Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-06 / 65. szám
1980. március 6., csütörtök Dunántúli napló 3 Érdemes uolt kockázatot vállalni Az új széklábfaragó gép a mohácsi gyárban Mohácsi „fiosenek” svéd exportra Rusztikus jellegű székek, kárpitozott garnitúrák SZOT—OKTH együttműködés A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének és az Országom Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Levegőtisztaságvédelmi Intézetének vezetői szerdán 5 évre szóló szerződést írtak alá közös környezetvédelmi kutatásokra. Egységes módszereket dolgoznak ki a levegő szeny- nyezettsége elleni védekezésre, a zaj, és a vibráció okozta ártalmak megelőzésére, az emberre és a környezetre veszélyes hulladékok helyes kezelésére, a kulturált munkahelyi és települési környezet megteremtésére. Az egységes módszerek kidolgozása lehetővé teszi, hogy gazdaságosabban és hatékonyabban oldják meg a munkavédelmi és környezetvédelmi feladatokat. A kistermelők ellátása Elég a táp, kevés a mezőgazdasági eszköz A kistermelők milyen mező- gazdasági eszközökhöz és tápokhoz juthatnak ezen a tavaszon? Az ellátókhoz fordulva azt a feleletet kaptam, hogy ne fessünk túlzottan rózsás képet. A MESZÖV-nél elmondták, hogy nagyon kevés a hazai előállítású kisgép, inkább japán és olasz importból szerzik be. A Hermész, a Vasért és a Szöv- áru legfeljebb néhányat szállít ezen a tavaszon Baranyába. Tartós hiánycikk évek óta a 4— 10 lóerős kistraktor, de gyakorta nem kapni kaszát, kapát, kaszakövet és ásót. A Titánnál általában jónak értékelték a mostani ellátottsáA tejeskávé színű, kordbársonnyal burkolt fotel nem tetszik annak a kárpitosnőnek, aki a géppisztolyhoz hasonló tűzőgéppel „lövi" rá a szövet széleit a favózrai. A Gusen fantázianevű, svéd exportra készülő alacsony, puffancs párnás ülőbútor talán valóban szokatlan a mi ízlésünknek, de bárcsak ez lenne az egyetlen baja vele a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Mohácsi Székgyárának, amely az elmúlt év végén kezdte ezeket gyórtaAlkalmazkodva az igényekhez Hogy miért? Nos, a hozzá megrendelt különleges kordszövetet gyártó PATEX cégnek ki tudja mi okból, nem mindig sikerül a festésnél eltalálni a megrendelő által kért színárnyalatot. Márpedig a külföldi vevő — joggal — nem hajlandó átvenni az árut, ha nem olyan, mint amilyent kért. S ennek kárát a mohácsi gyár látja. Mert azonkívül, hogy az exportszállítás emiatt nem folyamatos, a kárpitosokat állandóan aszerint kell csoportosítani, hogy van-e megfelelő anyag, vagy nincs. Ettől függően hol a régi kárpitosüzemben, hol az új gyárban dolgoznak. Szerencsére a svéd cég ennek ellenére az idei évre megújította szerződését, sőt a kord- huzatú ülőkék mellett farmer- huzattal is megrendelte a „Gu- seneket”, amelyekkel — ahogyan a svédek mondják — egész Európát el akarják árasztani. Az idei évre kedvezőek a mohácsi székgyár exportkilátásai: 160 millió forint értékben kötöttek nyugati partnerekkel szerződést. Úgy látszik az elmúlt év kockázatosnak tűnt beruházása az idei évben kamatozik igazán. 1979-ben francia és nyugatnémet exportrendelést követően, hogy a vállalásokat teljesíteni tudják, új olasz és osztrák gépeket vásároltak. Mivel ez a rendelés az addig gyártott székektől stílusban, kidolgozásban egyaránt lényegesen különbözött - barokkos, hajlított vonal- vezetésűek voltak — természetes, hogy meg kellett teremteni a szükséges gépi feltételeket. Az embereket is átképezték, sőt a nem. megfelelő minőségű faanyag kezeléséhez szárítógépsort is vettek. Am hiába volt a felkészülés, hiába volt a hibátlan termelés, a francia és nyugatnémet cégek az állítólagos piaci bizonytalanságok miatt késlekedtek a szállítással, s így mintegy 60 ezer darab szék halmozódott fel év végére a gyár különböző raktáraiban, amelyek közül a legtöbb nem volt alkalmas — nedvesség és rágcsálók miatt — ilyen minőségű termék hosz- szabb tárolására. Az ebből eredő kár pedig a gyárat terhelte. A pesszimisták akkor azt mondták, kár volt. De hagyjuk a múltat, a raktárak végül is kiürültek, s a kockázatosnak tűnő beruházás a gyár vezetőit igazolta, hiszen dollárért kockázatot is kell vállalni. Mert csak így, korszerű, hatékony gépekkel - amelyekkel szinte teljesen kiküszöbölték a kézi munkát — tudnak gyorsan, rugalmasan reagálni a mindig változó piaci igényekre. S hogy mennyire gyorsan és rugalmasan, azt bizonyítja a 160 millió forintos szerződés, továbbá, hogy az idén 90 százalékos termékváltást hajtottak végre, s nem utolsósorban az a képességük, hogy o vevő által hozott modeflképröl ikét-há- rom nap alatt képesek elkészíteni a mintadarabot. Muszáj bizonyítani — mondták —, hogy mi erre is képesek vagyunk, hogy a mindenkori igényt szinte azonnal kielégítjük. Az idei székek stílusban az új divatirányzatot követik: rusztikus jellegűek, különleges vonalú, magas támlákkal. Az eddigieknél sokkal munkaigényesebbek, nagyobb minőségi követelményeket támasztanak, s mint ilyenek, értékesebbek (da- labja 200 dollár, ami a nyugati piacon sem számít olcsó árunak). A faanyag mindenkori világpiaci árán felül magas minőségi árat számoltathatnak el. Es mi lesz, ha netán ismét bedugul a piac? Hazai piacon is értékesíteni lehet, bármenynyire drágák is. Példa erre a Foipari Szövetkezet termékei, amelyekkel borsos árúk ellenére sem tudják a hazai igényeket kielégíteni. Uj árukkal jelentkeznek Természetesen az idei évre tervezett 400 millió forintos termelési értéknek csak egy része az export, jelentős mennyiségben hazai piacra is termelnek. Székeken kívül főként kárpitozott ülő- és fekvőbútorokat, garnitúrákat. Mint minden bútorgyárnak, a mohácsiaknak is gondot jelent a fenyőfa áru mennyiségének lecsökkenése. Próbálkoznak pótlásként nyárfával, de ez minőségben mesz. sze elmarad a fenyőtől, és nem is lehet mindenütt alkalmazni. Továbbra is gyártják a népszerű Apolló garnitúrát, de emellett számtalan új termékkel is jelentkeznek az idei évben a hazai piacon. Sarok Zsuzsa A XfL pártkongresszus jegyében A Bocskai Isvtán nevét viselő brigád tagjai közül: (balról jobbra) Tóth László, Deák György, Trubics Csaba, Vörös László (művezető) és Goda Csaba. — Szokolai felv — Megméretnek önmaguk és a közösség előtt minden verseny alkalmával. Az EIVRT Pécsi So- piana Gépgyár „Bocskai István” szocialista brigádjának mind a 12 tagja ezt tartja. Ekkor derül ki, hogy hosszú időn át mire is képesek akaratból, szorgalomból, kitartásból, elmé. leti és gyakorlati szakmai tudásból, valamint közösségi együ- vétcrtozásból. A XII. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy takarékoskodnak az anyaggal, az energiával, csökkentik a selej- tet, a munkaidőt becsületesen ledolgozzák és a gépek karbantartására nagyobb gondot fordítanak. A három esztendeje együtt dolgozó esztergályos kollektíva ifjú szakmunkásai 19—20 évesék. Kezdők a szakmában. Mégis már kétszer Kiváló Brigád címet nyertek, tavaly a for. gácsoló üzemben felnőtteket megelőzve, elsők lettek az egész éves szakmai versenyen. A többet, jobbat, kitűnő minőséget akarás szép eredmé. nyékét produkált. így például a brigád selejtkára mindössze nyolcszáz forint. Az egyik műveletnél, amikor a darabolás helyett a leszúrást alkalmazták, 14 000 percet nyertek. Darabbérben végzik munkájukat. A normájuk ugyancsak 75 százalék teljesítményben, a többség azonban átlagosan 15 százalékkal ezt túlteljesíti, sőt öten rendszeresen a 20 százalékot. Nyár végétől a felnőtt szakmunkásoknál szokásos százszázalékos teljesítményre akarnak áttérni. Igazolatlanul nem hiányoztak és balesetet sem okoztak. Brigádvezetőjük, a 46 éves Bagoly Zoltán, az Ifjúságért érdemérem tulajdonosa. — Cél, hogy oz önálló munkát mihamarább megszokják, vagyis ne kelljen állandóan a sodrukon állni — mondja. — Megegyeztünk, hogy aki selejtet Ifjúmunkások versenyben Takarékosan, kiváló minőségben csinál, az a brigádkasszába fizet ötven forintot. A verseny- szellem kezd beidegződni, így o rendszeres bizonyítani-akarás kialakulóban van. Ha befejező, dik ez a versenymozgalom, nem állhatunk vissza az indulás előtti állapotra. A versenybéli hajrá magasabb szintre juttatta el őket, szakmailag igényesebbé váltak. Ki, miként is csinálja ezt a versenyt? A kiváló egyéni teljesítmények, a húzóerőt jelentő példaképek nélkül aligha beszélhetnénk brigádsikerről. Deák György: — Elértem, hogy menet közben nem cserélek állandóan kést, tehát folyamatosabb a munkatempóm. A kidobásra szánt anyagmaradványokat összeszedjük, tároljuk: egy-egy kacat később mindig hasznos. Semmi értelme, hogy lezserked- jem, ugyanis a lógásnak o káros következményeit saját bőrömön tapasztaltam. Egy év múlva 120 százalékot akarok elérni. Trubics Csaba: — A maradékanyagokból alá. téteket, csavarokat állítunk elő. A szerszámtörésen kívül a legtöbbször hanyagságból ered a selejt. Többet várok el magam, tál, tudom fegyelmezni magamat: nem csalinkázok, nem tré- cselek. Célom, hogy a munkába állás és -befejezés most még 20—30 perces idejét tovább rövidítsem. Goda Csaba: — Egyhuzamban már három órát esztergályozok, és jobban összpontosítok, a fegyelemre szoktatom magam. A titkos ve- télytársam Tóth László, aki rendkívül pontos, soha nem jár össze munkaidőben másokkal trécselni. Tóth László: — A becsületes fizikai munkának van csak értelme. Nem mindegy, hogy ki mennyit tesz a brigádközösségért. Szeretnék gyorsabban, rutinosabban esztergályozní és valóban bízni az önállóságomban. Mérem — tudom —, hogy naponta 7 óra 25 percet biztosan dolgozom. Ha belelendülök, se látok, se hallok. Mielőtt belefogok o munkába, a kezem ügyébe teszek minden anyagot, eszközt és átgondolom, sőt módosítom a művelettervet, hogy a mellékidőmet tovább csökkentsem. El. értem, hogy havonta 500—600 perccel túlteljesítem a normát, és feleslegesen nem járatom a gépemet. önkritikus hangnemben, bátor őszinteséggel beszéltek, önmaguk szellemi, szakmai, munkaerkölcsbeli adottságait igyekeztek felmérni, miközben ismerkednek még a géppel is. Tény, hogy a munkában nagyon hisznek, és a becsületes érvényesülés legfontosabb eszközének tekintik. Elégedettek, boldogok is, mert életük első nagy „versenyében” már bizo. nyitónak. Csuti János got. Van kapa, ásó, lapát, kasza, gereblye, sarló és háromféle kaszakő. Nyél is kapható. Újdonság a 12 literes permetezőkanna, a húzó és karmos kapa, a magvető és a fatörzs- kaparó. A pécsi, Kun Béla téri mező- gazdasági szaküzletben elmondták, hogy a robbanómotoros kisgépek rendkívül keresettek. Olasz, dán, japán importból évente legfe'ljebb egy-két- szer kapnak néhányat. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet teljes erővel állhat a háztáji kisgépprogram teljesítésére, hogy a hazai ellátatlanság súlyos gondjait enyhítse. Idén már 1300 benzinmotoros hob- by-fűnyírót adnak át a helyi Agrokernek 10—15 000, illetve 20 000 forintos irányárban. Még ebben az évben a francia motorral működő kapa prototípusával is megjelennek. A pécsi, Hajnóczy utcai kertészbolt 70 rotációs kapát igényelt a Hermész Vállalattól, de csak egy-kettőt igazoltak vissza. Itt megvehető az újdonságnak számító osztrák metszőolló, de csillagkapából, kalapácsból, ásóból és lapátból már egy sincs. A Baranya megyei Agroker- nél úgy értesültek, hogy a motoros háti permetezőből kevés és a kért 12 kerti traktorból legfeljebb 6 érkezik. A kapa és a traktor régóta gondot okoz, de fejőgépből végre elegendővel rendelkeznek. A kistermelőknek több mint 30-féle eszközt rendeltek, így például 2000 csibeitatót, ugyanennyi etetővályút, 90 fejőgépet, 267 szőlőprést és szőiőzúzót, 300 motoros terménydarálót. Mi a helyzet a tápellátásban? Valamivel kedvezőbb, mindazok ellenére, hogy jelentősen emelkedtek az árak. Feltűnő, hogy az üzletekben egészen másról tájékoztatnak, mint a központi ellátó helyeken. A pécsi, Hajnóczy utcai kertészbolt 10 mázsa nyúltáp helyett 500 kilót kapott, de nagyon kevés a csibe- és galambtáp, a búza, árpa és zab. A Zöldért még mindig nem jut elegendő húsgalambtáphoz, pedig a galambtenyésztés rendkívül felfutóban van Baranyában. Az ásványi kiegészítőkhöz, a vitamin és antibiotikum tartalmú készítményekhez gyakorta nem küldik meg a szükséges alapanyagot külföldről. A 8—15 százalékos áremelés miatt tapasztaltak a vásárlásban visszaesést, de eddig még nem maradt áru raktáron. Idén legalább 65 milliós értékben akar- nalTTápokat forgalmazni, aminek a jelentős mennyisége a tsz-ek közvetítésével eljut a kistermelőkhöz is. Újdonságuk a Loctophyl tejpótló borjútópszer. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szentlőrincen új boltot, Mó- gocson pedig elárusítóhelyet nyitott. Idén csaknem 15-féle keveréktakarmányt, tápot kínálnak 65 000 tonnányi mennyiségben és minden kistermelőt kielégítenek. Újdonságok a különféle koncentrátumok, amikhez szemes terményt biztosítanak, és így a kisgazda otthon maga keverheti ki a tápot igényének megfelelően. A MESZÖV-nél is épp ezek jelentőségét emelték ki, hiszen így az áremelések kedvezőtlen hatása mérsékelhető. Szeretnének mindenképpen egy elosztó, átmeneti raktárot létesíteni, ugyanis a tápok kiszállítása, raktározása és szortírozása nagyon időigényes és tetemes költséggel jár. Nem győzik kocsival és raktárral az árumozgatást. Az ígért tápmennyiséggel elégedettek, csupán a minőséget és a túlzott fehérjeszegénységet kifogásolják. Cs. J.
