Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-29 / 88. szám

s Dunántúli napló 1980. március 29., szombat A hazai építőipari vállalatok és a magánépítkeiések részére ebben az évben negyvenezer darab modul-rendszerű kaputelefont készítenek a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelő Vállalat­nál. Hasznosanyag-gyűjtési verseny úttörőcsapatoknak Az 1979/80-as tanévre is meghirdette az Üttörőszövetség és a MÉH Tröszt az országos hasznosanyag-gyűjtési versenyt az úttörőcsapatoknak. Baranya, ban az öt létszámkategóriában 71 úttörőcsapat nevezett a ver­senybe, közel 27 000 pajtással. A Dél-dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat elké­szítette a verseny I. féléves mér­legét, eszerint a baranyai paj­tások 267 tonna papírt, 15 ton­na textilt és 300 tonna vasat gyűjtőinek félmillió forint ér­tékben. Az egy tanulóra jutó átlag 15,82 forint, ez a tavalyi eredményekhez képest javulást mutat a hasznosanyag-gyűjtést irányító pedagógusok jobb szervezőmunkájának köszönhe­tően. Lássuk az I. félév legjobb is­koláit: a pécsi Jókai úti, a Köztársaság téri, a pécsszabol- csi, a pécsi- délszláv és az er- dősmecskei iskolák a kategória, győztesek. A Tröszt a MÉH ju­ta lomtáborozási keretet az első félévi eredmények alapján rö­videsen szétosztja. Érdemes kiemelni a legered­ményesebbeket: a pécsváradi iskola pajtásai 3,9 tonna tex­tilhulladékot gyűjtöttek, 22 000 forint értékben. A II. kategó­riában minimális különbséggel szorult a Köztársaság téri is­kola mögött a 2. helyre a Kert­városi J. sz. iskola, tanulói 27 tonna vasat, 1,6 tonna textilt és 10 tonna papírt gyűjtöttek és adtok át a MÉH-nek. Az I. félévi eredményeken még lehet javítani, érdemes folytatni á népgazdaság szá­mára hasznos tevékenységet. , M. L Hatósági munka és felvilágosítás Hogyan éljünk egészségesebben? Együttműködés a tömegszervezetekkel Filmek, „szóróanyagok”, plakátok Az épülő rózsafai presszó Olcsón, jó ételt A Szigetvári ÁFÉSZ korszerű üzletpolitikája „Parttalannak látszó munka ez. Nagyon kevés a kimutatha­tó eredmény, s aki nem hisz abban, hogy mégiscsak nélkü­lözhetetlen, amit csinál, ha nem viseli szívén az egészség- nevelést, akkor rövid idő alatt más foglalkozást keres magá­nak." A fenti véleményt dr. Konkoly Thege Aladártól idéztem, akit az újjászervezést követően a Baranya megyei KÖJÁL egész­ségnevelési főorvosává nevez­tek ki. — A megyei és a városi cso­portot a KÖJÁL szervezetébe helyezve alakították megi az egészségnevelési osztályt — mondta bevezetésképpen az osztályvezető. — így lehetővé vált, hogy a szellemi és a tár­gyi feltételek koncentrálósávol, a KÖJÁL különböző osztályai­val együttműködve nagyobb hatásfokkal dolgozhassunk. Melyek a főbb feladataik? — Az Országos Egészségne­velési Központi éves munkater­vei szerint készítjük el saját munkatervünket. Á főbb téma­csoportok: az egészséges táp­lálkozási szokások megismerte­tése, ezek propagálása, küzde­lem a mozgásszegény életfor­ma ellen, a személyi és a kör­nyezeti higiénia magasabb szintre emelése, a betegségek megelőzésére szolgáló módsze­rek, a rendszeres orvosi vizsgá­laton való részvétel szorgalma­zása és nem utolsósorban a káros szenvedélyek, szokások ellen kifejtett hatásos propa­ganda. A mi célunk is a maga­sabb fokú egészségügyi kultú­ra megteremtése. — Milyen konkrét, egy-egy határozott cél érdekében elvég­zendő feladataik vannak? — Mindenekelőtt a WHO, a nemzetközi egészségügi világ- szervezet rendszeres mozgósítá­sa, idén például a dohányzás elleni küzdelemre. Minden áp­rilisban megszervezzük a tiszta­sági és az üzemegészségügyi hónapot, a nyári hónapokban az üdülés egészségügyi kultúrá­ja a fő téma és évente novem­berben sorra -kerül a fogászati hónap. Folyamatos feladatként idén például a zajártalommal kapcsolatos problémák, illetve azok elkerülésének lehetőségei lesznek napirenden.­— Milyen eszközeik vannak e feladatok elvégzésére? — Az osztály apparátusának elsődleges feladata a szerve­zés. Az operatív munkához se­gítséget kapunk az adott téma­körökben legjártasabb szakor­vosoktól. A sikeres előadásokat magnóra vesszük, így az infor­mációk oda is eljutnak, ahova az előadók adott esetben nem tudnak elmenni. A tárgyi felté­telek az összevonás után jelen­tősen javultak. Kiállítási anya­gok, szóróanyagok, vagyis egy- egy egészségügyi témában in­formációkat adó kiadványok egyre igényesebb szerkesztés­ben állnak rendelkezésünkre. Tapasztalataink szerint a leg­kedveltebbek az előadásokat kiegészítő, vagy éppen azokat helyettesítő diakép, diaporáma, vagy filmvetítések. Az osztály legújabb kezdeményezése egy olyan programfüzet, amely a megyét négy járásra, illetve vá­rosra, továbbá a megyeszék­helyre osztva rögzíti az adott terület munkatervét, kiegészítve ezt különféle módszertani se­gédanyagokkal. Ezt minden il­letékeshez — körzeti és szakor­voshoz, egészségügyi vezetőhöz — eljuttatjuk. Ennek segítségé­vel a megyei egészségügyi ve­zetés is pontosabban nyomon tudja követni az egészségneve­lési munkát. — Kiknek, milyen szerveknek a segítségére támaszkodhat­nak? — Legfőbb partnerünk a Vö­röskereszt, sok segítséget nyúj­tanak a HNF szervezetei, de ugyanígy támaszkodhatunk a gyógyszerészekre, Dedagóau- sokra, o közművelődési háló­zatra, sőt egyes esetekben a belügyi szervek támogatására is. Hogy az új szervezeti forma valóban a naavobb eredmé­nyek elérését segíti-e. arról a Baranya meavei KÖJÁL főigaz­gatója, dr. Kishonti Tibor eze­ket mondta: — A hatósági tevékenység is bizonyos mértékig nevelési sze­repet tölt be. Ez, a jó propa­ganda-tevékenységgel párosul­va konkrétan kimutatható ered­ményekre is képes. Példa erre az emberi, környezeti higiénia mérhető javulása, vagy éppen az, hogy az emberek időben fordulnak orvoshoz, hogy min­den korosztálynak, rétegnek, vagy lakóhely szerinti különbö­zőségnek megfelelően a szá­mukra legfontosabb informá­ciót juttatjuk el. Sokat várunk a közös célok közös megoldási lehetőségétől. Kurucz Gyula Harmimoháromezer ember áruellátásáért felelős a Sziget­vári Áfész. Lássuk, vajon ez a korszerűen szervezett szövetke­zet milyen üzletpolitikával lát­ja el a 34 000 embert — ven­déglátóiparával. Hiszen a mai változékony életrendű falvak­ban ez sem könnyű feladat. Erről 'beszélt Boronkay György, a Szigetvári Áfész kereskedel­mi főosztályának vezetője: — Hatvanhárom települést látunk el, az egész régi sziget­vári járást. Ezenkívül az állami vendéglátóiparhoz tartozó Szi­getvár városban hatszázadagos önkiszolgáló éttermet létesítet­tünk a cipőgyárban. Aztán há­rom helyen, a Konzervgyárban, Cipőgyárban és a MEZŐGÉP- nél üzemi büfénk is van, hogy az ottaniaknak ne kelljen min­den alapvető cikkért munka után várakozniuk. És hát a 64 település italboltja, presszó­ja... — Megnőttek az élelmiszer- és italáraik. A lakosságot mégis jól el kell látni. Ez hogyan lehetséges? — Igen megfontolt, alapos szervezéssel. Például a nyári idényben ikét büfénk működik, egy a várnál, egy a strandon. Az idegenforgalmat meg kell tartani, az árakat úgyszintén, de nem szabad túlterhelni a vendégek erszényét sem. Ezért a tanács egymillió forintos segítségével, összesen három­millióért jövő tavaszra meg­nyitjuk a Basa csárdát, a vári büfé helyett. Sör- és csülök­csárda lesz, tehát olcsó. De a kétféle áruból nagy választékot biztosítunk majd. A többféle sör mellett babgulyást lehet enni, tehát olcsó ételt és 7-8- féle módon elkészített csülköt. Ehhez az alapanyagot a Szi­getvári Állami Gazdaságtól kapjuk. Lesz például tormás, aztán sült meleg, avagy hideg csülök és még sokféle, de mind olcsón. A Vízügy, az Erdőgaz­daság is segít a környezet megfelelő kialakításával. Azt is figyelembe vettük, hogy a gépkocsiforgalom nem a Vár utca felől megy majd, hanem a vár nyugati oldalán lesz a parkolóhely, épp a Basa -csár­da „szájában”. Nyáron még külön kerthelyiséget is nyitunk, főleg fiataloknak rendezett mű­sorokkal. — Ha ilyen jó az üzletpoliti­kai szemlélet a városiban, mi­lyen a hatvanhárom települé­sen? Hiszen a falvak élete is megváltozott, a vendéglátó- iparnak figyelembe kell vennie a sok bejáró munkást, diákot, a falusi konyha megváltozott igényeit, például a könnyebb cukrászáru iránt? — Hagyományos italboltunk alig van már. Évente három és fél—négymillió forintot költünk a ’ ka rba nta rtá sokra. Áita Iá nos már a hűtőpult, harmincöt he­lyen rendszeresen árusítunk jégkrémet. Fél vagon tároló- képességű jégkrém-bázisüze- münk van, mélyhűtővel, ahon­nan nyáron naponta hajnal­ban indulnak el járataink a harmincöt faluba a jégkrém­mel. A hűtőpultokban -rendsze­res a választékos süteménysor és a 'háziasszonyok élnék is a lehetőséggel, inkább megve­szik, mintsem otthon bajlódja­nak vele, régi konyhatechniká­val, szakképzetlenül, — Az üzemi étkeztetés? — Ahol van rá igény, azon­nal készen állunk. Somogyapá­tiban most alakítjuk át az ital­boltot melegkonyhás üzletté. A tsz üzemeltetésén kívül a Ba­latonra utazó autósoknak a kö­zeli halastóból rendszeresen árusítunk meleg halételt. Ha­sonló a mozsgói tervünk is. Mindezek végett az említett szigetvári cipőgyári üzemi konyhát, mely reggeltől ebéd utánig működik, még jobban kihasználjuk majd. Második műszakban, illetve hét végén két műszakban hideg ételeket 'készítünk, hűtjük és valameny- nyi települést ellátjuk kocso­nyával, sok minden más hideg ételiéi. Mindez sokat segít a' háziasszonyoknak. üzletpoli­tikai tervünk: három helyen speciális üdítőpresszót alakí­tunk ki, s e végett eladó a ne­vünk. Ha a Pécsi Sörgyárral megegyezünk berendezés, áru­ellátás dolgában, akkor Pepsi lesz a presszó neve, azt rek­lámozza, ha a Győri Coca Co- la-gyárral, akkor Cola, ha pe­dig a Villány—Mecsekaljai Elor- kombinát lát el berendezéssel, sokféle Márka üdítővel, akkor Márka lesz a nevünk. Az üzlet — üziet! — S az ifjúság? — Eddig is nyolc presszónk működik kis falúban-, sajátos légkörrel, berendezéssel, zené­vel. Ahol az üzletvezetőnek van érzéke a' mai fiatalokhoz, oda szívesen el is járnak a fiúk, lá­nyok. Most a rendkívül kezde­ményező szelle-raű rózsafai tsz­szel létrehozzuk —-azt hiszem az országban a legelső — fa­lusi rockpresszót. Itt részben gépi, részben élő műsorokkal rockzenét hallgathat az ifjúság. Ennyit egy korszerű fogyasz­tási szövetkezet vendéglátóipa­ri üzletpolitikájáról. F. D. Munka ­munkaidő után Régi a gond: a szolgál­tatásokkal való ellátott­ság — elsősorban Pécsett, s annak is a külterületein — teljes mértékben még nincsen megoldva. Ennek okaként a szakemberek a városi tanácson, a KIOSZ körzeti csoportjánál többet is felsorolnak: szervezetteb­bé kell tenni az utánpót­lást, a szakmunkásnevelést: ösztönözni kell szakmával rendelkezőket szolgáltatási tevékenység vállalására, mert egyre több a nyugdíj­ba vonuló vagy a korhatár küszöbén álló idősebb mes­ter. Egyszóval: a szolgáltatá­sokat nyújtó kisiparosok száma nem megfelelőeo alakul. Hajlamosak vagyunk azonban e hálózatot úgy tekinteni, mint a „masze­kok" működését, akik ipar- engedély birtokában;, kis műhelyeikben várják az ügyfeleket — s ezzel kész. Holott — különösen az utóbbi hónapokban — egy­re gyakrabban hallunk ar­ról, hogy a különböző üze­mekben, gyárakban dolgo­zó szakmunkások — lakato­sok, vízvezetékszerelők, vil­lanyszereléshez értők — munkaiidő után kézbe fog­ják szerszámos ládájukat A KIOSZ körzeti csoportjá­nál hallott adat szerint a munkaviszony mellett ipart gyakorlók száma Pécsett és környékén mintegy 200. Szorgalmazzák a szolgál­tatásokat vállalók jelent­kezését, s erre például azért is hallgatnak mind többen, mert a kifejezetten szolgál­tatási tevékenységet foly­tatóknak a kezdés idejére adómentességet biztosíta­nak. Természetesen differen­ciálnak: elsősorban a hiányszakmák művelői ré­szesülhetnek ebben a ked­vezményben. Sokak mégis meggondolják, nem utolsó­sorban azért, mert az ipar gyakorlását lehetővé tevő adminisztrációtól félnek. Erre nézve megnyugtató véleményt hallottunk Pécs város Tanácsa V. B. Hivata­la li II été kesétől: az ilyen szakemberek kérelmét so­ron kívül, nagyon gyorsan elintézik. Egyéb feltétele is van az engedély megszerzésének: a munkaviszony mellett szolgáltatást vállalók csak a munkahelyük vezetőjének hozzájárulásával kezdhetik meg tevékenységüket. A gyakorlat szerint ez sem je­lent akadályt, mert rendsze­rint megkapják. A munkaviszony utáni szolgáltatás természetesen tö'bbletteherrel jár. Megvan ugyanakkor a másik olda­la is: a nagyobb jövede­lem. Nem véletlen, hogy a Pécsi Bőrgyárban, a mun­kaügyi osztályon hallottak szerint negyvenhaton vál­lalkoznak erre. Nem min­denki kifejezetten szolgál­tatási tevékenység érdeké­ben ad be kérelmet. De akár házfelügyelőről, akár pótmamáról, akár jegysze­dőről van szó, a végered­mény ugyanaz: adott te­rületeken jobb lesz az el­látás. Van a gyárban olyan adminisztratív dolgozó, aki munkaidő utón kötényt köt maga elé, cipészért fog a kezébe, s lábbeliket ké­szít. A múlt év óta emelkedik a munkaviszony után ipart gyakorlók száma. Mindkét félnek: a vállalkozóknak és a szolgáltatásókat igény­lőknek is hasznára. Néha irigykedve gondolunk rá­juk: lám, mennyit lehet így keresni, ám az irigységbe ma már némi tisztelet ís vegyül. Akik ilyen formá­ban vállalkoznak többlet- munkára, megérdemlik a nagyobb jövedelmet. — „Legyenek, minél többen!” — hallottuk a vb-hivatel­in is. M. A. jK Basa csorda példajt* |||

Next

/
Thumbnails
Contents