnak és nem kérdezik meg az eladót, nem nézik meg a feliratokat. Bár a feliratoknak sem lehet egészen hinni, hiszen sólet például nincsen, pedig a 'reklámbetűk szerint: „Sólet egész nap kapható". Egy előre elkészített, mélyhűtött csomagban 10 nagyadagi sólet található, délután azonban ezt már nem melegítik fel, bár az elutasított és csalódott vendégek száma arra enged következtetni, hogy az este 21 órai zárásig még el fogyhatna. A tejprogramot két tejfeles-túró képviseli a hűtő vitrinben. A kalkuláció szerint Tv-filmet készítenek a pécsi módszerről A Magyar Televízió kulturális főosztálya filmet készít a pécsi 500-as Ipari Szakmunkás- képző Intézetben kidolgozott zeneoktatási módszerről. Bánki Szilárd rendező és Szemenyei Betti szerkesztő irányításával három napon keresztül járta a forgatócsoport az iskola osztályait, tanműhelyeit. Beszélgetést rögzítettek a tanári szobában, gyakorlati órákon készítették felvételeket, s riport készült Pécsi Gézával, az új humán oktatási koncepció kidolgozójával. — Mi is ennek az oktatási formának a lényegé? — Kodály szavaiból lehetne kiindulni, aki azt mondta: „Egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatalok lelkét a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni. Ezt megszervezni az iskola feladata." Ma Magyarországon sem a szakközépiskolákban, sem a szakmunkásképző intézetekben nincs szervezett zeneoktatás. Azt a keveset, amit a gyerek az általános iskolában megtanult, hamarosan elfelejti, mert többet soha nem foglalkoznak zenei művelésével. 265 ezer középiskolásunk tehát úgy nő fel, hogy fogalma sincs, ki volt Bach vagy Liszt Ferenc. Mi ezen próbáltunk segíteni, amikor néhány évvel ezelőtt kísérleti jelleggel — o Baranya megyei Tanács hozzájárulásával — hangverseny-előkészítő órákat szerveztünk, amelyekhez a tematika által kijelölt művekből a megyei Filharmónia koncerteket szervezett. Hogy a nem szakos kollégák is megtarthassák az órát, magnetofonszalagra vettük a koncerten való viselkedés alapvető szabályaitól kezdve a hallott művek legfontosabb ismérvéig az összes tudnivalót. Az ezzel együtt kiadott segédkönyv is az alapos felkészülést szolgálja. így elértük, hogy valamennyi szakmunkás- képzős hangversenyen telt ház volt, s a gyerekek értették, élvezték az előadott műveket — mondja Pécsi Géza. — Úgy tudom, ez a koncepció csak Baranyában honosodott meg.., — Igen. Tekintve, hogy az országos tanterv nem teszi kötelezővé sem az énekórát, sem a hangversenylátogatást — néhány évvel ezelőtt Gosztonyi János államtitkárnál annyit sikerült elérni, hogy az igazgatók fakultatív döntésére bízta az oktatási idő alatti koncertlátogatást. — Egy kicsit szomorú lettem, amikor az első nap Pécsi Géza közölte velem, hogy ha el tudom intézni az Oktatási Minisztériumiban, hogy vegyék be a tontervbe a tematikus koncertlátogatást, nem kell filmet forgatni — mondja Bánki Szilárd. — A szomorúságom abból ered, hogy vajon ehhez is a Televízió kell? Mj nem vagyunk ügyintézők, csak a valós tényeket rögzítjük. Az ügyet azoknak kellene elintézniük, akik egyébként tudják, hogy rosszul állunk az ifjúmunkások humán nevelésében, a fiatalokat egyre kevésbé tudjuk érzelmileg mozgósítani, és mégsem fogadnak el egy kipróbált, jó módszert. Az Országos Filharmónia évente 250 szakmunkástanuló-kon. certet ad, s ezzel letudja a kötelességet. Hogy a gyerekek tudják-e, hogy mi fán terem, amit hallottak, azzal már senki sem törődik. Mi nem Pécsi Gézáról akarunk hozsannázni, hanem az őáltala kidolgozott koncepció eredményeit akarjuk bemutatni. Ezzel a módszerrel a társművészeteket is be lehet „csempészni” az órákra. Havasi J. 10 deka egy adag, ám az általunk lemért két adag összsúlya csupán 9 deka volt. Ez a tény nem szerepel az ellenőrző könyvben, mert az újságíró észlelte. A súlycsonkítás több mint 50 százalékos. Februárban 216 ezer forint értékű ételt értékesítettek és 311 ezer forint volt az italfar- golom. Ebből 32 ezer forint az üdítő aránya. Az étel- és italforgalom aránya nem tekinthető tragikusan rossznak, ám a belváros szívében sok éhes vendéget kiszorítanak a sörivók az újjáépített, jól felszerelt bisztróból. A déli órákban jónak mondható az ételválaszték is, azon azonban érdemes lenne gondolkozni, hogy nem kellene-e szűkíteni a bisztróban árusított szeszes italok skáláját. E. A. ülésén került sor. Az ülésen, amelyen az Országos Műemléki Felügyelőséget Kerner Gábor képviselte, dr. Görcs László, a baranyai műemlékvédelmi albizottság elnöke nyitott meg, elsőnek Fischer János ismertette Mohács város helyzetét és szerepét a megye műemlékvédelmének tevékenységében. Tájékoztatójában elmondta, hogy az érvényben levő általános rendezési terv messzemenően figyelembe veszi a város adottságait, védelmet nyújt a kilenc egyházi és két polgári műemléknek nyilvánított épületnek, az egyes építészeti együtteseknek, városkörzeteknek. Bár a népi építészet nagy része már megsemmisült a városban, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a még meglevő, fellelhető és megmenthető —a népi építészet egy-egy ma már csak itt megtalálható — emlékét megóvják az utókor számára. Jellegzetes városképként említette meg a déli városrész református magyarok házait, a sokácok által lakott utcák egy- egy sorát és a szőlőhegy néhány részén még fellelhető jellegzetes présházakat, pincéket. A műemlék és műemlék jellegű épületek felújításával és karbantartásával kapcsolatban elmondta, hogy a közelmúltban rendbehozott csatatéri kápolna, a belvárosi katolikus templom és a református templom után a volt püspöki palota, a Kisfaludy Gimnáziumnak helyt adó épület tatarozása folyik. A város vezetése ugyancsak nagy gondot fordít védett tájegységeire: a várostól délre húzódó Duna-partra, a szigeti pihenőhelyre, a történelmi emlékhelyre és a sátorhelyi gesztenyesorra. A mohácsi múzeum regionális tevékenységét Sarosácz György múzeumigazgató ismertette, elmondván, hogy a Kanizsai Dorottya Múzeum feladata a hazánkban élő délszlávok, a baranyai németek népi építészeti, nemzetiségi hagyományainak gyűjtése, gondozása és bemutatása. A múzeum egyetemisták és értelmiségiek segítségével Somogy, Vas és Zala megyék, valamint a három nemzetiségű Baranya területén 14 ezer darabból álló anyagot gyűjtött össze. Mindez szükségessé teszi, hogy a megyében már meglevő német táj'házak mellett, már- csak a gazdag délszláv anyag hozzáférhetővé tétele miatt is, létre kell hozni a bosnyák, sokáé, szerb és horvát népcsoport tárgyi kultúráját, és fel kell dolgozni a közel hetven magnószalagra felvett monda-, népdal- és népmesekincset. Felhívta o bizottság tagjainak a figyelmét az elnéptelenedett felekezeti iskolák és az értékes, mindegyre fogyó egyedi fejfákat rejtő temetőkre. Az egyházi jellegű műemlékek helyreállításának folyamatáról dr. Taksonyi József mohácsi apátkanonok tájékoztatta a bizottság tagjait, akik az ülést követően megtekintették a város műemlékeit, műemlék jellegű épületeit, népi építészeti együtteseit. Kapu László
