Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-06 / 65. szám

Virágos város Ha valaki elutazik Hollandiá­ba, a sok egyéb érdekesség mellett minden bizonnyal arra is kiváncsi: hol van hát az a sok tulipán, amiről ez a kis or­szág ugyancsak hires? De ta­lán nem is kell olyan messze ménni, ha arra keresünk példát, hogy a virágok, a szép parkok, gondozott közterületek révén egy-egy város hírnevet szerez­het. Korábban mintha még ver­sengés is lett volna: ki nyeri el a „Virágos város" jelzőt. Annyi bizonyos: a hírnév megszerzésének módozatai kö­zött a virág az egyik legol­csóbb és legszebb lehetőség. Aligha kell bizonygatni: az ilyen település lakói nyernek, s a hangulatukat is befolyásolja a színes, esztétikus környezet. Éppen ezért elszomorító tény: Pécsett a közterületek virágosi- tására, az esztétikus környezet kialakítására, a parkok rende­zésére, zöldterületek gondozá­sára a városi tanács milliókat költ — ám ez a törekvés sok esetben a megyeszékhely lakói­nak magatartása miatt nem hozza meg a kellő eredményt. Az anyagi áldozatok jelentős részét ugyanis kénytelenek az illetékesek az ellopott virágok, kitört fák, elrontott köztéri léte­sítmények pótlására fordítani... Holott az embernek a szép iránti fogékonyságából, ez iránt való törekvéséből éppen az kö­vetkezne, hogy az ilyen mun­kákat támogatja, a tanács és a szakvállalatok igyekezetét se­gíti. A rossz tapasztalatok el­lenére is lehet még alapozni erre a magatartásra, éppen ezért — szó esett erről teg­nap a HNF Pécs városi elnök­ségének ülésén is — a Hazafi­as Népfront, az Országos Kör­nyezet és Természetvédelmi Hi­vatallal közösen olyan akció­sorozatot indít, amelynek célja: útját állni településeink to­vábbi szennyeződésének, előse­gíteni, hogy a tiszta, kulturált lakóhely, a szép iránti vágy társadalmi igényként jelentkez­zen, környezetünk kímélése ál­talános magatartássá váljon. A HNF Pécs városi Bizottsá­ga „Virágositási akciót" hirdet. Az akció egyben a lakosság ál­dozatvállalásának, környezeté­vel szembeni igényének is fok­mérője: a szervezők ugyanis olyan társadalmi összefogásra számítanak, amelynek eredmé­nyeként egyre több és megkí­mélt virág díszíti majd Pécset. Igazán csekély összeg révén mindenki szebbé teheti környe­zetét, s ebben segítségére lesz d kollektíváknak és az egyének­nek is a Kertészeti és Parképí­tő Vállalat: ha vásárolni akar­nak virágpalá'ntát, fűmagot, föl­det a cserepekbe, virágládák­ba, felkészülten fogadja a kul­turált, harmonikus környezet megteremtése érdekében tenni akarókat. Közel a tavasz. A virágoknál, a gondozott zöldterületeknél szebb díszítést egy településen nehéz elképzelni. S a város sze- retetének is egyik legkomo­lyabb fokmérője: mennyire igénylik ezt a lakók, mennyire óvják azt, aminek megteremté­sében ők is részt vettek. M. A. A Nagycsata-csatorna bővítési munkái már elkezdődtek Szokolai felvétele Margitta-sziget meliorációs tanulmányterve A Duna és a Ferenc-csatorna által határolt területen már a századforduló körül rengeteg kárt okoztak az árvizek és bel­vizek a rétekben, legelőkben, erdőkben. A Margitta-szigeten, vagy közismertebb nevén a Mohácsi-szigeten napjainkban értékes szántóföldi kultúrák „él­nek” állandó veszélyben. A Fe­renc-csatorna vízszintje maga­sabb, mint a sziget felszínéé; a vízszintet államközi szerződések szabályozzák. Minden baj oko­zója, hogy a Margitta-sziget egy vízgyűjtő terület, ahol je­lenleg csak szivattyúzással old­ják meg a káros vizek elvezeté­sét. A karapancsai szivattyúte­lep azonban nem képes vízte­leníteni a területet. Ezt csak egy komplex meliorációval le­het véglegesen megoldani . . . A sziget’jövőjét meghatározó rendkívüli tervismertető taggyű­lésre került sor tegnap Margit­ta-szigeten, a Margitta-szigeti Vízgazdálkodási Társulat telep­helyén, ahol az érdekeltek a VÍZITERV által készített melio­rációs tanulmánytervet ismerték meg és fogadták el. A komp­lex melioráoió a mezőgazdasá­gi üzemek igényeit is maximá­lisan figyelembe véve belvizes időszakban a vízelvezetést, aszály esetén pedig a víz pótlá­sát is megoldja. A táblósítás optimális vízháztartást biztosít. Hatalmas meliorációs munká­ról van szó: a 25 000 hektáros sziget közigazgatásilag két me­gye területén fekszik. A na­gyobb csatornák felújítása és építése az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság feladata lesz, míg a közcélú és üzemi csatornák felújítása és megépí­tése a Margitta-szigeti Vízgaz­dálkodási Társulat és az érin­tett mezőgazdasági üzemeké. A melioráció szükségességét és fontosságát jelzi, hogy a 600 millió forintos összbekerülési költség 70—80 százalékát álla­mi támogatással valósítják meg. A komplex meliorációt várhatóan három ötéves terv­időszak aiatt valósítják meg. A társulat a tervbe illeszkedő közcélú munkálatokat még az idén elkezdi. A tanulmányterv különösen részletesen foglalkozik a vízmi­nőség védelemmel, ami egyre nagyobb szerepet kap a vízren­dezésben. A mezőgazdaság fo­kozódó kemizálása, a növény­védelem elterjedése miatt egy­re több szennyező anyag kerül a belvizekbe. A vízminőség vé­delmére több módszert javasol­nak a tervezők. A nemzetközi gyermekév ta­pasztalatainak tükrében vonta meg tavalyi tevékenységének mérlegét és vette számba az idei teendőket az ENSZ gyer­mekalapja, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága. A testület intéző bizottságának szerdai ülésén erről számolt be Bokor- né Szegő Hanna főtitkár. A Hazafias Népfront budapesti székházában tartott eszmecse­rén Símai Mihály akadémikus, a Magyar Nemzeti Bizottság el. nöke tájékoztatott az UNICEF vezetőivel a közelmúltban foly­tatott megbeszéléseiről. Hang­súlyozta: az UNICEF feladatá­nak tekinti, hogy a nemzeti bi­zottságok tapasztalatainak fel­használósával, s e testületek támogatásával részt vállaljon a jövő generációjának nevelésé­ből. A cél: a harmadik világ el­maradottabb országaiban úgy nevelődjenek a holnap felnőtt­jei, hogy képesek legyenek majd tenni a legaggasztóbb társadalmi gondok felszámolá­sáért. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a gyermekév szo­lidaritási alapjára több mint félszázmillió forintot fizettek be a különböző vállalatok, gazda­ságok, intézmények dolgozói. Ebből a pénzből jutott gyógy­szerre, tanszerre a háború perzselte Kambodzsába. A ter­melőszövetkezetek és az OVH adakozásából egy víztisztító be­rendezést szereltek föl Etiópiá­ban, az iskolásgyermekek — köztük a Fóti Gyermekváros la. kóinak — gyümölcsszedésből, konzervgyári munkából szárma­zó keresménye pedig tanszer formájában jutott el a kam­bodzsai kisgyerekekhez. Saját nyomdával rendelkezik a Szigetvári Konzervgyár. A Pécsi Szikra Nyomda által ofszet eljá­rással nyomott színes címkékre — napi átlagban 300 ezer példányban — itt nyomják rá a felira­tozást. Ezenkívül a város intézményeinek, vállalatainak ugyancsak itt nyomják a prospektusokat, jegyzőkönyveket és más iratot. Fotó: Erb János A világ gyermekeiért Lendületet kap az együttműködés Hyikolaj Faggyejev sajtókonferenciája Együttes erővel bővítik népgazdaságukat, termelésüket a KGST tagjai A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának júniusi ülés­szaka tárgyalja meg a tagálla­mok ötéves népgazdasági ter­veinek egyeztetéséről szóló be­számolót. A következő ötéves tervidőszakban a tanács tagjai tovább bővítik a szakosítást, a kooperációt, fejlesztik tudomá­nyos-műszaki együttműködésü­ket, egymás közötti árucseréjü­ket, együttes erővel bővítik nép gazdaságukat, ipari és mező- gazdasági termelésüket — álla­pította meg Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára szerdán Moszk­vában megtartott sajtókonfe­renciáján. Mint elmondotta, az elkövetkező időszakban jelentős lendületet kap az együttműkö­dési célprogramok megvalósítá­sa, a komplex programban elő­irányzott tervek teljesítése. A KGST tagállamai jelentik a világ legdinamikusabban fej­lődő gazdasági közösségét — mutatott rá a szervezet titkára. A tanács fennállásának három évtizede alatt például nemzeti jövedelmük megtízszereződött, ipari termelésük 17-szeresére nőtt, és ma már számos fontos iparcikk termelésében jelentő­sen megelőzik az EGK tagjait. Faggyejev nyomatékosan alá­húzta, hogy bár az elmúlt év­ben — részben a kedvezőtlen időjárás, részben a világgaz­dasági nehézségek, valamint más tényezők következtében — a KGST-tagállamaiban valame­lyest lassult a fejlődés üteme, gazdasági tevékenységükben nincsenek lényeges és alapvető nehézségek, vagy éppenséggel „válságjelenségek”: az ütem változatlanul jelentős és várha­tóan növekedni fog az új öt­éves tervben. A tanács tagjai sikerrel old­ják meg együttes munkával fű­tőanyag- és energiaellátásuk fejlesztését a reális szükségle­teknek megfelelően, s a többi között igen gyors ütemben fej­lesztik mind a nukleáris energe­tikát, mind pedig az energeti­kai kapcsolatokat. A fejlődést meggyorsító együttműködési célprogramok megvalósítására eddig már szá­mos két- és többoldalú megál­lapodást írtak alá, a tanács ülésszakáig további 31 ilyen megállapodást öntenek végle­ges formába, összesen több mint 150 megállapodás segíti elő az együttműködési célprog­ramok teljesítését, s ezek kö­zött olyan jelentős megállapo­dások vannak, mint az atom- energetika fejlesztésével kap­csolatosak. Igen jelentős a műszaki-tudo­mányos együttműködés fejlesz­tése, cmely az alapkutatásoktól a világűrkutatási együttműkö­désen ál számos konkrét tudo­mányos feladat népgazdasági jelentőségű megoldásáig terjed. Jelentős tény például, hogy a dubnai egyesített atomkutató intézet kollektívája Nobel-díjjal jutalmazott vizsgálatokat is vég­zett már. A KGST titkára szólt a ta­nács együttműködéséről más ál­lamokkal és a nemzetközi szer­vezetekkel. Különösen jelentős u kapcsolatok fejlesztése a fej­lődő országokkal és a különbö­ző regionális gazdasági szerve­zetekkel. Ezzel kapcsolatban el­mondotta: bár a KGST és az EGK között még mindig nem sikerült megállapodásra jutni, mivel az Európai Gazdasági Közösség változatlanul megne­hezíti a keretmegállapodások megkötését, bizonyos előrehala­dás mutatkozik. A novemberben Moszkvában létrejött megállapo­dás alapján jelenleg Genfben foglalkoznak a két szervezet szakértői az ilyen megállapo­dás tervezetével, áprilisban pe­dig újabb magas szintű tanács­kozásra kerül sor az EGK és tagállamai, illetve a KGST és annak tagjai között. Ülést tartott a Miniszter­tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisz­tertanács szerdán ülést tar­tott. Marjai József miniszter­elnök-helyettes jelentést tett a Magyar—Csehszlo­vák Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműkö­dési Bizottság üléséről. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a jelentést. A Minisztertanács elfo­gadta a munkaügyi minisz­ter jelentését a munkaügyi helyzet 1979. évi alakulá­sának tapasztalatairól, a reálisabb munkaerő-terve­zés, a javuló munkaerő­gazdálkodás, a gazdasági szabályozórendszer előse­gítette a foglalkoztatási egyensúly korábbiaknál kedvezőbb alakulását, a foglalkoztatás ésszerűbb megszervezése hozzájárult a munkatermelékenység növekedéséhez. A kormány elfogadta az Országos Anyag- és Arhi- vatal elnökének jelentését a termékforgalom múlt évi alakulásáról, a termékfor­galmazási előírások végre­hajtásáról. A Minisztertanács dön­tött az 1980. évi Állami Dijak és Kossuth-dijak odaítéléséről. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány hatá­rozott a Kiváló és az Ér­demes Művész kitüntető cí­mek ez évi adományozásá­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 65. szám 1980. március 6., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja IS évre szóló program

Next

/
Thumbnails
Contents