Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-29 / 88. szám
s Dunántúli napló 1980. március 29., szombat A hazai építőipari vállalatok és a magánépítkeiések részére ebben az évben negyvenezer darab modul-rendszerű kaputelefont készítenek a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelő Vállalatnál. Hasznosanyag-gyűjtési verseny úttörőcsapatoknak Az 1979/80-as tanévre is meghirdette az Üttörőszövetség és a MÉH Tröszt az országos hasznosanyag-gyűjtési versenyt az úttörőcsapatoknak. Baranya, ban az öt létszámkategóriában 71 úttörőcsapat nevezett a versenybe, közel 27 000 pajtással. A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat elkészítette a verseny I. féléves mérlegét, eszerint a baranyai pajtások 267 tonna papírt, 15 tonna textilt és 300 tonna vasat gyűjtőinek félmillió forint értékben. Az egy tanulóra jutó átlag 15,82 forint, ez a tavalyi eredményekhez képest javulást mutat a hasznosanyag-gyűjtést irányító pedagógusok jobb szervezőmunkájának köszönhetően. Lássuk az I. félév legjobb iskoláit: a pécsi Jókai úti, a Köztársaság téri, a pécsszabol- csi, a pécsi- délszláv és az er- dősmecskei iskolák a kategória, győztesek. A Tröszt a MÉH juta lomtáborozási keretet az első félévi eredmények alapján rövidesen szétosztja. Érdemes kiemelni a legeredményesebbeket: a pécsváradi iskola pajtásai 3,9 tonna textilhulladékot gyűjtöttek, 22 000 forint értékben. A II. kategóriában minimális különbséggel szorult a Köztársaság téri iskola mögött a 2. helyre a Kertvárosi J. sz. iskola, tanulói 27 tonna vasat, 1,6 tonna textilt és 10 tonna papírt gyűjtöttek és adtok át a MÉH-nek. Az I. félévi eredményeken még lehet javítani, érdemes folytatni á népgazdaság számára hasznos tevékenységet. , M. L Hatósági munka és felvilágosítás Hogyan éljünk egészségesebben? Együttműködés a tömegszervezetekkel Filmek, „szóróanyagok”, plakátok Az épülő rózsafai presszó Olcsón, jó ételt A Szigetvári ÁFÉSZ korszerű üzletpolitikája „Parttalannak látszó munka ez. Nagyon kevés a kimutatható eredmény, s aki nem hisz abban, hogy mégiscsak nélkülözhetetlen, amit csinál, ha nem viseli szívén az egészség- nevelést, akkor rövid idő alatt más foglalkozást keres magának." A fenti véleményt dr. Konkoly Thege Aladártól idéztem, akit az újjászervezést követően a Baranya megyei KÖJÁL egészségnevelési főorvosává neveztek ki. — A megyei és a városi csoportot a KÖJÁL szervezetébe helyezve alakították megi az egészségnevelési osztályt — mondta bevezetésképpen az osztályvezető. — így lehetővé vált, hogy a szellemi és a tárgyi feltételek koncentrálósávol, a KÖJÁL különböző osztályaival együttműködve nagyobb hatásfokkal dolgozhassunk. Melyek a főbb feladataik? — Az Országos Egészségnevelési Központi éves munkatervei szerint készítjük el saját munkatervünket. Á főbb témacsoportok: az egészséges táplálkozási szokások megismertetése, ezek propagálása, küzdelem a mozgásszegény életforma ellen, a személyi és a környezeti higiénia magasabb szintre emelése, a betegségek megelőzésére szolgáló módszerek, a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel szorgalmazása és nem utolsósorban a káros szenvedélyek, szokások ellen kifejtett hatásos propaganda. A mi célunk is a magasabb fokú egészségügyi kultúra megteremtése. — Milyen konkrét, egy-egy határozott cél érdekében elvégzendő feladataik vannak? — Mindenekelőtt a WHO, a nemzetközi egészségügi világ- szervezet rendszeres mozgósítása, idén például a dohányzás elleni küzdelemre. Minden áprilisban megszervezzük a tisztasági és az üzemegészségügyi hónapot, a nyári hónapokban az üdülés egészségügyi kultúrája a fő téma és évente novemberben sorra -kerül a fogászati hónap. Folyamatos feladatként idén például a zajártalommal kapcsolatos problémák, illetve azok elkerülésének lehetőségei lesznek napirenden.— Milyen eszközeik vannak e feladatok elvégzésére? — Az osztály apparátusának elsődleges feladata a szervezés. Az operatív munkához segítséget kapunk az adott témakörökben legjártasabb szakorvosoktól. A sikeres előadásokat magnóra vesszük, így az információk oda is eljutnak, ahova az előadók adott esetben nem tudnak elmenni. A tárgyi feltételek az összevonás után jelentősen javultak. Kiállítási anyagok, szóróanyagok, vagyis egy- egy egészségügyi témában információkat adó kiadványok egyre igényesebb szerkesztésben állnak rendelkezésünkre. Tapasztalataink szerint a legkedveltebbek az előadásokat kiegészítő, vagy éppen azokat helyettesítő diakép, diaporáma, vagy filmvetítések. Az osztály legújabb kezdeményezése egy olyan programfüzet, amely a megyét négy járásra, illetve városra, továbbá a megyeszékhelyre osztva rögzíti az adott terület munkatervét, kiegészítve ezt különféle módszertani segédanyagokkal. Ezt minden illetékeshez — körzeti és szakorvoshoz, egészségügyi vezetőhöz — eljuttatjuk. Ennek segítségével a megyei egészségügyi vezetés is pontosabban nyomon tudja követni az egészségnevelési munkát. — Kiknek, milyen szerveknek a segítségére támaszkodhatnak? — Legfőbb partnerünk a Vöröskereszt, sok segítséget nyújtanak a HNF szervezetei, de ugyanígy támaszkodhatunk a gyógyszerészekre, Dedagóau- sokra, o közművelődési hálózatra, sőt egyes esetekben a belügyi szervek támogatására is. Hogy az új szervezeti forma valóban a naavobb eredmények elérését segíti-e. arról a Baranya meavei KÖJÁL főigazgatója, dr. Kishonti Tibor ezeket mondta: — A hatósági tevékenység is bizonyos mértékig nevelési szerepet tölt be. Ez, a jó propaganda-tevékenységgel párosulva konkrétan kimutatható eredményekre is képes. Példa erre az emberi, környezeti higiénia mérhető javulása, vagy éppen az, hogy az emberek időben fordulnak orvoshoz, hogy minden korosztálynak, rétegnek, vagy lakóhely szerinti különbözőségnek megfelelően a számukra legfontosabb információt juttatjuk el. Sokat várunk a közös célok közös megoldási lehetőségétől. Kurucz Gyula Harmimoháromezer ember áruellátásáért felelős a Szigetvári Áfész. Lássuk, vajon ez a korszerűen szervezett szövetkezet milyen üzletpolitikával látja el a 34 000 embert — vendéglátóiparával. Hiszen a mai változékony életrendű falvakban ez sem könnyű feladat. Erről 'beszélt Boronkay György, a Szigetvári Áfész kereskedelmi főosztályának vezetője: — Hatvanhárom települést látunk el, az egész régi szigetvári járást. Ezenkívül az állami vendéglátóiparhoz tartozó Szigetvár városban hatszázadagos önkiszolgáló éttermet létesítettünk a cipőgyárban. Aztán három helyen, a Konzervgyárban, Cipőgyárban és a MEZŐGÉP- nél üzemi büfénk is van, hogy az ottaniaknak ne kelljen minden alapvető cikkért munka után várakozniuk. És hát a 64 település italboltja, presszója... — Megnőttek az élelmiszer- és italáraik. A lakosságot mégis jól el kell látni. Ez hogyan lehetséges? — Igen megfontolt, alapos szervezéssel. Például a nyári idényben ikét büfénk működik, egy a várnál, egy a strandon. Az idegenforgalmat meg kell tartani, az árakat úgyszintén, de nem szabad túlterhelni a vendégek erszényét sem. Ezért a tanács egymillió forintos segítségével, összesen hárommillióért jövő tavaszra megnyitjuk a Basa csárdát, a vári büfé helyett. Sör- és csülökcsárda lesz, tehát olcsó. De a kétféle áruból nagy választékot biztosítunk majd. A többféle sör mellett babgulyást lehet enni, tehát olcsó ételt és 7-8- féle módon elkészített csülköt. Ehhez az alapanyagot a Szigetvári Állami Gazdaságtól kapjuk. Lesz például tormás, aztán sült meleg, avagy hideg csülök és még sokféle, de mind olcsón. A Vízügy, az Erdőgazdaság is segít a környezet megfelelő kialakításával. Azt is figyelembe vettük, hogy a gépkocsiforgalom nem a Vár utca felől megy majd, hanem a vár nyugati oldalán lesz a parkolóhely, épp a Basa -csárda „szájában”. Nyáron még külön kerthelyiséget is nyitunk, főleg fiataloknak rendezett műsorokkal. — Ha ilyen jó az üzletpolitikai szemlélet a városiban, milyen a hatvanhárom településen? Hiszen a falvak élete is megváltozott, a vendéglátó- iparnak figyelembe kell vennie a sok bejáró munkást, diákot, a falusi konyha megváltozott igényeit, például a könnyebb cukrászáru iránt? — Hagyományos italboltunk alig van már. Évente három és fél—négymillió forintot költünk a ’ ka rba nta rtá sokra. Áita Iá nos már a hűtőpult, harmincöt helyen rendszeresen árusítunk jégkrémet. Fél vagon tároló- képességű jégkrém-bázisüze- münk van, mélyhűtővel, ahonnan nyáron naponta hajnalban indulnak el járataink a harmincöt faluba a jégkrémmel. A hűtőpultokban -rendszeres a választékos süteménysor és a 'háziasszonyok élnék is a lehetőséggel, inkább megveszik, mintsem otthon bajlódjanak vele, régi konyhatechnikával, szakképzetlenül, — Az üzemi étkeztetés? — Ahol van rá igény, azonnal készen állunk. Somogyapátiban most alakítjuk át az italboltot melegkonyhás üzletté. A tsz üzemeltetésén kívül a Balatonra utazó autósoknak a közeli halastóból rendszeresen árusítunk meleg halételt. Hasonló a mozsgói tervünk is. Mindezek végett az említett szigetvári cipőgyári üzemi konyhát, mely reggeltől ebéd utánig működik, még jobban kihasználjuk majd. Második műszakban, illetve hét végén két műszakban hideg ételeket 'készítünk, hűtjük és valameny- nyi települést ellátjuk kocsonyával, sok minden más hideg ételiéi. Mindez sokat segít a' háziasszonyoknak. üzletpolitikai tervünk: három helyen speciális üdítőpresszót alakítunk ki, s e végett eladó a nevünk. Ha a Pécsi Sörgyárral megegyezünk berendezés, áruellátás dolgában, akkor Pepsi lesz a presszó neve, azt reklámozza, ha a Győri Coca Co- la-gyárral, akkor Cola, ha pedig a Villány—Mecsekaljai Elor- kombinát lát el berendezéssel, sokféle Márka üdítővel, akkor Márka lesz a nevünk. Az üzlet — üziet! — S az ifjúság? — Eddig is nyolc presszónk működik kis falúban-, sajátos légkörrel, berendezéssel, zenével. Ahol az üzletvezetőnek van érzéke a' mai fiatalokhoz, oda szívesen el is járnak a fiúk, lányok. Most a rendkívül kezdeményező szelle-raű rózsafai tszszel létrehozzuk —-azt hiszem az országban a legelső — falusi rockpresszót. Itt részben gépi, részben élő műsorokkal rockzenét hallgathat az ifjúság. Ennyit egy korszerű fogyasztási szövetkezet vendéglátóipari üzletpolitikájáról. F. D. Munka munkaidő után Régi a gond: a szolgáltatásokkal való ellátottság — elsősorban Pécsett, s annak is a külterületein — teljes mértékben még nincsen megoldva. Ennek okaként a szakemberek a városi tanácson, a KIOSZ körzeti csoportjánál többet is felsorolnak: szervezettebbé kell tenni az utánpótlást, a szakmunkásnevelést: ösztönözni kell szakmával rendelkezőket szolgáltatási tevékenység vállalására, mert egyre több a nyugdíjba vonuló vagy a korhatár küszöbén álló idősebb mester. Egyszóval: a szolgáltatásokat nyújtó kisiparosok száma nem megfelelőeo alakul. Hajlamosak vagyunk azonban e hálózatot úgy tekinteni, mint a „maszekok" működését, akik ipar- engedély birtokában;, kis műhelyeikben várják az ügyfeleket — s ezzel kész. Holott — különösen az utóbbi hónapokban — egyre gyakrabban hallunk arról, hogy a különböző üzemekben, gyárakban dolgozó szakmunkások — lakatosok, vízvezetékszerelők, villanyszereléshez értők — munkaiidő után kézbe fogják szerszámos ládájukat A KIOSZ körzeti csoportjánál hallott adat szerint a munkaviszony mellett ipart gyakorlók száma Pécsett és környékén mintegy 200. Szorgalmazzák a szolgáltatásokat vállalók jelentkezését, s erre például azért is hallgatnak mind többen, mert a kifejezetten szolgáltatási tevékenységet folytatóknak a kezdés idejére adómentességet biztosítanak. Természetesen differenciálnak: elsősorban a hiányszakmák művelői részesülhetnek ebben a kedvezményben. Sokak mégis meggondolják, nem utolsósorban azért, mert az ipar gyakorlását lehetővé tevő adminisztrációtól félnek. Erre nézve megnyugtató véleményt hallottunk Pécs város Tanácsa V. B. Hivatala li II été kesétől: az ilyen szakemberek kérelmét soron kívül, nagyon gyorsan elintézik. Egyéb feltétele is van az engedély megszerzésének: a munkaviszony mellett szolgáltatást vállalók csak a munkahelyük vezetőjének hozzájárulásával kezdhetik meg tevékenységüket. A gyakorlat szerint ez sem jelent akadályt, mert rendszerint megkapják. A munkaviszony utáni szolgáltatás természetesen tö'bbletteherrel jár. Megvan ugyanakkor a másik oldala is: a nagyobb jövedelem. Nem véletlen, hogy a Pécsi Bőrgyárban, a munkaügyi osztályon hallottak szerint negyvenhaton vállalkoznak erre. Nem mindenki kifejezetten szolgáltatási tevékenység érdekében ad be kérelmet. De akár házfelügyelőről, akár pótmamáról, akár jegyszedőről van szó, a végeredmény ugyanaz: adott területeken jobb lesz az ellátás. Van a gyárban olyan adminisztratív dolgozó, aki munkaidő utón kötényt köt maga elé, cipészért fog a kezébe, s lábbeliket készít. A múlt év óta emelkedik a munkaviszony után ipart gyakorlók száma. Mindkét félnek: a vállalkozóknak és a szolgáltatásókat igénylőknek is hasznára. Néha irigykedve gondolunk rájuk: lám, mennyit lehet így keresni, ám az irigységbe ma már némi tisztelet ís vegyül. Akik ilyen formában vállalkoznak többlet- munkára, megérdemlik a nagyobb jövedelmet. — „Legyenek, minél többen!” — hallottuk a vb-hivatelin is. M. A. jK Basa csorda példajt* |||
